Archive For 2020-01-13

Heti hírfolyam 47-49. 2019.

By |

(47-49. hét, 2019. november-december VKDSZ) Téli lapszám 1.

 

Fürdőágazat: A Magyar Fürdőszövetség 2019. november 19-20. között tartotta meg őszi közgyűlését, melyet Boros László Attila, a szövetség elnöke nyitott meg. Az első napon kerültek átadásra a Nemzeti Tanúsító Védjegyek, valamint első alkalommal a Magyar Fürdőinnovációs Díj három különböző kategóriában. Emellett előadások hangzottak el több különböző témában, köztük Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiai vezérigazgató-helyettese az egészségturizmus aktuális kérdéseiről és az ágazat jövőképéről beszélt.

A közgyűlés második napján a szakbizottsági ülések mellett új tagok felvételére is sor került, hét taggal bővült a Magyar Fürdőszövetség létszáma. Boros László Attila elnök beszámolt a tavaszi közgyűlés óta eltelt időszak legfontosabb eseményeiről, rendezvényeiről pl. a Strandok Éjszakájáról, a Szaunázók Hétvégéjéről, a Magyar Fürdőkultúra Napjáról, az Európai Sporthétről. Kiemelte, hogy az áfacsökkentésért folytatott eredményes munka érdekében január végéig két tanulmány készül a megcélzott 5 plusz 4%-os rendszer várható hatásairól. A cél az, hogy a 2021. évi költségvetés előkészítésének idején már kész hatástanulmányt tudjanak a döntéshozóknak átnyújtani. A továbbiakban beszámolt arról is, hogy a fürdőüzemeltetésről szóló elavult „37-es” rendelet tervezett módosításával kapcsolatban a szövetség szakbizottságai, és külön erre a célra felállított munkacsoportja szakmai javaslatot készített, melyet megküldtek a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Az NNK maximálisan konstruktívan áll az ügyhöz, egyértelmű és határozott a szándék kormányzati szinten is, hogy az elavult rendeleteket felváltsák az újabb, modernebb jogszabályok.

 

Fővárosi Vízművek Zrt. nyugdíjas rendezvénye: A zord időjárás, a csúszós út sem akadályozta meg a Fővárosi Vízművek Zrt. nyugdíjas szakszervezeti tagjait abban, hogy december 02.-án ismét a VKDSZ Székházban találkozzanak. Az ülésen szokásos évzáró programmal köszöntek el egymástól a jövő év eleji találkozóig. Az összejövetelen jelentették be, hogy a nyolc tagú Nyugdíjas Bizottság három tagja „nyugdíjba vonul”, átadják a stafétabotot fiatalabb társaiknak. A Bizottságba három korábban megválasztott póttag került.

A jó hangulatú találkozón a megható búcsúztatáson kívül szó esett arról, hogy a VKDSZ továbbra is díjtérítés nélkül biztosítja a székház tárgyalójának igénybevételi lehetőségeit.

LIGA pályázat: A LIGA Szakszervezetek a tagszervezetek hatékony érdekképviseleti munkájának támogatására pályázatot írt ki több kategóriában. A támogatható tevékenységek közé sorolták az érdekvédelmi munka érdekében használt számítástechnikai, irodai eszközök beszerzését, a szakértő (jogi, közgazdasági, kommunikációs, stb.) igénybevételét és a rendezvények lebonyolítását.

A szigorú feltételek teljesítésével komoly összeget lehet nyerni. A VKDSZ az évzáró és egyben ünnepi értekezletének megrendezésére nyújtotta be támogatási igényét, melyet várhatóan pozitívan bírálnak el. Ezzel a költségek túlnyomó részét pályázati keretből lehet finanszírozni.

 

 

VKDSZ Elnökségi ülés: November 21.-én tartotta meg soros ülését a VKDSZ Elnöksége. Elsőként az OVÁK (Országos Víziközmű Ágazati Kooperáció) együttműködési javaslatáról tárgyaltak. A VKDSZ-en kívüli ágazatban működő szakszervezeteket tömörítő Koordináció partnerként tekint ugyan a VKDSZ-re, de belépni nem kívánnak az ágazati szakszervezetbe. Az Elnökség részéről az OVÁK-al történő együttműködés nem volt kérdéses, kizárólag annak formai és tartalmi elemeiről folyt vita. A döntést követően a VKDSZ Elnöksége levélben értesítette Kecskés Károlyt, felajánlva az együttműködéshez VKDSZ fórum rendszerét. A szövetség kéri az OVÁK további javaslatait, együttműködés részleteiről.

 

A továbbiakban az I-III. negyedéves   szervezeti tevékenységéről és a költségvetésről tárgyaltak. A beszámoló nagyon részletes volt, látszott belőle, hogy sok tevékenység, esemény történt az elmúlt időszakban.  Az I-III. negyedéves pénzügyi beszámolója megmutatta, hogy a tagdíjbevétel csökken, az is látszik, hogy a VKDSZ gazdálkodása takarékos. Sajnos a Székház kiadásának bérleti díjai is csökkentek, mert műszaki okok miatt egy helyiség átmenetileg nem kiadható.  Nagy tétel a kiadások között az alkalmazottak bére, az utazási költségek, a tiszteletdíj. A második legjelentősebb tétel a LIGA tagdíj. A jövő útja, hogy tagokat kell beléptetni, s tenni kell azért, hogy ne menjen el több tag. További takarékossági lépések nem várhatóak, hiszen a szervezet csak a legszükségesebb kiadásokra költ. Megoldást jelenthet még a tartalékok átmeneti felhasználása is.

 

A víziközmű ágazatot érintő, ITM által tervezett rövid, és hosszú távú stratégia, elképzelések ismertetése című napirend elmaradt az előadó államtitkár elfoglaltsága miatt.

 

A Többmunkáltatós Kollektív Szerződés (TKSZ) helyzetét Fábián György munkaügyi szakértő elemezte kifejtve,  hogy  a TKSZ nagyon fontos kérdés, mert abból lehet Ágazati KSZ. A kiterjesztést támogatni kellene minden helyi szakszervezetnek, szorgalmazva a helyi aláírását is. Ebben szabályozni lehetne az  ágazati bérminimumot kezdetben  a képzettség nélküliek és a szakképzettek számára, majd tovább lehetne lépni az ágazati bértarifa rendszert irányába is. Az ÁKSZ tulajdonviszonyoktól függetlenül egységes feltételeket biztosítana nagyon sok, a munkavállaókat érintő kérdésben, mely keret jellege miatt teret ad a helyi KSZ-eknek is, hiszen azok pozitív irányban eltérhetnek attól.

 

Évzáró értekezlet: December 6-7.-én tartotta meg évzáró ülését a VKDSZ. A rendezvény része volt az alapítás 30. évfordulója alkalmából megtartott ünnepélyes megemlékezés, a megjelent alapítók köszöntése is. Gábor Imre a VKDSZ volt elnöke az alapítók nevében mondott beszédet, felelevenítve a három évtizeddel ezelőtti eseményeket. Az alapítók számára díszoklevéllel és apró ajándékkal tették emlékezetessé az eseményt.

Az Országos Választmányi ülés Fürjes-Gábor József elnök ünnepi beszédével és az elmúlt 30 év értékelésével folytatódott, melynek szerves részét képezi, az öregkori gondoskodást jelentő az idén 25 éves Bizalom Nyugdíjpénztár. A  jelenlegi működésről, hozamok alakulásáról Török László IT elnök tartott beszámolót. A Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezet nevében pedig Kabai Tibor ügyvezető számolt be az eredményekről, ami szintén a Szakszervezet kezdeményezésével  megalakuló tagszolgáltatás. A VKDSZ egyes területein folyó munkáról György Attila alelnök és Ádám Róbert János ügyvezető számolt be.

A második napon szakmai konzultáció keretében  dr.Tóth Hilda, a Miskolci Egyetem docense, a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat képviseletében a szakszervezetek  nyomásgyakorlásának  törvényes lehetőségeiről, szabályairól, a konfliktusok megoldásáról tartott interaktív előadást. A  jelenlévő VKDSZ vezető tisztségviselők aktív közreműködésével, kérdésekre, véleményekre reagálva – a legális,  illegális lehetőségeket a nyílt levél, az utcai demonstráció, bojkott,  sztrájk – a jogi hátterével együtt   ismertetett. Részleteiben: a sztrájktörvény paragrafusait, a még elégséges szolgáltatás megállapításának módját, lehetőségeit, a különböző sztrájkfajtákat.  Az előadása utolsó részében bemutatta a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat működését, az általa nyújtott lehetőségeket és fő tevékenységeket: a tanácsadás, a békéltetés, a közvetítés, az egyeztetés és a döntőbíráskodás részleteit.

 

VKDSZ Munkabiztonsági és Foglalkoztatás Egészségügyi Bizottság: 2019. december 5-én tartotta meg a bizottság munkabiztonsági képzését. A fő téma az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014 (XII.5) BM rendelet  módosítására vonatkozó 30/2019. (VII. 26.) BM rendeletből adódó gyakorlati feladatok ismertetése (pl.  telepi tűzvédelmi Szabályzatok tartalma, használati szabályok módosítása). A résztvevőket  Francz Zsuzsanna Tűz és Katasztrófavédelmi mérnök oktatta. Emellett a munkabalesetek témájában hallgattak meg előadást.

 

Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!

 

 

Ádám Róbert János

ügyvezető

06-30/6401463

Read more »

Heti hírfolyam 43-46. 2019.

By |

(43-46. hét, 2019. október-november VKDSZ) Őszi lapszám 2.

 

Fürdőágazat: Tavaly nagy sikerrel szervezte meg a Szaunázók hétvégéjét a Magyar Fürdőszövetség. Az új kezdeményezés elnyerte a fürdőlátogatók tetszését, így október elején az idén is tematikus szauna programokkal várták az érdeklődőket az ország fürdői. A hétvége során a 31 csatlakozó fürdő szabadon szervezhette meg a szaunázáshoz kapcsolódó programjait, központilag egyetlen esemény volt: október 5-én 16.00 órától a csatlakozó szaunákban ugyanaz a tematikus szauna programot lehetett igénybe venni  az ország több településén Bükfürdőtől Kisújszállásig.

 

Nyugdíjas találkozó Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nél: Több éves hagyomány szerint minden év októberének utolsó keddjén a CSM-es nyugdíjasok összegyűlnek az óbudai Trófea étteremben egy évzáró rendezvényre. A sok éves közös munka összetartja „öregjeiket”, mely látszott a mintegy  200 tag jelenlétében is. A VKDSZ-t az ügyvezető képviselte. Gyetvai Éva és  Nellike (Farkas Kornélia) értékelte az évet, beszámolt a gazdálkodásról. 1 perces néma tiszteletadással gondoltak elhunyt tagjaikra. Nagy tisztelet övezte volt vezérigazgatójukat, akit csak „Vörös Feri bácsinak” hívtak, s akiről külön is megemlékeztek.  A szakszervezet kezdeményezésére a Munkáltató létrehozta a Vörös Ferenc életműdíjat, amit az idén két dolgozó is megkapott. A rendezvény ebéddel zárult, melyet jó kis beszélgetés mellett fogyasztottak el.

 

LIGA stratégia: A LIGA Szakszervezetek Elnöksége a 2019. október 22-én elfogadott határozatában döntött arról, hogy a LIGA Szakszervezeteket érintő alapvető szakszervezet-politikai kérdéseket egy több fordulós műhelymunka keretében  áttekinti. A műhelymunka célja, hogy alapvető szakszervezet-politikai kérdéseket tisztázzon a LIGA Szakszervezeteken belül annak érdekében, hogy a szervezet érdekérvényesítő képessége jobb legyen, a LIGA Szakszervezetek a szakszervezeti mozgalmon belül meghatározó szerepet vállaljon. A műhelymunka keretében a részvétel minden, a LIGA Szakszervezetekhez tartozó tagszervezet számára biztosított.

Témák: A magyar szakszervezeti mozgalom és ezen belül a LIGA Szakszervezetek helyzetének elemzése, a LIGA Szakszervezetek által felvállalt értékrendek, a LIGA Szakszervezetek küldetésének, jellegének és a működés módjának a meghatározása, aA kormányzattal (a mindenkori hatalommal) és a politikai pártokkal való viszony meghatározása, illetve a pártsemlegesség definiálása,  a  szakszervezeti konföderációkkal és a civil szervezetekkel való viszony meghatározása, az érdekképviselet, az érdekvédelem és az érdekérvényesítés szerepe a LIGA Szakszervezetek tevékenységében, illetve az ezek eredményes működtetéséhez szükséges, a LIGA Szakszervezetek által preferált eszközök meghatározása, a LIGA Szakszervezet – mint konföderáció – feladatainak és azok preferencia sorrendjének meghatározása, a tagszervezési tevékenység és a mozgósítási képesség növelése, a tagszakszervezetek szerepe, feladata a LIGA Szakszervezeteken belül.

 

Szlovákiai partnerkapcsolatok: Az ÁPB (Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság) által biztosított keret terhére november elején Pozsonyban járt a VKDSZ delegációja. Fürjes-Gábor József elnök, György Attila alelnök és Ádám Róbert János ügyvezető. Sajnos a fürdőágazati alelnök betegség miatt nem tudott velük tartani.  Az OZ DLV (ottani vizes) és a SOZZaSS (ottani fürdős) társszervezetekkel egyeztettek a két ország aktuális ágazati érdekvédelmi helyzetéről, eredményeiről, kudarcairól és a későbbi együttműködés lehetőségeiről. Ők nem tudták az idén viszonozni a látogatást elfoglaltságaik miatt. Mindkét partner megerősítette, hogy igényük van ezekre a találkozókra annál is inkább, mert a V4-ek szintjén tett próbálkozásaik csak velünk jártak sikerrel.  A kapcsolatok újraélesztését több év szünet után az elmúlt évben kezdtük, s ha a lehetőségeink meglesznek igyekszünk fenntartani és fejleszteni.

 

Képzés a Szakszervezeti Bizalmiak részére: Október 25-26-án az Alföldvíz Szakszervezet kihelyezett bizalmi testületi ülést tartott Hajdúszoboszlón, szakszervezeti képzéssel egybekötve. A kétnapos rendezvényen fontos szerepet kapott a tisztségviselők szakmai felkészítése. A társadalmi megbízatásként tisztséget vállalók a napi munkájuk mellett végzik szakszervezeti feladataikat, s kevés idejük marad az önképzésre. Emiatt kiemelten fontos, hogy ilyen képzési lehetőséget kapjanak, s a mai kor kihívásaira is megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek. Ebben egy kommunikációs szakember segített beavatva őket a belső és külső kommunikáció rejtelmeibe, és tanácsokat adott, hogy hogyan javítsanak az eddigi bevált, de nem biztos, hogy a leghatékonyabb eszközökön.

Átgondolták a 2019. évben eddig tett lépéseket, az elért sikereket, és a kudarcokat. Felvázolták a cég nehéz helyzete miatt várható következményeket és hozzárendelték a megoldandó feladatokat (munkahelymegtartás, új munkahely sok utazással, munkavállalók jogfolytonos átvétele, stb.). Az együtt gondolkodás, a lehetőségek közös áttekintése, érékelése segít abban, hogy ne érjék majd váratlanul őket az elkövetkezendő időszak döntései.

A szakszervezeti mozgalomban felébredt az igény a változásra, és sokan – szakszervezeti vezetőként, tisztségviselőként, tagként – szeretnének tenni ezért, ebben is segített a kihelyezett ülés és képzés.

 

Egyeztetés a ITM-ben:  A VKDSZ delegációja (Fürjes-Gábor József elnök, György Attila alelnök, Miskéri László, Alföldvíz Munkahelyi Szakszervezet, VKDSZ munkabiztonsági szakértő és Ádám Róbert János ügyvezető)  egyeztett az  Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) részéről Hizó Ferenc (még kinevezés alatt lévő) helyettes államtitkárral és  Szalár Zoltán főosztályvezető-helyettessel.

Az egyeztetés során a VKDSZ részéről a munkavállalók szempontjából legjelentősebb problémák ismertetése történt meg, így a nemzetgazdasági és ipari átlag alatt maradó  munkabér, a megnövekedett többlet munkafeladatok, munkaköri nehézségek, a területenként eltérő, de jelentős mértékű elvándorlás több cégnél is   bizonytalanságot okoz, veszélyezteti az üzemeltetést. Alapvető fontosságú az ágazat egységes szakmai megítélése, a munkavállalói keresetek, és az elkövetkezendő időszak központi bértámogatásának biztosítása ügyében függetlenül a tulajdonosi berendezkedéstől. Felmerült a képzés, a díjbefagyasztás és a rekonstrukciós támogatások fontossága, foglalkoztatásra gyakorolt hatása.

A VKDSZ álláspontja szerint a bérfelzárkóztatási intézkedéseket a továbbiakban is ütemezett módon lehet megvalósítani, és a munkaerő megtartás szempontjából leginkább meghatározó, hogy a bérek és átlagkeresetek 5 év távlatában elérjék a víziközmű ágazat legmagasabb átlagkereseti mutatóját.

Az ITM részéről megerősítették, hogy fontos számukra a folyamatos egyeztetés, szeretnének minél több tényt, adatot megismerni az ágazatról. Elhangzott, hogy rendszeressé kell tenni a konzultációt. A helyettes államtitkár kérte,  hogy a VKDSZ közvetítse a munkavállalók felé, hogy folynak a tárgyalások és fontos cél a munkavállaói érdekek figyelembe vétele a stratégia-építés során. Az Alföldvíz helyzete napirenden van,  informálódik, és visszajelez, hogy milyen változás várható.

 

Nyugdíjpénztár Igazgató Tanács és Ellenőrző Bizottság ülés: A BIZALOM Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár október 17-én tartotta soros ülését. Az összejövetel legfontosabb napirendje, hogy az ügyvezető felmondása miatt szükséges lépések tisztázása volt, aki munkáját továbbiakban mint a Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezet ügyvezetője  folytatja. Az ülésen résztvevők  a  helyzet kezelésére a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezték. A továbbiakban értékelték a pénztár III. negyedéves és háromnegyed éves teljesítményét, melynek során megállapították, hogy a 2019. évben várható hozamok – a relatíve magas infláció ellenére – mindenképpen reál hozamokat biztosítanak és bőven kompenzálják a 2018. évi minimálisan negatív hozamokat, és messze meghaladják a „szuperállamkötvény” hozamait.

Végezetül áttekintették az önkéntes nyugdíjpénztárak jövőjét meghatározó szabályozási környezet várható változásait, valamint a vízügyi ágazat munkavállaló és munkáltatói tagjainak jövedelmi viszonyaiból eredő jövőbeni tagdíj bevételek mértékét. Fontosnak tartották továbbá a pénztártagok körében a tudatos öngondoskodás erősítését, tudatosítását.”

 

Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet:  Október 22-én közgyűlést tartott a Szövetkezet, mert az alapszabály szerint, ha a tagok száma eléri vagy meghaladja az 50 főt, akkor Felügyelő Bizottságot kell választani. Emellett a létszámnövekedés miatt főállású ügyvezetői munkavégzés is szükséges, melyet a továbbiakban ebben a formában is Kabai Tibor végez.

A gazdálkodási adatokból látható, hogy a 2019-es év várhatóan sikeres lesz. Éves szinten mintegy 110 mFt bruttó árbevétel jelenik meg. Az adózási kötelezettségek mellett várható, hogy a szövetkezet tagjai viszonylag jelentős összegű nyereségrészesedésre számíthatnak 2020-ban a mérleg elfogadást követően.

Fontos változás, hogy a Vízfolyam KNYSZ minden munkavállalója részére fizeti a kockázati balesetbiztosítást, aki az adott hónapban munkát végez. A biztosítás havi díja 500.- Ft/fő.

 

Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) ülés: Eredményesnek értékelték a résztvevők a 2017-ben megkötött középtávú megállapodást a KVKF november 12-i ülésén, és egyetértettek az újabb, többéves – akár hároméves – megállapodás szükségességében. A leendő középtávú bérmegállapodásban szereplő mértékek azonban többek között az infláció alakulásától és az újranyitott jövő évi minimálbér-tárgyalások kimenetelétől is függnek.

Szakszervezeti oldalról a hozzászólók kiemelték a sok helyen kritikus létszámhiányt, az elvándorlást, amit a korábbi középtávú megállapodás sem volt képes teljes körűen orvosolni. A munkaadói oldal megerősítette, hogy jelentős bérfejlesztési igények merültek fel, ami a közszolgálatot ellátó vállalkozások számára saját erőből nem teljesíthető, így szükséges a kormányoldal bevonása. A STRATOSZ képviseletében Dávid Ilona, a szövetség elnöke munkáltatói érdeknek nevezte a munkavállalók hosszútávú megtartását, a munkaerőhiány csökkentését.

 

Kormányoldalról Fónagy János államtitkár sikeresnek értékelte a három évet, és jelezte, hogy a kormány az egész társadalom számára fontos ágazatokban a képzett és a fiatal munkaerő pótlását biztosítani kívánja. Schanda Tamás államtitkár ezt azzal egészítette ki, hogy a kormány célja, hogy „ezúttal is egy adott esetben több évre szóló megállapodás szülessen”.

 

A vízügyi ágazat munkavállalói képviselőiként a VKDSZ részéről a következő vélemények fogalmazódtak meg:

–           A megfelelő  munkabér, az üzemeltető szervezetek működőképessége, az alapellátás és a munkaerő megtartása szempontjából meghatározó jelentőséggel bír.

–           Ennek megfelelően 2, és 3 éves távlatban középtávon meg kell, hogy valósuljon a bérek  ipari átlagkeresetek szintjére történő felzárkóztatása. 5 éves időtávon belül a teljes víziközmű ágazatban az átlagkeresetek el kell, hogy érjék  a  víziközmű ágazat legjobb átlagbér szintjét,  Fővárosi Vízművek Zrt. 435.371 Ft kereseti mutatóját.

–           A kormányzati támogatással megvalósuló állami tulajdonban lévő munkavállalók bérrendezése, bérkompenzációja kiterjesztése a forráshiányos önkormányzati közösségi tulajdonban működő  társaságok munkavállalóinak az érdekében  indokolt.

–           Alföldvíz Zrt. esetében az állami tulajdonosi részvények  arányának megfelelő  állami támogatás biztosítása igényként fogalmazódik meg.

–           A Többmunkáltatós Kollektív Szerződésnek, mint keretszabályozásnak a kiterjesztése,

–        Az  alapellátás  biztonsága és minőségi szolgáltatás szempontjából megoldást jelentő árképzés, vagy egységes  központi pénzügyi  támogatás elfogadása.

–           Az ágazat  egységes szakmai irányítás (gazda) hiánya.

 

Megalakult az OVÁK: November 07.-én alakult meg a nem VKDSZ-hez tartozó ágazati szakszervezeteket tömörítő Országos Víziközmű Ágazati Kooperáció (OVÁK), mely első lépésként megkereste a VKDSZ-t együttműködési szándékunkat felajánlva. Nyilatkozatuk szerint a cél közös, egy jól és fenntartható módon működő stratégiai víziközmű-ágazat újbóli létrehozása., a fenntartható foglalkoztatás elérése. Ebben szeretnének tevékenyen, szakmai alapokon együttműködni a VKDSZ-el. Az ágazat nehéz helyzetben van, melyet legjobban a Századvég Alapítvány 2018. júliusi tanulmánya fogalmazott meg: (http://www.maviz.org/system/files/szazadveg_tanulmany_-_a_hazai_vizikozmu-szolgaltatas_aktualis_helyzete_2018_08_06.pdf)

 

 

Munkavédelmi képviselő képzés: A Munkavédelmi Törvény 75.§/1/c. pontja előírja, hogy „egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvételi lehetőséget a munkáltatónak kell biztosítania.” A képzés munkaidőben, a munkáltató költségei terhére történik. November 14-én és 15-én az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. (OMKT) a VKDSZ munkavédelmi szakértőinek bevonásával tartotta meg a munkavédelmi képviselők kötelező képzését a korábbi évekhez hasonlóan.

Fontosabb témák voltak: A munkavédelem munkáltatói szabályozása, az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok rendje, munkavédelmi belső ellenőrzések, munkavédelmi – tűzvédelmi szemlék fontossága és rendje, munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi képviselet, szakszervezetek és üzemi tanácsok. Baleset – üzemi baleset – munkabaleset fogalma,  munkabalesetek kivizsgálása, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése, Foglalkozás – egészségügyi Szolgálatok működése, orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje, a beszállási engedély köteles veszélyes tevékenységek végzésének feltételei, a beszállási engedélyek formai és tartalmi követelményei, a munkahelyi kockázat felmérés – értékelés gyakorlati                       feladatai, munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi    képviselet, szakszervezetek és üzemi tanácsok.  A rendezvény konzultációval ért véget.

 

Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!

 

 

Ádám Róbert János

ügyvezető

06-30/6401463

Read more »

Cafeteria 2020

By |

Béren kívüli juttatások

 

A béren kívüli juttatások adóját a juttatás értékére számolt 15% személyi jövedelemadóval és 17,5% szociális hozzájárulási adóval kell számolni, amely összesen a 32,5%.

A kedvezményesen adózó juttatások köre nem változik.  Széchenyi Pihenő Kártya adható majd a 2019-ben is az ismert alszámlákkal és keretekkel (szálláshely – 225.000 Ft/év, vendéglátás – 150.000 Ft/év, szabadidő – 75.000 Ft/év).

A SZÉP kártyajuttatásra egy összesített, 450.000 Ft-os éves kedvezményes keret is vonatkozik. Ez az együttes keret továbbra is a juttatások nettó értékére vonatkozik. Ezen maximum összeg felett az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterhek az irányadóak.

 

Egyes meghatározott juttatások

 

Az egyes meghatározott juttatások adójához a juttatás értékét szorozni kell 1,18-cal, és erre kell 15% személyi jövedelemadót valamint 17,5% szociális hozzájárulási adót számítani. Így jön ki a 38,35% közteher.

Ezzel a közteherrel valósíthatnánk meg a csekély értékű ajándékjuttatás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg átadását az Önkéntes egészségpénztár és Önkéntes nyugdíjpénztár esetében.

 

Adómentes juttatások

 

Adómentes juttatások közt az eddig használt elemek közül az óvoda bölcsőde térítése marad az adómentes kategóriában. Ennél a juttatásnál 2020-ban is érvényes marad az a szabály, hogy nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolhatjuk a költségeket adómentesen.

Továbbra is adómentesen adható Kultúra- és Sportrendezvény belépő is, mindkettő a minimálbér mértékéig lesz biztosítható.

Az egyes meghatározott juttatások és az adómentesek juttatások értékét természetesen nem kell beleszámolni a 450.000 forintos éves keretbe.

 

Pénztári juttatások – adókedvezmény kiterjesztése

 

2020-ban is kaphat a munkavállaló adójóváírást a munkáltatói hozzájárulás után így az adóterhelés a következőképpen alakul:

138.350 forintból le kell vonni a bruttó adható juttatás munkáltató közterheit. 138.350/1,19=113.765 Ft bruttó összeget utalhatna a 2020-es költségkeretből a munkáltató. Ebből le kell vonni az utalás előtt a munkavállaló 33,5% terheit is.

Így a munkáltató 113.765*0,665=75.653 forintot tud a pénztárba utalni, amelyből már kifizetésre kerültek a munkáltató és munkavállaló terhei, erre 20% jóváírást kaphat a munkavállaló! A jóváírást követően a munkavállaló számláján 77.332X1,2=90.784 Ft lesz.

(*) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell. Ezen juttatások nettó 450.000 Ft/év értékig állnak rendelkezésre a kedvező 32,5% mértékű közteher, felette 38,35% adó- és járulékteherrel kell számolni.

Read more »