http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/532689head_1_viz.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/613159head_11_viz.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/251288head_2_szenny.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/237880head_22_szenny.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/456960head_3_konf.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/947012head_33_konf.jpglink

Munka Törvénykönyve: 2013. január 1-től hatályba lépő változások

Email Nyomtat PDF

 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

 
• A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
• A foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. (A felek ettől eltérhetnek).
• A munkavállaló az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. 
 
A szabadság
 
• A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
• Munkában töltött időnek minősül: 
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának,
e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama.
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek alábbi esetei:. 
o a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés
o a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
o a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
o a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra,
o hozzátartozója halálakor két munkanapra,
o általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges idő,
o önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartama,
o bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam.
 
A szabadság kiadása
 
• A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
• A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
• A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.
• A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
• A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
• A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
• A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
• Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
• A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
• A munkáltató – a felek megállapodása alapján az alapszabadság, illetve az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
• A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
• Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
• A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
 
Betegszabadság
 
• A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
• Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
• A betegszabadság kiadásánál a szabadsággal azonos módon kell kiadni azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. 
• Munkaidő-beosztás hiányában a betegszabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
 
A távolléti díj számítása
 
• A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
• A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.
• A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
• Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
• A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, rendes munkaidőben teljesített órák számával. (osztószám).
• Ha a munkáltató a munkavállaló számára bérpótlékok helyett átalányt állapított meg, a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben
teljesített órák számával.
• A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.
A távolléti díj számításánál a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat is meg lehet állapítani.

VKDSZ

Cím:
1146 Budapest, Borostyán u. 1/b

Telefon:
(+36-1) 467 0388

Fax:
(+36-1) 467 0387

Vonalban

Jelenleg 13 vendég olvas minket

Kapcsolataink

 

  logo-magyar-furdokultura.jpg