http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/532689head_1_viz.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/613159head_11_viz.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/251288head_2_szenny.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/237880head_22_szenny.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/456960head_3_konf.jpglink
http://vkdszsz.hu/components/com_gk3_photoslide/thumbs_big/947012head_33_konf.jpglink

15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól

Email Nyomtat PDF

A lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).

A támogatás folyósításáról szóló, a 2. §-ban meghatározott eljárásban a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított igazolás, és a magánszemély által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, a 3-6. §-ban meghatározott okiratok, bizonylatok igazolják azzal, hogy a magánszemély saját lakása az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. E rendelkezés alkalmazásában a magánszemély saját lakásának minősül az a lakás is, amelynek bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is.

(2) A magánszemély - függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől - az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, bizonylatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a) a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése - ideértve a lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is - vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, vagy b) lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak átadni.

(3) A munkáltató saját döntése alapján a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legkésőbb a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, vagy b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadott okiratokat, bizonylatokat is elfogadhatja, ha ez az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését nem akadályozza.

(4) A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltató vizsgálja. Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához a magánszemélytől a 3-5. §-ban felsorolt okiratokat, bizonylatokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti.

(5) A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.

(6) A munkáltató a hitelintézettel vagy a kincstárral kötött megállapodás alapján az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratok helyett a hitelintézetnek vagy a kincstárnak a támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolását is elfogadhatja azzal, hogy a) a hitelintézetnek vagy a kincstárnak nem kell vizsgálnia azon tényeket és körülményeket, amelyek fennállását a munkáltató nyilatkozatával a saját nyilvántartása alapján igazol, és b) a munkáltatónak a 4. § szerinti okiratot ebben az esetben is be kell szereznie.

(7) A támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolást a hitelintézet vagy a kincstár akkor adja ki, ha a magánszemély a 3. és 5-6. §-ban felsorolt okiratokat a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott időpontig a részére átadja. A támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazoláson a hitelintézet vagy a kincstár külön feltünteti azt az összeget, amelyre vonatkozóan az adómentesség feltételeinek fennállása nem állapítható meg. A hitelintézet külön megállapodás hiányában is igazolhatja, hogy a lakás szobaszáma megfelel a 3. §-ban meghatározott méltányolható lakásigény feltételeinek.

(8) A munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a munkáltató saját, a kölcsön nyújtásával összefüggő nyilvántartása helyettesíti. A munkáltató köteles a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott időpontig az (1) bekezdés b) pontja vagy a (6) bekezdés szerinti okiratokat, bizonylatokat is beszerezni, ha azok a kölcsön elengedésének időpontjában nem állnak még rendelkezésre, és a magánszemély azokat később sem nyújtotta be.

2. § (1) Az a hitelintézet, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, vagy a támogatás átutalását indító kincstár az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolást akkor adja ki, ha a munkáltató megbízásából a támogatás összegét a) a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy b) a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára folyósítja, függetlenül attól, hogy a hitelintézet vagy a kincstár a támogatás átutalását a munkáltató támogatási célból nyitott elkülönített fizetési számlájáról teljesítette-e.

(2) Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának az (1) bekezdésben említett számla számáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat a hitelintézet részére átadja.

(3) A magánszemély a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatban a) a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, b) a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy c) a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállításának feltétele, hogy a munkáltató előzetesen vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkozatot tegyen a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy az általa folyósított összeget a támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja.

(5) A hitelintézet vagy a kincstár a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételhez papír alapú vagy elektronikus nyomtatványt rendszeresíthet. A nyomtatvány a magánszemély természetes személyazonosító adataira és a munkáltató által az adóévben juttatott támogatás együttes összegére vonatkozó adatot is tartalmazhat.

(6) A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár az (1) bekezdés szerinti igazolást a támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig állítja ki a munkáltató részére.

(7) A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár a támogatás magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig az e célra az állami adóhatóság által előírt formában, az ügyfélkapun keresztül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről.

3. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. A lakás szobáinak számát a Kormányrendelet szabályai szerint kell meghatározni.

(2) A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó, a Kormányrendelet szerinti családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.

(3) Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a Kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja.

(4) A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének első napjától az 1. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott időpontig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható.

5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézet vagy a kincstár vagy a munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban az akkor hatályos rendelkezések alapján már megvizsgálta és megállapította, e feltétel fennállása a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható.

(6) Lakás építése, építtetése esetén az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat a magánszemély az együttköltöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja, feltéve, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély az 1. § (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott időpontig nem áll a magánszemély rendelkezésére.

4. § A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy - ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz - a magánszemély nyilatkozata igazolja.

5. § (1) A támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést a) lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a tulajdonjog, a földhasználati jog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés, vagy b) lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, korszerűsítése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a 6. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában felsorolt, a támogatás összegének felhasználását igazoló okiratok, vagy az építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetés alapján kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek - ideértve különösen a kamatot, a késedelmi pótlékot, a végrehajtási díjat, a jelzálogjog törlésének díját, az előtörlesztési díjat és az olyan biztosítás díját, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja - megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontjában meghatározott lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot.

6. § (1) A támogatás felhasználását a) lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, vagy az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdoni lap, valamint - a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó - az összeg felhasználását - ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését - igazoló okirat; b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla; c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla; d) a magánszemély által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá - a támogatás folyósításának évére vonatkozó - az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, különösen számla-kivonat; vagy e) az a)-d) pontban felsorolt okiratok, bizonylatok másolata igazolja azzal, hogy amennyiben a támogatást hitelintézettől a (2) bekezdés c) pontja szerinti szerződés alapján felvett hitel visszafizetéséhez nyújtják, akkor a támogatás felhasználásának igazolásához az a kölcsön- vagy hitelszerződés is szükséges, amelyből származó követelés törlesztése, visszafizetése érdekében a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szerződést megkötötték.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek minősül a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést, b) az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy c) az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az a) és b) pontban meghatározott kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti igazolás beszerzése nem szükséges akkor, ha a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást a magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.

(4) Nem vehető figyelembe a további támogatás felhasználásának igazolása során az az (1) bekezdés szerint igazolt azon összeg, amelyet a munkáltató bármely korábban folyósított támogatás felhasználásának igazolása során már figyelembe vett.

7. § Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy - különösen a magánszemély hozzátartozója - részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.

A rendelet 2014. április 4.-én lép hatályba.

E rendeletet a hatálybalépését követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni. A munkáltató választása szerint e rendelet rendelkezései a 2014. január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók.

VKDSZ

Cím:
1146 Budapest, Borostyán u. 1/b

Telefon:
(+36-1) 467 0388

Fax:
(+36-1) 467 0387

Vonalban

Jelenleg 16 vendég olvas minket

Kapcsolataink

 

  logo-magyar-furdokultura.jpg