Aktuális hírek

Vasárnapi Hírek – 2017. július 15-ei számában megjelent cikk alapján…

„Ha a kormány sürgősen nem tesz valamit, éveken belül tönkremehet a magyar víziközmű-hálózat jelentős része. Magyarra lefordítva ez folyamatos csőtöréseket, vízhiányt és rosszabb minőségű ivóvizet jelent. Egyes számítások szerint 90 milliárd forint megoldaná a legsürgetőbb gondokat, de a teljes rendszer felújításához legalább 3000 milliárd kellene.

És ez nem ellenzéki hőbörgés: a fejlesztési minisztérium alá tartozó Kiemelt Közszolgáltatások Főosztálya készített jelentést a víziközművek állapotáról. A 15 oldalas dokumentum szerint az elmúlt nyolc év kormányzati döntései – többek között a közműadók kivetése és a rezsicsökkentés – felelősek a mára tarthatatlanná vált állapotok miatt.
„A víziközmű-ágazat legsúlyosabb problémája a felújítások, karbantartások évtizedeken át tartó hiánya” – olvasható a jelentésben. Ez pedig csőtöréseket és rosszabb minőségű ivóvizet jelent.

Fürjes-Gábor József – VKDSZ Elnök a következőket mondta el a riporternek:

„A víziközművek többsége az 50-es években épült, és a vezetékhálózat, mint legfontosabb víziközmű rendszer a föld alatt van. A meghibásodás csak akkor látszik, ha rendszeres a karbantartás, vagy ha már megtörtént a baj. A hálózat rendkívül rossz állapotát jól érzékelteti, hogy a vízveszteség  megközelíti a 30%-ot. Ez a vízmennyiség gyakorlatilag elfolyik a föld alatt. – mondja a VH-nak Fürjes-Gábor József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. – 2010-ben készült egy szakértői anyag, ami összefoglalta a víziközmű-ágazat helyzetét, és jelezte, hogy a rendszer jelenlegi állapotában nem fenntartható. Vagyis a probléma nem új keletű. A béreken már nem lehet jobban spórolni, így is elmentünk a falig”. Létszámban nincs több megtakarítási lehetőség, az állami társaságoknál 6 éve elmaradt bérfejlesztés  is csak  állami segítséggel,  3 éves bérmegállapodással   rendezhető  – teszi hozzá a szakember.

A víziközművek Magyarországon állami (esetenként önkormányzati) tulajdonban vannak. 2010-ben központosították a rendszert, a 400 közműcégből csak alig 40 maradt. A szakma álláspontja szerint ez logikus döntés volt, de a közműadókkal, és a kötelező díjmeghatározások elmaradásával   ellehetetlenült a szolgáltatók jelentős része. Bevételeik a legtöbb esetben nem fedezik már a kiadásokat, így szinte biztosan nem jut pénz fejlesztésre, karbantartásra, béremelésre. Persze nem volt ez mindig így. 1989 előtt, amikor még volt pénz a rendszerben, lényegesen kevesebb volt a víziközmű szolgáltatók száma,  a víziközműveket működtető önkormányzatok, az ott keletkezett nyereségből keresztfinanszírozással „lukakat foltoztak be”, az önkormányzat számára fontosabbnak ítélt szolgáltatásokra, közfeladatokra  forgatták vissza pénzt. 30 év után a víziközmű szolgáltatók  most fizetik meg ennek az árát.”  

A Vasárnapi Hírekben megjelent:

„A nagyobb katasztrófát eddig is csak az ágazati szolidaritás akadályozta meg” – mondja a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára. Nagy Edit szerint ha a vízügyi dolgozók nem lennének ilyen elkötelezettek, már régen az utcára vonultak volna, és nem érdekelné őket, milyen körülmények között kénytelenek dolgozni.
A jelenlegi rendszerből éppen a karbantartásra fordítható pénz hiányzik. Ez ma nagyjából 90 milliárd forint, de a teljes rendszer ennek sokszorosát igényelné. Ez pedig azt jelenti, hogy bár léteznek szoftverek és valószínűségszámítási eljárások, amelyekkel előrejelezhető egy-egy nagyobb katasztrófa, a rendszeres ellenőrzésre és a hibás vezetékek cseréjére nincs fedezet. Közben pedig egyre több szakképzett dolgozó hagyja el az ágazatot. Nagy Edit ezt az elvándorlást súlyosabb tehernek tartja, mint a vezetékek állapotát.
„Az igazi katasztrófa az lesz, ha nem tudjuk megfizetni azokat a kollégákat, akik még képesek elhárítani és megelőzni a nagyobb problémákat. A politika felelőssége eldönteni: akar-e biztonságos ivóvízellátást, vagy megelégszik a mostani tűzoltással” – teszi hozzá.
 

A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) sajtóközleménye az Alföldvíz Zrt.-nél tartott munkavállalói demonstrációval kapcsolatosan

2017. június 29.-én a cég további zavartalan működtetése érdekében szükséges, napirenden szereplő tőkeemelést az ALFÖLDVÍZ Zrt. közgyűlése nem tárgyalta. A magyar állam - mint egyik tulajdonos - jelentős tőkeemelés végrehajtását tervezi. Ezzel az állam többségi tulajdonossá válik, mely alapján várható, hogy a társaság irányítása és működése a többi, többségi állami tulajdonú szolgáltatóhoz hasonlóvá válik.

A küszöbön álló változás elbizonytalanította a munkavállalók jelenetős részét, mely miatt a munkahelyi szakszervezet akcióba lépett.

A munkahelyek védelmében és azért, hogy a munkavállalók garanciát kapjanak arra, hogy az átmenet nem befolyásolja hátrányosan sem a bérviszonyaikat, sem pedig a munkakörülményeiket, sajtótájékoztatót és demonstrációt szervezett.

Megmozdulásuk célja, hogy a jelenlegi főtulajdonos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és az MNV Zrt. a szakszervezet bevonásával kezdjenek tárgyalásokat az átmenetről, és a munkavállalókat érintő várható változásokról.

A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) támogatásáról biztosítja a helyi tagszervezet törekvéseit.

Soron kívüli ágazati szintű tárgyalásokat kezdeményez az MNV Zrt-vel annak érdekében, hogy a tervezett tulajdonosváltás részleteinek megismerését követően az Alföldvíz Zrt-ét érintően 

-          megállapodásban kerüljön rögzítésre a munkahelyek biztonsága,

-          az állami társaságokra érvényes három éves bérmegállapodás hatályának kiterjeszthetősége,

-          a többségi állami tulajdonú Társaságok  likviditását biztosító közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott támogatás elérhetősége.

Az ágazatban jelentős az elvándorlás, a magyarországi bérek a vízügyi ágazatban is alacsonyabbak a környező országok béreihez és az európai átlaghoz viszonyítva, ezért fontos, hogy az átalakulás biztosítsa a munkahelyek megtartását, s a bérekben és a munkakörülményekben ne okozzon negatív változásokat.

A helyi és az ágazati szakszervezet ebben érdekelt, s meggyőződésük, hogy ugyanez a tulajdonosok érdeke is!

Budapest, 2017. június 29.

Ádám Róbert János                                                      Fürjes-Gábor József

Ügyvezető                                                                        VKDSZ elnök

A VKDSZ Országos választmánya két napos értekezletet tartott Lázbércen, az ÉRV Zrt. lázbérci üdülőjében. A találkozó az aktuális feladatok elvégzése mellett szakmai képzésre valamint stratégiai és szervezeti kérdések megvitatására is lehetőséget biztosított.

Első napirendként a szakszervezeti szövetség Szociális és Oktatási Alapítványának alapszabályát aktualizálták és új kuratóriumi tagokat választottak. Az alapítvány támogatásával sok száz kis jövedelmű vízműves dolgozó gyermeke tanulhatott a korábbiakban. Mára az 1 %-os felajánlások száma csökkent, így a támogatási lehetőségek is csökkentek.

A továbbiakban a munkahelyi konfliktus kezelés témájában hallgattak meg egy előadást, mely az emberi viselkedés munkahelyi érdekvédelmi helyzetekben való jellemzőit elemezte. A pszichológiai és etológiai elemekkel, elvekkel, tapasztalatokkal fűszerezett tréning segített a dolgok mögé látni. A hatékony érdekérvényesítés  egyik hasznos eszköze, ha tudjuk, mely reakciók várhatóak a másik féltől.  Nem baj, ha a szakszervezeti vezető egy kicsit lélekbúvár is.

A délután folyamán érkezett el a talán legérdekesebb napirend. Az ágazat folyamatainak értékelése történt meg szakszervezeti szempontból - figyelembe véve a bér- és létszám viszonyokat, az integrációt, a reorganizációt, az ágazat főbb gondjait, a többmunkáltatós kollektív szerződés ágazati szintre emelésének lehetőségeit stb. Élénk vita alakult ki az ágazati egyenlőtlenségek miatt. Más-más helyzetben vannak az állami, önkormányzati vagy privatizált cégek, az ország különböző régióiban működő társaságok, az integráció során különböző méretű- és műszaki színvonalú rendszereket megkapó szolgálatók. Sok különbözőség, de egy szakszervezet. A VKDSZ-nek minden helyzetben meg kell tudnia állni a helyét és minden tagját, szervezetét képviselnie kell!

Egység volt abban a felfogásban, hogy a  legfontosabb feladat szakszervezetként a munkaerő létszámának megtartása és a bérek növelése illetve egy minél szélesebb körben elfogadott többmunkáltatós kollektív szerződés elfogadtatása. Célszerű lenne a munkakörök rendszerének elkészítése részletes leírásokkal, mert ez alapja lehet egy bérkategória rendszer elkészítésének. A vitának az este vetett véget, pedig még olyan izgalmas kérdések várták a választmányi tagnak, mint a LIGA-tagság eredményeinek értékelése, belső- és külső kommunikáció, szervezetfejlesztési stratégia.

A második napon két előadás segített a szakmai felkészültség emelésében és a VKDSZ helyzetelemzésében illetve jövőképe kialakításában. Az Mt. fontosabb részeinek elemzésével, az értelmezések példákkal történő alátámasztásával a VKDSZ munkaügyi szakértője segített a munkajogban való eligazodásban és a jogérvényesítésben.

A helyzetelemzés és a jövőkép kialakítása vitákat eredményezett. Világossá vált. hogy a létező működési és szervezeti helyzetet sokféle képpen látják és sok féle képpen értékelik a választmány tagjai. Emiatt a jövőkép sem egységes. A helyi, az ágazati és az országos körülmények különböző képpen érintik az egyes szervezezeteket, így a sok egyéni szempont és helyzet miatt a VKDSZ—t szorító ügyek nem mindenki számára jelennek meg egységesen. E területen is fontos a kommunikáció, a képzés és a rendszeres találkozók, melyek erősítik az egységet, a közös látásmód kialakulását.

Kedves Kollégák!

Tájékoztatom, hogy a Munkavédelmi Törvény 75.§/1/c. pontja előírja a munkavédelmi, munkavállalói képviseletet ellátó tisztségviselő egy választási ciklusban, megválasztásukat követő egy éven belüli legalább 16 órás képzését, és azt követő években legalább 8 órás továbbképzését. A képzés munkaidőben, a munkáltató költségei terhére történhet.

Szakszervezeti Szövetségünk, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

2017. február 15-én /szerdán/ és február 16-án /csütörtökön/  10 órai kezdettel
a VKDSZ Székházában /Budapest XIV. ker. Borostyán u. 1/b./

munkavédelmi szakértőinek bevonásával tartja meg a munkavédelmi képviselők kötelező képzését, a korábbi évekhez hasonlóan, és a mellékelt tematika szerint.
Előadóink több éves vízügyi tapasztalattal rendelkező gyakorló vizes szakemberek, Munkavédelmi Bizottságunk tagjai. Az oktatás igazodik a víziközmű-szolgáltatás területén dolgozó munkavédelmi képviselők mindennapi feladataihoz, a szolgáltatás során előforduló életszerű példák elemzésével.

Az egynapos képzés részvételi díja: /képzés, ellátás / 30.000.-Ft+ÁFA/fő
A két napos képzés részvételi díja: /képzés, ellátás/ 48.000.- Ft + ÁFA/fő
Fizetés módja: a jelentkezés után számlát küldünk, melyet átutalással kérünk kiegyenlíteni.
A résztvevők a továbbképzésről a jogszabályi előírásoknak megfelelő igazolást kapnak.
Jelentkezési határidő: 2017. február 10.
A jelentkezési lapokat a Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet. e-mail címre kérjük elküldeni. További információt a 06-1-467-0388 telefonszámon kérhet.

Budapest, 2017. január 10.

Üdvözlettel:

Fürjes-Gábor József

VKDSZ elnök
 

Jelentkezési lap

Tematika

Az  RTL Klub 2016. november 29. híradójának „Béremelést kérnek a vízügyesek” riportja  úgy mutatta be a két regionális víziközmű társaságnál  képviselettel rendelkező VSZOÁSZ sztrájkkészültségét, mintha az mind az öt regionális társaságnál fennállna. 

 
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ), mint országos és az ágazatban  reprezentatív szakszervezet bértárgyalást folytat az MNV Zrt.-vel, mint a főtulajdonos magyar állam képviselőjével. Megkezdte tárgyalásait a víziközmű szolgáltatásban érintett valamennyi minisztérium bevonásával ágazati szinten is.

Tárcaközi egyeztetések célja egy foglalkoztatási koncepció kidolgozása, amely az üzemeltetés biztonsága érdekében megakadályozhatja a munkaerő elvándorlást, és megfelelő bérezéssel elismerje a munkát.  

A VKDSZ  elkészítette bérkoncepcióját a teljes vízügyi ágazat valamennyi munkavállalóját érintően, több változatot kidolgozott a bérfejlesztési, bérfelzárkóztatási lehetőségek gazdasági alapjaira vonatkozóan.

A VKDSZ egyetért a  VSZOÁSZ  követelésével, de az eredményeket a folyamatban lévő tárgyalások útján kívánja elérni. Eredménytelen tárgyalások esetén országos értekezlete dönthet a törvényes érdekérvényesítés határozottabb lehetőségéről. 

Fentiek miatt kérjük nyilatkozatunk ismertetését az RTL Klub híradójában.
 

Budapest, 2016. november 30.

A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) üdvözli a bérfelzárkóztatás érdekében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán létrejött kétéves megállapodást , amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését valamint a munkaadói járulék csökkentését foglalja magában. Ezek az intézkedések a VKDSZ által a nemzeti fejlesztési miniszternél kezdeményezett, az ágazat munkavállalóinak évek óta elmaradt béremelését célzó  tárgyalások céljaival l megegyeznek. Ugyanakkor látható, hogy ezen  intézkedések bértorlódást okozhatnak valamint jelentős többletterhet rónak a munkaadókra. A vízügyi ágazatban a közműadó és más terhek miatt forráshiány alakult ki, mely nehezíti a minimálbér és garantált bérminimum emelés végrehajtását valamint a keletkező bértorlódás feloldását sem teszi lehetővé, azaz a valamennyi munkavállalót érintő bérrendezésre nincs fedezet. Ebben a kérdésben az ágazat munkaadóit képviselő Magyar Víziközmű Szövetség szakemberei is egyet értenek.

A szakszervezet és a munkavállalók bíznak a fenti intézkedések mellett elkezdődött tárgyalásokban, melyek egyike az állami tulajdonú társaságok érdekében folyik az MNV Zrt.-vel, illetve az önkormányzati és külföldi tulajdonúakat is érintően, több szaktárcával  egy ágazati bérrendezési megállapodás megkötése érdekében.

Különösen nagy a munkavállalók várakozása a miatt is, mert az év legnagyobb vízügyi diplomáciai eseménye, a Víz Világtalálkozó rámutat a víznek az ökológiai egyensúly fenntartásában betöltött nélkülözhetetlen szerepére s ezzel a vízellátással foglalkozók kiemelkedő jelentőségére is, akik évek óta várják munkájuk elismerését, béreik rendezését.

A VKDSZ, mint  reprezentatív  munkavállalói szövetség elkötelezett a munkavállalók és jogos igényeik kielégítése mellett, amelynek érdekében folytatni kívánja a tárgyalásokat a mihamarabbi eredmények elérését szem előtt tartva. A VKF-ben született minimálbér és szakmai bérminimum emelési megállapodás okozta várakozás jelentős az évek óta fokozódó feszültségek, elégedetlenségek leküzdése érdekében.

Budapest, 2016. november 25.
 

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten.

Ezzel a kormány ajánlása teljesült a minimálbérnél és a bérminimumnál, és kaptak némi pluszengedményt a munkáltatók, hiszen jövőre 4 helyett 5 százalékkal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (amit Varga Mihály járulékként említett).

Lesz rugalmasság is a rendszerben
Sőt, megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.
A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – mondta. Varga Mihály kijelentette, ezzel eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, “elment a falig”, és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára.
 

Ennyi lesz a minimálbér és a bérminimum
Az emeléssel a jelenlegi 110 ezer forintról 2017-ben 127 650 forintra emelkedik a minimálbér, 2018-ra pedig 137 862 forintra. Ez nettóban azt jelenti (változatlan adóteher mellett), hogy a mostani 73 815 forint helyett jövőre 84 887 forint lehet a kereset, utána pedig 91 679 forint.
A bérminimum (szakképzett minimálbér) jelenleg bruttó 129 ezer forint – jövőre 161 250 forint lesz, rá egy évre pedig 180 600 forint.  A nettó a mostani 85 785 forintról először 107 231 forintra emelkedik, majd 2018-ban 120 099 forintra. (A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni.)
Íme, az emelés mit eredményez jövőre a dolgozóknál, és mit a munkáltatóknál: