Archive For 2020-11-26
Számos kedvezményt vezetett már be a kormány a veszélyhelyzet első hónapjában, jelenleg pedig egy általános, minden gazdasági ágazatot segítő, gazdásági-növekedési akcióterv részletein dolgozik – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.
A koronavírus-járvány elleni küzdelemben az emberek életének és egészségének a védelme mellett fontos az is, hogy a korlátozásokkal leginkább érintett ágazatokat, az ott dolgozókat segítse a kormány,
A november 11-e óta hatályba lépő kormányzati intézkedések nemcsak a gazdasági szereplőknek, hanem a családoknak és a lakosságnak is könnyebbséget jelenthetnek.Az elsőként meghozott intézkedés, az azonnali bértámogatási és adóügyi segítség a bezárások ellenére a vendéglátás és a szabadidő területén több mint 170 ezer, a szálláshelyeknél pedig közel 30 ezer munkahelyet védhet.
A veszélyhelyzetre specializált bértámogatási program a bruttó bérek 50 százalékát fedezi. A juttatást bruttó 483 ezer forintos fizetésig maradéktalanul, afelett pedig a minimálbér összegének másfélszereséig lehet érvényesíteni, és akár a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is igénybe lehet venni – részletezte az államtitkár.
A vendéglátásban és a szabadidős ágazatban működő vállalkozásokat a kormány a munkáltatói adóterhek novemberi megfizetése alól is mentesítette. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az adóügyi könnyítés csaknem 15 ezer vállalkozást érint, amelyeknek összességében 5 milliárd forint adót nem kell megfizetniük.
A szálláshelyeket a kijárási korlátozások idején a kormány azzal segíti, hogy megtéríti az érintetteknek az előzetes foglalások alapján számított bevételkiesés 80 százalékát. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint novemberre 928 ezer vendégéjszakát rögzítettek, ami több mint 11 ezer szálláshelynek közel nettó 15 milliárd forint értékű támogatást jelent. Ennek a támogatásnak, éppúgy, mint az előző kettőnek, az adóügyinek és a bértámogatásinak is, az a feltétele, hogy a munkavállalókat ne bocsássák el, és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra.
November 14-én lépett hatályba az az intézkedés, amely az éttermek zárva tartásának átmeneti időszakára az eddigi 27 százalékról öt százalékra csökkentette a kiszállított ételek áfáját – folytatta a felsorolást az államtitkár. Mint mondta: a célzott áfacsökkentés szervesen illeszkedik a kormány veszélyhelyzet idején meghozott intézkedéseinek a sorába, amelyek a munkahelyek megőrzése mellett a gazdaság működésének fenntartását is szolgálják.
A veszélyhelyzetben a családok, a lakosság ügyintézési terheit is csökkentette a kormány – emelte ki az államtitkár. A járvány terjedésének megfékezése érdekében ugyanis meghosszabbította a lejáró személyi okmányok érvényességét. A november 4-e után lejáró igazolványok a jelenlegi veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig még használhatók maradnak.
A digitális oktatásban résztvevő családokat ingyenes internet-hozzáféréssel segíti a kormány a veszélyhelyzet idején – tért ki a tanároknak és diákoknak egyaránt járó kedvezményre Tállai András. A 30 napos kedvezményt – amely a fennálló és az újonnan kötött szerződésekre is érvényes – a szolgáltató a decemberi számlán írja jóvá.
Az államtitkár megemlítette még a fuvarozókat érintő könnyítést, amely – épp úgy, mint a koronavírus-járvány első szakaszában – felfüggesztette a hétvégi kamionstopot. Így a magyar vállalkozások rugalmasabban szervezhetik fuvarozási feladataikat, gyorsabbá válhat az üzletek, gyárak ellátása, a raktárak feltöltése és a késztermékek elszállítása. (Forrás: Magyarország Kormánya)
Megjelent a Kormányrendelet a veszélyhelyzetben a távmunkával kapcsolatos szabályokról!
A rendelet szövegét itt olvashatjátok:
A Kormány 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni.
(2) Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
2. § A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka
törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a
távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen
meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának
megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.
4. Záró rendelkezések
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 5. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
5. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020.
évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Lakatos Lászlóné Mártika régi, kedves és aktív szakszervezeti tagunk már nincs köztünk. Sokunkat kötnek hozzá szép emlékek, az együtt átélt események vissza-visszatérnek.
A VKDSZ nevében is őszinte részvétünket fejezzük ki a hozzátartozóknak. Mindig szeretettel fogunk gondolni rá.