Archive For The “Kiemelt hírek” Category

Képzések a VKDSZ-nél

By |

Gazdasági felelősök képzése

 

A VKDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági felelősök részére az idei évben érvényes jogszabályi változások ismertetése céljából szokásos felkészítőjét január 29.-én tartotta meg s VKDSZ székházában. A programon az Országos Választmány több tagja is részt vett. Az ellőadó dr. Gróf Gabrielle, okleveles könyvvizsgáló volt. A legnagyobb érdeklődést a sokakat érintő biztosítások adókötelezettsége téma váltotta ki. Nemcsak számos munkáltató, de a VKDSZ is kötött balesetbiztosítást vagy más biztosítást a munkavállalók, szakszervezeti tagok számára.

Fő szabálynak tekinthető, hogy a munkáltató által fizetett biztosítás díja a jogviszony alapján  megszerzett jövedelemnek tekintendő, függetlenül attól, hogy a szerződésben megnevezett biztosított a  munkavállaló vagy a hozzátartozója. A témáról részletes iránymutató anyag is készül, melyet a helyi szervezetek rendelkezésére bocsátanak.

A VKDSZ esetében a tagdíjból (azaz a munkavállaló saját befizetéséből) finanszírozott biztosítási díj viszont adómentes.

 

Az előadó felhívta a figyelmet a bevallási kötelezettségek határidőinek betartására is. A képzés végén kérdések feltevésére volt lehetőség.

 

 

Hazai sztrájk-helyzet értékelő

 

A VKDSZ az elmúlt évben az Országos Választmány tagjai számára is lehetővé tette a változások megismerését, mely pozitív fogadtatásra talált. Az évzáró értekezleten a szakszervezetek  nyomásgyakorlásának  törvényes lehetőségeiről, szabályairól, a konfliktusok megoldásáról hallgattak meg előadást, mely nagy érdeklődésre tartott számot és aktív részvételre serkentette a jelenlévőket.

Ennek folytatásaként – szintén január 29…én – a sztrájkkal kapcsolatosan könyvet írt dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató előadását hallgatták meg a résztvevők  „Az érdekvédelmi nyomásgyakorlás, a sztrájk tapasztalatai Magyarországon” címmel.  Az előadás részletesen taglalta a sztrájk meghatározásától a sztrájk jogszerűségén át a  sztrájk típusain át a  jogosságának vagy jogellenességének feltételeit is. Az előadás taglalta a nyomásgyakorlás alternatív eszközeit is, azok törvényi hátterének ismertetésével együtt.

Az elmúlt 10 év nyomásgyakorlási tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt két évben a sztrájkok száma meghaladta az utcai tüntetések számát, holott a korábbiakban az utcai demonstrációk domináltak. A sztrájkok zömében a munkaadók, míg a többi forma inkább a kormány ellen szerveződött, de közös bennük, hogy a szakszervezeteknek meghatározó szerepe volt ezekben. A legsikeresebbek a sztrájkok voltak és a legkevésbé sikeresek a gyengébb formák (petíció, aláírásgyűjtés). A még elégséges szolgáltatás biztosításának kérdése ez esetben is fontos volt. Ennek megállapítása azonban eléggé problematikus. Összegzésként elmondható, hogy a sztrájk ugyan magas részvételt igényel, költséges, várható miatta akár per is, de a legeredményesebb érdekérvényesítési eszköz.

Read more »

Cafeteria 2020

By |

Béren kívüli juttatások

 

A béren kívüli juttatások adóját a juttatás értékére számolt 15% személyi jövedelemadóval és 17,5% szociális hozzájárulási adóval kell számolni, amely összesen a 32,5%.

A kedvezményesen adózó juttatások köre nem változik.  Széchenyi Pihenő Kártya adható majd a 2019-ben is az ismert alszámlákkal és keretekkel (szálláshely – 225.000 Ft/év, vendéglátás – 150.000 Ft/év, szabadidő – 75.000 Ft/év).

A SZÉP kártyajuttatásra egy összesített, 450.000 Ft-os éves kedvezményes keret is vonatkozik. Ez az együttes keret továbbra is a juttatások nettó értékére vonatkozik. Ezen maximum összeg felett az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterhek az irányadóak.

 

Egyes meghatározott juttatások

 

Az egyes meghatározott juttatások adójához a juttatás értékét szorozni kell 1,18-cal, és erre kell 15% személyi jövedelemadót valamint 17,5% szociális hozzájárulási adót számítani. Így jön ki a 38,35% közteher.

Ezzel a közteherrel valósíthatnánk meg a csekély értékű ajándékjuttatás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg átadását az Önkéntes egészségpénztár és Önkéntes nyugdíjpénztár esetében.

 

Adómentes juttatások

 

Adómentes juttatások közt az eddig használt elemek közül az óvoda bölcsőde térítése marad az adómentes kategóriában. Ennél a juttatásnál 2020-ban is érvényes marad az a szabály, hogy nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolhatjuk a költségeket adómentesen.

Továbbra is adómentesen adható Kultúra- és Sportrendezvény belépő is, mindkettő a minimálbér mértékéig lesz biztosítható.

Az egyes meghatározott juttatások és az adómentesek juttatások értékét természetesen nem kell beleszámolni a 450.000 forintos éves keretbe.

 

Pénztári juttatások – adókedvezmény kiterjesztése

 

2020-ban is kaphat a munkavállaló adójóváírást a munkáltatói hozzájárulás után így az adóterhelés a következőképpen alakul:

138.350 forintból le kell vonni a bruttó adható juttatás munkáltató közterheit. 138.350/1,19=113.765 Ft bruttó összeget utalhatna a 2020-es költségkeretből a munkáltató. Ebből le kell vonni az utalás előtt a munkavállaló 33,5% terheit is.

Így a munkáltató 113.765*0,665=75.653 forintot tud a pénztárba utalni, amelyből már kifizetésre kerültek a munkáltató és munkavállaló terhei, erre 20% jóváírást kaphat a munkavállaló! A jóváírást követően a munkavállaló számláján 77.332X1,2=90.784 Ft lesz.

(*) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell. Ezen juttatások nettó 450.000 Ft/év értékig állnak rendelkezésre a kedvező 32,5% mértékű közteher, felette 38,35% adó- és járulékteherrel kell számolni.

Read more »

Ünnepi Országos Választmányi Ülés

By |

December 6-7.-én tartotta meg évzáró ülését a VKDSZ. A rendezvény része volt az alapítás 30. évfordulója alkalmából megtartott ünnepélyes megemlékezés, a megjelent alapítók köszöntése is. Gábor Imre a VKDSZ volt elnöke az alapítók nevében mondott beszédet, felelevenítve a három évtizeddel ezelőtti eseményeket. Mondanivalóját kiegészítette a ma is tanulságos tapasztalataival, melyek erősíthetik az ágazati szakszervezetet. Személyes jelenlétével rajta kívül: Hegedüs Gyula,  Szabó Károly, Papp István, Léber József, Bednarik Károly,  Szilágyi Pál és Török László tisztelték meg a rendezvényt. Többen üzenetben köszöntötték az évfordulót és a kollegákat, de személyesen nem tudtak eljönni. Az alapítók számára díszoklevéllel és apró ajándékkal tették emlékezetessé az eseményt.

 

Az Országos Választmányi ülés Fürjes-Gábor József elnök ünnepi beszédével és az elmúlt 30 év értékelésével folytatódott, melynek szerves részét képezi, az öregkori gondoskodást jelentő az idén 25 éves Bizalom Nyugdíjpénztár. A  jelenlegi működésről, hozamok alakulásáról Török László IT elnök tartott beszámolót. A Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezet nevében pedig Kabai Tibor ügyvezető számolt be az eredményekről, ami szintén a Szakszervezet kezdeményezésével  megalakuló tagszolgáltatás. A VKDSZ egyes területein folyó munkáról György Attila alelnök és Ádám Róbert János ügyvezető számolt be. Az elnök beszámolójában két történelmi korszakra  bontotta a három évtizedet, más típusú szakszervezeti munka jellemezte. A  megalakulás korszaka a korábbi vezetés alatt valósult meg, melyről Gábor Imre beszélt, az elmúlt 10 év  teljesen új kihívásokkal, törvényi  változásokkal terhelt időszak volt, melyben  a VKDSZ megalakulásának időszakával ellentétes folyamatok az ágazat visszarendeződése, az integráció zajlott le.  Az új vezetés számára több nehézséget okozott az integráció folyamata, amelyben a jogutódlás szabályai, a munkahely megtartása jelentette a legnagyobb feladatot. Mindemellett volt néhány fontos mérföldkő a VKDSZ életében, az Autonóm Szakszervezeti Szövetségből csatlakozás a LIGA Szakszervezetekhez.

 

Az integráció időszakában  pályázati pénzügyi támogatást jelentő TÁMOP  program keretében tartalmas szervezeti munkával,   jövő stratégiai lehetőséget  felvázoló  szakértői tanulmányokkal került meghatározásra a  Hogyan tovább VKDSZ?

 

A munkaügyi szabályoknak nem megfelelő  Többmunkáltatós Kollektív Szerződés helyett egy hatályos szabályoknak megfelelő kiterjesztésre alkalmas  Többmunkáltatós KSZ-t  elkészítésére került sor. Megjelent időközben a  konkurencia, megváltoztak az együttműködési szabályok, a VKDSZ taglétszáma csökkent.

 

Fontossá vált a szakmai érdekeknek a képviselete,  számos minisztériumi, államtitkári és tárca közi egyeztetések keretében kerültek hangsúlyozásra az ágazatot érintő, foglalkoztatást veszélyeztető gazdálkodási nehézségek.

 

A VKDSZ jelenleg az önkormányzati cégek érdekében   egyeztetéseket  folytat a  Megyei Jogú Városok Önkormányzatok vezetőivel, amely hosszú évek után jelentős előrelépés az érdekérvényesítési feladatokban.

 

Fürjes-Gábor József meglátása szerint a munkavállalók érdekek érvényesítése szempontjából a jövő a szakszervezetek  integrálódásban van,  a személyes érdekek és pozíciók  egyidejű háttérbe helyezésével. Ezt követően a  kötetlen beszélgetések, véleménycserék erősítettek a múlt és  jelen időszak történéseit, korábban kialakult eltérő álláspontok egyértelműsítésére is  hatással volt.

 

A második napon szakmai konzultáció keretében  dr.Tóth Hilda, a Miskolci Egyetem docense, a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat képviseletében a szakszervezetek  nyomásgyakorlásának  törvényes lehetőségeiről, szabályairól, a konfliktusok megoldásáról tartott interaktív előadást. A  jelenlévő VKDSZ vezető tisztségviselők aktív közreműködésével, kérdésekre, véleményekre reagálva – a legális,  illegális lehetőségeket a nyílt levél, az utcai demonstráció, bojkott,  sztrájk – a jogi hátterével együtt   ismertetett. Részleteiben: a sztrájktörvény paragrafusait, a még elégséges szolgáltatás megállapításának módját, lehetőségeit, a különböző sztrájkfajtákat.  Az előadása utolsó részében bemutatta a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat működését, az általa nyújtott lehetőségeket és fő tevékenységeket: a tanácsadás, a békéltetés, a közvetítés, az egyeztetés és a döntőbíráskodás részleteit.

 

Ezzel  záródott a VKDSZ 2019-es éve. Képzés, megemlékezés,  az éves tevékenységek, eredmények, kudarcok áttekintése. A VKDSZ évzáró rendezvénye  a LIGA Szakszervezetek pályázati támogatásával és költségtakarékos módon tudott megvalósulni.

 

Read more »

VKDSZ Országos Választmányi ülés

By |

Szeptember 25.-én ülésezett a VKDSZ Országos Választmánya. Első napirendként a megüresedett elnökségi tag pozícióra választották meg nagy többséggel Kovács Sándort a Fejérvíz Zrt. Munkahelyi Szakszervezete titkárát.  A továbbiakban a VKDSZ alakulásának 30 éves évfordulójáról megemlékező ünnepi rendezvény részleteit vitatták meg. Élénk vita alakult ki a helyszín, költségek és költségviselés, de a meghívottak tárgyában is. Végleges döntést nem hoztak, de körvonalazódtak a közös álláspont feltételei. Téma volt még a még vagy már nem VKDSZ-tag szervezetek megkeresése, a regionális területi munkamegosztás és a tagszervezés, a rendszeres tájékoztatás, konzultáció különösen az ágazati változások értelmezése, az egységes álláspontok kialakítása érdekében.

 

Tájékoztató hangzott el az államtitkári tárgyalások alakulásáról mely kapcsán, az Alföldvíz Szakszervezete demonstrációi, a munkavállalói bérek, keresetek emelését jelentő szakszervezeti kezdeményezések hatására létrejött  szeptembertől érvényes bérmegállapodás. A munkahelyi szervezet kezdeményezéseiben  szerepe volt a  VKDSZ-nek, mint ágazati szövetségnek,  közreműködéseinek,  tárgyalásainak, – kiemelten a Békéscsabai Polgármesterével,  minisztériumokkal – amelyek elősegítették a munkahelyi szakszervezetet céljaik elérésében.  A tárgyalások sikere szempontjából  nagy jelentőségű volt az Alföldvíz több VKDSZ tagszervezet által is támogatott demonstrációjának.

Végezetül a tervezett Ifjúsági találkozóról és a már megvalósult és sikeres nyugdíjas tagozati találkozóról tárgyaltak.

 

VKDSZ Elnökségi ülés

 

A szeptember 19.-én tartott Elnökségi ülésén az Országos Választmányi ülés anyagainak megtárgyalása és véleményezése volt a fő téma.  Javaslat készült a VKDSZ megalakulásának  30. éves évfordulójára tervezett ünnepség és az évzáró értekezlet előkészítésére valamint a tagszervezeti területi tájékoztatók  megtartására, feladat megosztásra, tag toborzás szempontrendszereire.

 

Információkat kaptak az elnökségi tagok a minisztériumi szintű  stratégia egyeztetések helyzetéről. Első verzióban áttekintették a VKDSZ Alapszabály átfogó módosításának tervezetét, mely egy sor olyan új részt tartalmaz, mely az elektronikus szavazást szabályozza, pontosítja az ülések összehívása, napirendkiküldése, határozatképesség kötelmeit. Megerősíti a fürdőágazat részvételét az elnökségben, garantálva egy alelnöki és egy elnökségi helyet minden esetben. Beemeli a titkos szavazás lehetőségét és lehetővé tenné az elnökségi póttagság intézményét is.

 

Az Alföldvíz béremelésért folytatott tevékenységét a kezdetektől értékelték és végig tekintették a lépéseket, tárgyalásokat, eredményeket.

 

 

 

Read more »

„Azonos munkáért piaci béreket” a vízügyi közszolgáltatásban

By |

Az elmúlt években több szakmai tanulmány támasztotta alá, hogy  rövid időn belül a hazai víziközmű szolgáltatás üzemeltetési nehézségei, a szakmán belül  ismert  műszaki és pénzügyi nehézségek  miatt megoldhatatlan problémát   jelentenek az üzemeltető szervezetek számára.

 

Külső források bevonása nélkül a forráshiányos  üzemeltetés, napi szintű problémákat okoz több víziközmű társaság esetében, miután az ágazat felélte minden tartalékát.

Kurdi Viktor a Magyar Víziközmű Szövetség Elnöke által megfogalmazott válságos helyzet, emiatt kialakuló nehezebb munkakörülmények, leginkább a szakképzett munkavállalók körében jellemző munkaerőhiány, az ipari átlagkeresetektől elmaradó bérek rendezése, a munkaerő elvándorlás,  valós  veszélyt jelent az ágazat további működőképessége szempontjából.

A nyilatkozatban megfogalmazott vélemények  megalapozottsága, tényszerűsége nem vitatható,  ezek  egyértelműsítése és  megoldása a VKDSZ érdekkörébe is tartozik. A VKDSZ  az ágazatot érintő  szakmai és foglalkoztatási nehézségek megoldásában teljes körűen együttműködik és támogatásáról biztosítja  a Szakmai Szövetséget. Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal megkezdett államtitkári egyeztetések sikerében bízva mindent megtesz annak érdekében, hogy az elképzelések szerint, megalkotásra kerülő  rövid és hosszú távú stratégia kidolgozása a legrövidebb időn belül elkészüljön az ágazat fenntartható működőképessége érdekében.

 

A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a Független Szakszervezetek Demokratikus Liga támogatásával  az elmúlt években  központi feladatának tekintette,  és folyamatos  kezdeményezéseket tett a munkavállalók alacsony átlagkeresete miatt kialakuló fenntartható foglalkoztatási nehézségek megoldására.

Az ágazatban kialakuló bérek, keresetek valóban  nem versenyképesek, az emiatt kialakuló  meglévő munkaerőhiány alapvetően a szakképzett dolgozók körében jelentkezik. Az ágazatban működő valamennyi gazdasági társaság esetében a  legnagyobb gond, hogy a munkaerőpiacról a jelenlegi bérezési  kondíciók mellett képzett munkaerőt alkalmazzon.

 

A víziközmű szolgáltatásban  a munkavállalók alacsony átlagkeresete miatt, a foglalkoztatás egyre kevésbé lehetséges.

Jelentős előrelépés volt ezen a területen a 3 éves bérmegállapodás, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok munkavállalói számára biztosított bérfelzárkóztatás, és a bértorlódás eredményeként előálló kompenzációs költségtérítés.

A kedvező Kormányzati intézkedések azonban nem érintették a víziközmű szolgáltatásban jelentős létszámú és szintén közösségi tulajdonban lévő önkormányzati társaságok munkavállalóit.

Az indokolt  bérkompenzáció a gazdasági lehetőségek függvényében vagy lezajlott valamilyen mértékben, vagy elmaradt, mivel sok esetben erre költségfedezetet  sem az érintett gazdasági társaságok sem pedig a tulajdonos önkormányzatok  nem tudtak biztosítani. A kedvező kormányzati intézkedések ellenére, az azonos feladatot ellátó üzemeltető szervezetek és munkavállalók között jelentős feszültség alakult ki az önkormányzati bérintézkedések elmaradásának hatására.

 

Az alapellátás a tulajdonosi hovatartozástól függetlenül ugyanazt a kötelezettséget és szakmai felkészültséget igényli valamennyi üzemeltetőtől és munkavállalótól. Szövetségünk elismeri és támogatja az önhibájukon kívül kedvezőtlenebb feltételek között működő társaságok bértámogatási igényét. Számunkra a megoldás a fontos, egyetértünk akár az állami támogatások kiterjesztésével, akár az önkormányzatok, mint tulajdonosok támogató beavatkozásával.

 

A jövőre vonatkozó bértárgyalások során a VKDSZ a LIGA  támogatásával el  kívánja érni, hogy az ágazat egészére vonatkozóan olyan intézkedések szülessenek, amelyek szakmai alapon a tulajdonosok közreműködésével, egységes támogatásokat biztosítsanak fenntartható foglalkoztatást jelentő munkabérek felzárkóztatásához.  

 

A szakszervezeti álláspont szerint  a bérfelzárkóztatási intézkedéseket ütemezett módon, évekre tervezhetően lehet megvalósítani. A munkaerő megtartása szempontjából leginkább meghatározó bérek, átlagkeresetek akkor lesznek kedvező hatással a foglalkoztatásra, ha első ütemben a bérek az ipari átlagkeresetek szintjére kerülnek, 5 év távlatában  legalább elérik az ágazat legmagasabb átlagkereseti szintjét.

 

„Azonos munkáért piaci bér…” nem oldja meg a víziközmű szektor  műszaki problémáit, azok még egy jó ideig megnehezítik a munkakörülményeket, de azáltal, hogy a munkavállalók meg lesznek elégedve a munkabérükkel, vállalják az átmeneti nehézségeket és a kihívásokat.  Ez mindennél fontosabb és mindennek a feltétele.

 

A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége országosan is reprezentatív szakszervezet, valamennyi az ágazatban dolgozó munkavállaló érdekét egységes elvek alapján kívánja képviselni.

 

Törekvéseit a LIGA Szakszervezetek, mint konföderáció  a legmagasabb szintű tárgyalások során is felvállalja, kiáll a víziközmű ágazat problémáinak megoldásában, az alapellátás hosszú távú és biztonságos   működése érdekében, amely minden nehézség ellenére hazánkban európai színvonalú.

 

 

 

VKDSZ                                                                                            LIGA Szakszervezetek

Read more »

Elnökségi ülés

By |

Június 18.-án ülésezett a VKDSZ Elnöksége. A meghívottakkal is kibővített ülésen megtárgyalták az  FVM Munkahelyi Szakszervezete kilépése után kialakult helyzetet, a továbblépés lehetőségeit és a szükséges lépéseket. A GINOP-5.3.4-16-2017-00031 azonosítószámú „Legfőbb érték az ember – munkavédelem a VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE, KEZELÉSE, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS ágazatban” című projekt munkavédelmi záró rendezvényére június 27.-én kerül sor, melyre várják az érdeklődőket. Áttekintették a Székház hasznosításának aktuális kérdéseit, a Bizalom Nyugdíjpénztár épületen belüli költözésének feltételeit valamint elfogadták a VKDSZ képzési tervét. Döntési javaslattal éltek az Országos Választmány felé, hogy a megüresedett elnökségi tagi helyre írjon ki választást. Tárgyalták az Alföldvíz Szakszervezet demonstrációjának támogatási lehetőségeit, a szakszervezeti szolidaritás fontosságát hangsúlyozva. /ÁRJ/

Read more »

Hőségriasztás

By |

2019. június 12-én 0 órától életbe lépett az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás. A legmagasabb szintű, harmadfokú intézkedés 0 órától vasárnap éjfélig lesz érvényben.

Hőségriasztást akkor rendelnek el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 Celsius-fokot.

 

Munkavégzés hőségriadó esetén

 

Fokozott körültekintéssel kell eljárni a munkahelyeken, akár a szabadban, akár a zárt térben zajlik a munka, hiszen az általánostól eltérően a munkavégzés ilyenkor többlet kockázatot jelent! A megnövekedett kockázatot kezelni kell, ezért a munkáltatónak a kockázat csökkentése érdekében intézkedési kötelezettsége van.

 

A nagy melegben fontos hűteni a testet. Ajánlott hűvös, lehetőség szerint akár légkondicionált helyeken tartózkodni. A ventilátor is hasznos lehet, de 35 fok felett az sem hatásos, mivel a meleg levegőt forgatja, és hozzájárulhat a szervezet kiszáradásához is.

 

Az ajánlott napi 1,5-2 liter folyadékon felül még legalább ugyanennyi, fizikai munkát végzőknek pedig ennél is több folyadékot kell fogyasztaniuk. Az alkohol és a cukrozott szénsavas üdítő nem ajánlott.

 

A gépkocsival közlekedők vigyenek magukkal megfelelő mennyiségű folyadékot. A nagyon erős UV-sugárzás miatt fontos, hogy 11 és 15 óra között mindenki tartózkodjon hűvös, árnyékos helyen. A fejvédelemről gondoskodni kell.

 

Mire ügyeljünk a munkahelyeken?

 

Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a megfelelő munkahelyi klíma mesterséges szellőztetés, illetve légkondicionáló berendezés útján történő biztosítására nincs lehetőség, munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (hőségriasztással, hőségriadóval járó időszakban ennél akár hosszabb időszakban) pihenőidők beiktatása történjen, melyet lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, lehetőleg komfortzónába eső, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.

 

A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, legalább félóránként a folyadékveszteség pótlására védőitalt, legalább 14-16 °C -ra hűtött ivóvizet kell biztosítani higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak, stb.)

 

Este, éjszaka, vagy a kora reggeli órákban érdemes átszellőztetni a helyiségeket friss levegővel.
Hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35-39 °C közötti, a klimatizált munkahelyeken nem javasolt a túlzott légkondicionálás, mert könnyen megfázást okozhat. A mesterséges szellőző-berendezéseket és a légkondicionáló berendezéseket úgy kell beállítani, hogy a működésük során keltett légsebesség ne okozzon kellemetlen, egészségre káros légmozgást (huzathatást).

 

A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek, és légkondicionáló berendezések esetén biztosítani kell a rendszeres karbantartásukat.

 

Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a munkavállalók a tevékenység jellegéből adódóan hő terhelésnek vannak kitéve, a légtechnikai berendezéseket a megszokottnál gyakrabban kell ellenőrizni. Gyakrabban kell vizsgálni a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, és gondoskodni kell a rendszeres és folyamatos karbantartásukról.
Meleg munkahelyi klíma esetén különösen fontos annak figyelembe vétele, hogy az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő) használata különböző mértékben, egyénenként változó mértékben többletterhelést jelenthet viselője számára, ezért indokolt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is kikérni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban. Azoknál a tevékenységeknél, ahol az egyéni védőeszközök használata szükséges, fokozott körültekintéssel kell eljárni, és szem előtt kell tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodóképességét, aktuális tűrőképességét és szükség esetén a munkavégzés szabályait is módosítani kell.

 

Az illékony veszélyes anyagokkal végzett tevékenységnél a munkavédelmi szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza az egyes kémiai anyagok párolgását, melynek következtében a munkahelyi levegő veszélyes szennyeződése meglehetősen gyorsan kialakulhat, mely megfelelő védelem műszaki és/vagy egyéni védelem) hiányában a munkavállaló rosszullétét, vagy akár eszméletvesztését is okozhatja.
Szabadtérben végzett munka esetén

 

Munkaszervezéssel kell biztosítani, a szükséges pihenőidők beiktatását. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülő alkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók. Ahol nem áll rendelkezésre a pihenő idő eltöltésére, a környezethez képest hűvösebb árnyékos hely, ott lehetőség szerint gondoskodjanak megfelelő árnyékolással ellátott hely kijelöléséről, megfelelő ülő alkalmassággal ellátva.

 

A hő kimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal (a tarkót takaró fejvédő használata, könnyű, bő ruházatban történő munkavégzés, ahol azt a munka jellege megengedi, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás, stb.) biztosítani kell.

 

A tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintéséből adódó baleset- veszélyes helyzetek megelőzésére is gondolni kell (pl. elsődlegesen magasban végzett tevékenységek során), ezért fontos az óvatosság.

 

A hőségriadó szempontjából kritikusnak tekinthető időszakban (11-15 óra között) a balesetveszélyes és/magasban végzett munkáknál fokozott körültekintéssel kell eljárni, pl. az egyedüli munkavégzés szabályait a lehetőségekhez képest módosítani szükséges és szem előtt tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodó képességét, az aktuális tűrő képességet.

 

A jogszabály által előírt (3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet) munkahelyi pihenő és elsősegélynyújtó helyek kijelöléséről, az elsősegélynyújtás feltételeiről – különös tekintettel a hőségből adódó rosszul létekre -, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatásról gondoskodni kell.

 

7.§ „(2) A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet.

 

Kockázat kommunikáció keretén belül a munkavállalók figyelmét fel kell hívni a folyadékveszteség pótlásának szükségességére és az ebből adódó rosszullétek megelőzésére, valamint arra, hogy az esetlegesen előforduló panaszok (pl. fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és keressék fel a kijelölt pihenőhelyet, szükség esetén igényeljék az elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást.

 

Miskéri László

Read more »

Kiadó iroda belső parkolóval

By |

Budapest XIV. kerületben, Kós Károly sétány közvetlen közelében,  Hermina – Hungária út között, zöldövezeti, jó megközelítési és parkolási lehetőséggel, iroda céljára külön bejáratú ingatlanrész hosszú távra bérbeadó!

 

Az ingatlan paraméterei: 2×25 m2 önálló bejáratú, cirkófűtéses, klimatizált irodahelység, részben bútorozva, mosdóval, WC-vel, kis teakonyhával, kiépített internet és telefon csatlakozással. A bérleményhez az ingatlanhoz tartozó  udvarban 2  parkoló biztosított.  A közműszolgáltatások a bérbeadóval egyeztetett elszámolással történnek.

 

Az irodahelységek egyben, vagy külön is bérelhetők. Irányár  a két helyiségre a szociális helyiségek használatával és a két parkolóval: 350.000,- Ft/ hó.

 

Érdeklődni lehet: Személyesen VKDSZSZ 1146. Budapest , Borostyán u. 1/b. Tel: 30/6401463.

Read more »

VKDSZ Alapítványi pályázat

By |

VKDSZ Alapítványi pályázat

Read more »

Kitüntetések 2019.

By |

Jubileumi, az alapítás 30 éves évfordulóján tartott tisztújító Országos Választmányi ülésén a VKDSZ kitüntetéseket is átadott.

Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége  IV. kongresszusa a vízügyi közszolgáltatás területén a szakszervezeti érdekvédelmi, – képviseleti munkában végzett kimagasló színvonalú tevékenység elismerése céljából „Szakszervezeti munkáért” kitüntetésről döntött.

Zsíros Sándor nyugállományba vonult VKDSZ titkár pedig 2009-ben egy új kitüntetési formát „Az év szakszervezeti vezetője” elismerést alapított.

 Kezdeményezése alapján ezt az elismerést – az éves kitüntetési kereten felül – évente egy alkalommal kaphatja meg az a szakszervezeti vezető, aki az adott évben kiemelkedő szakszervezeti munkát végzett.

„Az év szakszervezeti vezetője” kitüntetésben részesül 2019-ben:

Orosz József Zsolt

A MIVÍZ Kft. ivóvíz hibaelhárítási és építési szervezet és a helyi érdekképviselet vezetője, a Társaság Felügyelő Bizottságnak munkavállalói tagja.

Orosz József Zsolt az elmúlt évben végzett, megkülönböztetettnek ítélt érdekképviseleti munkája, továbbá a városi holding szervezet elnökségi feladataiban végzett eredményei alapján lett jogosult az „Év szakszervezeti vezetője” cím elnyerésére.

„Szakszervezeti munkáért” kitüntetésben részesül 2019-ben:

Tóth Istvánné

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. -nél 1996. óta dolgozik, főbizalmi helyettes.

Fehér Szilvia

Fehér Szilvia (Tettye-Forrásház Zrt.), a szabadidős bizottság vezetője, majd 2010-től a helyi szervezet gazdasági vezetője.

Orodánné Pusztai Eszter

1979-től dolgozik az ágazatban az akkor még Békés megyei Víz és Csatornamű Vállalatnál.  Ma az Alföldvíz Zrt. Szerviz üzemének gépjármű ügyviteli és fenntartási csoportjának adminisztrátora. A helyi szakszervezet bizalmi testületének tagja.  

Káposzta Sándor

Az  Északmagyarországi Regionális Vízműveknél 42 éve dolgozik, s ugyanannyi ideje a szakszervezetnek is tagja. Több pozíció mellett az Üzemi Tanács alelnöke volt, ma a Munkahelyi Szakszervezet Felügyelő bizottsága elnöke

Holbáné Cseh Erzsébet

Holbáné Cseh Erzsébet ( TRV Zrt. ) 4 évtizede dolgozik a vízügyi ágazatban és ugyanennyi ideje tagja a szakszervezetnek is. Vegyésztechnikus, A Hajdú-Bihari Vízügyi Dolgozók Független Szakszervezete bizalmi testületének 40 éve tagja.

Balogh Imréné

37 éve tagja a korábban PVCSV, majd az Érd és Térsége Víziközmű Munkahelyi Szakszervezetének. Több, mint 20 éve foglalkozik a szakszervezet pénzügyeivel.

Illés Tamás

1984-től tagja a VKDSZ DRV Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének. Hálózatvizsgáló diagnoszta.

Több, mint 20 éve bizalmi, majd 12 éve főbizalmi.  Tagja a helyi üzemi tanácsnak, illetve munkavédelmi képviselő is.

Tompa Gyöngyi

1994-től dolgozik a Nyírségvíz Zrt.-nél és jogelődjénél. Az Értékesítési Osztályon dolgozik műszaki munkatársként, a munkahelyi szakszervezetnek gazdasági felelőse. 2014 óta az üzemi tanácsnak is tagja.

Erdődi Jánosné

1982-ben került a Zalavíz Zrt.-hez s azonnal a szakszervezetbe is belépett. 2008-ban választották be a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságba, melynek vezetője.

Adami László

1983-től a Fővárosi Vízművek Zrt. munkavállalója és a szakszervezet tagja. Évtizedek óta területi bizottsági titkár, jelenleg a Felügyelő Bizottságnak, az Üzemi Tanácsnak, valamint a társaság Etikai bizottságának is  tagja. Elnöke a Vállalati Sportkör Tömegsport Szakosztályának.

Gyetvai Éva

1986-tól dolgozik az FCSM Zrt.-nél, 1990-től bizalmi, 2006-tól főbizalmi, 2014-től pedig a szakszervezet elnöke. Harmadik ciklusban az üzemi tanács tagja, jelenleg az ÜT elnökhelyettese. Emellett a  VKDSZ elnökségi tagja is.

Cserti Rita

2005. óta a DZVÍZ Zrt. alkalmazottja és 2006-tól  a munkahelyi szakszervezet tagja is.  2015 -től  gazdasági felelős a helyi szakszervezetnél.

Burkus Andrea

1996. óta dolgozik a MIVÍZ Kft.-nél és annak jogelődjénél. A Gazdálkodási Osztály dolgozója, ahol  számviteli szakértő. 2016. óta a munkahelyi szakszervezet elnökségi tagja.

„Szakszervezeti munkáért” kitüntetésben részesül 2019-ben:

Posztumusz:

Ifjú Peterle István

Vannak kollegák, akiket sosem felejtünk. 2004-től 2014-ig dolgozott a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nél a Mezőgazdasági Vízhasznosítás területén. Szakszervezeti munkájában is bizonyította vezetői alkalmasságát, akár Üzemi tanács elnökként, akár a Felügyelő bizottsági tagként.  A helyi szervezetet 2013-tól elnökként irányította. Hirtelen távozott tőlünk, de a „szakszervezeti munkáért” kitüntetéssel is jelezni kívánjuk, hogy Pista ma is velünk van.

Read more »