Archive For The “Kiemelt hírek” Category

A VKDSZ 2021. évi beszámolója

By |

HH 2022.-2 2021. összefoglaló

Read more »

Ünnepi országos választmányi értekezlet a VKDSZ-nél

By |

A Víz világnapja alkalmából rendhagyó országos értekezletet tartott a VKDSZ.
Munka értekezlet keretében megtárgyalta és elfogadta működéséhez szükséges dokumentumait:

1. Beszámoló a VKDSZ 2021. évi szervezeti munkájáról
– VKDSZ 2021. évi mérleg beszámolója
– VKDSZ 2022. éves költségvetése, tagdíj.
2. A VKDSZ 2022. évi I. féléves munkaterve
3. A VKDSZ pénzügyi befektetéseihez történő vagyonkezelői szerződés előkészítése.

Az országos értekezlet második részében a Víz világnapjáról történő megemlékezéssel egyidőben Szakszervezeti munkáért, valamint az Év szakszervezeti vezetője elismerések átadására került sor.
A 30 évvel ezelőtt alapított VKDSZ kitüntetéseket, 13 választott tisztségviselő vehette át az ágazatban és a munkahelyen nyújtott kimagasló közéleti feladatainak ellátása alapján.
– Bakos Lászlóné Szegedi Vízmű Szakszervezeti Bizottsága FB elnök, érékesítési osztályvezető helyettes,
– Jágerné Lázár Andrea Hajdú-Bihari Vízügyi Dolgozók Független Szakszervezete szakszervezeti bizalmi, vegyésztechnikus,
– Monostoriné Szalai Erzsébet Pannon-Víz Zrt. Munkahelyi Szakszervezete, szakszervezeti főbizalmi, számítástechnikai ügyintéző,
– Tolnai Gábor ÉRV Zrt. Munkahelyi Szakszervezete szakszervezeti titkár, diszpécser,
– Kósa Gábor Ferenc VKDSZ DRV Zrt. Munkahelyi Szakszervezete szakszervezeti főbizalmi, szállítási koordinátor,
– Süle Gábor Zalavíz Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének és ÜT elnök, műszaki operátor a VKDSZ Elnökség javaslatára,
– Bolla István Alföldvíz Szakszervezet, szakszervezeti bizalmi, vezeték- és csőhálózati szerelő,
– Dancs Attila FCSM Zrt. Munkahelyi Szakszervezete szakszervezeti főbizalmi, ÜT és FB-tag, garázsmester,
– Jáborcsik András György MIVÍZ Kft. Munkahelyi Szakszervezete szakszervezeti titkár, csatorna hálózati előadó és
– Liszkai István Hungarospa Zrt. szakszervezeti elnök, strandfürdő részleg vezető,
– Nagyné Ifka Katalin a Délzalai Vízmű Független Szakszervezete elnöke

Az Év szakszervezeti vezetője kitüntetést rendhagyó módon megosztva Bende Flóra Alföldvíz Zrt. szakszervezeti elnöke, és Miskéri László szakszervezeti titkár vehette át. Az évenként odaítélésre kerülő kitüntetéssel egyfajta életpálya küldetés, hosszabb időn át jelentkező és különös méltánylást érdemlő feladatellátás kerül méltatásra. A kitüntetési szabályzat szempontrendszerei alapján ez alkalommal meghatározó volt az Alföldvíz Zrt. szolgáltatási biztonságát és a fenntartható foglalkoztatást jelentő állami tulajdonosváltásra befolyással bíró érdekérvényesítési feladatok és az egyeztetések során tanúsított szakszervezeti szerepvállalás.

További elismerések átadására került sor: Győrfi Mária, Vercz Istvánné, Sasné Viszpergel Mária valamint Bősze Tamás részére, korábbi, sok éves fáradhatatlan és eredményes érdekképviseleti munkájuk elismeréseként
Az ünnepi országos értekezlet a Széchenyi Gyógyfürdő dísztermében került megrendezésre, mely méltó körülményeket biztosított a gyakran kellemetlen helyzeteket is felvállaló szakszervezeti tisztségviselőink megbecsülésének tiszteletéül.

Read more »

Emelkednek a fizetések az Alföldvíznél

By |

2022. március elsején az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti tisztségviselői megvitatták a cégvezetéssel kötendő bérmegállapodás tervezetét. Miskéri László a szakszervezet titkára elmondta, alanyi jogon 10 százalékos béremelést kapnak a munkavállalók, az e fölötti részt a munkáltató differenciáltan, elsősorban az úgynevezett kritikus munkakörök számára biztosítja.

Az Alföldvíz integrációjával a cég részévé vált a Nemzeti Vízművek Zrt.-nek, ami több területen is forrásbővülést jelent. Olyan európai uniós pályázati pénzek érkezhetnek Békéscsabára, illetve a megye más településeire is, amihez csak állami többségi tulajdonban lévő cégek juthatnak hozzá. Ezek a támogatások az ivóvíz- és szennyvízhálózat rekonstrukcióját segíthetik. A létrejött megállapodásoknak köszönhetően január elsejétől visszamenőleg az Alföldvíz Zrt. mintegy 1200 dolgozójának bére a többségi állami tulajdonú vízművek munkatársai jövedelméhez igazodik majd.

 

Döntés született az Alföldvíz Zrt. munkavállalóinak bérmegállapodásáról és bérfelzárkóztatásáról. A szakszervezet ülést Bende Flóra, a szakszervezt elnöke vezette és az ülésre Szeverényi György vezérigazgató-helyettes, és Herczeg Tamás országgyűlési képviselő is meghívást kapott. Az ülésen jelenlévő országgyűlési képviselő fontos eredménynek nevezte, hogy az Alföldvíz központja Békéscsabán marad, és a nem terveznek létszámleépítést.

 

Reméljük, hogy a január elsejével visszamenőlegesen kötött bérmegállapodás a munkaerő megtartását fogja szolgálni – magyarázza Miskéri László, az Alföldvíz Szakszervezet titkára. Ismeretei szerint a bérfelzárkóztatásra hozzávetőlegesen 1 milliárd forintot fordít a Nemzeti Vízművek. Elmondta, az ülésen áttekintették a kritikus munkaköröket, és a fizetési kategóriák meghatározásánál az úgynevezett Hay besorolási rendszerre állnak át. 2022-re a munkavállalóknak alanyi jogon 10 százalék jár, amelyre, a beosztástól függően további 8 százalék is jöhet.

 

A tulajdonosi közgyűlés februárban döntött arról, hogy az önkormányzati tulajdonosok a tulajdonrészüket átadták az államnak, és ezzel az ellátásért vállalt felelősséget is – teszi hozzá Miskéri László. – Nagy segítséget nyújtott a bértárgyalásokban és az egyeztetéseken a Vízügyi és Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete, és annak elnöke, Fürjes József. A bérek nagyon alacsonyak voltak, és jellemzővé vált az elvándorlás. Ezt a folyamatot állíthatja meg reményeink szerint a béremelés.

 

A szakszervezeti tagság az ülésen egyhavi tagdíját ajánlotta fel kárpátaljai menekültek megsegítésére.

Read more »

Közlemény

By |

közlemény

Read more »

Minisztériumi egyeztetés

By |

December 9-én  minisztériumi szintű  egyeztetésre került sor a Nemzeti vagyon kezeléséért felelős  Tárca nélküli Minisztériumban az Alföldvíz Zrt-t érintő állami szerepvállalás, és a munkavállalói bérfelzárkóztatás  tervezett intézkedéseiről.

 

Az egyeztetésen részt vett dr. Fónagy János Miniszterhelyettes, Benkő Tibor Államtitkár és dr. Schieszl Ferenc Nemzeti Vízművek Zrt. operatív menedzsere, valamint szakszervezeti oldalról Bende Flóra és Miskéri László az Alföldvíz Szakszervezet, továbbá Fürjes-Gábor József a VKDSZ képviseletében.

 

A mintegy 2 órás megbeszélésen az Alföldvíz Zrt. helyzetét és a  rövid távon várható változásokat értékelték.  Dr. Fónagy János Miniszterhelyettes megerősítette, hogy az időközben bekövetkező változásokról a VKDSZ Elnökén keresztül is tájékoztatja az érintetteket.    A témában várhatóan még ebben az évben  további egyeztetésre kerül sor. Szó esett a Többmunkáltatós Kollektív Szerződés kiterjesztéséről is az egész ágazatra vonatkozón, mellyel kapcsolatban mindkét fél pozitívan nyilatkozott.

A kiterjesztés 20 ezer munkavállaló helyzetét befolyásolná jelentősen, hiszen szakszervezet hiányában is vonatkoznának az alapvető munkafeltételek az ágazat valamennyi dolgozójára.

Read more »

Érdekvédelmi konferencia (nemcsak) a VKDSZ tisztségviselői számára

By |

Érdekvédelmi konferencia (nemcsak) a VKDSZ tisztségviselői számára

(2021. szeptember 20-21. Hajdúszoboszló )

 

A szigorú covid-előírások ellenére nagy számú jelentkező részvétele mellett zajlott a VKDSZ évtizedes hagyományokkal rendelkező  éves érdekvédelmi konferenciája. A visszajelzések alapján sikeres érdekvédelmi konferencián, a korábbi évektől eltérően nemcsak a VKDSZ tagszervezetek képviselői vehettek részt, hanem az ágazatban működő, VKDSZ-ből kilépett vagy más konföderációhoz tartozó szakszervezetek képviselői is elfogadták a meghívást.

A konferencia megrendezésének  költségeit jelentős mértékben a Víziközmű ÁPB számára biztosított központi pénzügyi támogatása jelentette.

A  program egyik fő célkitűzése volt az  ágazatot érintő  változások minden részleteiben történő megismerése,  közös értelmezése, a mindenki számára elfogadható közös célok  megfogalmazása.    A Nemzeti Vízművek Zrt. megalakulását követő stratégiai változások, az érdekképviseleti  munka szempontjából meghatározó szövetségi, ágazati szerveződés kihívásai, egységes foglalkoztatási feltételeket jelentő  ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének a lehetősége, az egész ágazat, és a benne dolgozó munkavállalók számára  meghatározó változásokat eredményeznek.    A VKDSZ több, mint 30 éve működik a vízágazat és a fürdőszolgáltatás területén szövetségként, de mint mindenben a működlési formában is tovább kell lépni  annak érdekében, hogy a feladatát eredményesen el tudja végezni a munkavállalói érdekképviselet. A két nap lehetőséget ad arra, hogy megfelelő önismereti, önfejlesztő tréning keretében felismerjük a lehetőségeinket.  – fogalmazott Fürjes-Gábor József a VKDSZ Elnöke a bevezető gondolataiban.

A konferencia nyitó előadásaként a személyiségfejlesztés egy különleges és sikeres módját alkalmazta dr. Csernus Imre pszichiáter, melyet a konferencia résztvevői is közvetlenül hasznosíthatnak mindennapi tevékenységeik, közéleti munkájuk során.

A tudatosságot, határozottságot erősítette. „Félni, vagy nem félni?” – ez itt a kérdés!  alapgondolataként rávilágított arra is, hogy az összefogás annak a közösségi ereje, a tapasztalatok átadása, egymás  segítése  nem mellőzhető. Egyes viselkedési formákat  gyakorolni kell, a metakommunikációnak a vezetőkkel történő tárgyalások során nagy szerepe van. Mindig tisztában kell lenni  önmagunkkal.

A várakozásnak megfelelően, pszichiáterként nem cáfolt rá korábbi előadásai hangulatára, bizonyos szituációkkal igyekezett kizökkenteni  a jelenlévőket  a komfortzónájukból. Egyfajta show-műsorként is  szerepeltette és szembesítette  a megszólított, párbeszédbe bevont jelenlévőket. Apró jelekből érzékeltette, hogy a tárgyaló partner fél, aggódik, zavarban van vagy egyszerűen csak lámpalázas. A munkavállalói érdekképviselők a legtöbb esetben lényegesen gyakorlottabb, esetenként profi tárgyalókkal kerülnek szembe, akik ráadásul a munkaadói jogok birtokában magabiztosabbak és alig vállalnak kockázatot a tárgyalások, viták során. Háttértudásuk is hatalmas, erőforrásaik kimeríthetetlenek a szakszervezetekhez képest.

 

 

Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy megfelelő legyen a hozzáállásunk, tudjunk bánni saját eszközeinkkel, magabiztosak és felkészültek legyünk. Erősítette meg ezeket a személyiségi jegyeket a pszichiáterként.  Előadása interaktív, végig humoros és időnként gúnyosan görbe tükröt állított a hallgatóság elé.  Csernus doktor eszköze az elmondása szerint, hogy kimozdítja a hallgatóságot a

komfortzónájából és ezáltal  olyan reakciókat is kiváltson, melyek normál esetben nem jelennének meg.

 

 

 

 

 

Dr. Csernus Imre pszichiáter a „félni vagy nem félni” lelki tréningjével arra készítette fel a jelenlévőket, hogy az érdek képviseleti munkában nagyon szükséges az önbecsülés, magabiztosság és felelősség érzésének a megerősítése.

 

 

 

 

 

 

Dr. Tóth Hilda, az MVTSZ képviselője korábban is lebilincselte a résztvevőket. Az egységes ágazati foglalkoztatási szabályokról és az ágazati kollektív szerződés fontosságáról tartott előadását most is nagy interaktív érdeklődés mellett tartotta.

 Tóth Hilda, a Miskolci Egyetem ÁJK docense, Munkaügyi Vitarendezői és Tanácsadói Szolgálat Kelet-Magyarországi képviselője már bizonyította, hogy értékes és izgalmas előadást tartani a „száraz” érdekvédelmi témákban is. Egységes ágazati foglalkoztatási szabályok??!! címmel képezte most a hallgatóságot.

Kitért a többmunkáltatós kollektív szerződés ágazati jelentőségére, az általános, a kötelmi és normatív szabályok munkahelyi kollektív szerződésekből kedvezőbb ezáltal a munkavállalók foglalkoztatási biztonságát jelentő szabályozásaira.  Erősítette az ágazat valamennyi szakszervezetét abban, hogy támogassák a többmunkáltatós kollektív szerződés kiterjeszthetőségét. Ezáltal az érdekképviseleti szerepvállalásuk is növekedni fog.

 

 

 

A 2013-ban megkötött  többmunkáltatós kollektív szerződés a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően és az egész ágazatra nézve elfogadhatóan tartalmazza a keretszabályokat.  A  teljes ágazatra történő kiterjesztés megteremti  az egységes munkavégzési feltételeket, védelmet nyújt a szakszervezet nélküli cégek dolgozóinak és erősíti a helyi kollektív megállapodásokat.

Az előadása végén felajánlotta a jelenlévőknek a Munkaügyi Vitarendezői és Tanácsadói Szolgálat közreműködését, kollektív szerződés ágazati kiterjesztésének további folyamatában, és annak későbbi módosításaiban.

 

 

 

Fábián György a VKDSZ munkaügyi szakértője ráerősített az ágazat stratégiai jelentőségére  a bérmegállapodások egységes megkötéseinek a lehetőségeire, az egységes ágazati szintű foglalkoztatási szabályok jelentőségére.  Szakértő támogatások jelentőségét  hangsúlyozva az ÁKSZ stratégiai jelentőségét összefüggésbe hozta az ágazat fenntartható foglalkoztatást jelentő  alapértékekkel. Hangsúlyozta, hogy teljes körű egységesség szükséges az ágazatban működő szakszervezetek részéről a kollektív szerződés kiterjesztésére.  

 

 

 

 

Érdekfeszítő témának ígérkezett a VKDSZ  érdekérvényesítő képessége, kompetenciák fejlesztését célzó szervezetfejlesztési elképzelések témakörben megtartott előadása.

Nemeskéri Gyula előadását azzal kezdte, hogy  örült a  TKSZ kiterjesztésére vonatkozó támogatásoknak. Vannak változások, amelyet  a szakszervezeti mozgalomban is követni kell. Változik a környezetünk, nem kerülhető meg  a klíma változás, különösen nagy veszélyt jelent a mesterséges intelligencia megjelenése, alkalmazása. Ezekre a szakszervezeteknek is reagálnia kell.

A szervezet működésének, jóságát, eredményeit támasztják alá. Összefogásra szólított, az erőforrások integrációjára, apparátus nélkül az ágazati szakszervezeti munka elképzelhetetlen, kellenek szakértők. Példának hozta Németországot, ahol csak ágazati szakszervezet van jelen, akik egységesen képesek erőt felmutatni. Azért erősek ott a szakszervezetek, mert összefognak, az erőforrásokat egyesítik, erős központi, felkészült apparátussal működnek. Fontos a VKDSZ szervezeti változásainak megismertetése elfogadtatása a tagszervezeti képviselőkkel. Stratégiai váltásra készült.

Az érdekérvényesítő képességek javítását célzó elkészült szakértői anyagban szereplő országos szerveződés több szabadságot ad az ágazati szakszervezeteknek,  másik oldalról pedig hatékonyabb, szakmailag felkészültebb országos érdekérvényesítést lehet működtetni. Az egyre feljebb csúszó szakszervezeti szintek a többutas ügyintézés miatt, fontos, hogy ütőképes szervezetekkel képviseljék az ágazat munkavállalóit, mint egyetlen ágazati reprezentatív szövetség.

 

 

 

 

 

 

Az első nap utolsó előadója, Kircsi Lajos vezérigazgató a Hungarospa Hajdúszoboszló Zrt. vezetőjeként tájékoztatta a jelenlévőket, majd azt követő bejárás keretében is bemutatta Európa legnagyobb fürdőkomplexumának számító  Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő élményfürdő beruházását.  Ismertette a város történetét, a gyógyvíz balneológiai jelentőségét, Hajdúszoboszló fürdő turizmusban elfoglalt és meghatározó szerepét.

 

 

 

 

 

A második nap két fontos VKDSZ alapítású szervezet eredményeit bemutató előadással kezdődött Beszámolt az aktuális működéséről a két nagy VKDSZ támogatásával alakult szervezet vezetője is. Török László a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár eredményeiről, míg Kabai Tibor a Vízfolyam Közhasznú Nyugdíjas Szövetkezet sikereiről tartott ismertetőt.  

 

A Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár tájékoztatójában Török László IT elnök igyekezett meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy jó pénztári tagnak lenni, hasznos a tőkefelhalmozás a nyugdíjas évekre. A koronavírus járvány rendkívüli helyzetet eredményezett, melyet még máig sem heverte ki teljesen a világgazdaság. Az idei év eredményei azonban biztatóak és jelentősen meghaladják a bankban tartott pénz kamatait.

A Bizalom azonban küzd azzal, hogy sok  a nyugdíjba vonuló, aki kiveszi a tejes megtakarítását. Szükséges új belépők toborzása. Mindemellett a jó befektetés politikának köszönhetően a pénztár vagyona nőtt.

A választható portfoliós rendszerük keretében négy választható portfóliót ajánl a pénztár, ebből az abszolút hozamú jelenleg megfelelő tőkenagyság hiányában nem működik. A Bizalom  hosszú távú és óvatos befektetési politikát folytat, melyet a három vagyonkezelőn keresztül érvényesített, portfoliónként eltérő mértékű állampapír és részvény, kötvény-hányad jelez. Megbízott vagyonkezelőink a HOLD Alapkezelő Zrt., az Erste Alapkezelő Zrt., valamint az AMUNDI Alapkezelő Zrt. a pénzügyi szervezetekről közzétett adatok szerint évek óta a legsikeresebb vagyonkezelők közé tartoznak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozameredményét kizárólag 10 és 15 éves távlatban érdemes vizsgálni, ezért  – a kedvezőtlen befektetési klíma miatt – elért eseteleges negatív hozam nem jelent magában súlyos problémát, a megfelelő befektetési politika által a vagyonkezelők kiköszörülhetik a csorbát.

A Bizalom Nyugdíjpénztár más pénztárakkal szemben összehasonlíthatatlanul legfőbb erénye, hogy a pénztár vezető testületeibe a tagokat a pénztártagok közvetlenül saját kollégáik közül jelölik, tevékenységük átlátható és ellenőrizhető, közvetlen és rugalmas kapcsolatrendszert eredményez.

Az IT és EB tagjai pénztártagok, az ágazaton belül ismertek, közvetlenül elérhetők. Tevékenységükhöz nevüket is adva irányítják a pénztárt.

A pénztártagok részére a kötelező A tagsággal kapcsolatos ügyek intézéséhez használhatja a Pénztár weboldaláról letölthető elektronikus nyomtatványokat. Magas szintű szolgáltatást biztosít az ugyancsak itt elérhető egyéni hozam-lekérdezés, amely a pénztártagok folyamatos tájékoztatását teszi lehetővé.

 

Az IT és EB tagjai pénztártagok, az ágazaton belül ismertek, közvetlenül elérhetők. Tevékenységükhöz nevüket is adva irányítják a pénztárt. A pénztártagok részére a kötelező A tagsággal kapcsolatos ügyek intézéséhez használhatja a Pénztár weboldaláról letölthető elektronikus nyomtatványokat. Magas szintű szolgáltatást biztosít az ugyancsak itt elérhető egyéni hozam-lekérdezés, amely a pénztártagok folyamatos tájékoztatását teszi lehetővé.

Ugyanakkor a pénztártagokkal való közvetlen kapcsolattartást, a gyors és hatékony ügyintézést segítik elő a pénztár munkahelyi ügyintézői. Ez a hatékony ügyintézői hálózat a legfontosabb kapcsolat a pénzár és a tagok között. A Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár május végén  a Zoom segítségével online tartotta meg éves közgyűlését ahol új Igazgató tanácsi tagot választottak, György Attila, a VKDSZ alelnöke személyében.

A tíz éves hozamráta a különböző portfóliókban 5,43 és 6,5 %, míg a 15 éves 6,05 és  7, 48 % között változott.  A tagdíj 10 éve 5 000.- Ft/hó, mely 2022-től 6 000 Ft lesz.

 

 

 

 

 

 

A Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet  működését Kabai Tibor ügyvezető elnök mutatta be. A Szövetkezet eredményes évet zárt 2020-ban is, immár 220 millió Ft-os bevétellel.  Már  2 millió forintot nyereségrészesedésként felosztott  a tagok között az eredményhez való hozzájárulás arányában, de ez az idén tovább fog nőni.

Fontos változás még, hogy a Vízfolyam KNYSZ minden munkavállaló tagja részére átvállalja, az aktív tagok élet- és balesetbiztosításának díját.

Havi díj/fő 500 Ft, Biztosító társaság: Groupama Biztosító Zrt., Biztosítási időszak kezdete: 2019. december 1. tavaly már 200 milliós bevétel és jelentős részesedés a járt a tagoknak. A Nyugdíjas Szövetkezet májusban tartotta meg éves közgyűlését, ahol értékelte a Szövetkezet 2020.-ban elért eredményeit, egyben elfogadta az erről szóló éves pénzügyi beszámolót. Kabai Tibor ügyvezető elnök szerint eredményes évet zártak, a Szövetkezetet folyamatos növekedés jellemezte létszámban és árbevételben egyaránt. A tagok zömmel fizikai foglalkozásúak (karbantartó, raktáros, gépkezelő, villanyszerelő, hálózati ellenőr, laboráns, stb.) illetve adminisztratív munkát látnak el (ügyfélszolgálatos, biztonság technikus, gondnok, számla-ellenőr, stb.) A Szövetkezetnél előforduló legkisebb (részmunkaidős) havibér bruttó 55 eFt, a legnagyobb bruttó 620 eFt volt. A járvány a gazdálkodást alapvetően nem befolyásolta.  Kiépítették a nyugdíjas mérnökök, szakértők jelenleg 33 főből álló adatbázisát is. Az elérendő cél érdekében továbbra is szoros kapcsolatot tartanak több szervezettel, a Mérnöki Kamara álláshirdetései között rendszeresen fizetett hirdetést adnak fel a vízügyi mérnöki nyugdíjas állásokra vonatkozóan. Az uszodák, fürdők részére kölcsönözhető nyugdíjas munkaerőre vonatkozóan is egy adatbázist hoztak létre., de a járvány miatt ez a projekt teljes mértékben leállt, illetve szünetel.

 

 

A konferencia egyik legjobban várt előadása volt  a Nemzeti Vízművek Zrt. HR stratégiája volt. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki, többen munkáltatóként is bejelentkeztek erre a programra.   Megújulás, fenntartható foglalkoztatás érdekében fogalmazódott meg a Volencsik Zsolt Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója  előadásában, hogy legyen az ágazatnak egy humán stratégiája, amely a munkáltatói projekt feladat keretében elkezdődik.

 

 

Az ágazat legnagyobb kihívása azonban, hogy meg tudják tartani az embereket és képezzék őket úgy, hogy legyen jövőképük. Új innovatív HR-re van szükség, figyelni kell a munkavállalói elégedettségre. Vezérigazgató Úr  megerősítette, hogy innovatív HR-re van szükség, figyelni kell a munkavállalók elégedettségére, 2020-ban a tulajdonos NVTNM kiadta a tervezési irányelveket, a cél az ágazat egészére kiterjeszteni a koncepciót.  Jelenleg az államiaknál van erre lehetőség, a Nemzeti Vízművek Zrt. szeretné ha a  HR stratégiai területté válna és forrása lehetne a cégeknek.

 

 

 

 

 

 

Nagy Attila, a Nemzeti Vízművek Zrt. HR Projekt vezetője részleteiben ismertette a HR stratégiát, amelyben fontosnak ítélte meg az intenzív kapcsolattartást, a karrier lehetőséget, a teljesítmény alapú motivációs rendszer, a rugalmas munkaszervezési formákat. Elhangzott még a korábbi félelmekkel kapcsolatosan, hogy nem cél a HR központosítása, társaságokra szabott HR stratégiai elképzelések kidolgozása lényeges, amiben számítanak az érdek képviseletek együttműködésére.

 

 

 

 

 

 

A VKDSZ elnöke zárszóként megköszönte az előadók, résztvevők aktivitását. Értékelte az egyes előadásokon elhangzott  megállapításokat, megerősítette a jelenlévőket abban, hogy a jelenlegi változások korszakváltást jelenthetnek, mint az elmélet és gyakorlat oldaláról egyaránt. Olyan kultúra változást jelenthetnek, amelyek kedvezőbb helyzetben megfelelő együttműködéssel, az ágazat egésze, működése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. A jelenlévők szerepét méltatva munkaadó, munkavállalói minőségben együttműködésre  a közös érdekek figyelembevételére hívta fel a figyelmet. Valamennyiünk  közös érdeke egy olyan humán stratégia megalapozása, amiben az emberi erőforrás és a személyes és szervezeti kapcsolatok rendszere megvalósul.  A VKDSZ nevében felhívással élt a jelenlévőkhöz, közös nyilatkozat megtételére szólította fel a jelenlévő szakszervezeti képviselőit, a többmunkáltatós kollektív szerződés ágazati kiterjesztéséhez.

 

 

 

 

Összeállította:

 

Ádám Róbert János

ügyvezető

Read more »

Konföderációk közös nyilatkozata az egészségügyi szakdolgozók támogatására.

By |

Konföderációk_nyilatkozata_eü.szakdolg.20210728

Read more »

Ünnepélyes díjátadás a VKDSZ-nél

By |

A VKDSZ minden évben megemlékezik azokról, akik sok-sok év munkájával segítették a szakszervezeti mozgalmat és kollégáikat. Az idei évben „dupla” ünnep volt, hiszen a covid-járvány az elmúlt évben elmaradt a központi ünnepség, A hagyományos Víz világnapi ülés és díjátadás ha később is, de ebben az évben végre megtörtént. A VKDSZ által adományozott kitüntetést, elismerő oklevelet és pénzjutalmat a díjazottak számára a Széchenyi Gyógyfürdő elegáns dísztermében adták át. Az eseményt csoportképen örökítették meg a Fürdő előtt.

A képen a VKDSZ elnöke (jobb oldalon) és a  „Szakszervezeti munkáért” kitüntetettek, valamint a 2020. és 2021. évi  „Az év szakszervezeti vezetője” elismerést kapott kolléganőink (középen) állnak.

Fürjes-Gábor József elnök a 2021. évi „Év szakszervezeti vezetőjét”, Ölveti Lászlónét (balra) köszöni. Udvardiné Pálfi Erzsébet a 2020. évben „Év szakszervezeti vezetőjének” választott kolléganőnk (jobbraí). Bende Flóra a program háziasszonya ismertette a javaslatokat, tisztelgő ismertetőket.

 

Szövetségünk 2020—ban lés 2021. évben is a „Szakszervezeti munkáért”  kitüntetéseket és az „Év szakszervezeti vezetője” kitüntetést a legméltóbb Kollégáinknak adományozta.  Mindegyikük hosszú évek kitartó és eredményes munkájának elismeréseként nyerte el a megbecsülést kifejező díjakat.

Read more »

INDEX RIPORT

By |

Kedves Kolléganők, Kollégák!

 

Az Index riportot közölt a VKDSZ elnökével, Fürjes-Gábor Józseffel. A cikk az alábbi linken érhető el:

https://index.hu/gazdasag/2021/06/18/ezeknel-az-allami-cegeknel-mar-lesz-beremeles-juliustol/

Read more »

Időjárási ártalmak, kockázatok

By |

Időjárási ártalmak, kockázatok

 

A 2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve) 51. § (1) szerint, a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

 

A következőkben a zárttéri és szabadtéri munkavégzés kapcsán a munkavégzéshez szükséges feltételek vonatkozásában szeretnénk segítséget nyújtani érintve a hideg klimatikus viszonyokat is, de különös tekintettel a nyári időjárási viszonyokra.

Az állandó testhőmérséklet megőrzésének képessége emberben az evolúció során viszonylag későn fejlődött ki. Az újszülöttek és különösen a koraszülöttek labilis hőháztartása általánosan ismert, de még iskoláskorú gyermekek esetében is nagyobbak a testhőmérséklet izommunkával kapcsolatos ingadozásai, mint felnőttben. A szervezeten belül jelentős különbségek vannak a test belsejében levő, és kültakarón

(bőrőn) mért hőmérsékletek között. Élettani szempontból alapvetően fontos, hogy a viszonylag állandó testhőmérséklet fenntartása az intenzív izommunka alkalmával is biztosított legyen. A munkavégzés nehézségi fokának figyelembe vétele is fontos munkaegészségügyi szempontból, ahogy a megfelelő folyadékháztartás fenntartása is.

 

A 3/2002 (II.8) EüM-SzCsM rendelet szerint a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken (meleg klimatikus hatás):

A meleg klimatikus körülmények során különös jelentőségű a párologtatás, miután a szervezet maghőmérsékletének emelkedését egyedül a párologtatásos hőleadás fokozódása ellensúlyozhatja. Élettani szempontból az embernek erre van lehetősége. Párologtatással igen jelentős hőmennyiség adható le. Párologtatás azonban csak akkor lehetséges, ha a környezet képes a pára felvételére, vagyis az ún.

„relatív páratartalom” kevesebb, mint 100%.

A verejték mennyiségét tekintve az emberi szervezet tartósan képes az 1 l/óra verejték kiválasztására, de rövid ideig (különösen akklimatizált

egyéneknél) el lehet érni ennek 4-5-szörösét is. A verejték kiválasztás ilyen mértéke jelentős terhelés a szervezet só- és vízháztartásra; ennek megfelelően nemcsak a folyadékbevitelről, hanem jelentős sóveszteség esetén a só beviteléről is gondoskodni kell.

Munkahelyi körülmények között a  szervezet hőmérsékletének maximálisan megengedhető értéke 38 °C (vagy 1 °C emelkedés).

Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában

14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

 

A környezeti hőmérséklet elviselhetősége függ a levegő páratartalmától.

Hőpangás, hyperthermia keletkezik, ha a szervezet nem képes a felesleges hőt leadni.

Az 1993. évi XCIII tv. (munkavédelmi törvény) előírása szerint, a szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a kockázatértékelés alapján, a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Fontos megjegyezni, hogy a munkavédelmi törvény előírása értelmében, a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő-képtelensége, illetve hiánya.

A munkahigiénés és gyakorlati tapasztalatok szerint az ipari dolgozók a melegüzemi hőterheléstől két alapelv szerint védhetők meg.

Az egyik az exponáltak alkalmassági vizsgálatához, a másik módszer a meleg környezet változtatásához kapcsolódik.

A két alapelv közül az első azt fejezi ki, hogy a hőterhelés kisebb, ha a meleg klimatikus körülmények között dolgozókat sajátos szempontok alapján választják ki és készítik fel a munkára.Továbbá a meleg munkakörnyezetben végzett munka folyamán alapvető követelmény a hűvösebb környezet biztosítása, ahol a dolgozók pihenhetnek és hűs italokat (valamint az erős izzadás miatt sópótlást) kapnak, ezáltal csökkenthető vagy megelőzhető a hőtárolásból származó terhelés, a kiszáradás és a sóhiány.A sugárzó hő hatása a dolgozók és a hőforrás közé árnyékolók elhelyezésével csökkenthető.

Megfelelő szellőzőrendszerrel – amely hűvös, kis nedvességtartalmú levegőt visz be a munkahelyre – a hővezetéses hőfelvétel csökkenthető és a párolgási hőveszteség fokozható.

A kültéren munkát végző munkavállalók igénybevétele jelentősen megnő a hőségrisztások idején, ami egészségüket és biztonságukat fenyegethiti (pl. a balesetek, a hőártalom). Erős napfényben végzett kültéri munka során magas a káros ultraibolya sugárzás is, amely  megnöveli a bőrdaganatok kockázatát is.

A munkavállaló munkaerejét bocsátja bérfizetés ellenében a munkáltató rendelkezésére, nem az egészségét.

Fenti előírások betartásának ellenőrzésére jogosult a munkavédelmi törvény által biztosított jogokkal rendelkező, munkahelyen választott munkavédelmi képviselő. Hiányosság esetén kezdeményezheti a munkáltatónál a feltételek biztosítását, jogvitát kezdeményezhet, valamint a munkavállalói veszélyeztetés megszüntetésére kérheti a munkavédelmi hatóság segítségét.

 

Miskéri László

Read more »