Nyugdjíkorhatár előtti megoldások

Kedves Barátaim.

Az érvénybe lépő 65. életév betöltését megkövetelő nyugdíjkorhatár jelentős társadalmi és gazdasági problémákat jelent az állam, a vállalkozások és a munkavállalók számára egyaránt.

A hatvanöt éves életkort legfeljebb öt éven belül elérő munkavállalók esetében az érvényben lévő munkaügyi és adószabályok ugyan megnehezítik a munkaviszony megszüntetést, illetve ösztönzik a foglalkoztatást, azonban ezek az intézkedések nem adnak kellő védelmet és garanciát az érintettek részére.

A hosszabb ideig nehéz, valamint a kedvezőtlen, egészségtelen körülmények között végzett fizikai munkát végző munkatársak munkavégző képessége jelentősen csökken hatvan éves kor elérése esetén. Az így megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő piaci helyzete rendkívül nehéz.

A vállalatok a gazdasági környezet hatásainak kezelése során létszámcsökkentésre, munkaerő szerkezet változtatására kényszerülhetnek, ami érintheti ezt a korosztályt.

Ezért olyan megoldások halmazát célszerű kidolgozni és alkalmazni, amelyek együttesen, egymást kiegészítve megoldást adnak mindhárom érintett fél részére.

A mellékelt dokumentumok azt szolgálják, hogy együtt gondolkozva elkészüljön egy vállalati és társadalmi szintű szakmai megoldásokat tartalmazó rendszer, amely megoldásokat ad a fentiek kezelésére.

Az első dokumentum egy általános több elemből álló javaslatot tartalmaz, a második pedig a villamos ágazatban már részben működő kollektív megállapodásra épül, amelyet ágazati, többmunkáltatós, illetve vállalati kollektív szerződésben lehet alkalmazni.

Üdvözlettel,

Fábián György

Nyugdíjkorhatár előtti munkaerő-piaci, társadalmi problémák megoldása

Az érvénybe lépő 65. életév betöltését megkövetelő nyugdíjkorhatár jelentős társadalmi és gazdasági problémákat jelent az állam, a vállalkozások és a munkavállalók számára egyaránt.

Ezért olyan megoldások halmazát célszerű alkalmazni, amelyek együttesen, egymást kiegészítve megoldást adnak mindhárom érintett fél részére.

Javasolt megoldások:

1.)    Munka Törvénykönyv módosítása a nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb öt éven belül betöltő munkavállalók esetében a munkáltató felmondása esetén fennálló védettség szigorításával

2.)    Nyugdíjtörvény módosítása, az egészségre különösen ártalmas ergonómiai tényezők alapján meghatározott munkakörök esetében, összhangban a nők negyven éves munkaviszonyának fennállása esetén megvalósuló nyugdíjának lehetőségével.

3.)    Nyugdíjtörvény módosítása, a munkáltatói nyugdíj bevezetésével

A munkáltatói nyugdíj lényegében a megszűnt korengedményes nyugdíjnak megfelelő lehetőség lenne, amelyben a munkáltató a nyugdíjkorhatárt legfeljebb öt éven belül betöltő munkavállaló esetében az érvényes nyugdíjkorhatár eléréséig egy összegben előre kifizetné a munkavállaló nyugdíját. Célszerű a megoldás feltételeként a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött legalább tíz éves időtartamot meghatározni.

4.)    Személyi jövedelemadózás módosítása az önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói befizetés adómentességének bevezetésével

5.)    Kollektív szerződésekben megállapodás az érintett korcsoportra, illetve munkakörökre vonatkozóan.

Előnyugdíjazás 

A Munkáltató a munkaerő-gazdálkodás elemeként biztosítja a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő, a Munkáltató iránti elkötelezettségét hosszabb munkaviszonnyal bizonyító idősebb munkavállalói korosztály védelmét, hátrányos helyzetének mérséklését.

  1. A Munkáltató az előnyugdíjazási e rendszer működtetésével biztosítja

o   a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek bővítését;

o   az életpálya elismerését, a munkából való fokozatos, méltányos kivonulás le­hetőségét;

o   a munkavállalók megváltozott munkaképességéből adódó hátrányok csökkentését;

o   a létbiztonság megteremtését a nyugdíjas évek, illetve az újabb foglalkoztatás eléréséig.

A rendszer megfelelő ru­galmasságot biztosít az egyes munkavállalók számára legkedvezőbb konstrukció kiválasztására.

A rendszerbe kerülés nem alanyi jogon történik. A Munkáltató döntési jogkörébe tar­tozik, hogy ennek lehetőségét felajánlja a munkavállalónak, az előnyugdíj igénybe vételére ugyanakkor csak a munkavállalóval történő közös megegyezés alapján ke­rülhet sor.

  1. Az előnyugdíjazási rendszer elemei

o   Előnyugdíjazási állományba kerülés (munkavégzés alóli felmentéssel)

o   Rendelkezésre állási állományba helyezés (munkavégzés alóli részleges fel­mentéssel)

A Munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése esetén lehetőség van a két ál­lomány közötti váltásra.

Bármelyik előnyugdíjazási lehetőség igénybe vételére csak a nyugdíjba vonulást köz­vetlenül megelőzően van mód.

  1. Előnyugdíjazási állományba kerülés

A Munkáltató a munkavállalót az előnyugdíjazási rendszerbe kerülés időpontjától a nyugdíjba vonulás időpontjáig felmenti a munkavégzés alól.

A felmentés idejére fizetendő előnyugdíj havi mértéke az igénybe vétel kezdő évében a táppénz alapjául szolgáló havi távolléti díj 60 (hatvan) százaléka, amely összeg azonban nem lehet kevesebb a hatályos mini­málbérnél. Az irányadó távolléti díj összege megegyezik a munkavállaló munkában töltött utolsó napra számított távolléti díjának összegével.

Az előnyugdíj összege minden év január elsejével a megelőző évi – a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett – fogyasztói árindex (infláció) mér­tékével növekszik.

A munkavállaló a felmentés kezdő napjától a statisztikai állományi létszámból ki­kerül.

3.1.        A munkavállalót megillető egyéb juttatások

o   Jogosult az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói támogatásra az előnyugdíj összege alapján.

o   Jogosult az egészségbiztosítási munkáltatói tagdíj-támogatásra.

o   Üdülési kedvezmények változatlan szabályok szerint illetik meg.

o   Választható béren kívüli juttatásra a munkavállaló nem jogosult.

  1. Rendelkezésre állási állományba helyezés

o   Azon munkavállalók, akik a rendszerbe lépés feltételeinek minden tekintetben megfelelnek, ám őket a Munkáltató részmunkaidőben — más munka­körben és / vagy munkahelyen — kívánja foglalkoztatni, rendelkezésre állási állo­mányba kerülnek.

o   A rendelkezésre állási állomány abban különbözik az előnyugdíj állománytól, hogy nem a teljes időtartam alól történik a munkavégzés alóli mentesítés. A mun­kavállaló, közös megegyezés esetén havi 40 (negyven) óra időtartamú munkavég­zésre kötelezett, és az e feletti időtartamra mentesül a munkavégzés alól. A ledol­gozandó munkaidő ledolgozása munkaidőkeretben is elrendelhető a Kollektív Szerződés érvényben lévő rendelkezéseinek megfelelően.

o   A munkavállaló a munkavégzés alóli felmentési időre az előnyugdíjazási állo­mány esetén járó juttatásokat kapja, a munkavégzés időszakában alapbére és a munkaügyi szabályoknak megfelelő pótlékok illetik meg.

  1. Az előnyugdíj igénybevételére vonatkozó általános szabályok és feltételek

 

5.1.        Időtartam

Az előnyugdíjazási állomány, illetve rendelkezésre állási állomány összes időtar­tama nem haladhatja meg a 48 (negyvennyolc) hónapot, de maximum a nyugdíjba vonulás időpontjáig adható.

5.2.        Az igénybevétel feltételei

o   A munkavállaló rendelkezik a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól a szolgálati idő elismeréséről szóló határozattal (a munkavállalóknak a Munkáltató a fenti határo­zat beszerzéséhez teljes körű segítséget nyújt), így megállapítható, hogy mikor vá­lik nyugdíjra jogosulttá.

o   A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a nyugdíjra való jogosultságának napjával nyugállományba vonul.

o   A munkaviszonyt közös meg­egyezéssel szüntetik meg a felek. A munkaviszony megszűnésekor a munkavállalót nem illeti meg végkielégítés, valamint felmentési idő.

o   Az igénybe vétel időpontjában a munkavállaló a Munkáltatónál határozatlan idejű munkaviszonyban áll.

o   A Munkáltató a rendszerbe kerülést felajánlja a munkavállalónak. A rendszerbe kerülés a Munkáltató egyedi mérlegelési jogkörébe tartozik, a szabályozásban meghatározottak feltételrendszer figyelembe vételével. Alanyi jogon nem támasztható igény.

5.3.        A döntés szempontjai

o   A munkavállaló munkahelyének átszervezés, működési ok, vagy egyéb gazda­sági érdek miatti megszüntetése,

o   A munkavállaló egészségi állapotában bekövetkezett súlyos (de a rokkantságot el nem érő) romlás.

o   A rendszerbe kerülésről történő döntés joga – a szervezeti egységek vezetőinek ajánlása figyelembe vételével – a Munkáltató Vezetőjéé, a Szakszervezet vé­leményének előzetes meghallgatása mellett.

o   A rendszerbe kerülés csak a Munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése esetén történhet. Az igénybevétel feltétele az erről szóló megállapodás aláírása mindkét fél részéről.

o   A munkavállaló szabadága a rendszerbe kerülés évében időarányosan kiadásra került.

o   A felmentés előtti utolsó napon a munkavállaló a nevén lévő eszközökkel, tartozásaival elszámol, a munkáltatói engedélyeket leadja (pl. vállalti belépő, gépkocsivezetési enge­dély, stb.)

o   Bármely feltétel teljesítése alól csak a Munkáltató Vezetőjének írásbeli engedélye ad­hat felmentést.

5.4.        Az előnyugdíjazási rendszer igénybe vételének megszűnése

Megszűnik az előnyugdíjazási rendszer szerinti juttatás a munkavállaló munkaviszo­nya megszűnésének napjával. Ettől eltérően a munkavállaló halála esetén a Munkáltató az előnyugdíjat a tárgyhónap végéig a munkavállaló örökösének folyósítja.

 

5.5.        A rendszer igénybevételét kizáró okok

A munkavállaló munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak a Munkáltató engedélyével létesíthet. Az engedélyeztetés elmulasztása a munkaviszony azonnali hatályú felmon­dását indokolja a Munkáltató részéről.