Archive For 2019-09-12
Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44. § szerint keresőképtelen,
- aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
- aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
- a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára akkor, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
- a szülő, aki a saját háztartásában nevelt, 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja;
- aki kórházban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
- méltányosságból adható táppénz annak a szülőnek a részére:
- aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
- a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, mértéke a távolléti díj 70 %-a, adó és járulékköteles jövedelem, melyet a munkáltató fizet. Betegszabadságra jogosult, akinek a munkavégzésére a Munka Törvénykönyve hatálya kiterjed, vagyis a munkavállaló, saját betegsége esetén.
Ebből következően nem jogosult betegszabadságra a társas vállalkozás tagja, az egyéni vállalkozó, a kisadózó társas- és egyéni vállalkozó, és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy sem.
A betegszabadság lejártát követő naptól táppénz jár a munkavállaló részére, amely bér jellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, melyből csak 15 % Szja kerül levonásra. Mértéke az arányosan számított átlagkereset díj 50 vagy 60 %-a, biztosítási jogviszonyban töltött idő és kórházi ápolás függvényében. A táppénz egy napra számított maximális összege a mindenkori minimálbér (2019-ben 149 000 Ft.) kétszeresének egyharmincad része.
A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. A munkaviszony megszűnését követően tehát nem jár táppénz.
Nem jár táppénz
- a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre munkavállaló a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
- a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosításaszünetel,
- ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
- a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
- előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
- saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
- a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt)
A táppénzre vonatkozó igényt a biztosítottnak a munkáltatónál kell bejelenteni.
A munkáltató köteles a táppénz igény, illetve orvosi igazolás átvételét igazolni, és azt a biztosított részére átadni. Köteles továbbá az igénylések átvételéről nyilvántartást vezetni.
Az átvételi nyilvántartásként, formailag a munkáltató által készített, aláírással és bélyegzővel ellátott dokumentum is megfelelő, amely tartalmazza a biztosított nevét, az igény jellegét (táppénz, csed, gyed, stb.), és hogy melyik napon, pontosan milyen igazolásokat adott át a munkavállaló. Ezt egy esetleges ellenőrzés során összehasonlítják a táppénz igénylés beadásának dátumával, ugyanis a táppénz iránti kérelem átvételét követően a foglalkoztatónak öt napon belül továbbítania kell azt a kormányhivatalhoz/ kifizetőhelyhez.
A munkavállaló hat hónapos igényérvényesítési határidőn belül tudja csak érvényesíteni a kérelmét, ezért is fontos, hogy dokumentálva legyen a kérelem átvételének napja. A táppénz kérelem általános ügyintézésének határideje a kérelem illetékességgel rendelkező helyre történő beérkezését követő naptól számított 8-21 nap.
A betegség miatti keresőképtelenséget minden esetben jogviszonyonként kell elbírálni, vagyis a biztosított által végzett munkakör alapján kell megállapítania az orvosnak, hogy az adott betegség esetén a személy el tudja-e látni a munkáját vagy sem. Fennálló több biztosítási jogviszony esetén külön-külön kell megállapítania ezt, akkor is ha a több jogviszony egy munkáltatónál áll fenn. (lásd: „Változás a keresőképtelenségi igazolásokban”)
Államtitkári megbeszélés: Július 30-án Fürjes-Gábor József, a VKDSZ elnöke és az Alföldvíz Szakszervezet delegációja találkozott Weingartner Balázs államtitkárral. Az államtitkár részleteiben ismeri az ágazat problémáit, melyek figyelembevételével készül egy ágazati stratégia, mely várhatóan hosszú távon megoldja az ágazat működőképességét. A szeptemberre tervezett anyag véleményezésében számítanak a VKDSZ szakmai ismereteire. A tervek szerint augusztus végén Kormány ülés elé kerül a 10-12 önkormányzati tulajdonú társaság átmeneti és gyors megsegítése készülő elemzés, majd szeptember végére elkészül az ágazat fenntarthatóságát biztosító szakértői anyag. A koncepció véleményezésekor a VKDSZ elsősorban a fenntartható foglalkoztatást jelentő intézkedésekre és az ágazati kollektív szerződésben történő megállapodás előkészítésére helyezi a hangsúlyt. Javaslatot készít az egységes munkakör alapú bér, bértarifa rendszer, az egyes munkakörök besorolására és az munkavállalók számára elfogadható idő intervallumban megvalósítható munkavállalói átlagkeresetekre vonatkozóan. A VKDSZ által elkészített írásos előterjesztésben szerepel, hogy 5 év távlatában az energia szektor átlagkeresetét kell elérni ahhoz, hogy az ágazat megtartsa a munkavállalókat, és hogy érdekeltséget teremtsen a ma iskolapadban lévő fiatalok számára.
Balatonszepezdi üdülő: A VKDSZ elnöke, Bánkuti Irén és Sándor Tibor ügyvéd (jelenleg a HVDSZ jogi képviselője) egyeztetett a VKDSZ balatonszepezdi üdülője tulajdonviszonyainak rendezéséről. Az ügyvéd a szakszervezeti vagyonosztozkodás és átalakulások idején a HVDSZ-hez tartozó szakszervezetek vagyon intézkedésével kapcsolatos jogi ügyleteit intézte. Cél, hogy a balatonszepezdi üdülő körül tiszta tulajdonosi körülményeket teremtsenek az ő közreműködésével. Sajnálatos módon a korábban működő két kis szakszervezet, akik időközben úgy szűntek meg, hogy valószínűleg nincs jogutódjuk bonyolult helyzetet teremtettek. A rendezés után várható, hogy Balatonszepezd végleges formában hasznosítható lesz.
Demonstráció: Az Alföldvíz Szakszervezet folytatja harcát a béremelés érdekében. Az ALFÖLDVÍZ Zrt. tulajdonosi közgyűlése, az előző közgyűlésen hozott határozata a cég működőképességének fenntartására szólította fel a cégvezetést. A tulajdonosi utasítást a cégvezetés, a dolgozókat érintő megszorításokkal kívánják teljesíteni, amely jövedelemcsökkenéssel és üzemeltetési kockázattal járhat. Először az elismerési szabályzatot függesztette fel, ezt követte a készenléti szabályzat módosítása. Ennek a szabályzatnak szeptember 1-i bevezetését visszavonták ugyan, de mégis megállíthatatlannak látszik az elvándorlás. A helyi szakszervezet ez ellen kívánt fellépni augusztus 28.-án Békéscsabán a Csabagyöngye kulturális központ előtti demonstráción, ahol az Alföldvíz Zrt. közgyűlésé ülésezett.. A VKDSZ elnöke és alelnöke a helyszínen támogatta a kollegákat.
Választmányi ülés: A VKDSZ 2019. augusztus 07-én tartott Országos Választmányi ülést a VKDSZ Székházban. A legfontosabb napirend a költségvetés átdolgozása és az ezzel kapcsolatos feladatok voltak. Az elnök megállapította, hogy nagyon kevés a bevétel, s a további költségcsökkentést úgy kell megoldani, hogy az ne menjen az elvégzendő feladatok rovására. Megoldás a bevételek növelése pályázatokkal, taglétszám növeléssel. Ezek figyelembe vételével különösen a rendezvények, a nemzetközi tagdíjak és a kisérétkű ajándékok sorain csökkentettek. Az Alapszabály módosításának lényege a március 26.-i választások eredményeinek átvezetése volt és a megüresedett elnökségi tagi helyre választás kiírása. A kilépett szervezetekkel való együttműködést nem fogadta el a Választmány. Nem kívánnak ezen a címen sem szolgáltatást nyújtani azoknak, akik nem erősítik tagdíjukkal a VKDSZ-t. Az idei évben is van lehetőség az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB) számára elkülönített keretre pályázni külkapcsolatokra és nemzetközi tagdíjra. A VKDSZ 800 ezer Ft-ra nyújtott be pályázatot, melyből a vizes és fürdős ágazat is a szlovák partnerszervezettel konzultálnak. Szó esett még a Székház hasznosításáról is, hogy elérjék a teljes kihasználtságot. Egyebekben az Alföldvíz helyzetével, az államtitkári egyeztetésekkel, az Ifjúsági – és Nyugdíjas találkozókkal valamint a Balatonszepezden lévő üdülő helyzetével foglalkoztak.
Levél vízágazati szolgáltatóknak: A VKDSZ levélben fordult valamennyi vízágazati szolgáltató társasághoz, illetve a menedzsmenthez és munkavállalókhoz is. Ennek oka részben a megkezdődött ágazati államtitkári egyeztetés, részben pedig, hogy a VKDSZ-hez csatlakozásra bíztassa a munkavállalókat vagy más szakszervezethez tartozókat. A levélben hangsúlyozták, hogy vannak ügyek, melyeket ágazati vagy konföderációs szinten lehet csak hatékonyan képviselni, megoldani. Kiemelték a kollektív megállapodások fontosságát, a szolgáltatásokat, a helyi érdekvédelmi szervek/szervezetekben (szakszervezet, üzemi tanács, munkavállalói felügyelő bizottsági tagság, munkavédelmi megbízottak) való részvétel előnyeit, a bérek reálértékének megtartását, növelését. Mellékeltlék a VKDSZ tájékoztató kiadványát, beszámoltak a VKDSZ Szociális és Oktatási Alapítvány támogatási lehetőségeiről, a Bizalom Nyugdíjpénztárról és a Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezetről is.
Levél a fürdőágazati szolgáltatóknak: A vízágazathoz hasonlóan a VKDSZ levelet írt a fürdőágazati szolgáltató társasághoz, illetve a menedzsmenthez és munkavállalókhoz is. Elsődleges cél a szakszervezeti csoportok, szervezetek megalakítása a már több, mint 300 e területen működő társaság munkavállalói között. A fürdőágazatban jelentősen rontotta az ágazati szintű érdekérvényesítés lehetőségeit a Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság (FSZÁPB) megszűnése. Érvényben van, de elavult az Többmunkáltatós Kollektív Szerződés, mely lefedi a fürdőágazat nagy részét. Az aktualizálást a Magyar Fürdőszövetséggel az FSZÁPB keretében elkezdték, de az időközben megszűnt az FSZÁPB miatt a tárgyalások szünetelnek.
Az OEP támogatás emeléséért illetve a fürdőszolgáltatás ÁFÁ-jának csökkentéséért több ízben fellépett a VKDSZ is, előterjesztéssel élt pl. Orbán Viktor Miniszterelnök részére is, mely kezdeményezések eredményeképpen is emelkedett az OEP támogatás kis mértékben. Kiemelten fontosnak tartja a VKDSZ a fürdőágazatban dolgozók érdekeinek képviseletét, különösen, hogy a turizmus kiemelt Kormányzati attrakció, ennek bázisa Magyarországon a fürdőszolgáltatás. Kiemelt az ott dolgozó munkavállalók bére, munkakörülményei, a fenntartható foglalkoztatás, melyek nem maradhatnak el a nemzetgazdaság többi szereplőjétől, jövedelmi helyzetétől.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463