Archive For 2017-07-19
Vasárnapi Hírek – 2017. július 15-ei számában megjelent cikk alapján…
„Ha a kormány sürgősen nem tesz valamit, éveken belül tönkremehet a magyar víziközmű-hálózat jelentős része. Magyarra lefordítva ez folyamatos csőtöréseket, vízhiányt és rosszabb minőségű ivóvizet jelent. Egyes számítások szerint 90 milliárd forint megoldaná a legsürgetőbb gondokat, de a teljes rendszer felújításához legalább 3000 milliárd kellene.
És ez nem ellenzéki hőbörgés: a fejlesztési minisztérium alá tartozó Kiemelt Közszolgáltatások Főosztálya készített jelentést a víziközművek állapotáról. A 15 oldalas dokumentum szerint az elmúlt nyolc év kormányzati döntései – többek között a közműadók kivetése és a rezsicsökkentés – felelősek a mára tarthatatlanná vált állapotok miatt.
„A víziközmű-ágazat legsúlyosabb problémája a felújítások, karbantartások évtizedeken át tartó hiánya” – olvasható a jelentésben. Ez pedig csőtöréseket és rosszabb minőségű ivóvizet jelent.
Fürjes-Gábor József – VKDSZ Elnök a következőket mondta el a riporternek:
„A víziközművek többsége az 50-es években épült, és a vezetékhálózat, mint legfontosabb víziközmű rendszer a föld alatt van. A meghibásodás csak akkor látszik, ha rendszeres a karbantartás, vagy ha már megtörtént a baj. A hálózat rendkívül rossz állapotát jól érzékelteti, hogy a vízveszteség megközelíti a 30%-ot. Ez a vízmennyiség gyakorlatilag elfolyik a föld alatt. – mondja a VH-nak Fürjes-Gábor József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. – 2010-ben készült egy szakértői anyag, ami összefoglalta a víziközmű-ágazat helyzetét, és jelezte, hogy a rendszer jelenlegi állapotában nem fenntartható. Vagyis a probléma nem új keletű. A béreken már nem lehet jobban spórolni, így is elmentünk a falig”. Létszámban nincs több megtakarítási lehetőség, az állami társaságoknál 6 éve elmaradt bérfejlesztés is csak állami segítséggel, 3 éves bérmegállapodással rendezhető – teszi hozzá a szakember.
A víziközművek Magyarországon állami (esetenként önkormányzati) tulajdonban vannak. 2010-ben központosították a rendszert, a 400 közműcégből csak alig 40 maradt. A szakma álláspontja szerint ez logikus döntés volt, de a közműadókkal, és a kötelező díjmeghatározások elmaradásával ellehetetlenült a szolgáltatók jelentős része. Bevételeik a legtöbb esetben nem fedezik már a kiadásokat, így szinte biztosan nem jut pénz fejlesztésre, karbantartásra, béremelésre. Persze nem volt ez mindig így. 1989 előtt, amikor még volt pénz a rendszerben, lényegesen kevesebb volt a víziközmű szolgáltatók száma, a víziközműveket működtető önkormányzatok, az ott keletkezett nyereségből keresztfinanszírozással „lukakat foltoztak be”, az önkormányzat számára fontosabbnak ítélt szolgáltatásokra, közfeladatokra forgatták vissza pénzt. 30 év után a víziközmű szolgáltatók most fizetik meg ennek az árát.”
A Vasárnapi Hírekben megjelent:
„A nagyobb katasztrófát eddig is csak az ágazati szolidaritás akadályozta meg” – mondja a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára. Nagy Edit szerint ha a vízügyi dolgozók nem lennének ilyen elkötelezettek, már régen az utcára vonultak volna, és nem érdekelné őket, milyen körülmények között kénytelenek dolgozni.
A jelenlegi rendszerből éppen a karbantartásra fordítható pénz hiányzik. Ez ma nagyjából 90 milliárd forint, de a teljes rendszer ennek sokszorosát igényelné. Ez pedig azt jelenti, hogy bár léteznek szoftverek és valószínűségszámítási eljárások, amelyekkel előrejelezhető egy-egy nagyobb katasztrófa, a rendszeres ellenőrzésre és a hibás vezetékek cseréjére nincs fedezet. Közben pedig egyre több szakképzett dolgozó hagyja el az ágazatot. Nagy Edit ezt az elvándorlást súlyosabb tehernek tartja, mint a vezetékek állapotát.
„Az igazi katasztrófa az lesz, ha nem tudjuk megfizetni azokat a kollégákat, akik még képesek elhárítani és megelőzni a nagyobb problémákat. A politika felelőssége eldönteni: akar-e biztonságos ivóvízellátást, vagy megelégszik a mostani tűzoltással” – teszi hozzá.
Tisztelt Munkatársunk!
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete által létrehozott alapítvány / VKDSZ Szociális és Oktatási Alapítvány/ -a vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével, a személyi jövedelemadó 1 %-os részének igénylése során befolyt támogatás terhére- az alapító okiratban meghatározott céljai megvalósítása érdekében a vízügyi közszolgálat területén dolgozók számára
PÁLYÁZATOT HIRDET
a munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben (1993. évi XCIII tv. 87 (3) bekezdésnek megfelelően) munkaképesség csökkenéssel járó munkabalesetet, vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett dolgozók egyszeri támogatására.
Eredményesen pályázik az a dolgozó, aki:
1./ A víz- csatorna, vagy fürdőszolgáltatás területén dolgozik, a munkabaleset, illetve foglalkozási megbetegedés a csatolandó jegyzőkönyv szerint e területen munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben következett be, a baleset következményeként a csatolandó határozat szerint munkaképesség csökkenést állapítottak meg, és a munkaképesség csökkenése 40 és 66% között van, mely jelenleg is fennáll.
2./ Legalább 5 éves munkaviszonnyal rendelkezik a vízügyi közszolgáltatás területén. /A pályázatban kérjük megjelölni a munkakezdés időpontját./
A pályázatokat a munkahelyi szakszervezet véleményével együtt
2017. szeptember 30.-ig( postabélyegző dátuma szerint)
kérjük eljuttatni Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szociális és Oktatási Alapítvány részére címezve 1146, Budapest, Borostyán u. 1/b.sz.
Az alapítvány a beérkezett pályázatokat a benyújtási határidőt követő 30 napon belül bírálja el, melynek eredményéről levélben küld értesítést.
Budapest, 2017. augusztus 24.
Fehér Gyula
kuratórium elnöke
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) sajtóközleménye az Alföldvíz Zrt.-nél tartott munkavállalói demonstrációval kapcsolatosan
- június 29.-én a cég további zavartalan működtetése érdekében szükséges, napirenden szereplő tőkeemeléstaz ALFÖLDVÍZ Zrt.közgyűlése nem tárgyalta. A magyar állam – mint egyik tulajdonos – jelentős tőkeemelés végrehajtását tervezi. Ezzel az állam többségi tulajdonossá válik, mely alapján várható, hogy a társaság irányítása és működése a többi, többségi állami tulajdonú szolgáltatóhoz hasonlóvá válik.
A küszöbön álló változás elbizonytalanította a munkavállalók jelenetős részét, mely miatt a munkahelyi szakszervezet akcióba lépett.
A munkahelyek védelmében és azért, hogy a munkavállalók garanciát kapjanak arra, hogy az átmenet nem befolyásolja hátrányosan sem a bérviszonyaikat, sem pedig a munkakörülményeiket, sajtótájékoztatót és demonstrációt szervezett.
Megmozdulásuk célja, hogy a jelenlegi főtulajdonos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és az MNV Zrt. a szakszervezet bevonásával kezdjenek tárgyalásokat az átmenetről, és a munkavállalókat érintő várható változásokról.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) támogatásáról biztosítja a helyi tagszervezet törekvéseit.
Soron kívüli ágazati szintű tárgyalásokat kezdeményez az MNV Zrt-vel annak érdekében, hogy a tervezett tulajdonosváltás részleteinek megismerését követően az Alföldvíz Zrt-ét érintően
– megállapodásban kerüljön rögzítésre a munkahelyek biztonsága,
– az állami társaságokra érvényes három éves bérmegállapodás hatályának kiterjeszthetősége,
– a többségi állami tulajdonú Társaságok likviditását biztosító közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott támogatás elérhetősége.
Az ágazatban jelentős az elvándorlás, a magyarországi bérek a vízügyi ágazatban is alacsonyabbak a környező országok béreihez és az európai átlaghoz viszonyítva, ezért fontos, hogy az átalakulás biztosítsa a munkahelyek megtartását, s a bérekben és a munkakörülményekben ne okozzon negatív változásokat.
A helyi és az ágazati szakszervezet ebben érdekelt, s meggyőződésük, hogy ugyanez a tulajdonosok érdeke is!
Budapest, 2017. június 29.
Ádám Róbert János Fürjes-Gábor József
Ügyvezető VKDSZ elnök