Archive For 2021-02-09

Rendkívüli elnökségi ülés: Január 11.-én tartott rendkívüli Elnökségi ülést a VKDSZ, melynek szomorú apropója volt, hogy Pásztor László kollégánk, barátunk temetése alkalmából több elnökségi tag is eljött kegyeletét személyesen is leróni. Az ülésen elbúcsúztak  Pásztor Lászlótól egy dia-sorozat megtekintésével, majd közösen ellátogattak a temetésre.

Szó volt az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben lévő többségi önkormányzati tulajdonú társaságok állami támogatásáról, mely láthatóan az állami integráció felé tett egyik lépés is egyben. Az elnök tájékoztatja az ülés résztvevőit, hogy a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója, Volencsik Zsolt kezdeményezett egy beszélgetést az ágazat jövőjével kapcsolatosan a MAVÍZ-nél, melyre az elnököt is meghívta.

Hosszantartó, súlyos betegség után egyik kiváló kollégánk, Pásztor László elhagyott bennünket. Jókedélyű, jó lelkű igaz barát volt. Megrendítő tudni azt, hogy nincs velünk többé, csak az emlékeinkben él. Köszönettel tartozunk azért, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. saját halottjának tekintette Őt. Laci nemcsak a Vízművek számára volt kiemelkedő személyiség, de a VKDSZ érdekvédelmi munkájában is hosszú ideig meghatározó egyéniség volt. Elkötelezettsége meghozta az eredményt, hiszen a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének vízágazati alelnöke lett egy évtizednyi időre. és megkapta a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetést is kiváló érdekvédelmi munkájáért. Őszinte részvéttel búcsúzunk tőle.

Önkormányzati vízművek támogatása:

Megjelent a  Kormány 2005/2020. (XII. 24.) Korm. határozata, melyben a vízágazatot érintően is  vannak pozitív rendelkezések az önkormányzati tulajdonú vízműveket illetően. Az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben működő víziközmű társaságok a tulajdonos önkormányzatokon keresztül  pénzügyi támogatást kapnak.  A VKDSZ  közel egy éve tartó tárgyalásai, kezdeményezései kerültek visszaigazolásra. Az ágazat szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy az intézkedés következményeként a működőképesség, a fenntartható foglalkoztatás, az egységes szakmai irányítás, a társadalmi megítélés, az ágazat jövőbeni helye, szerepe, kilátásai  erősödnek. Mások is dolgoztak az ügy érdekében, önkormányzati vezetők, parlamenti képviselők, s a sok szál végül is most futott össze és ért el látványos eredményt. A fenti támogatás bérre is fordítható –  a kifejezett céltámogatások kivételével – mely lehetőséget ad arra, hogy az országos átlagkeresetet a víziközmű ágazatban dolgozók megközelítsék vagy akár el is érjék. A VKDSZ kiemelten érdekelt abban, hogy a támogatásokban érintett társaságoknál kezdődjenek bértárgyalások a helyi szakszervezetekkel, melyben felajánljuk közreműködésünket.

A támogatás mihamarabbi felhasználása érdekében megkerestük a víziközmű  társaságok vezetőit és az érintett önkormányzatok polgármestereit is. A levelekben arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a kapott támogatás bérre is fordítható, illetve, hogy több helyen megkezdődtek a bértárgyalások is, s így fontos, hogy az önkormányzatokon keresztül juttatott támogatás mihamarabb a cégekhez érjen. Összességében pozitív visszajelzéseket kaptunk, de volt rá példa, hogy a cégvezető a szolgáltató társaság belügyébe való beavatkozásnak vélte a leveleket.

Elhúzódó minimálbér tárgyalások:

Január 25.-én végre megállapodtak a 2021. évi minimálbérről és garantált bérminimumról.  A megállapodás alapján február 1.-től, 4 százalékkal nő a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. A minimálbér bruttó 161 000 forintról 167 400 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 210 600 forintról 219 000 forintra emelkedik. Az év második felétől további egy százalékkal nőhet a legkisebb bér összege, amennyiben a szociális hozzájárulás összege tovább csökken. Ebben az esetben a második félévben már bruttó 169 ezer forintos minimálbérrel és 221 ezer 200 forintos bérminimummal lehet számolni.

A döntés során azonban figyelembe vettük, hogy megállapodás hiányában a minimálbérek a 2020-as szinten maradnának, ezzel együtt mindazok a juttatások is, amelyek a minimálbértől függenek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a megállapodást, mert a gazdasági helyzet lehetővé tette volna az 5 százalékos emelést.

A korábbiakban nem sikerült megállapodni 2020.-ban, holott már októbertől folytak a tárgyalások. Ezután az idén januári tárgyalásokon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén  sem. Ebben természetesen szerepet játszik a korona-vírus járvány miatti gazdasági bizonytalanság. A munkaadók nulláról indítottak, majd jelenleg 3 %-os értéket tudnának elfogadni. A munkavállalók előbb 10%-os minimálbér emelésről indultak, majd ez 8 %-ra, később 6,5 %-ra, mára pedig 5 %-ra csökkentették. Mindkét fél számára azonban sokat segítene, ha a kormány tovább csökkentené a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértékét. (Ez 2020. július 1. óta 15,5%.).

A minimálbér emelés 2021-ben várhatóan mindössze az inflációt fogja követni, s valódi reál-értékű növekedést nem fog jelenteni.

Mennyibe kerül alapesetben ma 1000 Ft bér?

A munkáltatónak 170 Ft-ot kell rá fizetnie, míg a munkavállalótól 335 Ft-ot vonnak le, így nála 665 Ft marad. A bruttó bér (1000 Ft) után fizet a munkaadó 15,5 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 % szakképzési hozzájárulást. Ebből az 1000 Ft-ból a munkavállalótól vonnak: 15 % személyi jövedelemadót (szja), 10 % nyugdíjjárulékot és 8,5 %-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. (2020. július 1-től összevontan 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék.) A nettó bérre normál esetben ma Magyarországon 76 % adó esik…

2020. január elsejétől a minimálbér bruttó összege teljes munkaidőre vonatkozóan 161.000 Ft, ami a cégnek 188 370 Ft-jába kerül, míg a munkavállaló megkap belőle: 107 065 Ft-ot. A garantált bérminimum pedig 210.600 Ft, ami a cégnek 246 402 Ft-jába kerül, míg a munkavállaló megkap belőle: 140 049 Ft-ot. Mindkettőt tavaly 8 %-al emelték.

Minimálbér és garantált bérminimum 2014 és 2020 között

Olvasható különböző gazdasági elemzések alapján, hogy az alacsony minimálbér  a külföldről beérkező multinacionális cégek munkahely teremtése kedvezőbb piacot teremt.

Boros Anita levele: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára új feladatai miatt elkerült eddigi pozíciójából, s ez alkalomból levelet írt a VKDSZ elnökének.

Ebben megköszönte a víziközmű szektor fejlesztése érdekében tett javaslatainkat és észrevételeinket valamint az együttműködést. Kifejezte örömét, hogy elkötelezett szakemberekkel tárgyalhatott, működhetett együtt.

Pandémiás tapasztalatok: Az első hullám idején is tapasztalható volt, hogy a helyben keletkező problémákat több esetben nem lehetett kezelni. A VKDSZ beavatkozása után azonban pozitív irányba változtak az események. Ezekről a pandémiát áttekintő anyagunkban részletesen olvashattatok. A második hullámban is érzékelhető,  hogy a VKDSZ bevonása a helyi ügyek megoldásába eredményekhez vezet (pl. egyes fürdők esetében) vagy felgyorsít folyamatokat (önkormányzati vízművek támogatása). Úgy látszik fel kell készülni arra, hogy a VKDSZ helyi érdekérvényesítő szerepe felértékelődik., mert a szövetség erősebb, mint a helyi szervezet, illetve a helyi vezetőktől való függetlensége más tárgyalási pozíciót nyújt.

Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!

Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463

Read more »