Archive For 2021-02-09

Heti hírfolyam 1. 2021.

By |

Rendkívüli elnökségi ülés: Január 11.-én tartott rendkívüli Elnökségi ülést a VKDSZ, melynek szomorú apropója volt, hogy Pásztor László kollégánk, barátunk temetése alkalmából több elnökségi tag is eljött kegyeletét személyesen is leróni. Az ülésen elbúcsúztak  Pásztor Lászlótól egy dia-sorozat megtekintésével, majd közösen ellátogattak a temetésre.

Szó volt az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben lévő többségi önkormányzati tulajdonú társaságok állami támogatásáról, mely láthatóan az állami integráció felé tett egyik lépés is egyben. Az elnök tájékoztatja az ülés résztvevőit, hogy a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója, Volencsik Zsolt kezdeményezett egy beszélgetést az ágazat jövőjével kapcsolatosan a MAVÍZ-nél, melyre az elnököt is meghívta.



Hosszantartó, súlyos betegség után egyik kiváló kollégánk, Pásztor László elhagyott bennünket. Jókedélyű, jó lelkű igaz barát volt. Megrendítő tudni azt, hogy nincs velünk többé, csak az emlékeinkben él. Köszönettel tartozunk azért, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. saját halottjának tekintette Őt. Laci nemcsak a Vízművek számára volt kiemelkedő személyiség, de a VKDSZ érdekvédelmi munkájában is hosszú ideig meghatározó egyéniség volt. Elkötelezettsége meghozta az eredményt, hiszen a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének vízágazati alelnöke lett egy évtizednyi időre. és megkapta a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetést is kiváló érdekvédelmi munkájáért. Őszinte részvéttel búcsúzunk tőle.

 

Önkormányzati vízművek támogatása:

 

Megjelent a  Kormány 2005/2020. (XII. 24.) Korm. határozata, melyben a vízágazatot érintően is  vannak pozitív rendelkezések az önkormányzati tulajdonú vízműveket illetően. Az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben működő víziközmű társaságok a tulajdonos önkormányzatokon keresztül  pénzügyi támogatást kapnak.  A VKDSZ  közel egy éve tartó tárgyalásai, kezdeményezései kerültek visszaigazolásra. Az ágazat szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy az intézkedés következményeként a működőképesség, a fenntartható foglalkoztatás, az egységes szakmai irányítás, a társadalmi megítélés, az ágazat jövőbeni helye, szerepe, kilátásai  erősödnek. Mások is dolgoztak az ügy érdekében, önkormányzati vezetők, parlamenti képviselők, s a sok szál végül is most futott össze és ért el látványos eredményt. A fenti támogatás bérre is fordítható –  a kifejezett céltámogatások kivételével – mely lehetőséget ad arra, hogy az országos átlagkeresetet a víziközmű ágazatban dolgozók megközelítsék vagy akár el is érjék. A VKDSZ kiemelten érdekelt abban, hogy a támogatásokban érintett társaságoknál kezdődjenek bértárgyalások a helyi szakszervezetekkel, melyben felajánljuk közreműködésünket.

 

A támogatás mihamarabbi felhasználása érdekében megkerestük a víziközmű  társaságok vezetőit és az érintett önkormányzatok polgármestereit is. A levelekben arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a kapott támogatás bérre is fordítható, illetve, hogy több helyen megkezdődtek a bértárgyalások is, s így fontos, hogy az önkormányzatokon keresztül juttatott támogatás mihamarabb a cégekhez érjen. Összességében pozitív visszajelzéseket kaptunk, de volt rá példa, hogy a cégvezető a szolgáltató társaság belügyébe való beavatkozásnak vélte a leveleket.

 

Elhúzódó minimálbér tárgyalások:

 

Január 25.-én végre megállapodtak a 2021. évi minimálbérről és garantált bérminimumról.  A megállapodás alapján február 1.-től, 4 százalékkal nő a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. A minimálbér bruttó 161 000 forintról 167 400 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 210 600 forintról 219 000 forintra emelkedik. Az év második felétől további egy százalékkal nőhet a legkisebb bér összege, amennyiben a szociális hozzájárulás összege tovább csökken. Ebben az esetben a második félévben már bruttó 169 ezer forintos minimálbérrel és 221 ezer 200 forintos bérminimummal lehet számolni.

 

A döntés során azonban figyelembe vettük, hogy megállapodás hiányában a minimálbérek a 2020-as szinten maradnának, ezzel együtt mindazok a juttatások is, amelyek a minimálbértől függenek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a megállapodást, mert a gazdasági helyzet lehetővé tette volna az 5 százalékos emelést.

 

A korábbiakban nem sikerült megállapodni 2020.-ban, holott már októbertől folytak a tárgyalások. Ezután az idén januári tárgyalásokon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén  sem. Ebben természetesen szerepet játszik a korona-vírus járvány miatti gazdasági bizonytalanság. A munkaadók nulláról indítottak, majd jelenleg 3 %-os értéket tudnának elfogadni. A munkavállalók előbb 10%-os minimálbér emelésről indultak, majd ez 8 %-ra, később 6,5 %-ra, mára pedig 5 %-ra csökkentették. Mindkét fél számára azonban sokat segítene, ha a kormány tovább csökkentené a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértékét. (Ez 2020. július 1. óta 15,5%.).

 

A minimálbér emelés 2021-ben várhatóan mindössze az inflációt fogja követni, s valódi reál-értékű növekedést nem fog jelenteni.

 

Mennyibe kerül alapesetben ma 1000 Ft bér?

 

A munkáltatónak 170 Ft-ot kell rá fizetnie, míg a munkavállalótól 335 Ft-ot vonnak le, így nála 665 Ft marad. A bruttó bér (1000 Ft) után fizet a munkaadó 15,5 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 % szakképzési hozzájárulást. Ebből az 1000 Ft-ból a munkavállalótól vonnak: 15 % személyi jövedelemadót (szja), 10 % nyugdíjjárulékot és 8,5 %-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. (2020. július 1-től összevontan 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék.) A nettó bérre normál esetben ma Magyarországon 76 % adó esik…

 

2020. január elsejétől a minimálbér bruttó összege teljes munkaidőre vonatkozóan 161.000 Ft, ami a cégnek 188 370 Ft-jába kerül, míg a munkavállaló megkap belőle: 107 065 Ft-ot. A garantált bérminimum pedig 210.600 Ft, ami a cégnek 246 402 Ft-jába kerül, míg a munkavállaló megkap belőle: 140 049 Ft-ot. Mindkettőt tavaly 8 %-al emelték.

 

Minimálbér és garantált bérminimum 2014 és 2020 között

 

Minimálbér Változás % Garantált bérminimum Változás %
2020 161000 8,05% 2020 210600 8,00%
2019 149000 7,97% 2019 195000 8,03%
2018 138000 8,24% 2018 180500 12,11%
2017 127500 14,86% 2017 161000 24,81%
2016 111000 5,71% 2016 129000 5,74%
2015 105000 3,45% 2015 122000 3,39%
2014 101500 2014 118000

 

Olvasható különböző gazdasági elemzések alapján, hogy az alacsony minimálbér  a külföldről beérkező multinacionális cégek munkahely teremtése kedvezőbb piacot teremt.

 

Boros Anita levele: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára új feladatai miatt elkerült eddigi pozíciójából, s ez alkalomból levelet írt a VKDSZ elnökének.

 

 

Ebben megköszönte a víziközmű szektor fejlesztése érdekében tett javaslatainkat és észrevételeinket valamint az együttműködést. Kifejezte örömét, hogy elkötelezett szakemberekkel tárgyalhatott, működhetett együtt.

 

 

Pandémiás tapasztalatok: Az első hullám idején is tapasztalható volt, hogy a helyben keletkező problémákat több esetben nem lehetett kezelni. A VKDSZ beavatkozása után azonban pozitív irányba változtak az események. Ezekről a pandémiát áttekintő anyagunkban részletesen olvashattatok. A második hullámban is érzékelhető,  hogy a VKDSZ bevonása a helyi ügyek megoldásába eredményekhez vezet (pl. egyes fürdők esetében) vagy felgyorsít folyamatokat (önkormányzati vízművek támogatása). Úgy látszik fel kell készülni arra, hogy a VKDSZ helyi érdekérvényesítő szerepe felértékelődik., mert a szövetség erősebb, mint a helyi szervezet, illetve a helyi vezetőktől való függetlensége más tárgyalási pozíciót nyújt.

 

Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!

 

Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463

Read more »

Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?

By |

Kedves Kollégák!

 

A Szent Rókus Kórház és Intézményei honlapján (http://www.rokus.hu/cv.htm ) számos fontos információ található a korona-vírussal kapcsolatosan. Az egyik ilyen, mely a szennyvízágazaton dolgozó munkavállalókat különösen foglalkoztathatja, hogy vajon terjedhet-e a korona-vírus az ivóvízzel vagy szennyvízzel, az alábbi linken érhető el: http://www.rokus.hu/CV/Terjedhet_e_a_koronavirus_ivovizzel_vagy_szennyvizzel.pdf .

Ajánljuk mindenki figyelmébe! A szöveget teljes terjedelmében közöljük:

 

Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?

 

Jelen tudásunk szerint a koronavírus egy légúti vírus, amely elsősorban emberről emberre, cseppfertőzéssel terjed. Bár a legutóbbi vizsgálatok kimutatták a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében (nagyon kevés vizsgálat alapján), egyelőre nincs közvetlen bizonyíték széklet-szájon át történő terjedésre. Ezen eredmények is megerősítik, hogy a helyes személyes higiénés és kézhigiénés gyakorlatnak valóban fontos szerepe van a megelőzésben de nem jelentik azt, hogy a vizeinket veszélyeztetné.

 

A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. Az új koronavírus egy burokkal rendelkező vírus, amennyiben a vízkezelőszer hatására ez a burok megsérül, a vírus elveszíti fertőző képességét.

 

A települési szennyvíz a lakosságra nem jelent veszélyt, hiszen abban a nagymértékű hígulás miatt csak jelentéktelen mennyiségben fordulhatna elő, a vírus még abban az esetben is, ha a koronavírus már fertőzéseket, megbetegedéseket okozna a közösségben. A szakirodalmi adatok szerint a koronavírusok szennyvízben néhány napig lehetnek életképesek, azonban szennyvízzel – annak zárt rendszerben történő elvezetése és tisztítása – miatt a lakosság jellemzően nem érintkezik. A kibocsátott tisztított szennyvíz a befogadóban tovább hígulna, így nem érhetné el a fertőzést okozó koncentrációt. Az évnek ebben a szakában a felszíni vizekkel való érintkezés sem jellemző.

 

A szennyvíztelepek dolgozói csak abban az esetben lennének kockázatnak kitéve, ha a szennyvízbe nagyon nagy mennyiségű vírus kerülhetne, és nem tartanák be a munkahelyi előírásokat (pl.: nem viselnék az egyéni védőeszközöket), a biológiai kockázatok kivédésére szolgáló egyéni védőeszközök a koronavírus ellen is megfelelő védelmet nyújtanak.

Read more »

Szja adóalap-kedvezmények

By |

73_Szja_adoalap_kedvezmenyek_20210202

Read more »

Minimálbérhez kötött juttatások –emelt összegű – számítása

By |

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2021. január 25-én aláírt bérmegállapodásnak megfelelően 2021. január 28-án megjelent a 21/2021. sz. Kormányrendelet, melynek értelmében ahol jogszabályi rendelkezés a tárgyév január hónapjában érvényes minimálbérhez (kötelező legkisebb munkabér) kötött juttatást tartalmaz, ott a 2021. február 01-jétől érvényes magasabb összegű minimálbért kell alapul venni a számítások során. A már megállapított jogosultságokat, juttatásokat ennek megfelelően kell felülbírálni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jelzése alapján, a veszélyhelyzet megszűnését követően a fenti rendelkezés törvényben kerül szabályozásra.

Felhívjuk a szolgálati járandóságban részesülők figyelmét arra, hogy a fenti jogszabály érinti esetükben a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló a 2011. évi CLXVII. törvény 11.§ (1) bekezdésében megállapított kereseti korlát mértékét is! Ebben az esetben is a 2021. február 01-jétől hatályos minimálbér mértékét kell figyelembe venni a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegeként a 18 havi keretösszeg megállapítása során.

 

21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet

a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról

 

1. § Ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.

2. § Ez a rendelet 2021. február 1-jén lép hatályba.

3. § Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.

4. § Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításával kapcsolatos eltérő szabályokról szóló 731/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet.

Read more »

2021. február 1-jétől érvényes legkisebb alapbérek

By |

 

2021. február 1-jétől érvényes legkisebb alapbérek
Normál munkaviszony
minimálbér/Ft garantált bérminimum
Havibér 167400 219000
Hetibér (8 óra) 38490 50350
Órabér 963 1259
Napibér (8 óra) 7700 10070
Napibér (4 óra) 3850 5040
Napibér (2 óra) 1930 2520
6 órás havi bér 125550 164250
4 órás havibér 83700 109500
2 órás havibér 41850 54750
Egyszerűsített munkaviszony
minimálbér 85%- a /Ft garantált bérminimum 87 %-a /Ft
Órabér 819 1095
8 órás napi bér 6550 8760
Munkavállalónak adómentes napi bér 10010 13090

Read more »