Archive For 2021-06-29
Heti hírfolyam 5. 2021.
30+1 éve a munkavállalókért * VKDSZ
(2021. május – június VKDSZ) 5. lapszám
Elnökségi ülés: Május közepén a VKDSZ Elnökségi ülésén megtárgyalták a VKDSZ ügyvezetésében és adminisztrációjában történt változásokat. Az ügyvezető május 11-től megbízásos jogviszonyban dolgozik. Létrehozták az irodavezetői pozíciót, melyet Kabai Tibor lát majd el, aki a Bizalom Nyugdíjpénztár szakértője és a Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet ügyvezető elnöke is egyben. Sas Józsefné (Marika), aki a VKDSZ-nél sok-sok éve töltött be különböző fontos pozíciókat, megbízása megszűnik, feladatait részben az irodavezető, részben pedig Ballláné Pál Anita veszi át. Munkáját ez úton is köszönjük.
A feladatmegosztásokról az Elnökség részletes tájékoztatást keretében tekintette át az intézkedések munkavégzési hatékonyságát.
A balatonszepezdi ingatlannal kapcsolatban megállapodtak abban, hogy egy balatonszepezdi kihelyezett elnökségi ülés keretében – ügyvéd igénybevételével – átbeszélik a lehetőségeket, hogy a már nem létező két szakszervezet tulajdonrészét rendezni lehessen.
Egyebekben az elnök beszámolt az ágazati bértárgyalások helyzetéről, ami eddig nem túl eredményes. A szakszervezetetek 6%-os bérfejlesztést tartanának elfogadhatónak. Eredménytelenség esetére a szakszervezetetek, közös fellépést kívánnak kidolgozni.
Az ágazati stratégia témájában tájékoztatta az Elnökséget, hogy a megismerésére vonatkozó igényt elküldtük a BM-nek, az ITM-nek, és a tárca nélküli miniszternek. A Tárca nélküli miniszter levelében biztosította a VKDSZ-t, hogy hátrányosan nem fogja érinteni a munkavállalókat a változás. A Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatójával egyeztetett. A Nemzeti Vízművek a vízügyi ágazatban dolgozó szakemberekkel készített egy stratégiát, mely a Kormány előtt van. A kormányzati jóváhagyás után a VKDSZ-el részletesen megismertetik az anyagot. Lesz lehetőség a véleményezésre és egyeztetésére is.
Kihelyezett Elnökségi ülés: A VKDSZ Elnöksége május végén kihelyezett ülést tartott, a DRV Zrt. Oktatási Központjában. Az elnökségi ülés 1. napirendi pontjaként megtekintették a balatonszepezdi üdülőt, majd egy a témában jártas ügyvéd tájékoztatóját hallgatták meg és vitatták meg a helyszínen a tulajdonjogi rendezés, további hasznosítás lehetőségeit. A VKDSZ tulajdonában lévő ingatlan a későbbiekben alkalmas lehet üdültetési célokra is, bár jelenlegi állapotában nem használható.
Áttekintették a VKDSZ ügyvezetésében és adminisztrációjában történt változásokat és a munkamegosztás részleteit.
Fürjes-Gábor József tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Fábián György közreműködik az Többmunkáltatós Kollektív Szerződés ágazati kiterjesztésében, ennek érdekében a vízügyi ágazatban működő, és érdekeltséggel rendelkező szakszervezetek bevonásával szükséges egy elfogadó nyilatkozat a munkáltatói és munkavállalói szervezetektől. Összel a témában szakértői közreműködéssel tervezik egy kihelyezett ülés megtartását, mely segíti a kiterjesztés megfelelő előkészítését.
A rendezvény végén konzultáció zajlott Volencsik Zsolttal, a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatójával is, amely során az ágazatot érintő stratégiai tervekről, illetve az idei évre vonatkozó bérmegállapodás terveiről tárgyaltak. A Kormányzat részéről a központi béremelésre vonatkozó javaslat elmaradt illetve dr. Fónagy János miniszterhelyettes felszólította a feleket, hogy helyi szinten kezdjenek bértárgyalásokat, hivatkozással arra, hogy a járványügyi helyzet nem azonos mértékben érintette a közszolgáltató ágazatokat. A munkahelyi szintű egyeztetések megkezdődtek, megállapodás közeli helyzet nincs. A VKDSZ részéről minden fórumon megfogalmazódik, hogy az ágazat sajátos helyzetéből adódóan, különösen a covid járványban nyújtott teljesítményeket figyelembe véve, az ágazat valamennyi munkavállalóját egyeségesen kell kezelni a bérmegállapodások alkalmával. A tárgyalásokat követően a sajtóban megjelenő VKDSZ nyilatkozat is erről tanúskodik, melyben fontos megállapítás a VKDSZ részéről a vírusjárványban nyújtott megkülönböztetett teljesítmény elismerése az állami bértámogatások ágazati szinten történő kiterjesztése.
Helyi bértárgyalások: A kormányzati 0 %-os ajánlat után eljutott az állami tulajdonú szakszervetekhez a bértárgyalási javaslat. Körvonalazódott egy 4 %-os alapbér emelés az idei évre vonatkozóan, sőt kilátásban volt egy 3 évre kiterjedő megállapodás is. Ez rendre 4-7-4 %-ot tartalmazott. Az egyeztetések során a VKDSZ emellett a korábbi Kormányzati kommunikációban megjelent egyösszegű SZÉP-kártya támogatás, és a járulékkedvezményekből származó megtakarításokat is igényelte, s felhívta a figyelmet az önkormányzati tulajdonú vízművek ázsiós tőkeemeléssel történő támogatásának folytatására is. Néhány egyeztetés után sikerült megállapodni ágazati szinten, melyet minden társaságnál megkötöttek, ezekben a 4-7-4 % szerepel bizonyos megkötésekkel. Az elosztás helyi részleteiről a további egyeztetések során állapodnak meg a társaságok szakszervezetei, figyelemmel a differenciálási lehetőségekre is.
VKDSZ az Indexben: A bérmegállapodásról érdeklődött az Index a VKDSZ elnökénél. Fürjes-Gábor József elmondta, hogy hosszas egyeztetések és a kollektív munkaügyi vita megkezdésének kilátásba helyezését követően az állami tulajdonú regionális vízművek vezetői és munkahelyi szakszervezetei aláírták a hároméves béremelési keretmegállapodást. A közel hatezer dolgozó jövedelmi helyzetét érintő megállapodás előkészítésében, az egyeztetések koordinálásában részt vett a Nemzeti Vízművek Zrt. is.
A megállapodást a szakszervezetek közös egyetértésben, kompromisszumos javaslatokat követően, konszenzus alapján fogadták el. A közszolgáltató cégeknél reprezentatív szakszervezetek egyébként eredetileg hatszázalékos, januárig visszamenőleg érvényes béremelést követeltek.
A keretmegállapodás kitér a járulékváltozásokból adódó bérköltségek felhasználásának, valamint a béren kívüli juttatások egyösszegű kifizetésének a lehetőségére is. Ez a félszázalékos szociális hozzájárulási adócsökkentésből és a szakképzési hozzájárulás kivezetéséből adódó megtakarítások kifizethetőségére vonatkozik. A szakszervezetek szerint azonban továbbra is fontos az önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalói esetében – különösen ahol erre nincs fedezet –, hogy az ebben az évben alkalmazott ázsiós tőketámogatások biztosítsák a további béremelések lehetőségét.
Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet : A Nyugdíjas Szövetkezet májusban tartotta meg éves közgyűlését, ahol értékelte a Szövetkezet 2020.-ban elért eredményeit, egyben elfogadta az erről szóló éves pénzügyi beszámolót. Kabai Tibor ügyvezető elnök szerint eredményes évet zártak, az évet lassú, de folyamatos növekedés jellemezte létszámban és árbevételben egyaránt. A Szövetkezet taglétszáma jelenleg 107 fő, ebből aktív dolgozóként 68 főt.
A tagok zömmel fizikai foglalkozásúak (karbantartó, raktáros, gépkezelő, villanyszerelő, hálózati ellenőr, laboráns, stb.) illetve adminisztratív munkát látnak el (ügyfélszolgálatos, biztonság technikus, gondnok, számla-ellenőr, stb.) A Szövetkezetnél előforduló legkisebb (részmunkaidős) havibér bruttó 55 eFt, a legnagyobb bruttó 620 eFt volt. A járvány a gazdálkodást alapvetően nem befolyásolta.
Kiépítették a nyugdíjas mérnökök, szakértők jelenleg 33 főből álló adatbázisát is. Az elérendő cél érdekében továbbra is szoros kapcsolatot tartanak több szervezettel, Mérnöki Kamara álláshirdetései között rendszeresen fizetett hirdetést adtunk fel a vízügyi mérnöki nyugdíjas állásokra vonatkozóan.
Az uszodák, fürdők részére kölcsönözhető nyugdíjas munkaerőre vonatkozóan is egy adatbázist hoztak létre., de a járvány miatt ez a projekt teljes mértékben leállt, illetve szünetel.
Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár: Május végén a Zoom segítségével online tartotta meg éves közgyűlését a VKDSZ alapította Nyugdíjpénztár. Török László igazgató tanács elnöke számolt be a rendezvényről. Elfogadták a 2020. évi éves pénztári beszámoló jelentést, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság beszámolóit valamint a könyvvizsgáló jelentését. Meghallgatták a Vagyonkezelői tájékoztatót a 2020. évi piaci folyamatokról, megállapították a tisztségviselők tiszteletdíját és döntöttek a tartalékok közötti átcsoportosításról, elfogadták a pénztár 2022-24 pénzügyi tervét, módosították az Alapszabályt és egy új Igazgató tanácsi tagot választottak, György Attila, a VKDSZ alelnöke személyében.
A 2019. év kiváló hozamai és eredményeit követően 2020. évben a koronavírus járvány rendkívüli helyzetet eredményezett, az I. negyedév végén megérintette a világgazdaságot is, jelentős zuhanásba taszítva a tőzsdéket. A IV. negyedév, nem várt fellendülést hozott a tőzsdéken, kedvező irányba fordítva az addig negatív trendet, a kedvező folyamatok eredményeként pedig meghozta a várva várt pozitív hozamokat. A Nyugdíjpénztár taglétszáma több, mint 8 és félezer fő, melyből aktív fizető közel 6000 tag. az egyéni számlák átlagos értéke 1 244 e Ft.
A tíz éves hozamráta a különböző portfóliókban 5,43 és 6,5 %, míg a 15 éves 6,05 és 7, 48 % között változott. A tagdíj 10 éve 5 000.- Ft/hó, mely 2022-től 6 000 Ft lesz.
A pénztárak működési költségei közötti összehasonlítást szolgálja a 2019 évtől bevezetett teljes költség mutató ( TKM ) , amely mutatószám tekintetében pénztárunk az MNB összehasonlító adatai alapján legalacsonyabb működési költséghányaddal rendelkezők közé tartozik.
Sajnos, pénztárunk tagsága ütemesen öregszik, a korösszetétel alakulása kedvezőtlen. Hiányoznak a fiatalok, a 20-35 éves korosztály, noha nekik érné meg leginkább a pénztáron keresztül történő megtakarítás. A Bizalom más pénztárakkal szemben legfőbb erénye, hogy a pénztár vezető testületeibe a tagokat a pénztártagok közvetlenül saját kollégáik közül jelölik, tevékenységük átlátható és ellenőrizhető, közvetlen és rugalmas kapcsolatrendszert eredményez.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Az Index riportot közölt a VKDSZ elnökével, Fürjes-Gábor Józseffel. A cikk az alábbi linken érhető el:
https://index.hu/gazdasag/2021/06/18/ezeknel-az-allami-cegeknel-mar-lesz-beremeles-juliustol/
Időjárási ártalmak, kockázatok
A 2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve) 51. § (1) szerint, a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
A következőkben a zárttéri és szabadtéri munkavégzés kapcsán a munkavégzéshez szükséges feltételek vonatkozásában szeretnénk segítséget nyújtani érintve a hideg klimatikus viszonyokat is, de különös tekintettel a nyári időjárási viszonyokra.
Az állandó testhőmérséklet megőrzésének képessége emberben az evolúció során viszonylag későn fejlődött ki. Az újszülöttek és különösen a koraszülöttek labilis hőháztartása általánosan ismert, de még iskoláskorú gyermekek esetében is nagyobbak a testhőmérséklet izommunkával kapcsolatos ingadozásai, mint felnőttben. A szervezeten belül jelentős különbségek vannak a test belsejében levő, és kültakarón
(bőrőn) mért hőmérsékletek között. Élettani szempontból alapvetően fontos, hogy a viszonylag állandó testhőmérséklet fenntartása az intenzív izommunka alkalmával is biztosított legyen. A munkavégzés nehézségi fokának figyelembe vétele is fontos munkaegészségügyi szempontból, ahogy a megfelelő folyadékháztartás fenntartása is.
A 3/2002 (II.8) EüM-SzCsM rendelet szerint a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken (meleg klimatikus hatás):
A meleg klimatikus körülmények során különös jelentőségű a párologtatás, miután a szervezet maghőmérsékletének emelkedését egyedül a párologtatásos hőleadás fokozódása ellensúlyozhatja. Élettani szempontból az embernek erre van lehetősége. Párologtatással igen jelentős hőmennyiség adható le. Párologtatás azonban csak akkor lehetséges, ha a környezet képes a pára felvételére, vagyis az ún.
„relatív páratartalom” kevesebb, mint 100%.
A verejték mennyiségét tekintve az emberi szervezet tartósan képes az 1 l/óra verejték kiválasztására, de rövid ideig (különösen akklimatizált
egyéneknél) el lehet érni ennek 4-5-szörösét is. A verejték kiválasztás ilyen mértéke jelentős terhelés a szervezet só- és vízháztartásra; ennek megfelelően nemcsak a folyadékbevitelről, hanem jelentős sóveszteség esetén a só beviteléről is gondoskodni kell.
Munkahelyi körülmények között a szervezet hőmérsékletének maximálisan megengedhető értéke 38 °C (vagy 1 °C emelkedés).
Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában
14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
A környezeti hőmérséklet elviselhetősége függ a levegő páratartalmától.
Hőpangás, hyperthermia keletkezik, ha a szervezet nem képes a felesleges hőt leadni.
Az 1993. évi XCIII tv. (munkavédelmi törvény) előírása szerint, a szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a kockázatértékelés alapján, a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Fontos megjegyezni, hogy a munkavédelmi törvény előírása értelmében, a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő-képtelensége, illetve hiánya.
A munkahigiénés és gyakorlati tapasztalatok szerint az ipari dolgozók a melegüzemi hőterheléstől két alapelv szerint védhetők meg.
Az egyik az exponáltak alkalmassági vizsgálatához, a másik módszer a meleg környezet változtatásához kapcsolódik.
A két alapelv közül az első azt fejezi ki, hogy a hőterhelés kisebb, ha a meleg klimatikus körülmények között dolgozókat sajátos szempontok alapján választják ki és készítik fel a munkára.Továbbá a meleg munkakörnyezetben végzett munka folyamán alapvető követelmény a hűvösebb környezet biztosítása, ahol a dolgozók pihenhetnek és hűs italokat (valamint az erős izzadás miatt sópótlást) kapnak, ezáltal csökkenthető vagy megelőzhető a hőtárolásból származó terhelés, a kiszáradás és a sóhiány.A sugárzó hő hatása a dolgozók és a hőforrás közé árnyékolók elhelyezésével csökkenthető.
Megfelelő szellőzőrendszerrel – amely hűvös, kis nedvességtartalmú levegőt visz be a munkahelyre – a hővezetéses hőfelvétel csökkenthető és a párolgási hőveszteség fokozható.
A kültéren munkát végző munkavállalók igénybevétele jelentősen megnő a hőségrisztások idején, ami egészségüket és biztonságukat fenyegethiti (pl. a balesetek, a hőártalom). Erős napfényben végzett kültéri munka során magas a káros ultraibolya sugárzás is, amely megnöveli a bőrdaganatok kockázatát is.
A munkavállaló munkaerejét bocsátja bérfizetés ellenében a munkáltató rendelkezésére, nem az egészségét.
Fenti előírások betartásának ellenőrzésére jogosult a munkavédelmi törvény által biztosított jogokkal rendelkező, munkahelyen választott munkavédelmi képviselő. Hiányosság esetén kezdeményezheti a munkáltatónál a feltételek biztosítását, jogvitát kezdeményezhet, valamint a munkavállalói veszélyeztetés megszüntetésére kérheti a munkavédelmi hatóság segítségét.
Miskéri László