Időjárási ártalmak, kockázatok

Időjárási ártalmak, kockázatok

 

A 2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve) 51. § (1) szerint, a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

 

A következőkben a zárttéri és szabadtéri munkavégzés kapcsán a munkavégzéshez szükséges feltételek vonatkozásában szeretnénk segítséget nyújtani érintve a hideg klimatikus viszonyokat is, de különös tekintettel a nyári időjárási viszonyokra.

Az állandó testhőmérséklet megőrzésének képessége emberben az evolúció során viszonylag későn fejlődött ki. Az újszülöttek és különösen a koraszülöttek labilis hőháztartása általánosan ismert, de még iskoláskorú gyermekek esetében is nagyobbak a testhőmérséklet izommunkával kapcsolatos ingadozásai, mint felnőttben. A szervezeten belül jelentős különbségek vannak a test belsejében levő, és kültakarón

(bőrőn) mért hőmérsékletek között. Élettani szempontból alapvetően fontos, hogy a viszonylag állandó testhőmérséklet fenntartása az intenzív izommunka alkalmával is biztosított legyen. A munkavégzés nehézségi fokának figyelembe vétele is fontos munkaegészségügyi szempontból, ahogy a megfelelő folyadékháztartás fenntartása is.

 

A 3/2002 (II.8) EüM-SzCsM rendelet szerint a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken (meleg klimatikus hatás):

A meleg klimatikus körülmények során különös jelentőségű a párologtatás, miután a szervezet maghőmérsékletének emelkedését egyedül a párologtatásos hőleadás fokozódása ellensúlyozhatja. Élettani szempontból az embernek erre van lehetősége. Párologtatással igen jelentős hőmennyiség adható le. Párologtatás azonban csak akkor lehetséges, ha a környezet képes a pára felvételére, vagyis az ún.

„relatív páratartalom” kevesebb, mint 100%.

A verejték mennyiségét tekintve az emberi szervezet tartósan képes az 1 l/óra verejték kiválasztására, de rövid ideig (különösen akklimatizált

egyéneknél) el lehet érni ennek 4-5-szörösét is. A verejték kiválasztás ilyen mértéke jelentős terhelés a szervezet só- és vízháztartásra; ennek megfelelően nemcsak a folyadékbevitelről, hanem jelentős sóveszteség esetén a só beviteléről is gondoskodni kell.

Munkahelyi körülmények között a  szervezet hőmérsékletének maximálisan megengedhető értéke 38 °C (vagy 1 °C emelkedés).

Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában

14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

 

A környezeti hőmérséklet elviselhetősége függ a levegő páratartalmától.

Hőpangás, hyperthermia keletkezik, ha a szervezet nem képes a felesleges hőt leadni.

Az 1993. évi XCIII tv. (munkavédelmi törvény) előírása szerint, a szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a kockázatértékelés alapján, a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Fontos megjegyezni, hogy a munkavédelmi törvény előírása értelmében, a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő-képtelensége, illetve hiánya.

A munkahigiénés és gyakorlati tapasztalatok szerint az ipari dolgozók a melegüzemi hőterheléstől két alapelv szerint védhetők meg.

Az egyik az exponáltak alkalmassági vizsgálatához, a másik módszer a meleg környezet változtatásához kapcsolódik.

A két alapelv közül az első azt fejezi ki, hogy a hőterhelés kisebb, ha a meleg klimatikus körülmények között dolgozókat sajátos szempontok alapján választják ki és készítik fel a munkára.Továbbá a meleg munkakörnyezetben végzett munka folyamán alapvető követelmény a hűvösebb környezet biztosítása, ahol a dolgozók pihenhetnek és hűs italokat (valamint az erős izzadás miatt sópótlást) kapnak, ezáltal csökkenthető vagy megelőzhető a hőtárolásból származó terhelés, a kiszáradás és a sóhiány.A sugárzó hő hatása a dolgozók és a hőforrás közé árnyékolók elhelyezésével csökkenthető.

Megfelelő szellőzőrendszerrel – amely hűvös, kis nedvességtartalmú levegőt visz be a munkahelyre – a hővezetéses hőfelvétel csökkenthető és a párolgási hőveszteség fokozható.

A kültéren munkát végző munkavállalók igénybevétele jelentősen megnő a hőségrisztások idején, ami egészségüket és biztonságukat fenyegethiti (pl. a balesetek, a hőártalom). Erős napfényben végzett kültéri munka során magas a káros ultraibolya sugárzás is, amely  megnöveli a bőrdaganatok kockázatát is.

A munkavállaló munkaerejét bocsátja bérfizetés ellenében a munkáltató rendelkezésére, nem az egészségét.

Fenti előírások betartásának ellenőrzésére jogosult a munkavédelmi törvény által biztosított jogokkal rendelkező, munkahelyen választott munkavédelmi képviselő. Hiányosság esetén kezdeményezheti a munkáltatónál a feltételek biztosítását, jogvitát kezdeményezhet, valamint a munkavállalói veszélyeztetés megszüntetésére kérheti a munkavédelmi hatóság segítségét.

 

Miskéri László