Archive For The “Egyéb” Category

Szja adóalap-kedvezmények

By |

73_Szja_adoalap_kedvezmenyek_20210202

Read more »

Minimálbérhez kötött juttatások –emelt összegű – számítása

By |

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2021. január 25-én aláírt bérmegállapodásnak megfelelően 2021. január 28-án megjelent a 21/2021. sz. Kormányrendelet, melynek értelmében ahol jogszabályi rendelkezés a tárgyév január hónapjában érvényes minimálbérhez (kötelező legkisebb munkabér) kötött juttatást tartalmaz, ott a 2021. február 01-jétől érvényes magasabb összegű minimálbért kell alapul venni a számítások során. A már megállapított jogosultságokat, juttatásokat ennek megfelelően kell felülbírálni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jelzése alapján, a veszélyhelyzet megszűnését követően a fenti rendelkezés törvényben kerül szabályozásra.

Felhívjuk a szolgálati járandóságban részesülők figyelmét arra, hogy a fenti jogszabály érinti esetükben a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló a 2011. évi CLXVII. törvény 11.§ (1) bekezdésében megállapított kereseti korlát mértékét is! Ebben az esetben is a 2021. február 01-jétől hatályos minimálbér mértékét kell figyelembe venni a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegeként a 18 havi keretösszeg megállapítása során.

 

21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet

a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról

 

1. § Ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.

2. § Ez a rendelet 2021. február 1-jén lép hatályba.

3. § Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.

4. § Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításával kapcsolatos eltérő szabályokról szóló 731/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet.

Read more »

2021. február 1-jétől érvényes legkisebb alapbérek

By |

 

2021. február 1-jétől érvényes legkisebb alapbérek
Normál munkaviszony
minimálbér/Ft garantált bérminimum
Havibér 167400 219000
Hetibér (8 óra) 38490 50350
Órabér 963 1259
Napibér (8 óra) 7700 10070
Napibér (4 óra) 3850 5040
Napibér (2 óra) 1930 2520
6 órás havi bér 125550 164250
4 órás havibér 83700 109500
2 órás havibér 41850 54750
Egyszerűsített munkaviszony
minimálbér 85%- a /Ft garantált bérminimum 87 %-a /Ft
Órabér 819 1095
8 órás napi bér 6550 8760
Munkavállalónak adómentes napi bér 10010 13090

Read more »

Adómentes szakszervezeti juttatások

By |

A szakszervezetek a vagyonukkal önállóan gazdálkodnak azon cél elérése érdekében, amelyet az alapszabályukban meghatároztak. Az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenység mellett a szakszervezetek meghatározott mértékben végezhetnek vállalkozási-gazdasági tevékenységet. A vállalkozási-gazdasági tevékenységből származó bevételük nem haladhatja meg teljes bevételük 60%-át. Elsősorban vállalkozási-gazdasági tevékenység folytatására nem hozható létre szakszervezet. A vállalkozási-gazdasági tevékenységet is végző szakszervezetnek az ebből a tevékenységből származó bevételét is az alapcéljainak az elérésére kell felhasználnia.

A szakszervezet a különböző forrásokból származó bevételekből finanszírozza a kiadásait. A kiadások tekintetében a szakszervezetek nagy részénél fontos szerepet játszanak a szakszervezeti tagoknak nyújtott juttatások. A szakszervezet ilyen juttatás keretében olyan terméket vagy szolgáltatást ad, amilyet csak szeretne. A szolgáltatás bármi lehet: egy belépőjegy egy hokimeccsre, egy üveg bor, egy zsák cukor, egy versenyló, vagy egy tankvezetés…akár Juhász Ferenc A halott feketerigó című 573 oldalas költeménye is, de meg kell állapítani azt, hogy az adott juttatás után keletkezik-e adókötelezettség, vagy sem. Ezért minden egyes juttatást és annak körülményeit egyedileg kell vizsgálni, hogy az adott esetben adómentesen adható-e vagy sem. Ha nem, akkor is meg kell állapítani, hogy a juttatás esetleg béren kívüli juttatásként, egyes meghatározott juttatásként, vagy jövedelemként adózik-e.

Mivel minden szakszervezet számára fontos az, hogy a lehető legtakarékosabban gazdálkodjon – amellett, hogy értelmes juttatásokat adjon a tagjainak –, ezért jelen cikkben az adómentesen adható juttatásokat vizsgáljuk meg. A jogalkotó ennek körét az elmúlt években jelentősen csökkentette, de azért még maradtak a szakszervezetek számára lehetőségek. Fontos azonban, hogy ezeknek a juttatásokat jól dokumentáljuk.

 

Bevételnek nem minősülő szolgáltatás (Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pont)

 

A szakszervezetek a működésük során a tagjainak folyamatosan nyűjtanak szolgáltatásokat, például azzal, hogy képviselik az érdekeiket a munkáltatónál, tárgyalnak a kollektív szerződéssel kapcsolatban, sztrájkot, tüntetést szerveznek – ahol például zászlókat osztogatnak –, jogi kérdésekben segítséget nyújtanak. Ilyenkor a tagnál adóköteles jövedelem keletkezne, hiszen megkapja ezeket a szolgáltatásokat. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban: Szja tv.) lehetővé teszi, hogy azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyet a szakszervezet a tag által fizetett tagdíjra tekintettel nyújt, nem kell a juttatásban részesülőnél bevételként figyelembe venni, feltéve, hogy a szakszervezet vállalkozási tevékenységet nem folytat, és a kérdéses szolgáltatást a szakszervezet a cél szerinti tevékenységével összhangban nyújtja, és ezt a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében teszi.

Tehát a szolgáltatásnak kapcsolódnia kell a szakszervezet alapszabályában megfogalmazott cél szerinti tevékenységekhez (érdekképviselet, információk nyújtása, a tagok összességét érintő szolgáltatások nyújtása).

Például egy szakszervezet lehetővé teheti a tagjainak, hogy Tigris tank vezetést nyújt ingyenesen a tagdíjfizetésért cserébe. Ugyanakkor a tankvezetés ellenértékét ettől még bevételként kell elszámolni a tagnál, hiszen nem túl életszerű az ilyen jellegű tevékenység szerepeltetése az alapszabályban (viszonylag ritkán köt az ember kollektív szerződést tank segítségével), de ha szerepel is, nehezen magyarázható, hogy ez rendeltetésszerű joggyakorlás lenne.

Abban az esetben viszont, ha egy szakszervezet az alapszabályában szerepelteti, hogy a tagok számára szolgáltatást nyújt, és egy szabályzat alapján részletezi, hogy ezek közé tartozik például balesetbiztosítás megkötése a tagok számára az általuk befizetett tagdíjból, továbbá a belépési nyilatkozaton erről tájékoztatja is a belépőket, akkor ez a szolgáltatás a tag számára nem jelent adózás szempontjából többletbevételt.

 

Szociális segély, temetési segély (Szja tv. 1. melléklet 1.3. pont)

 

A szakszervezeteknek lehetőségük van arra, hogy szociális segélyt és/vagy temetési segélyt nyújtsanak adómentesen. Ehhez azonban a következőknek teljesülnie kell:

Szociális segélyt az önsegélyező feladatot is vállaló egyesület nyújthat. Ez szakszervezet esetében azt jelenti, hogy ezt a feladatot az alapszabályában szerepeltetnie kell. Emellett szociális segély csak Tb. törvényben felsorolt ellátások kiegészítésére nyújtható. Ilyen ellátás:

– egészségbiztosítási ellátások:

  • a) egészségügyi szolgáltatás;
  • b) pénzbeli ellátások:
    • ba) csecsemőgondozási díj,
    • bb) gyermekgondozási díj,
    • bc) táppénz,
    • bd) örökbefogadói díj;
  • c) baleseti ellátások:
    • ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
    • cb) baleseti táppénz,
    • cc) baleseti járadék;
  • d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:
    • da) rokkantsági ellátás,
    • db) rehabilitációs ellátás.

– nyugdíjbiztosítási ellátások:

  • a) saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,
  • b) hozzátartozói nyugellátás:
    • ba) özvegyi nyugdíj,
    • bb) árvaellátás,
    • bc) szülői nyugdíj,
    • bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.

 

Tehát, ha például egy munkavállaló, vagy szakszervezeti tag betegség miatt táppénzben részesül, akkor a szakszervezetnek lehetősége van arra, hogy a táppénz kiegészítéseként szociális segélyt nyújtson neki.

Temetési segélyt külön nem kell nevesíteni az alapszabályban, temetési segélyt az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona számára lehet nyújtani.

Fontos, hogy mind a szociális segély, mind a temetési segély esetében szabályzatot érdemes készíteni, mely tartalmazza azt, hogy milyen segélyt, kinek, milyen összegben, milyen eljárás alapján, a szociális segély esetében milyen ellátás kiegészítésére nyújt az adott szakszervezet.

A dokumentálás minden juttatás – nem csak a szociális segély és a temetési segély – esetében nagyon fontos. Egy esetleges adóellenőrzés során az adóellenőrök az elsők között fogják elolvasni az alapszabályt, és ha a vizsgálatuk során megállapítják, hogy segélyek kerültek kiutalásra, a cél szerinti tevékenységek között keresni fogják az önsegélyező feladatot, illetve azonnal kérni fogják a segélyekkel kapcsolatos szabályzatokat, hogy megállapíthassák, hogy a segélyek megfelelő módon kerültek-e meghatározásra.

 

 

Közcélú juttatások (Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3-3.4 pont)

 

Támogatás nyújtására ez a juttatás biztosítja a legnagyobb mozgásteret a szakszervezeteknek.  Fontos, hogy ebben az esetben támogatásról van szó és nem segélyről, hiszen azt a törvény más pontja szabályozza. A törvény csak annyit mond ki, hogy magánszemélynek lehet adni a támogatást, tehát nem feltétlenül szükséges, hogy a támogatásban részesülő magánszemély akár munkavállaló, vagy akár szakszervezeti tag legyen.

Ugyanúgy, ahogy a szociális segélynél, ennél a juttatásnál is érdemes az alapszabályban rögzíteni azt, hogy a szakszervezet juttathat ilyen támogatást, akár úgy, hogy alapvető célja az, hogy támogassa a munkavállalók, vagy a szakszervezeti tagok gazdasági, szociális, kulturális, rekreációs tevékenységét. Emellett természetesen egy szabályzatot is érdemes készíteni, hogy milyen típusú támogatást, milyen összegben, milyen feltételekkel, milyen eljárás alapján lehet nyújtani.

Bármekkora összegű támogatás nyújtható, de az adómentes határt meghatározza a törvény. Pénzbeli támogatás havonta a minimálbér 50%-ának megfelelő összeget nem haladhatja meg, míg a nem pénzbeli támogatás esetében nincs értékbeni határ.

Nem pénzbeli juttatás lehet például 3 mázsa burgonya, egy tégla, zsír, vagy 3 zacskó csokoládé. Arra érdemes figyelni, hogy a juttatás ne legyen nagyon extrém, tehát mondjuk egy arab telivért nem biztos, hogy jó ötlet juttatni, hiszen elég nehéz egy adóellenőrnél megvédeni azt, hogy egy ló valamilyen módon kapcsolódik a szakszervezeti tevékenységhez.

Nem pénzbeli juttatásként adható utalvány is, de az utalvány esetében nagyon fontos, hogy az azon megvásárolható termék meghatározható legyen. Ilyen például egy könyvvásárlási utalvány vagy Média Markt utalvány. Ugyanakkor nem ilyen egy Tesco utalvány! A Tesco és az ahhoz hasonló utalványokat, amelyekért többféle termékkör vásárolható, a törvény általánosságban kizárja az adómentes juttatások közül!

A nem pénzbeli támogatásoknak nagyon széles skáláját biztosíthatja egy szakszervezet, de arra kell figyelni, hogy ezek a juttatások ne minősüljenek a törvény által nevesített béren kívüli juttatásnak.

A közcélú juttatások esetében érdemes figyelni arra is, hogy munkaviszony vagy más szerződéses jogviszony ellenértékeként ne így fizessünk! Tételezzük fel, hogy a szakszervezet egyik tagjával, Trab Antallal, aki nagyon tehetséges szervező, szerződést köt, és ennek keretében Antal egy meghatározott összeget kap a szervezési munkájáért. Emellett Trab Antal nem kaphat közcélú juttatásként olyan támogatást, amelyről megállapítható, hogy összefüggésben van ebben a szerződésben rögzített tevékenységével, hiszen a szerződése alapján a munkájáért kapott összeg adóköteles.

 

 

Tanulónak juttatott helyi vagy helyközi tömegközlekedési bérlet, jegy (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.6. pont c) alpontja)

 

A szakszervezet dönthet úgy, hogy helyi vagy helyközi tömegközlekedési bérletet vagy jegyet vásárol, és azokat egy vagy több köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanuló diák számára ingyenesen átadja. A törvényben nincs rögzítve, hogy ezek a tanulók kicsodák, tehát lehetnek valamelyik szakszervezeti tag gyermekei, vagy valamelyik nem szakszervezeti tag munkavállaló gyermekei, vagy az utcán először velünk szembejövő magánszemély gyermekei.

Ahogy a többi juttatásnál, természetesen itt is érdemes egy szabályzatban (akár külön, akár összevonva másik szabályzattal) meghatározni azt a szélesebb vagy szűkebb kört, esetleg eljárásrendet, akinek és ahogy a szakszervezet a bérletet vagy a jegyet adni akarja.

 

Bölcsődei, óvodai szolgáltatás, ellátás (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.6. pont d) alpontja)

 

Az előző ponthoz hasonlóan a törvény itt sem korlátozza azt a kört, aki a juttatást kaphatja. Nem csak szakszervezeti tag, vagy munkavállaló, de akár Antonio Banderas is kaphat ilyen juttatást. Ez utóbbi azonban nem túl életszerű és nem is biztos, hogy a tagság tetszését elnyerné. Az biztos, hogy bármelyik szakszervezeti tagnak, vagy a cég munkavállalójának életében előfordulhat az a helyzet, amikor jelentős terhet ró a családra kisgyermekük megfelelő bölcsődébe vagy óvodába való járatása. A törvény lehetővé teszi, hogy a bölcsődei vagy óvodai szolgáltatás, ellátás értékét teljes egészében vagy részben a szakszervezet fizesse, még úgy is, ha az erről szóló számla a magánszemély nevére szól. A szakszervezet eldöntheti, hogy kinek adja ezt a juttatást, és természetesen erre vonatkozóan készítheti el a szabályzatát.

 

Tárgyjutalom (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.18. pont)

 

A szakszervezetnek, mivel egyesület, lehetősége van arra, hogy évente egy alkalommal tárgyjutalmat adjon. A törvény itt sem korlátozza, hogy ki kaphatja az adott tárgyat.

A törvény a dolog értékét sem korlátozza, csak annyit mond ki, hogy az 5000 forint az adómentes rész, az afölötti pedig már jövedelemként adózik annál, aki a juttatást kapja. Tehát ha egy focibajnokságot rendez a szakszervezet és az első helyezett csapat tagjainak egy-egy 100 ezer forintos Tiffany lámpát ad tárgyjutalomként, akkor abból csak fejenként 5-5 ezer forint lesz adómentes, a fennmaradó 95-95 ezer forintok adókötelesek lesznek. De ha mindenki kap egy 1 000 forintos csillogó érmet, akkor ez mindenkinél adómentes lesz. (De ekkor ebben az évben a csapat tagjai már nem kaphatnak adómentesen tárgyjutalomként semmit.)

Itt is fontos az adminisztráció, tehát egy listát kell vezetni arról, hogy ki, mikor, mit kapott. A listának tartalmaznia kell a juttatásban részesülő nevét, adóazonosító jelét, a juttatás időpontját és aláírását.

Ezen juttatás helyett inkább érdemesebb a közcélú juttatásokat alkalmazni, hiszen ott nincsen ilyen alacsony értékhatár meghatározva.

 

Sportrendezvény belépőjegy, bérlet (Szja tv. 8.28. pont a) alpont)

 

Előfordulhat olyan eset, hogy a szakszervezet fontosnak tartja a tagok szabadideje eltöltésének támogatását, és ezért mindegyiküknek ad például egy bérletet a megyei 5. osztályú röplapdabajnokságra. Esetleg úgy gondolja, hogy egy sportrajongó szervezőjének, mivel rengeteg tagot szervezett be, ad (családtagjaival együtt) belépőjegyeket a Nagykanizsai Sáskák – Egri Csillagok baseball meccsre. Ezeket a juttatásokat adómentesen tudja a szakszervezet nyújtani, és nem csak a tagjainak, hanem a törvény alapján bármilyen magánszemélynek. Ez lehetővé teszi azt, hogy ne csak a szakszervezeti tag, de annak családtagjai is kaphassanak jegyet, bérletet.

Fontos, hogy az egyes magánszemélyek az adott évben a minimálbérnél nagyobb összegben ne kapjanak ilyen jegyet, bérletet.  Ez alapján egy fő többféle mérkőzésre is jegyet kaphat, az a fontos, hogy a jegyek összértéke ne haladja meg a minimálbér összegét. Ha egy családról van szó, akkor ez az összeg a család tagjaira külön-külön érvényes.

A jegy, bérlet nem lehet visszaváltható és nem lehet utalvány. Emellett természetesen itt is fontos a nyilvántartás vezetése, tehát dokumentálni kell, hogy melyik magánszemély, milyen adóazonosító jellel, milyen értékű jegyet, mikor vett át.

 

Kultúra (Szja tv. 8.28. pont b) alpont)

 

A sporthoz hasonlóan a törvény lehetővé teszi, hogy a szakszervezet támogassa a magánszemélyek kultúrával kapcsolatos igényeit is. Adómentesen lehet adni kiállításra, színház-, cirkusz-, tánc-, zeneművészeti előadásra szóló jegyet, bérletet, de akár könyvtári beiratkozási díjat is.

A juttatással kapcsolatos feltételek megegyeznek a sportrendezvényre szóló jegy, bérlet esetében ismertetett feltételekkel. Tehát ilyen jegyet, bérletet alapvetően bármilyen magánszemélynek lehet adni, nem csak a szakszervezeti tagnak, de akár annak családtagjainak is.

Jelen esetben is fontos az értékhatár. Adómentesen magánszemélyenként csak a minimálbérnek megfelelő összegben adható jegy, bérlet. Tehát ha márciusban a városban játszik a „No de Jenő, halat késsel?” elnevezésű, világhírű vonósnégyes, ahova egy jegy ára 80 ezer forint, júniusban megérkezik Amerigo Tot „Őfelsége a kilowatt” című vándor szobrászati kiállítás 20 ezer forintos jegyárral, év végén pedig a színház műsorra tűzi a Top Gun című film musical feldolgozását 30 ezer forintért, akkor ezeket a jegyeket megvásárolhatja a szakszervezet és egy tagjának adómentesen odaadhatja, hiszen a jegyek összértéke 130.000.-Ft, amely nem haladja meg a minimálbér értékét.

Ezen juttatás esetében is elengedhetetlen a nyilvántartás vezetése. Emellett a jegyeknek, bérleteknek nem lehet visszaválthatónak lenniük, és ezekre szóló utalványt sem lehet adómentesen adni.

 

Védőoltás (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.39. pont)

 

A jelenlegi helyzetben fontos adómentes juttatás lehet a kifizető által biztosított védőoltás. A törvény csak kifizetőt említ, mint juttatót, ami annyit jelent, hogy ez szakszervezet is lehet. Nincs korlátozva az sem, hogy ki kapja meg ezt a juttatást. Továbbá nincs értékbeni korlátozás sem, ami azt jelenti, hogy drágább védőoltás is megvásárolható, amit bármilyen magánszemélynek adómentesen lehet átadni. Természetesen egy bizonyos fokú adminisztrációt érdemes vezetni arról, hogy ki kapta meg a szervezet által megvásárolt oltásokat.

 

Reprezentáció, üzleti ajándék (Szja tv. 3. § 26. és 27. pont, 70. § (4) és (5) bekezdés)

 

Mind a reprezentáció, mind az üzleti ajándék minden szakszervezet életében előfordul és fontos tudni, hogy kell-e ezek után adót fizetni vagy sem, és ha igen akkor mennyit és milyen módon.

A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát nagyon pontosan meghatározza az Szja tv. és gyakorlatilag minden szónak jelentősége van. A reprezentáció fogalma a következő:

„a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.)”

Vizsgáljuk meg, hogy mik azok a dolgok, amikre figyelni kell a fenti fogalommeghatározásnál.

„a juttató tevékenységével összefüggő” esetünkben ez azt jelenti, hogy az az esemény, amin a reprezentáció nyújtása történik, az a szakszervezetünk céljaival, tevékenységével összhangban áll. Például egy autószerelő szakszervezet ne nagyon akarjon baba-mama kiállítást szervezni és az azon felmerült étel-ital számlákat elszámolni reprezentációként, hiszen az esemény nem  illik ennek a szakszervezetnek a profiljába.

Az „üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény” is fontos meghatározás, hiszen egy színtiszta zenés party nem nagyon tud üzleti, hivatali eseménynek minősülni. Esetünkben egy taggyűlés, egy küldött gyűlés, egy munkástalálkozó, elnökségi ülés, egy bértárgyalás a munkáltatóval, vagy értekezlet viszont már hivatalinak minősül, főleg, ha hivatalos meghívó vagy program is rendelkezésre áll.

„állami, egyházi ünnepek alkalmával”: Magyarország Alaptörvénye szerint egy állami ünnep van, mégpedig az augusztus 20-a. Emellett viszont több egyházi ünnepünk is van, például az újév napja, Vízkereszt, Nagypéntek, Húsvétvasárnap, Pünkösdvasárnap, Mindenszentek, Karácsony. Az ezen az alkalommal szervezett eseményen nyújtott vendéglátás és szolgáltatás már reprezentációnak minősül. Viszont egy Mikulás-party már nem tartozik ebbe a körbe.

Fontos, hogy reprezentációként csak a vendéglátás (étel, ital) költségei, valamint az adott eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram) költségei számolhatóak el. Az olyan kiadások, amelyek nem kapcsolódnak az adott eseményhez, nem számolhatóak el a reprezentáció között.

A törvény kiemeli azt is, hogy ha az adott reprezentációs kiadásról akár közvetve is megállapítható, hogy nem volt üzleti célú, vagy nem volt a juttató tevékenységével összefüggésben, akkor az nem minősül reprezentációnak.

 

Példával szemléltetve:

A GM49 kötöde szakszervezete úgy dönt, hogy a következő 2 napos választmányi ülését egy szállodában tartja, ahol rendeltek szállást és étkezést. Erről a programról hivatalosan, meghívóval értesítik a választmányi tagokat, az eseményről program is készül, a program tartalma egyértelműen az ülésről szól, ráadásul az ülésről hivatalos emlékeztető vagy jegyzőkönyv is készül. Ebben az esetben mind a szállás, mind az étkezés, mind a helyszínre való utazás reprezentációként elszámolható, mivel mindegyik kiadás hivatalos eseményhez kapcsolódik és a juttató tevékenységével összefüggésben van, hiszen a rendelkezésre álló dokumentumok alátámasztják azt, hogy választmányi ülés volt. Az esetlegesen adóellenőrzést végző revizorok mindenféle dokumentumokat fognak elkérni annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a reprezentáció feltételei fennállnak. Abban az esetben viszont, ha a dokumentumokból akár közvetve azt állapítják meg, hogy csak azért került megszervezésre ez az esemény, hogy a szállodában megrendezésre kerülő szépségversenyt tekintsék meg, akkor ezek a költségek már nem reprezentációs költségek, és itt adókülönbözetre, adóbírságra és késedelmi kamatra is számíthatunk.

 

Az üzleti ajándék fogalmát szintén pontosan határozza meg a törvény:

„a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány)”.

Az üzleti ajándék esetében is fontos figyelni a fogalommeghatározás szavaira, amelyek gyakorlatilag ugyanazok, mint a reprezentációnál.

 

Előfordul, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék között nehéz különbséget tenni, vagyis azt eldönteni, hogy az adott dolog reprezentáció vagy üzleti ajándék. Amikor például egy hivatalos egyeztetésre veszünk egy 50 ezer forintos konyakot, akkor azt, hogyan számoljuk el, az adott helyzet fogja meghatározni. Ha a megállapodás örömére felbontjuk és koccintunk a konyakkal, akkor az reprezentáció lesz, ha nem nyitjuk ki, csak odaadjuk a vezérnek, akkor ez már üzleti ajándéknak minősül. Azt, hogy ez adóköteles vagy sem, azt a törvény külön határozza meg.

Alapvetően tehát a szakszervezet önállóan döntheti el, hogy reprezentációként és üzleti ajándékkén mekkora értékű tárgyat ad, lehet az egy 100 forintos ásványvíz, vagy egy 50 ezer forintos konyak. A törvény alapvetően azt mondja ki, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék értéke egyes meghatározott juttatásnak minősül, de egyesületek számára lehetőséget ad arra, hogy bizonyos feltételek mellett ezt adómentesen adják. A törvény viszont azt is meghatározza, hogy azok az üzleti ajándékok, amelyek értéke a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeget meghaladja, azok automatikusan adókötelesek.

A törvény által biztosított adómentes értékhatár meghatározása úgy történik, hogy először össze kell számolni, hogy az adott évben mekkora összeget költöttünk reprezentációra és a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű üzleti ajándékra összesen. Ezt a számot kell viszonyítanunk a szakszervezet éves összes ráfordításának 10 százaléka vagy az éves összes bevételének 10 százaléka közül a kisebbhez. A kisebb összeg lesz az adómentes értékhatár. Ha a reprezentációra és a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű üzleti ajándékra az adóévbe9n az értékhatárnál kevesebbet költöttünk, akkor az egész összeg adómentes. Ha viszont nagyobb, akkor az adómentes értékhatár feletti rész egyes meghatározott juttatásként adózik (az adó ekkor 35,99%).

 

Példával szemléltetve:

 

Egy szakszervezet éves összes ráfordítása:                           14.560.000.-Ft

Éves összes bevétel:                                                                   13.200.000.-Ft

Év közben reprezentációs költség:                                           2.345.000.-Ft

Üzleti ajándék összes költsége:                                                    345.000.-Ft

Ebből a minimálbér 25%-át meghaladó értékű:                        80.500.-Ft

 

Az adómentes értékhatár megállapítása:

14.560.000 x 0,1 = 1.456.000

13.200.000 x 0,1 = 1.320.000

A kettő érték közül a kisebb az 1.320.000, tehát ez lesz adómentes értékhatár.

Év közben a reprezentációra és a minimálbér 25%-át nem meghaladó értékű üzleti ajándékra költött összeg: 2.345.000 + (345.000 – 80.500) = 2.609.500. Látható, hogy ezen összeg meghaladja az adómentes értékhatárt, ami annyit jelent, hogy ebből 1.320.000.-Ft adómentes, 2.609.500 – 1.320.000 = 1.289.500.-Ft adóköteles. Emellett a 80.500.-Ft összegű, a minimálbér 25 %-át meghaladó egyedi értékű üzleti ajándék is adóköteles lesz.

A számítás sajátossága, hogy csak akkor tudjuk elvégezni, ha az adott évet már lezártuk és meg tudjuk állapítani, hogy mekkora volt az éves bevételünk és ráfordításunk, viszont a reprezentációs és üzleti ajándékos kiadásunk év közben folyamatosan keletkezik, ezért érdemes ezekről nyilvántartást vezetni, főleg olyan szervezetnél, amely viszonylag alacsony összegű éves bevétellel és ráfordítással gazdálkodik.

 

Árkovics István (LIGA Szakszervezetek gazdasági és szervezési alelnök)

 

 

Read more »

Gyászjelentés

By |

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Lakatos Lászlóné Mártika régi, kedves és aktív szakszervezeti tagunk már nincs köztünk. Sokunkat kötnek hozzá szép emlékek, az együtt átélt események vissza-visszatérnek.

A VKDSZ nevében is őszinte részvétünket fejezzük ki a hozzátartozóknak.  Mindig szeretettel fogunk gondolni rá.

gyászjelentés

Read more »

Demonstráció és munkaidő kedvezmény

By |

Demonstráció és munkaidő kedvezmény

Read more »

2020. évi legkisebb alapbérek

By |

2020. évi
legkisebb alapbérek

Normál
munkaviszony

minimálbér/Ft

garantált

bérminimum/Ft

Havibér

161000

210600

Hetibér (8 óra)

37020

44820

Órabér

926

1211

Napibér (8 óra)

7410

9690

Napibér (4 óra)

3710

4850

Napibér (2 óra)

1860

2430

6 órás havi bér

120750

157950

4 órás havibér

80500

105300

2 órás havibér

40250

52650

Egyszerűsített
munkaviszony

minimálbér/Ft

garantált

bérminimum/Ft

Órabér

788

1042

8 órás
napi bér

6300

8430

Munkavállalónak
adómentes napi bér

9633

12597

Read more »

TÁMOP Szakmai Konzultáció Pécsett

By |

A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége az “Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP pályázat keretében április 22.-én szakmai konzultációt rendezett Pécsett, a Tettye Forrásház Zrt. tanácstermében a víziközmű-szolgáltatás aktuális kérdéseiről és a baranyai régióban megvalósult integráció tapasztalatairól, a munkavállalókat érintő munkaügyi és munkajogi kérdésekről, és az érdekképviseletek szerepéről.

A megjelenteket Fürjes-Gábor a VKDSZ elnöke, a TÁMOP pályázat szakmai vezetője köszöntötte.

Halasy Károly a TÁMOP pályázat projekt menedzsere, a rendezvény moderátora kihangsúlyozta, hogy a TÁMOP pályázatnak köszönhetően az elmúlt egy évben több mint 500 érdekképviseleti vezető számára szerveztek szakmai programokat, képzéseket és konferenciákat Siófokon, Miskolctapolcán, Kecskeméten, Sopronban, Kazincbarcikán, Hajdúszoboszlón, Debrecenben és legutóbb Székesfehérváron.

 

A szakmai konzultáción, melyen a VKDSZ Elnöksége, a Tettye Forrásház Zrt., a Baranya-Víz Zrt. és a DRV Zrt. érdekképviseleti vezetői vettek részt, elsőként Sándor Zsolt a Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója kapott szót, aki előadásában részletesen bemutatta a pécsi vízmű-társaság szolgáltató tevékenységét, eredményeit és célkitűzéseit.


Előadásában kiemelte a fejlesztés jelentőségét, mely záloga lehet a hosszú távon is biztonságos víziközmű-szolgáltatásnak. Elmondta, hogy a Tettye Forrásház Zrt. és a Baranya-Víz Zrt. mindenki számára megnyugtató eredményes és gazdaságos együttműködés kialakításán dolgozik a régióban, melynek az előkészítése most van folyamatban.

Az előadást követően Henzel Péter a munkahelyi szakszervezeti titkára és az üzemi tanács elnöke kifejtette véleményét az elhangzottakkal kapcsolatban. Megerősítette, hogy konstruktív, jó együttműködés alakult ki a vezetéssel, rendszeresen találkoznak, ahol megbeszélik a munkavállalókat érintő kérdéseket.

A szakmai konzultáción Csollák István a Baranya-Víz Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta a jelenlévőket a baranyai régióban megvalósult integrációról és az azt megelőző folyamatokról.  Kiemelte, hogy több lépcsőben valósult meg az integráció, mely érintette a Mohács-víz Kft., a Komlóvíz Kft., a Sziget-víz Kft. a siklósi Tenkesvíz Kft. és a Harkányi Vízmű munkavállalóit is.

Elmondta, hogy az integráció során minden esetben alkalmazták a jogutódlással összefüggő szabályokat és nagy figyelmet fordítottak az átvett dolgozók továbbfoglalkoztatására, a munkahelyek megőrzésére. A munkavállalók átvétele során, a dolgozókat érintő kérdésekben egyeztettek a munkahelyi szakszervezettel.
Az előadást követően szót kapott Fonyódi Péterné a munkahelyi szakszervezet elnöke is, aki elmondta, hogy valóban hosszú, összetett folyamat volt az átalakulás, több, korábban önálló vízmű-társaság integrációja eredményezte a Baranyavíz Zrt. kialakulását.

Kiemelte, hogy az átalakulás a szakszervezet számára is új helyzetet teremtett, ugyanis korábban csak a Komlóvíz Kft.-nél volt működő szakszervezet, kollektív szerződés, a többi helyen nem. Bíztatónak nevezte azonban, hogy az elmúlt időszakban sikerült megduplázni a taglétszámukat az új belépőkkel. A munkáltatóval több esetben is konzultáltak az integráció során. Reményét fejezte ki, hogy ez a közeljövőben várható szervezeti változások időszakában is így lesz.
A rendezvény zárásaként Fürjes-Gábor József elmondta, hogy eredményesnek és jónak tartotta a programot, mert a munkáltatók és az érdekképviseleti vezetők közösen tekintették át a víziközmű-szolgáltatás aktuális kéréseit, a baranyai régióban megvalósult integráció tapasztalatait. Sok hasznos információ hangzott el, mely elősegíti a további jó együttműködést.
Végezetül kihangsúlyozta, hogy jelentős szakszervezeti eredménynek tekinthető, hogy a víziközmű-ágazat teljes átalakítása, integrációja mellett sikerült megőrizni a munkahelyeket, biztosítani – a jogutódlás elveinek alkalmazása mellett – a dolgozók tovább foglalkoztatását országosan és a baranyai régióban is. A közeljövő kiemelt feladatának tartja az egységes elveken alapuló munkaügyi kapcsolatok rendszerének kialakítását, az ágazat egészét érintő többmunkáltatós kollektív szerződés elfogadtatását és kiterjesztését.

Read more »

Családbarát szeminárium Hajdúszoboszlón

By |

A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége /VKDSZ/ az „Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP pályázatának keretében április 9-10.-én Hajdúszoboszlón megrendezett konferencia témája a családbarát vállalati működés volt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma családpolitikai főosztályának képviseletében Kormosné Debreceni Zsuzsa, a VKDSZ részéről pedig Fürjes József elnök nyitották meg a rendezvényt.
Mit jelent családbarátnak lenn? Miért fontos ez a vállalati eredményesség szempontjából? Mik az ágazati gyakorlatok? Hogyan fejlődhetünk tovább? – ezekre a fő kérdésekre kerestük a választ a másfél nap során.
Fürjes-Gábor József nyitó beszédében kiemelte, hogy a vízügyi ágazatban is megvannak azok a kulturális értékek személyi feltételek, hagyományok, amire rá lehet építeni egy családbarát szervezetfejlesztési programot. A szakértői támogatásnak és tanulmánynak köszönhetően mindezek részleteiben is kimutathatók, egyértelművé tehetők valamennyiünk számára.
Előnyös, hogy az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai pályázata és irányelvei egységes kereteket biztosítanak a programhoz és ezáltal a rendszer maga ellenőrzött, így fenntartható. Egyértelmű cél, hogy a munkaügyi auditokon keresztül az ágazat valamennyi munkahelyén érvényesüljenek azok a munkaszervezési feladatok, amelyek tekintettel lehetnek adott munkavállaló élethelyzetére, amivel adott esetben növelhető a munkavállalói elégedettség.
A téma kiindulási alapjaként a ProLabora Kft. szakértői által elvégzett felmérés szolgált, melynek keretében az ágazat 5 szervezeténél végeztek átfogó felmérést és alakítottak ki fejlesztési irányokat a Munka és Család Audit módszerével. Az audit már nem új eszköz a vízműveknél, az ÉDV Zrt. és az ÉRV Zrt. is ennek segítségével nyerte el korábbi években a Családbarát Munkahely címet. Ezúttal a Bácsvíz Zrt, a Nyírségvíz Zrt., a Soproni Vízmű Zrt., az ÉDV Zrt. és a fürdősök képviseletében a BGYH Zrt. vett részt a fejlesztési programban.
A szakértők elismerően számoltak be az eredményekről. Elmondhatjuk, hogy az ágazat kiemelkedő módon előtérbe helyezi működése során az emberi tényezőket, gondoskodással fordul munkavállalói felé. Van ahol ezt célzottan teszik, hangsúlyt helyezve a családbarát szempontokra, van ahol csak ösztönösen működik, de a vizsgált szervezetek mindegyikében –és a hallottak alapján feltételezhetően jellemzően a többi tagszervezetnél is- jelen van ez a szemlélet.

Ternovszky Csilla eredményeket bemutató előadásában számos konkrét jó gyakorlatot mutatott be, hogy ötletet meríthessünk, tanuljunk a többiek megoldásaiból. Az ÉDV Zrt. és a Nyírségvíz Zrt. családbarát politikáját részleteiben is megismerhettük, Kreitner Krisztina PR vezető illetve Szabó Istvánné vezérigazgató előadásán keresztül. A többi szervezetnek is lehetősége nyílt kiemelt területeik bemutatására a második napon megrendezésre került 4 szekcióbeszélgetés során. A találkozók egyértelmű célja az egymástól való tanulás, az ötletek megosztása, a lehetőségek közös átbeszélése volt, négy kiemelt terület mentén.
Többek között megtudhattuk, hogyan működik a Soproni Vízműnél a rugalmas munkaidő, milyen béren kívüli juttatásokat kapnak a Nyírségvíz dolgozói, hogyan kezeli a képzés, az utánpótlás biztosításának kérdéskörét a Bácsvíz Zrt., milyen családtámogatási megoldások vannak a BGYH Zrt.-nél. Még arra is volt lehetőség, hogy megvitassuk, mi a legideálisabb menü a családi napon…
Az auditban részt vevő szervezetek elismerésül átvehették a Munka és Család Audit Alaptanúsítványt. Bizton állíthatjuk, hogy senki nem távozott úgy, hogy ne kapott volna számos, a saját szervezetében is működőképes megoldást, amit akár rögtön ki is próbálhat, be is vezethet.
Aki pedig szeretne tovább lépni, személyre szabott fejlesztési tervet kapni, vegye igénybe a Munka és Család Audit szakértői támogatást. Legyünk minél többen családbarátok, legyen öröm az ágazatban munkavállalónak lenni!

 

A szeminárium előadói és szervezői

Read more »