Archive For 2014-10-17
Hajdúszoboszlón a TÁMOP pályázat keretében
„Szakszervezeti Szövetségünk az „Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0041/ pályázat keretében október 16-17.-én, két napos továbbképző programot szervezett Hajdúszoboszlón a munkahelyi szintű érdekképviseleti vezetők, tisztségviselők számára.
A résztvevőket Czeglédi Gyula a Hungarospa Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke köszöntötte, majd előadásában bemutatta az Európa szerte is híres gyógyfürdő eredményeit, fejlesztéseit és szolgáltatásait.
A továbbképzés fő témája a munka világát meghatározó 2012. évi I. Törvény, a Munka törvénykönyve feldolgozása, értelmezése, valamint a megváltozott jogszabályi környezet víziközmű-és a fürdőágazatra gyakorolt hatásainak elemzése volt.
Fürjes-Gábor József a VKDSZ Elnöke a képzési program megnyitása során beszédében hangsúlyozta, hogy a munkavállalás és a kollektív jogok érvényesülése szempontjából meghatározó jogi környezet ismerete és alkalmazása elkerülhetetlen feltétele a rendezett együttműködésnek a munkahelyeken. Valamennyiünk érdeke, hogy a munkaadó és munkavállaló kapcsolatrendszerében a munkavállalói igények is megnyugtató módon kerülhessenek érvényesítésre.
Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását jelentős mértékben elősegíti az, hogy az ágazatban hosszú ideje jó együttműködés jellemző a kollektív alku és részvételi intézményekre. A képzési programban különösen fontos, hogy az ágazatban szerepet vállaló érdekképviseleti vezetők tekintettel tudjanak lenni a szociális partnerek sajátos érdekeire, és többféle megközelítésben ismerhessék meg azt a jogszabályi környezetet, amelyet sajátos módon értelmez egy gyakorló ügyvéd, egyetemi tanár, egy többéves vizes tapasztalattal rendelkező munkaügyi szakértő, és egy nemzetközi trendeket jól ismerő kutató.
Dr. Rácz Zoltán, a Miskolci Egyetem Állami és Jogtudományi Karának docense, előadásában kitért az új Mt. megváltozott szabályozó rendszerére, a munkahelyi szintű érdekképviseletre és érdekérvényesítésre, a kollektív alku sajátosságaira, valamint a részvételi intézmények szerepére és együttműködésére. Ahogyan előadásában megfogalmazta, sajátos a jelenlegi Munka törvénykönyve szabályozás, küzdelmes volt összeállítani az előadást, nehéz lehet a mai helyzetben a kollektív jogok érvényesítése.
Fábián György munkaügyi szakértő elsősorban a kollektív munkajogi szabályozás víziközmű- és fürdőágazatra gyakorolt hatásairól beszélt, kiemelve a több munkáltatós kollektív szerződés jelentőségét és szerepét az ágazati érdekegyeztetés területén, amit elsősorban a vízügyi ágazatban eltöltött humánvezetői gyakorlati tapasztalataival is igyekezett alátámasztani.
Több példán keresztül megerősítette a jelenlévőket abban a kezdeményezésükben, ami az egységes munkaügyi szabályrendszer, és ezt megalapozó kiterjesztett kollektív szerződés irányába tesznek, ahogy elmondta, ehhez szükség van a továbbiakban egy egységesen kezelhető, értelmezhető munkakör értékelés és besorolási rendszer elkészítésére. Kérte a jelenlévőket, hogy erősítsék ezt a feladatot és kezdeményezést, közösen vegyünk részt ennek a megvalósításában. Ez a lehetséges megoldás a jelenlegi munkaügyi jogszabályi környezetben, annak érdekében, hogy erősödjön a munkavállalók munkahelyi pozíciója, beleértve a munkavállalást és a jövedelmi viszonyokat is.
A képzésen résztvevők, dr. Kéri Ádám jogi szakértő nemzetközi összehasonlító elemzésének bemutatásával – megfelelő ismereteket szereztek – az uniós jogszabályi környezetről és a munkaügyi szabályozásban megjelenő nemzetközi trendekről.
Az előadásában a szakértő részletesen ismertette az amerikai és a portugál példán keresztül azokat a jogszabályváltozási folyamatokat, munkáltatói intézkedéseket, amelyek teljesen összhangban vannak a jelenlegi magyarországi szabályozással.
Érzékeltette, hogy ezek az irányzatok minden esetben a foglalkoztatási feltételek könnyítését célozták meg. A korábban megszokott diszpozitív szabályozás helyett, az abszolút diszpozitivitás lett a meghatározó irány. Ezzel együtt a magyarországi szabályrendszer, a köztulajdonban működő gazdasági társaságok esetében jelentős megkülönböztetéseket tesz munkavállaló és munkavállaló között.
A képzés második napján az előadók elsősorban a víziközmű-ágazat átalakulásával összefüggő munkaügyi és azzal összefüggő munkajogi kérdésekkel, a több munkáltatót érintő kollektív megállapodások szerepével, valamint az ágazati integráció szervezeti struktúrákra gyakorolt hatásaival foglalkoztak, különös tekintettel az uniós irányelveknek megfelelően alkalmazott jogutódlási szabályokkal, és a szervezetfejlesztéssel összefüggő kérdéseivel.
Halasy Károly a VKDSZ főtitkára előadásában az víziközmű-ágazat átalakulásának munkaügyi és munkajogi összefüggéseit elemezte. Kitért arra, hogy a víziközmű-szolgáltatás formálódó irányítási és tulajdonosi szerkezetének változása új típusú szakszervezeti modell létrehozását is eredményezheti.
A munkavállalók hatékony érdekképviselete szempontjából nem mindegy, hogy a jelentősebb kérdésekről, mint például a kollektív szerződések, vagy a bér- és foglalkoztatáspolitikai megállapodások, munkahelyi, vagy ágazati szinten kell majd a jövőben tárgyalni.
Kiemelte, hogy a tulajdonosi és az irányítási struktúra változása minden bizonnyal új helyzetet teremt, mellyel az ágazati szakszervezeti szövetségnek is lépést kell tartania. Végezetül utalt arra, hogy a TÁMOP keretében lehetőség nyílik arra, hogy hozzáértő szakemberek bevonásával tanulmány készüljön arról, hogy milyen szakszervezeti modell megvalósításával lehet majd a jövőben a leghatékonyabban képviselni a dolgozók érdekeit.
Az előadó Madár Gyula az Ergo-fit Kft. munkaügyi kapcsolatok szakértője, jogi, politikai és munkaügyi szakokleveles közgazdász részletesen elemezte a hazai szakszervezeti mozgalom működését, és összegezte tapasztalatait a VKDSZ szövetségi rendszerben történő működésének további lehetőségeiről.
Az előadást követően Pásztor László a VKDSZ vízágazati alelnöke, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének elnöke, több pontban sorolta a szakszervezeti munka mai sajátosságait, és a szervezeti átalakulás még át nem gondolt kérdéseit. Fontosnak tartotta átgondolni a tagszervezetek jogi személyiségét, az alapszabályaikban rögzített cél szerinti tevékenységüket, a segélyezést, a gondoskodást. Kiemelte a tagszervezetek vagyonának kérdését, valamint a tagdíjfizetés rendszerének átgondolását, és az anyagi források újraosztásának, eddig át nem gondolt rendszerét. Prohászka Lászlóné a MIVIZ Kft. Munkahelyi Szakszervezetének titkára, Ádám Róbert János a Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság titkára, Ölveti Lászlóné a Hajdu-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. munkahelyi szakszervezetének titkára, a VKDSZ Országos Elnökségének tagja, Bakos Gyula a Fejérvíz Zrt. munkahelyi szakszervezetének titkára és Csiszár János a Szegedi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének titkára, a VKDSZ Országos Elnökségének tagja is kifejtette véleményét a változásokkal összefüggésben.
A munkavállalókban és szakszervezeti képviselőkben érzékelhető egyfajta pesszimizmus és félelem, eltérően értelmezik az országos szakszervezeti szövetség változásokra történő intézkedéseit, így a többmunkáltatós kollektív szerződés, illetve a jelenlegi szövetségi rendszer működését felváltó országos tömörülés megítélése a munkahelyi szinten jelentkező vélemények alapján megállapíthatóan eltérő.
A továbbképzésen az ország különböző pontjairól érkező, a munkavállalók érdekképviseletét ellátó szakszervezeti vezetők, az üzemi tanácsok elnökei, tagjai és a felügyelő bizottságok munkavállalók által delegált tagjai vettek részt, akik részvételével számszakilag is teljes körű volt az ágazati reprezentativitás.
A továbbképzés zárásaként Fürjes-Gábor József a VKDSZ elnöke kihangsúlyozta, hogy a hazai víziközmű-ágazat teljes átalakulása időszakában érzékelhetően nagy szükség van a felkészült, a munka világát érintő, jogszabályi környezetet jól ismerő és együttműködő érdekképviseleti vezetőkre. Ezért is különösen fontos, hogy a TÁMOP pályázat keretében lehetőség nyílik az ilyen, és ehhez hasonló képzési programok megszervezésére.
Az ágazatot érintő kettős törvényi szabályozás hatása egyenesen megköveteli, hogy a munkavállalói oldalon szerepet vállaló választott tisztségviselők között az együttműködés feltétel nélkül megvalósuljon.
A munkahelyeken és az ágazatban is szükség van a jobb alkupozícióra, és továbbra is az a legfontosabb, hogy a változások közepette megőrizzük a munkavállalók munkahelyi pozícióit. Jó döntés volt a TÁMOP pályázat, és az általa biztosított anyagi fedezet lehetőséget nyújt arra, hogy a kitűzött céljainkat meg is tudjuk valósítani.
Végezetül elmondta, hogy az előadások mindegyike reális képet mutat arról a jogi környezetről, amiben élünk és dolgozunk, valóban tényszerűek a nyugat-európai trendek, de ne felejtkezzünk meg arról, hogy tőlünk nyugatabbra, a legközelebb álló országok esetében ettől kedvezőbbek, és a munkavállalók számára szabályozottabb körülmények is vannak, így Ausztriában és Németországban.
Ezeket az országokat vegyük alapul, mert a földrajzi közelségünkből és történelmi múltúnkból adódóan ezek lehetnek az alkalmazható és elfogadható példák. Ismertette a jelenlévőkkel, hogy a napokban megkezdődik az a bértárgyalás sorozat, ami a többmunkáltatós kollektív szerződés részeként megkötött, bérmegállapodásban rögzített feltételek mellett egy, az egész ágazatra kiterjeszthető bérfelzárkóztatási program kidolgozását és a jövő évi keresetfejlesztési lehetőségeket célozza meg. Ennek alapját képezi a LIGA által elkészített hosszú távú bér- és foglalkoztatási megállapodás.
Együttműködési Megállapodás a Szlovák partnerekkel
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége /VKDSZ/ az „Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP-2.5.3. A-13/1-2013-0041 pályázat keretében 2014. október 10-11.-én 2 napos nemzetközi szakmai konzultációt szervezett Szegeden. A rendezvényen, melynek elsődleges célja a nemzetközi ágazati kapcsolatok fejlesztése és erősítése volt, a külföldi partnerek részéről a Szlovák, a Szerb, a Vajdasági, a Bosnyák közmű-szolgáltatás területen dolgozó munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezeti szövetségek vettek részt.
Szakszervezeti vezetők a tanácskozáson
A külföldi partnerek mellett részt vett a programon Istókovics Zoltán a Szegedi Vízmű Zrt. vezérigazgatója is, aki előadásában bemutatta a vízmű-társaság szolgáltatási tevékenységét, eredményeit és aktuális feladatait.
Istókovics Zoltán vezérigazgató
A mintegy 40 fős szakmai programon a házigazda szegediek mellett megjelentek a VKDSZ Elnökségének tagjai, valamint a Dél-magyarországi régióban működő vízművek – mint az Alföldvíz Zrt, a Tettye Forrásház Zrt., a Mohácsi Vízmű Kft. és a DRV Zrt. – szakszervezeti vezetői is.
A külföldi partnerek egy csoportja a konzultáción
Megjelenteket Halasy Károly a VKDSZ főtitkára köszöntötte, majd a szakmai konzultáción az egyes országok képviselői tájékoztató előadásukban bemutatták a „vizes” ágazat jellemzőit, a szolgáltatás jogi hátterét, beszéltek a víziközművek tulajdonosi szerkezetéről, az ágazati szintű érdekegyeztetésről, az ágazat munkaügyi kapcsolatairól, a bér és foglalkoztatáspolitikai sajátosságokról, valamint a szakszervezetek működési feltételeiről és szerepéről.
Zdenek Dlugos a szlovák OZ DLV elnöke
Milan Grujic a Szerb kommunális szakszervezet elnöke
Mersed Turbića a boszniai kommunális szakszervezet alelnöke
Petar Doroslovački a szabadkai vízmű Igazgatóság képviselője
A nemzetközi szakmai konzultáció zárásaként Zdenek Dlugos az OZ DLV és Fürjes-Gábor József a VKDSZ elnöke aláírták a két szövetség kapcsolatát megerősítő Együttműködési Megállapodást.
Zdenek Dlugos és Fürjes-Gábor József aláírták a megállapodást
Fürjes-Gábor József VKDSZ Elnöke az aláírást követően kiemelte, hogy ezzel a szerződéssel egy évtizedes szlovák-magyar vizes együttműködést sikerült újraéleszteni, aminek nagy múltja van, egyaránt volt szakmai és kulturális értéke ennek az intézményes kapcsolatrendszernek. A magyarországi vizes ágazatot érintő változások és tervezett intézkedések jelenleg összhangban vannak az EPSU polgári kezdeményezésével, a „Víz emberi jog” kampánnyal, ami európai szinten is szokatlan, de ugyanakkor egyértelmű szándékát jelzi hazai és nemzetközi viszonylatban is az ivóvíz alanyi jogú járandósága és elérhetősége szempontjából.
A két Szövetség nemzetközi együttműködése egyértelműsítheti és elősegítheti a vízügyi ágazat és szakma nagyobb elismerését, az abban jelentkező munkavállalói érdekek jobb érvényesíthetőségét.
A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a jövőben is folytatják a szakmai konzultációt és közösen alakítják majd ki az együttműködés további formáját. A kapcsolatokat erősíti az is, hogy a jelenlévő szakszervezeti szövetségek mindegyike tagja brüsszeli székhelyű Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek Szövetségének /EPSU/, ahol közösen képviselhetik majd a jövőben a víziközmű-ágazatban dolgozó munkavállalók érdekeit.