Archive For The “Hírek” Category

Heti hírfolyam 3. 2021.

By |

Víz világnapja: Az idei évben is a covid-járvány miatt csak elektronikusan tarthatjuk meg a Víz világnapi ünnepünket, akár csak tavaly. De ez nem vonhat le értékéből. A VKDSZ vezetése ezúton is köszönt minden kedves kolléganőt és kollégát az ágazatban. Vigyázzatok magatokra és egymásra, hogy a szolgáltatás biztosítása mellett az egészségetek is megmaradjon! Jó egészséget, jó munkát és szép ünnepet kívánunk.

 

 

Fürdőágazat: Az ágazat helyzete nem javult az új esztendőben sem. Ugyan az új ágazati  bértámogatási programban már előre is lehet igényelni a támogatást, mégis a fürdők nagy részénél az 50 %-os önerő biztosítása is kigazdálkodhatatlan. A Magyar Fürdőszövetséggel is egyeztetve Varga Mihály pénzügyminiszterhez és Guller Zoltánhoz a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójához is fordultunk levelünkkel, melyben felhívtuk a figyelmet az ágazat kilátástalan helyzetére és kértük a fürdő újra nyitási akcióterv támogatását, a bértámogatások időtartamának meghosszabbításával, a támogatás intenzitásának növelését 75-100 %-os mértékre.

 

Bízunk abban, hogy leveleink erősítik a témában aktív munkaadói szövetséget és segítenek minden munkavállalót.

 

 

Miskolci Fürdők: Az Észak-Magyarország című lapban cikk jelent meg, melyben a VKDSZ beavatkozását elemzik a fürdőben 0 Ft-os jövedelem mellett állásidőbe helyezett munkavállalók kapcsán. Bár a sajtón keresztül közvetetten megszólította a VKDSZ a munkavállalókat, ez ideig visszajelzés nem érkezett. Ennek ellenére is folytak  tárgyalások a Holding, a város és a cég vezetésével is.

 

ÁPB elszámolás, megújítás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottság kereteiben nyert támogatást az EPSU (Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek Szövetsége) tagdíjának befizetésére fordítottuk, s a szükséges elszámolási dokumentációt leadtuk az ITM (Innovációs és Technológiai Minisztérium) felé. A programokra szánt támogatást a vírus-helyzet miatt nem tudtuk felhasználni, az visszautalásra került.

 

Az idei év közepén lejár az ÁPB-k öt éves mandátuma, s újra kell indítani a regisztrációs eljárást. Az újra alakulás egyik fontos kritériuma mind a viziközmű-, mind pedig a fürdő ágazatban, hogy a kollektív szerződések regisztrációja megtörténjék, illetve az üzemi tanácsi választások eredményeit is le kell adni. Ez munkaadói feladat, de célszerű mindenkinek leellenőriznie, hogy a sajátja esetében ez megtörtént-e. A http://mkir.gov.hu/ksznyilv.htm   linkre kattintva, a megjelenő ablakban bal oldalon ki kell választani a legördülő sávban, hogy Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság és lehozza az eredményt az „Eredménylista megjelenítés” gombra kattintva megjelenik 66 db. Ebben kell ellenőrizni, hogy a saját benne van-e és aktuális-e. Emellett a VKDSZ is áttekinti a listát, segítve a tagszervezeteket annak aktualizálásában.

 

 

Elnökségi ülés február: A járványban nem szokatlan módon Zoom-on keresztül tartotta meg februári, rendkívüli elnökségi ülését a VKDSZ. Az ülésen az éves tevékenység előkészítésével kapcsolatos témákról esett szó. Ezek mellett az egyik az volt, hogy a VKDSZ megkeresett több az elmúlt évtizedben kilépett szervezetet, jelezve, hogy visszavárja azokat. Több szervezet képviselői személyesen is meglátogatták az anyaszervezetet. Az OVÁK soros képviseletét ellátó Vasivíz Zrt. Munkahelyi Szakszervezet képviselői több órás megbeszélést folytattak a VKDSZ elnökével, alelnökével és ügyvezetőjével. Felvetődött a pártolói tagság lehetősége, de ezt az elnökségi tagok többsége nem vagy csak feltételekkel támogatná. Az alapkoncepció az, hogy aki jönni akar, legyen rendes tag ismét.

 

Tárgyaltak az egyik szakszervezeti vezető elbocsátásáról is, s biztosították a kollégát a teljes támogatásról.

 

 

Márciusi elnökségi ülés: Az elmúlt év gazdasági lezárása és az új év indítása volt a fő napirend az ülésen. Elfogadták az elmúlt évről szóló beszámolót és a hozzá tartozó szöveges kiegészítést. Megvitatták az idei évi költségvetési terveket és a munkaprogramot. A költségeket az elmúlt években minimálisra csökkentették, így további megtakarításokra már nincs lehetőség. Előterjesztés készült a korábbi években kilépett és visszalépni kívánó szervezetekkel kapcsolatosan. Fölmerült az átmeneti pátoló tagság lehetősége is, de az Elnökség úgy döntött, hogy várják a kilépett szervezeteket, de rendes tagként, átmeneti idő nélkül. A vírus-járvány miatti elektronikus döntési lehetőség GDPR-szabályzatba való beépítéséről is határoztak. Az ülés egyebek napirenddel zárult, melyben az aktuális béremelési kezdeményezésekről és témákról volt szó.

 

Nemzeti Vízművek: A Nemzeti Vízművek vezérigazgatója rendszeres tárgyalásokat kíván tartani a cégcsoporthoz tartozó cégek vezetőivel, melybe a szakszervezetet is bevonná. Az első megbeszélésen részt vett a VKDSZ elnöke, Fürjes-Gábor József, mint a stratégiai partner VKDSZ képviselője.

 

A VKDSZ elnöke a Nemzeti Vízművek vezérigazgatójánál levélben kezdeményezte a bértárgyalások megkezdését. Szeretné, ha az állami bértámogatás az önkormányzati tulajdonú vízművekre is vonatkozna, mint ahogy ezt a KVKF-en is többször kérte a VKDSZ.

 

A Nemzeti Vízművek vezérigazgatója válaszában a vírus-járvány miatt kihirdetett vészhelyzetre hivatkozva  kéri a szakszervezetek türelmét. A harmadik hullám vége után tartja célszerűnek a bértárgyalások elindítását.

 

Ágazati Kollektív Szerződés: Elindultak a tárgyalások az Ágazati Kollektív Szerződés (ÁKSZ) kiterjesztésével kapcsolatosan. Ez azt jelentené, hogy minden, az ágazatban dolgozó munkavállalóra és minden cégre vonatkoznának az ÁKSZ előírásai függetlenül attól, hogy működik-e szakszervezet vagy nem. Természetesen a már létező helyi KSZ-eket ez nem érintené, hiszen jobb feltételek lehetnek a helyi megállapodásokban csak kedvezőtlenebbek nem. Emellett a szakszervezet (VKDSZ) szerepe is megnőne, hiszen ott is kontrollálni kellene a szabályok betartását, ahol esetleg nincs helyi szervezet. A még nem tagok számára is fontos lenne a tagság, hiszen szakszerű segítséget a VKDSZ tud adni.

 

Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!

 

 

 

Ádám Róbert János

ügyvezető

06-30/6401463

Read more »

Víz világnap 2021.

By |

Mi vízművesek, fürdőszolgáltatásban dolgozók már második éve ünnepeljük a Víz világnapját a covid-járvány miatt fokozott nehézségek és fertőzésveszély közepette. Számos ágazat működése szűnt meg vagy csökkent minimumra, mint a fürdőszolgáltatás és benne a vízgyógyászat is.  A vízszolgáltatás, a szennyvízkezelés azonban nem szünetelhetett. Alapellátás, melynek nincs alternatívája. Sőt különleges szerepet kapott mindkettő, de még mindig a többség számára észrevétlenül. A vírus-járvány időszakában kiemelt fontosságúvá vált a tisztálkodás, a kézmosás, mely a fertőzés megelőzésének egyik eszközét jelenti. A szennyvíz is fontos előjelzőjévé vált a járvány jövőbeni terjedésével kapcsolatosan, hiszen ahol a szennyvízben nő a vírus-maradványok koncentrációja, ott a vírus terjedése is hamarosan nő.

 

Mi vízművesek, fürdőágazati munkavállalók is vízhasználók vagyunk, ugyanúgy megszoktuk, hogy a vízcsap kéznél van és működik. Minden évben egyszer a víz ünnepén  azonban mi is és mások is túlzónak tűnő megállapításokat teszünk a vizes szakmáról, az abban dolgozó munkavállalókról. Kiváló munka, kiemelkedő áldozatvállalás kell ahhoz, hogy jó minőségű és magas színvonalú vízszolgáltatás működjön. Ilyenkor látszólag túlértékeljük a szerepünket, pedig természetes, hogy évente egyszer a víz, a vizes szakma, a vizes szakemberek nagyobb törődést, több odafigyelést és megbecsülést kapjanak. Ezt az egy napi megbecsülést el kellene osztani 365-tel…hogy minden napra jusson egy kis odafigyelés, egy kis mosoly, hogy lám a vízművesek munkája miatt mindig gond nélkül folyik a víz.

 

Már a középkorban is kiemelt szerepük volt a vízhordóknak, az akkori „vizeseknek”, akik pl. Budán adómentességet élvezetek, mert hordták a vizet, tűz esetén tüzet oltottak, karbantartották a vezetékeket, gondoskodtak a víz elosztásáról. Kiemelt szerepük volt a járványok idején is, megbecsültek voltak, de ezzel együtt nem voltak gazdagok. Emellett a vízhordás értéket jelentett, s annak jogát hozományként át lehetett adni a „szerencsés vőlegénynek”.

Ugyanígy a fürdés és a fürdőszolgáltatás is egyidős az emberrel. Rengeteg emléke van a fürdőzés hagyományának már az ókor óta. A hazai turizmus célhelyei között is a legtöbbnek alapja a fürdő, melyhez a többi szolgáltatás és sok család megélhetése kapcsolódik. Az itt dolgozók is a vizes társadalom részei, bár sokan közülük egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak, ott is számon tartják őket. A fürdők nemcsak a pihenés és regeneráció szolgálói, de fontos gyógykezelések helyei is, mint ahogy ez a történelemben is mindig így volt.

 

Ma a civilizált emberi körülmények és  a biztonságos ivóvíz ellátás egymást feltételezik. Sok helyen, így sok pl. afrikai emberek is a napi ivóvíz beszerzése több kilométeres gyaloglással jár, hazánkban  ez pedig mindössze két lépés a csapig. Bizony furcsa is lenne, ha a közkútra kellene járni vízért, vagy a lajtos-kocsi állna meg naponta egyszer az utcán és lehetne vizet vételezni.

 

Az emberek sokfélék, de a természet törvényei egységbe kovácsolják az afrikait, ázsiait, ausztrált. Mindenkinek  azonosak a  szükségletei, a tisztálkodás, az ivóvízhez jutás igénye.  Azt gondolhatjuk, hogy a  hazai ivóvíz hasznosítás pazarló. Valóban tény, hogy még pl. a wc-t is ivóvízzel öblítjük, bár az is igaz, hogy ezzel a természetnek is így adjuk vissza.   Most azonban ez a járványhelyzetben  átértékelődik. Nagy értéke van a tiszta ivóvíznek. A covid-járvány alatt is normál üzemben működik a vízszolgáltatás és a szennyvíz elvezetés. De tudja-e valaki, hogy a minőségi szolgáltatás fenntartása mögött mennyi erőfeszítés, mennyi kockázat-vállalás van? Tudja-e valaki, hogy vannak, akik megváltozott csoportbeosztásban vagy műszakbeosztásban esetleg teljes izolációban, családjuktól távol dolgoznak? Ők azok, akik a „biztos tartalék”,  arra az esetre ha kollégáik már megfertőződtek volna.

 

Mindig jön a csapból a víz, azaz valakinek ezt minden nap biztosítania kell. Nincs hétvége, nincs ünnep és mint az elmúlt év mutatta, nincs az a covid, ami kifogna rajtunk.

 

Hazánkban a lakosság mindössze 2 ezrelékét kitevő vízműves közösség nap, mint nap és a nap teljes tartamában elérhetővé teszi a tiszta ivóvizet a lakosság számára. Jelen vagyunk minden család napi életében, s ha a csap kinyitásakor néha erre is gondolnak, akkor mi vízművesek elégedettek leszünk.  

 

A víz ünnepe alkalmával fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy a földi élet alapja a víz. Örülnénk, ha azt az éréket, amit a víz előállításával, szolgáltatásával és újra elérhetővé tételével létrehozunk elismernék, tudatosulna a csap megnyitása mögött erőfeszítés, szeretnénk érték lenni, nem pedig csupán egy természetes jelenség. Erről szól a mi napunk világszerte, március 22. – a Víz világnapja, a víz ünnepe. Ez alaklomból  köszönet mindenkinek, aki ezért tevékenykedik.

 

 

Vigyázzatok magatokra és egymásra!

 

Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Elnöksége

Read more »

Víz világnapja

By |

Kedves Kollégák!

 

Felhívjuk a figyelmet egy érdekes honlapra, mely az idei Víz világnapja alkalmából készült.
Az alábbi linkre kattintva (ctrl gombra és a link-re egyszerre kattintva vagy bemásolva a keresőbe)

 

http://vizvilagnap.hu/index.php

Read more »

Heti hírfolyam 2. 2021. „Évértékelő különszám”

By |

A VKDSZ 2020. évi tevékenysége

A 2020. év egészére rányomta bélyegét a covid-19. járvány, mely nemcsak sok programot ellehetetlenített, de a napi működést is jelentősen megnehezítette.  Az év elején pandémia első hulláma, míg a végén a második hullám akadályozta a normál működést. A végzett munka sok esetben nagyobb erőfeszítést igényelt, mint járvány nélkül. Alig volt olyan terület, ahol nem volt érzékelhető a nehezebb feltételrendszer, bonyolultabb ügyintézési lehetőség. Szerencsésen azonban a munka folyamatossága megmaradt.

 

Országos helyzet:

A KSH adatai alapján a válság miatt a második negyedévben hatalmasat esett vissza a magyar gazdaság. A bruttó hazai termék volumene közel  14 %-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A mintegy egy negyedéves korlátozás a járványt megfékezte és a  harmadik negyedév már kedvezőbb számokat hozott, elkezdett felállni a padlóról a turizmus, erősödhetett az ipar és a szolgáltató szektor is.  A magyar gazdaság elkezdett kilábalni a koronavírus-világjárvány okozta recesszióból, de a járvány második hullámának hatására megtorpanhat a fellendülés.

 

Vízágazati helyzetkép:

A víziközmű-ágazat helyzetére továbbra is a megosztottság volt a jellemző. A tulajdonformák miatti különbözőség nem változott. A bérek továbbra is alacsonyak, az alkalmazottak átlagéletkora magas,  a víz- és csatornadíjak 2012-es befagyasztását, a 2013-as, 10 százalékos “rezsicsökkentést”, a vezetékadót és a hatósági felügyeleti díjat továbbra is sújtja az ágazatot. A Századvég szerint a beruházási szükségletet 1500-3000 milliárd forintra teszi.

 

Az állami tulajdonú társaságoknál,  a más állami tulajdonú szektorokhoz képest a béremelés csak a fele lett. A 10 % csak félévtől érvényes.

 

Az önkormányzati tulajdonú cégeknél zömében volt béremelés, sok esetben magasabb, mint az államiak 5 %-a. A járvány hatására munkaszervezési és kisebb részben bércsökkentési beavatkozásokkal az ágazat áthidalta a tavaszi hullámot és hasonló intézkedéseket alkalmaznak a második hullám esetére is. Sok helyütt a tavaszi intézkedésekkel azonos módon kezelik a második hullámot is. A kormányzati bértámogatási lehetőségekkel a legtöbb vízmű élt.

 

Az ágazati stratégiáról lassan szivárognak ki információk, de az még nem megismerhető. A vezetékadó változtatása felvillanyozta az ágazat résztvevőit, s a változtatás ugyan az „igazságosabb” teherviselés felé indult el, de továbbra sem lett mindenki számára megfelelő.

 

A bajba került cégek kilátásai nem javultak. Az év utolsó napjaiban juttatott állami támogatás az önkormányzati vízművek közül 20 számára adott lehetőséget a helyzetük javítására, esetleges bérintézkedések megtételére.

 

Fürdőágazati helyzetkép:

A tavaszi első hullám idején csak egyes fürdőknél volt kisebb mértékű létszám leépítés. A forgalom kiesését még igyekeztek kigazdálkodni a fürdővállalatok. A nyári fellendülés nem hozta vissza a veszteségeket, a második hullám pedig a működőképesség szélére sodorta az ágazatot. Az ágazat a padlóra került. A létszámleépítés mellett egy másik kényszerű munkáltatói eszköz a részmunkaidő alkalmazása, amit a fürdők 75 %-a tervez alkalmazni, vagy már be is vezette ezt az intézkedést.

A második hullámban a kormány gazdaságvédelmi intézkedései szinte alig segítettek az ágazaton. Az egy havi 50 %-os bértámogatás éppen csak pillanatnyilag lendíti túl az év utolsó hónapján a fürdőket, de nem jelentenek megoldást a várhatóan csak jövő év közepén induló szezonnak. Egyes fürdők emellett is munkahely- és bérellenes intézkedésekben látják csak a megoldást.

 

Covid-19:

Ágazati áttekintő anyagok: A VKDSZ az első járvány-hullám idején két körben is ágazati helyzetkép összeállításával kívánta segíteni a tagszervezeteket, mely nemcsak hivatkozási alap lehetett a helyi szervezeteknek, de jó gyakorlatok átvételére is alkalmas volt.  Az ennek során szerzett tapasztalatok alapján célszerűnek tűnt a komolyabb helyi döntések vagy megállapodások megkötése előtt a döntési vagy megállapodás tervezeteket megküldeni szakmai véleményezésre a VKDSZ részére. A felmérés kapcsán sikeres beavatkozások történtek a MIVÍZ Kft.-nél,  a DAKÖV Kft.-nél, és a Heves Megyei Vízművek Zrt. –nél is. Nagy tanulsága a járvány-időszaknak, hogy az ágazati szakszervezet olyan szinteken is hatékonyan tud tárgyalni, ahol már a helyi szervezet gyenge. A fürdők esetében a turizmus visszaszorulása miatt általánosan rosszabb volt a helyzet. A Harkányi Gyógyfürdő Zrt.-nél a munkavállalók túlnyomó többségével -közös megegyezéssel – munkaviszonyt bontottak írásban nyilatkozva arról, hogy a pandémia után visszaveszik őket az eredeti munkahelyükre a korábbi foglalkoztatási feltételekkel. Őszre a társaság még drasztikusabb lépésre szánta el magát. A munkavállalók közel felét küldte jövedelem nélküli állásidőre.

 

A MIVÍZ Kft. esete: A Miskolc Holding Zrt. honlapján tette közzé, hogy nehéz gazdasági helyzetén a munkavállalók bércsökkentésével kíván segíteni. A MIVÍZ Kft.-nél ez azt jelentette, hogy 50%, 25% és 10%-os munkabér  csökkentést tervezetek. A VKDSZ ágazati egyeztetésének eredményeként azonban ez a munkáltatói intézkedés  a tulajdonosi döntést követően visszavonásra került. A siker a megyei sajtóban is visszhangot kapott.

 

DAKÖV Kft. helyi szakszervezet alakítás: Sikeres ágazati beavatkozások történtek a  DAKÖV Kft.-nél a túlmunkavégzés szabályaitól eltérő munkáltatói intézkedések ellen is. A VKDSZ levélben fordult az ügyvezetőkhöz az ügyben, majd több ízben folytak tárgyalások is a cégvezetéssel. A hibás intézkedést visszamenőleges hatállyal korrigálták, mely nagy lendületet adott a munkavállalóknak, hogy önálló szakszervezetet alakítsanak, mely júniusban el is kezdődött.

 

Heves Megyei Vízmű Zrt.: A járványhelyzet kapcsán a társaság vezetése megkereste a Munkahelyi Szakszervezetet, mert részben a bértámogatás miatt kívántak 4 órás munkaviszonyról megállapodni, részben pedig a szakszervezettel történő megállapodással szerették volna a pandémia során előforduló vagy lehetséges munkavégzési formákról és az azokhoz tartozó díjazásról rendelkezni.

 

A hely szervezet tanácsért fordult a VKDSZ-hez, mely leszögezte, hogy az ilyen munkaszerződést érintő napi munkaidő módosításához nem a szakszervezet, hanem a munkavállaló egyetértése szükséges. A szakszervezet ezt az álláspontot képviselte a cégvezetéssel folytatott tárgyalásokon, mely alapján a megállapodás nem jött létre.

 

Hétköznapi hőseink: A Zalavíz Zrt. munkavállalóinak példája jól szemlélteti mi az, az igazi áldozatvállalás a közszolgáltatásért. Öt kollégánk, két hónapon át izolált, elkülönített, elszigetelt körülmények között, családjukat is teljesen nélkülözve éltek és dolgoztak. Napi 24 órás ügyeletben végezték a hibaelhárítási feladatokat. Ők voltak a „biztos tartalék”,  arra az esetre ha kollégáik már megfertőződtek volna. 2020. június 30-án a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége vezetősége a Zalavíz Zrt. öt, a veszélyhelyzet alatt izoláltan dolgozó alkalmazottját jutalmazta meg.

 

Vezetőségi ülések, akciók:

Elnökség: Január 21.-én tartotta meg éves első elnökségi ülését a VKDSZ. A legfontosabb napirend a 2019. évi tevékenységi és gazdasági beszámoló megvitatása volt. Ezt a HH különszámában meg is jelentettük.

A VKDSZ kétnapos kihelyezett Elnökségi ülést tartott július elején az ÉRV Zrt. Gátőrházában.  A program része volt dr. Csernus Imre előadása is az önbizalom erősítéséről.  Tárgyaltak még a VKDSZ kapcsolatrendszeréről is a MaVíz-zel  és az OVÁK-kal, valamint elemezték a covid19 járvány további tapasztalatait. Kabai Tibor a Nyugdíjas Szövetkezet működéséről számolt be, miszerint az jól működött.

 

Országos Választmány: A VKDSZ Országos Választmánya február 19.-én tárgyalta meg az Elnökségen is napirenden szereplő témákat. Elfogadták az éves szöveges és gazdasági beszámolót, jóváhagyták a 2020.-as költségvetést és munkatervet. A lényegi napirendek mellett aktuális beszámolókat is meghallgattak.

 

Vezetői akciók:

Nyilatkozat: A járványhelyzet első hullámakor a VKDSZ nyilatkozatot adott ki, hogy az érdekképviseleti munkája középpontjába helyezte a vírus-krízis időszakában: 1. a foglalkoztatással együtt járó munkaügyi, munkajogi problémák, konfliktusok megoldásában való feltétel nélküli közreműködést, 2. az ágazati szintű munkafeltételek, díjazások, munkarend és szabadságolási feltételek egységes rendező elveinek a kialakítását. Bárhogyan is alakuljon a kritikus helyzet, a vízszolgáltatás folyamatosságát biztosítani kell, s egyetlen munkavállaló sem maradhat bér nélkül.

Szolidaritás: 2020. július 18-án a postás szakszervezetek demonstráltak és petíciót adtak át a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek a postások megbecsülését és idei bérfejlesztést követelve. A postás demonstrációra a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is támogatta.

Fürdőágazati támogatás: 2020. október 19-én a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége nyílt levelet adott közre, amelyben a fürdőágazat megmentését kéri a kormánytól. A VKDSZ megszólította a két érintett szakminisztériumot, az ITM-et és a PM-et hathatós közreműködést kérve. A VKDSZ teljes mértékben egyetért és támogatja a Magyar Fürdőszövetség Covid Munkahelyvédelmi akciótervében foglaltakat.

 

 

Ágazati Párbeszéd Bizottság:

A VKDSZ 1 837 500 ezer Ft-ra készített elő szakmai anyagot (ez volt az igényelhető maximum) és nyújtott be pályázatot nemzetközi tagdíjra (EPSU- Európai Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetség), nemzetközi konferenciára a szlovák vízágazati és fürdőágazati szakszervezettel valamint a szakszervezeti tisztségviselők, felügyelő bizottsági és üzemi tanácsi tagok képzésére. A negyedik negyedévre kiderült, hogy a járvány miatt csak nemzetközi tagdíjat (377 913,6 Ft-ot) tudtuk fedezni az elnyert keretből, a többit vissza kellett utalni.

 

Egyeztetések, tárgyalások:

Belügyminisztériumi egyeztetés: február 3.-án vett részt konzultáción a VKDSZ elnöke a Belügyminisztériumban Zsinka András személyügyi államtitkárnál. A Miniszterelnöknek írt levél kapcsán kezdeményezték a megbeszélést.  A levél célja volt, hogy  megismertessük az ágazatban kialakult műszaki, pénzügyi és foglalkoztatási nehézségek körülményeit, javaslatokat fogalmazzunk meg azok megoldására.

 

ITM megkeresés: Az Innováció és Technológiai Minisztérium közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Hizó Ferenc reagált a VKDSZ pandémiás helyzetet értékelő anyagának megküldésére. A levélben tájékoztatást adott a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia helyzetéről, s arról, hogy annak kidolgozásában való részvételre felkérik a VKDSZ-t stratégiai partnerként, mint az ágazat reprezentatív szakszervezetét.

 

Vezérigazgatói egyeztetések: A VKDSZ delegációja találkozott Laczi Péter vezérigazgatóval és egyeztettek a Fejérvíz egyre nehezebb gazdasági helyzetéről és a  béren kívüli juttatások átmeneti felfüggesztésével kapcsolatban. A Délzalai Víz- és Csatornaművek Zrt. elnök-vezérigazgatójával, Cziráki Lászlóval is egyeztetett a VKDSZ elnöke a helyi kollektív szerződés aktualizálásáról, pontosításáról, aki partner a dokumentum megújításában. A Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatójával,  Gorján Ferenccel is találkozott a Miron Gergő, a helyi szakszervezet titkára és Fürjes-Gábor József a VKDSZ elnöke. A társaság vezetője fogadókész a szakszervezettel történő együttműködésre, érdekelt a rendezett munkaügyi kapcsolatokban. Céljai megvalósításában a szakszervezetre is számít.

 

Levelezés: A pandémiás helyzet utáni visszaállás áttekintése érdekében megkerestük a munkaadókat. Érkeznek a válaszlevelek, melyek a visszaállás részleteit foglalják össze. Bártfai-Mager Andrea tárcanélküli miniszternek az Alföldvíz Zrt. helyzetének rendezése érdekében írtunk. Kezdeményeztük, hogy rendkívüli közgyűlés keretében mihamarabb keressenek hosszú távú megoldást a társaság működőképességének fenntartására, akár az állami szerepvállalás növelésével. Kértük emellett a személyes konzultáció lehetőségét is a folyamatok felgyorsítása érdekében. dr. Fónagy János miniszterhelyettes válaszlevélben köszönte meg a korona-vírus járvánnyal kapcsolatosan megküldött összefoglaló anyagunkat valamint tájékoztatott a regionális társaságok idei fél évtől esedékes 10 %-os bérfejlesztéséről. A fürdőágazattal kapcsolatos levelezés és tárgyalások ismertetése a fürdőágazati összefoglaló fejezetben van („Fürdőágazat” címen).

 

LIGA Szakszervezetek:

A LIGA Szakszervezetek 2020. évi működéséről különszámban fogunk beszámolni.

 

Bizottságok:

Ifjúsági Bizottsági ülés: Február 4.-re hívta össze Jáger János, a VKDSZ Ifjúsági bizottsági elnöke az évindító testületi ülést. A téma az éves munkaprogram összeállítása és a lehetőségek felmérése voltak. Ezt azonban a járvány keresztül húzta.

 

Fürdőágazat:

A fürdős ágazat vonatkozásában a turizmus visszaszorulása miatt általánosan rosszabb a helyzet. A Harkányi Gyógyfürdő Zrt.-nél a munkavállalók túlnyomó többségével – közös megegyezéssel – munkaviszonyt megszüntetését kezdeményezte a munkáltató, írásban nyilatkozva arról, hogy a pandémia után az érintett munkavállalót  visszakerülnek  eredeti munkahelyükre a korábbi foglalkoztatási feltételekkel. A BGYH Zrt. a munkavállalók és bérük megtartásával vészelte át a korona-vírus járvány első hullámát. A második hullám  azonban náluk is megkövetelte a létszámleépítést.

 

MFSZ közgyűlés: Boros László Attila a Magyar Fürdőszövetség elnöke szerint a tavasszal meghirdetett fürdővédelmi akciótervnek a legtöbb pontja jelenleg is érvényes, de mostanra már egy több milliárd forintos likviditási alap létrehozása is szükséges.  Az ágazat várja a segítő kormányzati intézkedéseket.

 

A VKDSZ a fürdőágazatért: A fürdőágazatban folytatott tevékenységeinkről a fürdős HH különszámban olvashattok részletesen.

 

Külső kapcsolataink:

Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség egyeztetés: Augusztus elején találkozott a VKDSZ és a MaSzeSz vezetése. A találkozón kölcsönösen ismertették működési területeiket, szervezeti felépítésüket és tevékenységüket. Felek megállapodtak abban, hogy stratégiai partneri megállapodást kötnek egymással, mely október 22.-én megtörtént. Az együttműködés széles skálát hagy a lehetőségek vonatkozásában, az információ csere mellett közös  rendezvényekre, programokra is kiterjed.

 

Tagszervezeti események:

DPMV Zrt. horgászverseny: Június végén a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. Szakszervezete horgászversenyt rendezett melyet a Társaság menedzsmentje is támogatott. A VKDSZ egy Lázbérci hétvégi horgászati lehetőséget ajánlott fel annak a versenyzőnek és párjának, aki a legkíméletesebben bánt a kifogott halakkal.

 

Alföldvíz: Békéscsabán találkozott a VKDSZ küldöttsége (Miskéri László a helyi szakszervezet titkára és Fürjes-Gábor József a VKDSZ elnöke) Nagy Ferenc alpolgármesterrel. Az Alföldvíznél tapasztalható üzemeltetési nehézségek miatt a VKDSZ szorgalmazza a tulajdonosok közötti mielőbbi egyeztetés lefolytatását és soron kívüli közgyűlési napirendre tűzését. Ismertetésre került az Alföldvíz Zrt-nél tervezett  0%-os bérfejlesztési ajánlat, s az  emiatt előálló  rendkívüli munkamorál romlás, annak következménye a folyamatos üzemeltetés biztonságának a veszélyeztetése. A menedzsment részéről a 0%-os bérfejlesztés indoka a működőképesség fenntarthatósága.

 

 

Képzések, tréningek:

Képzések a VKDSZ-nél: Az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági felelősök részére a jogszabályi változások ismertetése céljából felkészítőt tartottak január 29.-én.  Csernus: A közismert pszichiáter, média-sztár a VKDSZ Elnökségének tartott tréninget. Interaktív előadása az önbizalom erősítéséről szólt. Az érdekvédelmi munkában meghatározó, hogy a tárgyaló partnerek egy magabiztos, döntésképes partnert lássanak a szakszervezeti tisztségviselőben. Kell önbizalom, melyhez kell a konfliktus megoldás, kell a sikerélmény.

 

Hazai sztrájk-helyzet értékelő:  A VKDSZ tisztségviselői a sztrájkkal kapcsolatosan könyvet írt dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató előadását hallgatták meg január 29.-én.  Az előadás részletesen taglalta a sztrájk meghatározásától a sztrájk jogszerűségén át a  sztrájk típusain át a  jogosságának vagy jogellenességének feltételeit is. Az előadás ismertette a nyomásgyakorlás alternatív eszközeit is, azok törvényi hátterének ismertetésével együtt.

 

Prioritások megvalósulásának értékelése:

A VKDSZ kiemelt céljai az alábbiak: növekedés,  promóció (reklám, propaganda), érdekképviselet, képzés.

 

 

Önálló szervezetté alakulnak a DAKÖV Kft. munkahelyi szakszervezeti tagjai. A Magyar Fürdőszövetségen keresztül és a Bizalom Nyugdíjpénztár promóciós anyagát felhasználva elindítottunk egy reklám-akciót, melyben a Pénztárhoz való csatlakozásra felhívás mellett a VKDSZ elérhetőségeit is szerepeltettük.

 

A Heti hírfolyamot igyekeztünk új módon is használni, megjelentettük az éves beszámolónkat benne, helyet adtunk egy LIGA éves beszámolónak, a fürdőágazat gondjainak is különszámot szenteltünk, kitüntetettjeinket ezen a fórumon keresztük is köszöntöttük. A honlapot – igaz csak az utolsó hetekben – de új módon kezdtük üzemeltetni, megjelentetjük az ágazatot érintő – nem kifejezetten a VKDSZ-hez köthető – cikkeket, híreket is.

 

Vásároltunk tollakat, Zoom-on keresztül gyorsítottuk az információ áramlását.

 

Az államtitkári tárgyalások mellett, a konföderációs, az ÁPB, a munkahelyi vagy más szinteken is folytatni kell az érdekérvényesítés különböző formáit, LIGA tevékenység jobb megismertetése.  A helyi érdekképviseleti munkáról kellene informálni egymást. Át kellene venni jó gyakorlatokat stb. Rendezni kell a kapcsolatot a MAVÍZ-zel.

 

Igyekeztünk több alkalommal is bevonni a LIGA-t a munkánkba, több levél is és tárgyalás is történt közös erővel. A HH-ban megjelent a LIGA különszám. Sajnos a helyi tevékenységről továbbra is nagyon kevés információt kaptunk. A MAVÍZ-zel nem sikerült érdemben javítani az együttműködést, de a MASZESZ-szel kötöttünk együttműködési megállapodást, mely biztatóbb, mint a MAVÍZ-zel volt korábbi viszonyunk.

 

Sajnos a vírus-járvány miatt a tervezett érdekvédelmi konferencia elmaradt, bár több időpontban is megkíséreltük megszervezni, de a járvány nem enyhébb lett, hanem súlyosabb. A kapott munkaügyi szakértői anyagokat körbe küldtük, nagy részüket a honlapra is feltettük. dr. Csernus Imre tréningje egyedi és nagy sikerű volt. Tervezzük folytatását. A gazdaságisok képzése, a sztrájkkal kapcsolatos képzés is mutatja, hogy elindultunk egy úton, de a folytatás majd csak a pandémia után lehet.

 

 

A VKDSZ további kiemelt céljai: rendezvények, szolgáltatások, működés, a fürdőágazat fejlesztése.

 

Voltak tervek a rendezvények megtartására az ország mindig más-más részében, de a járvány ezt megakadályozta. Egy kibeszélős rendezvényt (elnökségi ülés) sikerült még megtartani a járvány két hulláma között, de többre nem volt lehetőség.

 

Ismét elindítottuk Balatonszepezdi üdülőrész tulajdonviszonyainak rendezését. A Signal Biztosítóra voltak panaszok, de a tárgyalások megkezdésekor a járvány első hulláma megakadályozta a problémák részletes megvitatását.

 

Fontos a tagszervezeti támogatás újragondolása. Ágazati és országos adatokkal ( bér-, munkafeltételek-, munkaköri összetétel- stb.),  trendekkel kell segíteni az eligazodást, mely a helyi tevékenységet is segíti. A Heti hírfolyamba el kell érni, hogy helyi hírek is bekerüljenek. A Honlapon meg kell jelenni az ágazat fontosabb híreinek, eseményeinek. A személyes találkozók hiánya, s a helyette bevezetett Zoom-os elektronikus kapcsolattartás elősegítette, hogy kevesebbet és célratörőbben egyeztessünk.

 

A helyi hírek nem jönnek a HH-ba, de egyébként is sok esetben csak a körtelefonok azok, melyek alapján „kiderülnek” helyi ügyek.

 

A fürdőágazat vírus-járvány miatti tragikus helyzetbe kerülése miatt aktivitásunk nőtt a területen. Az általunk elért fürdők számát egyenlőre nem sikerült növelni, de kísérletet tettünk rá. Lehet, hogy a sajtót megkeresve esetleg fel tudjuk hívni magunkra a figyelmet. A HH különszámot helyben kellene a körzetben lévő fürdőknek eljuttatni. Talán fel lehet hívni magunkra a figyelmet.

 

 

Ádám Róbert János

ügyvezető

06-30/6401463

Read more »

Heti hírfolyam 1. 2021.

By |

Rendkívüli elnökségi ülés: Január 11.-én tartott rendkívüli Elnökségi ülést a VKDSZ, melynek szomorú apropója volt, hogy Pásztor László kollégánk, barátunk temetése alkalmából több elnökségi tag is eljött kegyeletét személyesen is leróni. Az ülésen elbúcsúztak  Pásztor Lászlótól egy dia-sorozat megtekintésével, majd közösen ellátogattak a temetésre.

Szó volt az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben lévő többségi önkormányzati tulajdonú társaságok állami támogatásáról, mely láthatóan az állami integráció felé tett egyik lépés is egyben. Az elnök tájékoztatja az ülés résztvevőit, hogy a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója, Volencsik Zsolt kezdeményezett egy beszélgetést az ágazat jövőjével kapcsolatosan a MAVÍZ-nél, melyre az elnököt is meghívta.



Hosszantartó, súlyos betegség után egyik kiváló kollégánk, Pásztor László elhagyott bennünket. Jókedélyű, jó lelkű igaz barát volt. Megrendítő tudni azt, hogy nincs velünk többé, csak az emlékeinkben él. Köszönettel tartozunk azért, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. saját halottjának tekintette Őt. Laci nemcsak a Vízművek számára volt kiemelkedő személyiség, de a VKDSZ érdekvédelmi munkájában is hosszú ideig meghatározó egyéniség volt. Elkötelezettsége meghozta az eredményt, hiszen a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének vízágazati alelnöke lett egy évtizednyi időre. és megkapta a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetést is kiváló érdekvédelmi munkájáért. Őszinte részvéttel búcsúzunk tőle.

 

Önkormányzati vízművek támogatása:

 

Megjelent a  Kormány 2005/2020. (XII. 24.) Korm. határozata, melyben a vízágazatot érintően is  vannak pozitív rendelkezések az önkormányzati tulajdonú vízműveket illetően. Az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben működő víziközmű társaságok a tulajdonos önkormányzatokon keresztül  pénzügyi támogatást kapnak.  A VKDSZ  közel egy éve tartó tárgyalásai, kezdeményezései kerültek visszaigazolásra. Az ágazat szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy az intézkedés következményeként a működőképesség, a fenntartható foglalkoztatás, az egységes szakmai irányítás, a társadalmi megítélés, az ágazat jövőbeni helye, szerepe, kilátásai  erősödnek. Mások is dolgoztak az ügy érdekében, önkormányzati vezetők, parlamenti képviselők, s a sok szál végül is most futott össze és ért el látványos eredményt. A fenti támogatás bérre is fordítható –  a kifejezett céltámogatások kivételével – mely lehetőséget ad arra, hogy az országos átlagkeresetet a víziközmű ágazatban dolgozók megközelítsék vagy akár el is érjék. A VKDSZ kiemelten érdekelt abban, hogy a támogatásokban érintett társaságoknál kezdődjenek bértárgyalások a helyi szakszervezetekkel, melyben felajánljuk közreműködésünket.

 

A támogatás mihamarabbi felhasználása érdekében megkerestük a víziközmű  társaságok vezetőit és az érintett önkormányzatok polgármestereit is. A levelekben arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a kapott támogatás bérre is fordítható, illetve, hogy több helyen megkezdődtek a bértárgyalások is, s így fontos, hogy az önkormányzatokon keresztül juttatott támogatás mihamarabb a cégekhez érjen. Összességében pozitív visszajelzéseket kaptunk, de volt rá példa, hogy a cégvezető a szolgáltató társaság belügyébe való beavatkozásnak vélte a leveleket.

 

Elhúzódó minimálbér tárgyalások:

 

Január 25.-én végre megállapodtak a 2021. évi minimálbérről és garantált bérminimumról.  A megállapodás alapján február 1.-től, 4 százalékkal nő a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. A minimálbér bruttó 161 000 forintról 167 400 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 210 600 forintról 219 000 forintra emelkedik. Az év második felétől további egy százalékkal nőhet a legkisebb bér összege, amennyiben a szociális hozzájárulás összege tovább csökken. Ebben az esetben a második félévben már bruttó 169 ezer forintos minimálbérrel és 221 ezer 200 forintos bérminimummal lehet számolni.

 

A döntés során azonban figyelembe vettük, hogy megállapodás hiányában a minimálbérek a 2020-as szinten maradnának, ezzel együtt mindazok a juttatások is, amelyek a minimálbértől függenek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a megállapodást, mert a gazdasági helyzet lehetővé tette volna az 5 százalékos emelést.

 

A korábbiakban nem sikerült megállapodni 2020.-ban, holott már októbertől folytak a tárgyalások. Ezután az idén januári tárgyalásokon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén  sem. Ebben természetesen szerepet játszik a korona-vírus járvány miatti gazdasági bizonytalanság. A munkaadók nulláról indítottak, majd jelenleg 3 %-os értéket tudnának elfogadni. A munkavállalók előbb 10%-os minimálbér emelésről indultak, majd ez 8 %-ra, később 6,5 %-ra, mára pedig 5 %-ra csökkentették. Mindkét fél számára azonban sokat segítene, ha a kormány tovább csökkentené a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértékét. (Ez 2020. július 1. óta 15,5%.).

 

A minimálbér emelés 2021-ben várhatóan mindössze az inflációt fogja követni, s valódi reál-értékű növekedést nem fog jelenteni.

 

Mennyibe kerül alapesetben ma 1000 Ft bér?

 

A munkáltatónak 170 Ft-ot kell rá fizetnie, míg a munkavállalótól 335 Ft-ot vonnak le, így nála 665 Ft marad. A bruttó bér (1000 Ft) után fizet a munkaadó 15,5 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 % szakképzési hozzájárulást. Ebből az 1000 Ft-ból a munkavállalótól vonnak: 15 % személyi jövedelemadót (szja), 10 % nyugdíjjárulékot és 8,5 %-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. (2020. július 1-től összevontan 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék.) A nettó bérre normál esetben ma Magyarországon 76 % adó esik…

 

2020. január elsejétől a minimálbér bruttó összege teljes munkaidőre vonatkozóan 161.000 Ft, ami a cégnek 188 370 Ft-jába kerül, míg a munkavállaló megkap belőle: 107 065 Ft-ot. A garantált bérminimum pedig 210.600 Ft, ami a cégnek 246 402 Ft-jába kerül, míg a munkavállaló megkap belőle: 140 049 Ft-ot. Mindkettőt tavaly 8 %-al emelték.

 

Minimálbér és garantált bérminimum 2014 és 2020 között

 

Minimálbér Változás % Garantált bérminimum Változás %
2020 161000 8,05% 2020 210600 8,00%
2019 149000 7,97% 2019 195000 8,03%
2018 138000 8,24% 2018 180500 12,11%
2017 127500 14,86% 2017 161000 24,81%
2016 111000 5,71% 2016 129000 5,74%
2015 105000 3,45% 2015 122000 3,39%
2014 101500 2014 118000

 

Olvasható különböző gazdasági elemzések alapján, hogy az alacsony minimálbér  a külföldről beérkező multinacionális cégek munkahely teremtése kedvezőbb piacot teremt.

 

Boros Anita levele: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára új feladatai miatt elkerült eddigi pozíciójából, s ez alkalomból levelet írt a VKDSZ elnökének.

 

 

Ebben megköszönte a víziközmű szektor fejlesztése érdekében tett javaslatainkat és észrevételeinket valamint az együttműködést. Kifejezte örömét, hogy elkötelezett szakemberekkel tárgyalhatott, működhetett együtt.

 

 

Pandémiás tapasztalatok: Az első hullám idején is tapasztalható volt, hogy a helyben keletkező problémákat több esetben nem lehetett kezelni. A VKDSZ beavatkozása után azonban pozitív irányba változtak az események. Ezekről a pandémiát áttekintő anyagunkban részletesen olvashattatok. A második hullámban is érzékelhető,  hogy a VKDSZ bevonása a helyi ügyek megoldásába eredményekhez vezet (pl. egyes fürdők esetében) vagy felgyorsít folyamatokat (önkormányzati vízművek támogatása). Úgy látszik fel kell készülni arra, hogy a VKDSZ helyi érdekérvényesítő szerepe felértékelődik., mert a szövetség erősebb, mint a helyi szervezet, illetve a helyi vezetőktől való függetlensége más tárgyalási pozíciót nyújt.

 

Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!

 

Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463

Read more »

Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?

By |

Kedves Kollégák!

 

A Szent Rókus Kórház és Intézményei honlapján (http://www.rokus.hu/cv.htm ) számos fontos információ található a korona-vírussal kapcsolatosan. Az egyik ilyen, mely a szennyvízágazaton dolgozó munkavállalókat különösen foglalkoztathatja, hogy vajon terjedhet-e a korona-vírus az ivóvízzel vagy szennyvízzel, az alábbi linken érhető el: http://www.rokus.hu/CV/Terjedhet_e_a_koronavirus_ivovizzel_vagy_szennyvizzel.pdf .

Ajánljuk mindenki figyelmébe! A szöveget teljes terjedelmében közöljük:

 

Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?

 

Jelen tudásunk szerint a koronavírus egy légúti vírus, amely elsősorban emberről emberre, cseppfertőzéssel terjed. Bár a legutóbbi vizsgálatok kimutatták a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében (nagyon kevés vizsgálat alapján), egyelőre nincs közvetlen bizonyíték széklet-szájon át történő terjedésre. Ezen eredmények is megerősítik, hogy a helyes személyes higiénés és kézhigiénés gyakorlatnak valóban fontos szerepe van a megelőzésben de nem jelentik azt, hogy a vizeinket veszélyeztetné.

 

A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. Az új koronavírus egy burokkal rendelkező vírus, amennyiben a vízkezelőszer hatására ez a burok megsérül, a vírus elveszíti fertőző képességét.

 

A települési szennyvíz a lakosságra nem jelent veszélyt, hiszen abban a nagymértékű hígulás miatt csak jelentéktelen mennyiségben fordulhatna elő, a vírus még abban az esetben is, ha a koronavírus már fertőzéseket, megbetegedéseket okozna a közösségben. A szakirodalmi adatok szerint a koronavírusok szennyvízben néhány napig lehetnek életképesek, azonban szennyvízzel – annak zárt rendszerben történő elvezetése és tisztítása – miatt a lakosság jellemzően nem érintkezik. A kibocsátott tisztított szennyvíz a befogadóban tovább hígulna, így nem érhetné el a fertőzést okozó koncentrációt. Az évnek ebben a szakában a felszíni vizekkel való érintkezés sem jellemző.

 

A szennyvíztelepek dolgozói csak abban az esetben lennének kockázatnak kitéve, ha a szennyvízbe nagyon nagy mennyiségű vírus kerülhetne, és nem tartanák be a munkahelyi előírásokat (pl.: nem viselnék az egyéni védőeszközöket), a biológiai kockázatok kivédésére szolgáló egyéni védőeszközök a koronavírus ellen is megfelelő védelmet nyújtanak.

Read more »

Ha beköszönt a hideg a munkahelyeken

By |

Az előrejelzések szerint a hét végén megérkezik az extrém hideg idő. A télies, hideg idő beálltával, megszaporodnak a munkavállalói panaszok a hideg ártalom miatt.

 

Elsősorban a szabadban végzett munka (építőipari tevékenység, útépítés, úttisztítás, hulladékszállítás, mezőgazdasági (állattartó) telepeken végzett munka, fakitermelés, közművezeték építés, hibaelhárítás stb.) során különös gondot kell fordítani a hideg klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai elleni fokozott védelemre. A megfelelő, száraz, réteges, meleg öltözék, sapka, kesztyű és vastag zokni, bélelt cipő kellő védelmet nyújt. A többrétegű öltözet jobban szigetel, mert az egyes rétegek közötti levegő is segít távol tartani a hideget. A sapka ilyenkor nélkülözhetetlen, hiszen nemcsak a füleket védi a fagyási sérüléstől, hanem a fejen keresztüli hőleadást is akadályozza.

 

A hideg helyen történő munkavégzés érszűkületet, a szövetek rosszabb oxigénellátását és fagyási sérüléseket okozhat a munkavállalóknak, amelyet a munkaadók megfelelő védelmi intézkedések megtételével kötelesek megelőzni. Az egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott. A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést.

 

A 2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve) 51. §

 

(1) szerint, a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.

 

(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

 

A 3/2002 (II.8) EüM-SzCsM rendelet szerint a munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő több mint felében, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni. A pihenőidőt a munkakörnyezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen kell biztosítani.

 

A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. A gázkészülékek használata nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. /Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető!/

 

A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

 

A kockázatértékelés eredménye alapján hideg elleni védelmet biztosító egyéni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, bélelt védő lábbeli, hideg elleni védőkesztyű stb.) biztosítása szükséges.

 

A „normál” munkakörülményektől eltérő viszonyokra, azaz a biztonságos munkavégzés követelményeinek változásaira, az 1993.évi XCIII tv. 55§ (1) bek b. pontjában leírtak szerint a munkavállalókat oktatás keretében tájékoztatni kell. A munkavédelmi oktatás során a felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást, kérjenek segítséget.

 

Miskéri László

Read more »

AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM 2021. ÉVRE SZÓLÓ MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSI IRÁNYELVEI

By |

AZ INNOVÁCIÓS  ÉS TECHNOLÓGIAI  MINISZTÉRIUM 2021. ÉVRE SZÓLÓ MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSI  IRÁNYELVEI

 

  1. A munkavédelmi ellenőrzés elvei

 

A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság növelje az ellenőrzések hatékonyságát azok tervezésével, az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a 10 fő feletti munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzéseivel.

 

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés a munkahelyen a munkabiztonsági szabályszegések és a munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására és vizsgálatára egyaránt térjen ki. A munkavédelmi eljárások során gyors és szakszerű eljárással segítse a munkavállalókat ért jogsértések felszámolását.

A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság minél több olyan munkahelyen folytasson munkavédelmi ellenőrzést, ahol veszélyes munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, kéz-karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.

A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság vizsgálja fokozottabban a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjainak (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek. mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit.

 

A 2021. évi kiemelten ellátandó feladatok

A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással kell segítséget adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképző intézmények, a szakképzésben gyakorlati képzőként részt vevők, a közfoglalkoztatók, valamint a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkáltatók részére

 

Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok

A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy.

A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén szükséges elvégezni.

Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira.

A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembe vétele alapján tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére és a tapasztalatokról szóló számszaki és szöveges összefoglalót küldjék meg a ITM szakmai irányításért felelős szervezeti egysége részére.

 

 

  1. A munkaügyi ellenőrzés elvei

 

A munkaügyi ellenőrzés elsődleges feladata a legsúlyosabb jogsértés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, ezáltal a feketegazdaság visszaszorítása, a munkavállalók, illetve a tisztességes vállalkozások alapvető érdekeinek védelme.

 

Munkavállalók alapvető érdeke, hogy rendelkezzenek a tényleges munkaidejüknek megfelelő bejelentett jogviszonnyal.

A jogviszonyok rendezettsége hozzájárul a foglalkoztatottak számának növeléséhez, a tisztességes munkáltatók indokolatlan versenyhátrányának csökkentéséhez, valamint a közterhek igazságos és egyenlőbb megosztásához.

 

Kiemelt cél továbbá a munkához kapcsolódó garanciális jogok biztosításának vizsgálata, így különösen a munkabérhez, valamint a Magyarország Alaptörvénye által is biztosított pihenőidőhöz, éves fizetett szabadsághoz való jog érvényesülésének, illetve a mindezek alapját képező, valóságnak megfelelő munkaidő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése.

 

A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok – az erőforrások minél hatékonyabb felhasználása érdekében – vizsgálataikat elsősorban a legsúlyosabb jogsértések feltárására összpontosítsák. Az ellenőrzési célpontok kiválasztásánál vegyék figyelembe a megelőző időszakban munkaügyi jogsé1iésekkel leginkább érintett ágazatokat, a területi sajátosságokat, illetve, hogy az ellenőrzésbe a megelőző időszakban be nem vont egy-egy ágazat is a vizsgálatok része legyen.

 

A munkaügyi ellenőrzések legalább 20%-a érje el az építőipar területén működő munkáltatókat, tekintettel az ágazatra jellemző, évek óta fennálló, nagymértékű bejelentés nélküli foglalkoztatásra.

 

A munkavállalók rendezett jogviszonyának biztosítása és a legális (adózó) munkahelyek számának növelése céljából bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók legalább 80%-át érintően kell vizsgálni – utóellenőrzés keretében – a döntés végrehajtását.

 

A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok – értékelve a területi sajátosságokat – évente legalább egy alkalommal tartsanak vizsgálatot (akcióellenőrzés, célvizsgálat), tekintettel az illetékességi terület foglalkoztatási helyzetére, és a jellemző súlyos szabálytalanságokra.

 

A munkaügyi hatóság tájékoztató, felvilágosító tevékenységének fő célja a prevenció. Ennek keretében – a munkaerőpiac szereplőinek információs igényei, valamint a jogszerű foglalkoztatás támogatása céljából – közvetlen tájékoztatás biztosítása szükséges a lényeges foglalkoztatási szabályokról, azok esetleges változásairól. Fontos, hogy mind a munkavállalók mind a munkáltatók ismerjék a munkaviszonyból származó legalapvetőbb jogaikat és kötelességeiket, illetve a munkáltatók számára egyértelműen körülhatárolható legyen a betartandó és a munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálható munkajogi előírások köre.

Read more »

A munkavállalónak biztosított Budapest-bérlet adózása

By |

Munkavallalonak_biztositott_Budapest_berlet_tajekoztato_vegl

Read more »

Hatályba lépett a gazdaságvédelmi Kormányrendelet módosítása.

By |

Kedves Kollégáink! Kedves Honlap Látogató!

Hatályba lépett a gazdaságvédelmi Kormányrendelet módosítása. A támogatás 2021. január 31-éig vehető igénybe, mértéke változatlanul a kifizetett bruttó bér 50 százaléka, de legfeljebb havi 240 500 Ft.
A Támogatott körbe bekerült:. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510), Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás. Kempingszolgáltatás, Egyéb szálláshely szolgáltatás, Utazásközvetítés (TEÁOR 7911), és az Utazásszervezés (TEÁOR 7912).
Változtak a foglalkoztatás feltétételei: a támogatás tartama alatt és az azt követő egy hónap végéig nem lehet a munkaviszonyt közös megegyezéssel, vagy munkáltatói felmondással megszüntetni.
A már beadott támogatási kérelmet kizárólag abban az esetben kell – 2020. december 31-éig – módosítani, ha a munkaadó a teljes támogatási időtartamra nem kívánja igénybe venni a támogatást.

Mellékelten olvasható a (vastagon szedett) módosításokkal kiegészített rendeletet.

 

 

A Kormány 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről

 

  1. Adófizetési kedvezmény
  2. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az  5.  § (4)  bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az  5.  § (1)  bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a  munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

 

  1. § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az  5.  § (1)  bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az  5.  § (4) bekezdése szerinti hónapra.
  2. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti kifizető 2020. évben két hónapra, 2021. évben egy hónapra, arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a  rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.

 

  1. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a  kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany, e  tevékenységével összefüggésben az  5.  § (4)  bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

 

  1. § (1) Az 1–4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként
  2. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
  3. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
  4. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
  5. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
  6. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
  7. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
  8. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
  9. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
  10. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
  11. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
  12. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
  13. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
  14. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
  15. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
  16. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
  17. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
  18. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet,
  19. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)
  20. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
  21. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
  22. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,
  23. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,
  24. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenységet vagy
  25. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenységet folytató kifizető jogosult.

(2) Az  (1)  bekezdés 17.  pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az  1–4.  § szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.

(3) Tényleges főtevékenységnek e  rendelet alkalmazásában azt a  tevékenységet kell érteni, amelyből a  kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak e  rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a  legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kifizetőt 2020. november és december  hónapjára, 2021-ben január hónapra illeti meg az 1–4. § szerinti kedvezmény.

  1. § (1) Az  1. alcímben foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a  kifizető az  e  rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a  munkaszerződéseket a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64.  § (1)  bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban.

(2) Az 1–5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna, b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

(3) A támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény, 2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13.] (a továbbiakban: átmeneti közlemény)

  1. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz. (4) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az  e  rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Atr.) 2.  § 1.  pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az  Atr. 2.  § 1.  pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az  ily módon halmozott támogatás a  munkáltató tekintetében nem haladja meg az  érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át. (5) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

 

  1. Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések
  2. § (1) A tényleges főtevékenységként
  3. a) Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
  4. b) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
  5. c) Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy
  6. d) Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet végzőkre a 2. alcím szerinti rendelkezések vonatkoznak.

(2) A  turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a  továbbiakban: NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-át.

A (2) bekezdés szerinti megtérítés feltétele, hogy

  1. a) a szálláshely-szolgáltató a  szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát november hónapban fenntartja,
  2. b) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és
  3. c) a megtérítendő összeg számításának alapját azok a  regisztrált foglalások képezik, amelyek az  e  rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.

(4) A támogatás igénylésének részletes szabályait külön kormányrendelet határozza meg.

  1. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. (2) Ha a  kedvezményezett árbevétele a  támogatható időszakban legalább 30%-kal csökken 2019 ugyanezen időszakához képest, az  (1)  bekezdés szerinti állami támogatás az  átmeneti közlemény 3.12. szakasza szerinti támogatásként (a  továbbiakban: fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás), egyéb esetben pedig az átmeneti közlemény 3.1. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható. (3) Ha a kedvezményezett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásként nem jogosult a 7. § (2) bekezdése szerinti teljes támogatásra, a 7. § (2) bekezdése szerinti támogatást átmeneti támogatásként is igénybe veheti. 9. § (1) A  fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107.  cikk (1)  bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az  átmeneti közlemény 3.12. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható. (2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.

(3) Az a vállalkozás részesülhet fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(4) A  (3)  bekezdéstől eltérően fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nyújtható azon, a  651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

  1. § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás elszámolható költsége a kedvezményezettnek a támogatható időszakban felmerült árbevételének a  változó költségekkel csökkentett azon része, amelyhez más forrás (például biztosítás vagy más állami forrás) nem nyújt fedezetet. (2) A  fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg sem a  3 millió eurónak megfelelő forintösszeget, sem pedig az  (1)  bekezdés szerinti elszámolható költségek 70%-át vagy a  651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozások esetén az elszámolható költségek 90%-át. (3) A  fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nem halmozható más, az  Atr. 2.  § 1.  pontja szerinti állami támogatással. (4) Ha a  kedvezményezett az  általa igénybe vett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás támogatható időszakát tartalmazó pénzügyi évre vonatkozó – könyvvizsgálati kötelezettség esetén a  könyvvizsgáló által ellenőrzött – éves beszámolója alapján meghaladta az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felső határt, a kedvezményezett a túltámogatást köteles visszafizetni. 11. § (1) Az  átmeneti támogatás az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107.  cikk (1)  bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.1. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható. (2) Az átmeneti támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható. (3) Az  a  vállalkozás részesülhet az  átmeneti támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6.  § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozásnak. (4) A  (3)  bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon, a  651/2014/EU bizottsági rendelet I.  melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
  2. § (1) Az  átmeneti támogatás támogatástartalma az  átmeneti közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Azonos elszámolható költségek esetén az  átmeneti támogatás abban az  esetben halmozható az  1407/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatással, ha támogatáshalmozás nem vezet az (1) bekezdés szerinti maximális támogatási összeg túllépéséhez.

(3) Azonos elszámolható költségek esetén az  átmeneti támogatás abban az  esetben halmozható más állami támogatással, ha az  nem vezet a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (4) Az  átmeneti támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más állami támogatással. Az átmeneti támogatás halmozható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással.

  1. § (1) Az  egyedi átmeneti támogatásoknak az  Atr. 6.  melléklete szerinti adatait közzé kell tenni az  Európai Bizottság közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a  támogatást nyújtó 2021. augusztus 1-jéig továbbítja az  állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a  támogatásoknak az  Atr. 6. melléklete szerinti adatait. (2) Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni. 3. Bértámogatás igénybevétele
  2. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti bekezdése szerinti és a munkaerőpiaci program

(2) Az  (1)  bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtó a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a  továbbiakban: Flt.) szerinti munkaadó részére a  munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben

  1. a) támogatás időtartamának utolsó napját követő hónap végéig felmondással vagy közös megegyezéssel a munkavállaló jogviszonyát nem szünteti meg és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti, jogviszonya fennáll, és
  2. b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

(3) A  munkaadó a  támogatás iránti kérelmét a  munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújtja be.

(4) A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt.

(5) A  támogatás legfeljebb 2020. év november és december hónapjára, valamint 2021. év január hónapjára nyújtható. A  támogatás, illetve az  arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra.

(6) A támogatásra az Flt. és a végrehajtási rendeleteinek szabályait a jelen alcímben és a munkaerőpiaci programban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható. (8) A támogatás az átmeneti közlemény 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz. (9) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az  e  rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az  Atr. 2.  § 1.  pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.

(10) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni. A rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.

  1. § A  3. alcím szerinti bértámogatás a  14.  § (5)  bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki a) a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 571/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a  kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és b) a  fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2020. december 31. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.

 

 

Read more »