Archive For The “Hírek” Category

Adómentes szakszervezeti juttatások

By |

A szakszervezetek a vagyonukkal önállóan gazdálkodnak azon cél elérése érdekében, amelyet az alapszabályukban meghatároztak. Az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenység mellett a szakszervezetek meghatározott mértékben végezhetnek vállalkozási-gazdasági tevékenységet. A vállalkozási-gazdasági tevékenységből származó bevételük nem haladhatja meg teljes bevételük 60%-át. Elsősorban vállalkozási-gazdasági tevékenység folytatására nem hozható létre szakszervezet. A vállalkozási-gazdasági tevékenységet is végző szakszervezetnek az ebből a tevékenységből származó bevételét is az alapcéljainak az elérésére kell felhasználnia.

A szakszervezet a különböző forrásokból származó bevételekből finanszírozza a kiadásait. A kiadások tekintetében a szakszervezetek nagy részénél fontos szerepet játszanak a szakszervezeti tagoknak nyújtott juttatások. A szakszervezet ilyen juttatás keretében olyan terméket vagy szolgáltatást ad, amilyet csak szeretne. A szolgáltatás bármi lehet: egy belépőjegy egy hokimeccsre, egy üveg bor, egy zsák cukor, egy versenyló, vagy egy tankvezetés…akár Juhász Ferenc A halott feketerigó című 573 oldalas költeménye is, de meg kell állapítani azt, hogy az adott juttatás után keletkezik-e adókötelezettség, vagy sem. Ezért minden egyes juttatást és annak körülményeit egyedileg kell vizsgálni, hogy az adott esetben adómentesen adható-e vagy sem. Ha nem, akkor is meg kell állapítani, hogy a juttatás esetleg béren kívüli juttatásként, egyes meghatározott juttatásként, vagy jövedelemként adózik-e.

Mivel minden szakszervezet számára fontos az, hogy a lehető legtakarékosabban gazdálkodjon – amellett, hogy értelmes juttatásokat adjon a tagjainak –, ezért jelen cikkben az adómentesen adható juttatásokat vizsgáljuk meg. A jogalkotó ennek körét az elmúlt években jelentősen csökkentette, de azért még maradtak a szakszervezetek számára lehetőségek. Fontos azonban, hogy ezeknek a juttatásokat jól dokumentáljuk.

 

Bevételnek nem minősülő szolgáltatás (Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pont)

 

A szakszervezetek a működésük során a tagjainak folyamatosan nyűjtanak szolgáltatásokat, például azzal, hogy képviselik az érdekeiket a munkáltatónál, tárgyalnak a kollektív szerződéssel kapcsolatban, sztrájkot, tüntetést szerveznek – ahol például zászlókat osztogatnak –, jogi kérdésekben segítséget nyújtanak. Ilyenkor a tagnál adóköteles jövedelem keletkezne, hiszen megkapja ezeket a szolgáltatásokat. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban: Szja tv.) lehetővé teszi, hogy azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyet a szakszervezet a tag által fizetett tagdíjra tekintettel nyújt, nem kell a juttatásban részesülőnél bevételként figyelembe venni, feltéve, hogy a szakszervezet vállalkozási tevékenységet nem folytat, és a kérdéses szolgáltatást a szakszervezet a cél szerinti tevékenységével összhangban nyújtja, és ezt a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében teszi.

Tehát a szolgáltatásnak kapcsolódnia kell a szakszervezet alapszabályában megfogalmazott cél szerinti tevékenységekhez (érdekképviselet, információk nyújtása, a tagok összességét érintő szolgáltatások nyújtása).

Például egy szakszervezet lehetővé teheti a tagjainak, hogy Tigris tank vezetést nyújt ingyenesen a tagdíjfizetésért cserébe. Ugyanakkor a tankvezetés ellenértékét ettől még bevételként kell elszámolni a tagnál, hiszen nem túl életszerű az ilyen jellegű tevékenység szerepeltetése az alapszabályban (viszonylag ritkán köt az ember kollektív szerződést tank segítségével), de ha szerepel is, nehezen magyarázható, hogy ez rendeltetésszerű joggyakorlás lenne.

Abban az esetben viszont, ha egy szakszervezet az alapszabályában szerepelteti, hogy a tagok számára szolgáltatást nyújt, és egy szabályzat alapján részletezi, hogy ezek közé tartozik például balesetbiztosítás megkötése a tagok számára az általuk befizetett tagdíjból, továbbá a belépési nyilatkozaton erről tájékoztatja is a belépőket, akkor ez a szolgáltatás a tag számára nem jelent adózás szempontjából többletbevételt.

 

Szociális segély, temetési segély (Szja tv. 1. melléklet 1.3. pont)

 

A szakszervezeteknek lehetőségük van arra, hogy szociális segélyt és/vagy temetési segélyt nyújtsanak adómentesen. Ehhez azonban a következőknek teljesülnie kell:

Szociális segélyt az önsegélyező feladatot is vállaló egyesület nyújthat. Ez szakszervezet esetében azt jelenti, hogy ezt a feladatot az alapszabályában szerepeltetnie kell. Emellett szociális segély csak Tb. törvényben felsorolt ellátások kiegészítésére nyújtható. Ilyen ellátás:

– egészségbiztosítási ellátások:

  • a) egészségügyi szolgáltatás;
  • b) pénzbeli ellátások:
    • ba) csecsemőgondozási díj,
    • bb) gyermekgondozási díj,
    • bc) táppénz,
    • bd) örökbefogadói díj;
  • c) baleseti ellátások:
    • ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
    • cb) baleseti táppénz,
    • cc) baleseti járadék;
  • d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:
    • da) rokkantsági ellátás,
    • db) rehabilitációs ellátás.

– nyugdíjbiztosítási ellátások:

  • a) saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,
  • b) hozzátartozói nyugellátás:
    • ba) özvegyi nyugdíj,
    • bb) árvaellátás,
    • bc) szülői nyugdíj,
    • bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.

 

Tehát, ha például egy munkavállaló, vagy szakszervezeti tag betegség miatt táppénzben részesül, akkor a szakszervezetnek lehetősége van arra, hogy a táppénz kiegészítéseként szociális segélyt nyújtson neki.

Temetési segélyt külön nem kell nevesíteni az alapszabályban, temetési segélyt az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona számára lehet nyújtani.

Fontos, hogy mind a szociális segély, mind a temetési segély esetében szabályzatot érdemes készíteni, mely tartalmazza azt, hogy milyen segélyt, kinek, milyen összegben, milyen eljárás alapján, a szociális segély esetében milyen ellátás kiegészítésére nyújt az adott szakszervezet.

A dokumentálás minden juttatás – nem csak a szociális segély és a temetési segély – esetében nagyon fontos. Egy esetleges adóellenőrzés során az adóellenőrök az elsők között fogják elolvasni az alapszabályt, és ha a vizsgálatuk során megállapítják, hogy segélyek kerültek kiutalásra, a cél szerinti tevékenységek között keresni fogják az önsegélyező feladatot, illetve azonnal kérni fogják a segélyekkel kapcsolatos szabályzatokat, hogy megállapíthassák, hogy a segélyek megfelelő módon kerültek-e meghatározásra.

 

 

Közcélú juttatások (Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3-3.4 pont)

 

Támogatás nyújtására ez a juttatás biztosítja a legnagyobb mozgásteret a szakszervezeteknek.  Fontos, hogy ebben az esetben támogatásról van szó és nem segélyről, hiszen azt a törvény más pontja szabályozza. A törvény csak annyit mond ki, hogy magánszemélynek lehet adni a támogatást, tehát nem feltétlenül szükséges, hogy a támogatásban részesülő magánszemély akár munkavállaló, vagy akár szakszervezeti tag legyen.

Ugyanúgy, ahogy a szociális segélynél, ennél a juttatásnál is érdemes az alapszabályban rögzíteni azt, hogy a szakszervezet juttathat ilyen támogatást, akár úgy, hogy alapvető célja az, hogy támogassa a munkavállalók, vagy a szakszervezeti tagok gazdasági, szociális, kulturális, rekreációs tevékenységét. Emellett természetesen egy szabályzatot is érdemes készíteni, hogy milyen típusú támogatást, milyen összegben, milyen feltételekkel, milyen eljárás alapján lehet nyújtani.

Bármekkora összegű támogatás nyújtható, de az adómentes határt meghatározza a törvény. Pénzbeli támogatás havonta a minimálbér 50%-ának megfelelő összeget nem haladhatja meg, míg a nem pénzbeli támogatás esetében nincs értékbeni határ.

Nem pénzbeli juttatás lehet például 3 mázsa burgonya, egy tégla, zsír, vagy 3 zacskó csokoládé. Arra érdemes figyelni, hogy a juttatás ne legyen nagyon extrém, tehát mondjuk egy arab telivért nem biztos, hogy jó ötlet juttatni, hiszen elég nehéz egy adóellenőrnél megvédeni azt, hogy egy ló valamilyen módon kapcsolódik a szakszervezeti tevékenységhez.

Nem pénzbeli juttatásként adható utalvány is, de az utalvány esetében nagyon fontos, hogy az azon megvásárolható termék meghatározható legyen. Ilyen például egy könyvvásárlási utalvány vagy Média Markt utalvány. Ugyanakkor nem ilyen egy Tesco utalvány! A Tesco és az ahhoz hasonló utalványokat, amelyekért többféle termékkör vásárolható, a törvény általánosságban kizárja az adómentes juttatások közül!

A nem pénzbeli támogatásoknak nagyon széles skáláját biztosíthatja egy szakszervezet, de arra kell figyelni, hogy ezek a juttatások ne minősüljenek a törvény által nevesített béren kívüli juttatásnak.

A közcélú juttatások esetében érdemes figyelni arra is, hogy munkaviszony vagy más szerződéses jogviszony ellenértékeként ne így fizessünk! Tételezzük fel, hogy a szakszervezet egyik tagjával, Trab Antallal, aki nagyon tehetséges szervező, szerződést köt, és ennek keretében Antal egy meghatározott összeget kap a szervezési munkájáért. Emellett Trab Antal nem kaphat közcélú juttatásként olyan támogatást, amelyről megállapítható, hogy összefüggésben van ebben a szerződésben rögzített tevékenységével, hiszen a szerződése alapján a munkájáért kapott összeg adóköteles.

 

 

Tanulónak juttatott helyi vagy helyközi tömegközlekedési bérlet, jegy (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.6. pont c) alpontja)

 

A szakszervezet dönthet úgy, hogy helyi vagy helyközi tömegközlekedési bérletet vagy jegyet vásárol, és azokat egy vagy több köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanuló diák számára ingyenesen átadja. A törvényben nincs rögzítve, hogy ezek a tanulók kicsodák, tehát lehetnek valamelyik szakszervezeti tag gyermekei, vagy valamelyik nem szakszervezeti tag munkavállaló gyermekei, vagy az utcán először velünk szembejövő magánszemély gyermekei.

Ahogy a többi juttatásnál, természetesen itt is érdemes egy szabályzatban (akár külön, akár összevonva másik szabályzattal) meghatározni azt a szélesebb vagy szűkebb kört, esetleg eljárásrendet, akinek és ahogy a szakszervezet a bérletet vagy a jegyet adni akarja.

 

Bölcsődei, óvodai szolgáltatás, ellátás (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.6. pont d) alpontja)

 

Az előző ponthoz hasonlóan a törvény itt sem korlátozza azt a kört, aki a juttatást kaphatja. Nem csak szakszervezeti tag, vagy munkavállaló, de akár Antonio Banderas is kaphat ilyen juttatást. Ez utóbbi azonban nem túl életszerű és nem is biztos, hogy a tagság tetszését elnyerné. Az biztos, hogy bármelyik szakszervezeti tagnak, vagy a cég munkavállalójának életében előfordulhat az a helyzet, amikor jelentős terhet ró a családra kisgyermekük megfelelő bölcsődébe vagy óvodába való járatása. A törvény lehetővé teszi, hogy a bölcsődei vagy óvodai szolgáltatás, ellátás értékét teljes egészében vagy részben a szakszervezet fizesse, még úgy is, ha az erről szóló számla a magánszemély nevére szól. A szakszervezet eldöntheti, hogy kinek adja ezt a juttatást, és természetesen erre vonatkozóan készítheti el a szabályzatát.

 

Tárgyjutalom (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.18. pont)

 

A szakszervezetnek, mivel egyesület, lehetősége van arra, hogy évente egy alkalommal tárgyjutalmat adjon. A törvény itt sem korlátozza, hogy ki kaphatja az adott tárgyat.

A törvény a dolog értékét sem korlátozza, csak annyit mond ki, hogy az 5000 forint az adómentes rész, az afölötti pedig már jövedelemként adózik annál, aki a juttatást kapja. Tehát ha egy focibajnokságot rendez a szakszervezet és az első helyezett csapat tagjainak egy-egy 100 ezer forintos Tiffany lámpát ad tárgyjutalomként, akkor abból csak fejenként 5-5 ezer forint lesz adómentes, a fennmaradó 95-95 ezer forintok adókötelesek lesznek. De ha mindenki kap egy 1 000 forintos csillogó érmet, akkor ez mindenkinél adómentes lesz. (De ekkor ebben az évben a csapat tagjai már nem kaphatnak adómentesen tárgyjutalomként semmit.)

Itt is fontos az adminisztráció, tehát egy listát kell vezetni arról, hogy ki, mikor, mit kapott. A listának tartalmaznia kell a juttatásban részesülő nevét, adóazonosító jelét, a juttatás időpontját és aláírását.

Ezen juttatás helyett inkább érdemesebb a közcélú juttatásokat alkalmazni, hiszen ott nincsen ilyen alacsony értékhatár meghatározva.

 

Sportrendezvény belépőjegy, bérlet (Szja tv. 8.28. pont a) alpont)

 

Előfordulhat olyan eset, hogy a szakszervezet fontosnak tartja a tagok szabadideje eltöltésének támogatását, és ezért mindegyiküknek ad például egy bérletet a megyei 5. osztályú röplapdabajnokságra. Esetleg úgy gondolja, hogy egy sportrajongó szervezőjének, mivel rengeteg tagot szervezett be, ad (családtagjaival együtt) belépőjegyeket a Nagykanizsai Sáskák – Egri Csillagok baseball meccsre. Ezeket a juttatásokat adómentesen tudja a szakszervezet nyújtani, és nem csak a tagjainak, hanem a törvény alapján bármilyen magánszemélynek. Ez lehetővé teszi azt, hogy ne csak a szakszervezeti tag, de annak családtagjai is kaphassanak jegyet, bérletet.

Fontos, hogy az egyes magánszemélyek az adott évben a minimálbérnél nagyobb összegben ne kapjanak ilyen jegyet, bérletet.  Ez alapján egy fő többféle mérkőzésre is jegyet kaphat, az a fontos, hogy a jegyek összértéke ne haladja meg a minimálbér összegét. Ha egy családról van szó, akkor ez az összeg a család tagjaira külön-külön érvényes.

A jegy, bérlet nem lehet visszaváltható és nem lehet utalvány. Emellett természetesen itt is fontos a nyilvántartás vezetése, tehát dokumentálni kell, hogy melyik magánszemély, milyen adóazonosító jellel, milyen értékű jegyet, mikor vett át.

 

Kultúra (Szja tv. 8.28. pont b) alpont)

 

A sporthoz hasonlóan a törvény lehetővé teszi, hogy a szakszervezet támogassa a magánszemélyek kultúrával kapcsolatos igényeit is. Adómentesen lehet adni kiállításra, színház-, cirkusz-, tánc-, zeneművészeti előadásra szóló jegyet, bérletet, de akár könyvtári beiratkozási díjat is.

A juttatással kapcsolatos feltételek megegyeznek a sportrendezvényre szóló jegy, bérlet esetében ismertetett feltételekkel. Tehát ilyen jegyet, bérletet alapvetően bármilyen magánszemélynek lehet adni, nem csak a szakszervezeti tagnak, de akár annak családtagjainak is.

Jelen esetben is fontos az értékhatár. Adómentesen magánszemélyenként csak a minimálbérnek megfelelő összegben adható jegy, bérlet. Tehát ha márciusban a városban játszik a „No de Jenő, halat késsel?” elnevezésű, világhírű vonósnégyes, ahova egy jegy ára 80 ezer forint, júniusban megérkezik Amerigo Tot „Őfelsége a kilowatt” című vándor szobrászati kiállítás 20 ezer forintos jegyárral, év végén pedig a színház műsorra tűzi a Top Gun című film musical feldolgozását 30 ezer forintért, akkor ezeket a jegyeket megvásárolhatja a szakszervezet és egy tagjának adómentesen odaadhatja, hiszen a jegyek összértéke 130.000.-Ft, amely nem haladja meg a minimálbér értékét.

Ezen juttatás esetében is elengedhetetlen a nyilvántartás vezetése. Emellett a jegyeknek, bérleteknek nem lehet visszaválthatónak lenniük, és ezekre szóló utalványt sem lehet adómentesen adni.

 

Védőoltás (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.39. pont)

 

A jelenlegi helyzetben fontos adómentes juttatás lehet a kifizető által biztosított védőoltás. A törvény csak kifizetőt említ, mint juttatót, ami annyit jelent, hogy ez szakszervezet is lehet. Nincs korlátozva az sem, hogy ki kapja meg ezt a juttatást. Továbbá nincs értékbeni korlátozás sem, ami azt jelenti, hogy drágább védőoltás is megvásárolható, amit bármilyen magánszemélynek adómentesen lehet átadni. Természetesen egy bizonyos fokú adminisztrációt érdemes vezetni arról, hogy ki kapta meg a szervezet által megvásárolt oltásokat.

 

Reprezentáció, üzleti ajándék (Szja tv. 3. § 26. és 27. pont, 70. § (4) és (5) bekezdés)

 

Mind a reprezentáció, mind az üzleti ajándék minden szakszervezet életében előfordul és fontos tudni, hogy kell-e ezek után adót fizetni vagy sem, és ha igen akkor mennyit és milyen módon.

A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát nagyon pontosan meghatározza az Szja tv. és gyakorlatilag minden szónak jelentősége van. A reprezentáció fogalma a következő:

„a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.)”

Vizsgáljuk meg, hogy mik azok a dolgok, amikre figyelni kell a fenti fogalommeghatározásnál.

„a juttató tevékenységével összefüggő” esetünkben ez azt jelenti, hogy az az esemény, amin a reprezentáció nyújtása történik, az a szakszervezetünk céljaival, tevékenységével összhangban áll. Például egy autószerelő szakszervezet ne nagyon akarjon baba-mama kiállítást szervezni és az azon felmerült étel-ital számlákat elszámolni reprezentációként, hiszen az esemény nem  illik ennek a szakszervezetnek a profiljába.

Az „üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény” is fontos meghatározás, hiszen egy színtiszta zenés party nem nagyon tud üzleti, hivatali eseménynek minősülni. Esetünkben egy taggyűlés, egy küldött gyűlés, egy munkástalálkozó, elnökségi ülés, egy bértárgyalás a munkáltatóval, vagy értekezlet viszont már hivatalinak minősül, főleg, ha hivatalos meghívó vagy program is rendelkezésre áll.

„állami, egyházi ünnepek alkalmával”: Magyarország Alaptörvénye szerint egy állami ünnep van, mégpedig az augusztus 20-a. Emellett viszont több egyházi ünnepünk is van, például az újév napja, Vízkereszt, Nagypéntek, Húsvétvasárnap, Pünkösdvasárnap, Mindenszentek, Karácsony. Az ezen az alkalommal szervezett eseményen nyújtott vendéglátás és szolgáltatás már reprezentációnak minősül. Viszont egy Mikulás-party már nem tartozik ebbe a körbe.

Fontos, hogy reprezentációként csak a vendéglátás (étel, ital) költségei, valamint az adott eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram) költségei számolhatóak el. Az olyan kiadások, amelyek nem kapcsolódnak az adott eseményhez, nem számolhatóak el a reprezentáció között.

A törvény kiemeli azt is, hogy ha az adott reprezentációs kiadásról akár közvetve is megállapítható, hogy nem volt üzleti célú, vagy nem volt a juttató tevékenységével összefüggésben, akkor az nem minősül reprezentációnak.

 

Példával szemléltetve:

A GM49 kötöde szakszervezete úgy dönt, hogy a következő 2 napos választmányi ülését egy szállodában tartja, ahol rendeltek szállást és étkezést. Erről a programról hivatalosan, meghívóval értesítik a választmányi tagokat, az eseményről program is készül, a program tartalma egyértelműen az ülésről szól, ráadásul az ülésről hivatalos emlékeztető vagy jegyzőkönyv is készül. Ebben az esetben mind a szállás, mind az étkezés, mind a helyszínre való utazás reprezentációként elszámolható, mivel mindegyik kiadás hivatalos eseményhez kapcsolódik és a juttató tevékenységével összefüggésben van, hiszen a rendelkezésre álló dokumentumok alátámasztják azt, hogy választmányi ülés volt. Az esetlegesen adóellenőrzést végző revizorok mindenféle dokumentumokat fognak elkérni annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a reprezentáció feltételei fennállnak. Abban az esetben viszont, ha a dokumentumokból akár közvetve azt állapítják meg, hogy csak azért került megszervezésre ez az esemény, hogy a szállodában megrendezésre kerülő szépségversenyt tekintsék meg, akkor ezek a költségek már nem reprezentációs költségek, és itt adókülönbözetre, adóbírságra és késedelmi kamatra is számíthatunk.

 

Az üzleti ajándék fogalmát szintén pontosan határozza meg a törvény:

„a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány)”.

Az üzleti ajándék esetében is fontos figyelni a fogalommeghatározás szavaira, amelyek gyakorlatilag ugyanazok, mint a reprezentációnál.

 

Előfordul, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék között nehéz különbséget tenni, vagyis azt eldönteni, hogy az adott dolog reprezentáció vagy üzleti ajándék. Amikor például egy hivatalos egyeztetésre veszünk egy 50 ezer forintos konyakot, akkor azt, hogyan számoljuk el, az adott helyzet fogja meghatározni. Ha a megállapodás örömére felbontjuk és koccintunk a konyakkal, akkor az reprezentáció lesz, ha nem nyitjuk ki, csak odaadjuk a vezérnek, akkor ez már üzleti ajándéknak minősül. Azt, hogy ez adóköteles vagy sem, azt a törvény külön határozza meg.

Alapvetően tehát a szakszervezet önállóan döntheti el, hogy reprezentációként és üzleti ajándékkén mekkora értékű tárgyat ad, lehet az egy 100 forintos ásványvíz, vagy egy 50 ezer forintos konyak. A törvény alapvetően azt mondja ki, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék értéke egyes meghatározott juttatásnak minősül, de egyesületek számára lehetőséget ad arra, hogy bizonyos feltételek mellett ezt adómentesen adják. A törvény viszont azt is meghatározza, hogy azok az üzleti ajándékok, amelyek értéke a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeget meghaladja, azok automatikusan adókötelesek.

A törvény által biztosított adómentes értékhatár meghatározása úgy történik, hogy először össze kell számolni, hogy az adott évben mekkora összeget költöttünk reprezentációra és a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű üzleti ajándékra összesen. Ezt a számot kell viszonyítanunk a szakszervezet éves összes ráfordításának 10 százaléka vagy az éves összes bevételének 10 százaléka közül a kisebbhez. A kisebb összeg lesz az adómentes értékhatár. Ha a reprezentációra és a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű üzleti ajándékra az adóévbe9n az értékhatárnál kevesebbet költöttünk, akkor az egész összeg adómentes. Ha viszont nagyobb, akkor az adómentes értékhatár feletti rész egyes meghatározott juttatásként adózik (az adó ekkor 35,99%).

 

Példával szemléltetve:

 

Egy szakszervezet éves összes ráfordítása:                           14.560.000.-Ft

Éves összes bevétel:                                                                   13.200.000.-Ft

Év közben reprezentációs költség:                                           2.345.000.-Ft

Üzleti ajándék összes költsége:                                                    345.000.-Ft

Ebből a minimálbér 25%-át meghaladó értékű:                        80.500.-Ft

 

Az adómentes értékhatár megállapítása:

14.560.000 x 0,1 = 1.456.000

13.200.000 x 0,1 = 1.320.000

A kettő érték közül a kisebb az 1.320.000, tehát ez lesz adómentes értékhatár.

Év közben a reprezentációra és a minimálbér 25%-át nem meghaladó értékű üzleti ajándékra költött összeg: 2.345.000 + (345.000 – 80.500) = 2.609.500. Látható, hogy ezen összeg meghaladja az adómentes értékhatárt, ami annyit jelent, hogy ebből 1.320.000.-Ft adómentes, 2.609.500 – 1.320.000 = 1.289.500.-Ft adóköteles. Emellett a 80.500.-Ft összegű, a minimálbér 25 %-át meghaladó egyedi értékű üzleti ajándék is adóköteles lesz.

A számítás sajátossága, hogy csak akkor tudjuk elvégezni, ha az adott évet már lezártuk és meg tudjuk állapítani, hogy mekkora volt az éves bevételünk és ráfordításunk, viszont a reprezentációs és üzleti ajándékos kiadásunk év közben folyamatosan keletkezik, ezért érdemes ezekről nyilvántartást vezetni, főleg olyan szervezetnél, amely viszonylag alacsony összegű éves bevétellel és ráfordítással gazdálkodik.

 

Árkovics István (LIGA Szakszervezetek gazdasági és szervezési alelnök)

 

 

Read more »

Hosszantartó, súlyos betegség után egyik kiváló kollégánk Pásztor László elhagyott bennünket.

By |

Tisztelt Munkatársaink!

Hosszantartó, súlyos betegség után egyik kiváló kollégánk Pásztor László elhagyott bennünket.
Laci élete a víz körül forgott, úgy tűnik az, hogy a halak jegyében született meghatározta élete legfontosabb állomásait. A vízisportok szerelmese volt. Versenyszerűen úszott, szabadtüdős búvár volt, motorcsónak versenyzőként ért el sikereket. A Magyar Motorcsónak Szövetség elnökségi tagjának választotta 2018.-ban.

Munkájában is a vízhez kötődött. 1976-tól dolgozott a Fővárosi Vízműveknél a Víztermelési Osztályon csoportvezetőként.

 

 2008-ban lett társasága szakszervezeti vezetője, majd 2009-től a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének vízágazati alelnöke 2019-ig. 2001-ben kapta meg a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetést kiváló érdekvédelmi munkájáért.Laci jókedélyű, jó lelkű igaz barát volt. Megrendítő tudni azt, hogy nincs velünk többé, csak az emlékeinkben él.

 

A VKDSZ valamennyi tagja és vezetői nevében búcsúzik tőle:

 

Fürjes-Gábor József
Elnök

Read more »

Jövő évi minimálbérrel kapcsolatos kilátások

By |

Kedves Olvasónk! A jövő évi minimálbérrel kapcsolatos kilátásokról az alábbi linken olvashatsz:

https://novekedes.hu/elemzesek/mennyivel-emelkedhet-a-minimalber-jovore?fbclid=IwAR1udaOHNie9aMbrZsHAFPxkIO_ypBfElNsDYQ2oAKd35xEKWa8-WRKDGvI

Read more »

Tájékoztató

By |

Számos kedvezményt vezetett már be a kormány a veszélyhelyzet első hónapjában, jelenleg pedig egy általános, minden gazdasági ágazatot segítő, gazdásági-növekedési akcióterv részletein dolgozik – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.

A koronavírus-járvány elleni küzdelemben az emberek életének és egészségének a védelme mellett fontos az is, hogy a korlátozásokkal leginkább érintett ágazatokat, az ott dolgozókat segítse a kormány,

A november 11-e óta hatályba lépő kormányzati intézkedések nemcsak a gazdasági szereplőknek, hanem a családoknak és a lakosságnak is könnyebbséget jelenthetnek.Az elsőként meghozott intézkedés, az azonnali bértámogatási és adóügyi segítség a bezárások ellenére a vendéglátás és a szabadidő területén több mint 170 ezer, a szálláshelyeknél pedig közel 30 ezer munkahelyet védhet.

A veszélyhelyzetre specializált bértámogatási program a bruttó bérek 50 százalékát fedezi. A juttatást bruttó 483 ezer forintos fizetésig maradéktalanul, afelett pedig a minimálbér összegének másfélszereséig lehet érvényesíteni, és akár a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is igénybe lehet venni – részletezte az államtitkár.

A vendéglátásban és a szabadidős ágazatban működő vállalkozásokat a kormány a munkáltatói adóterhek novemberi megfizetése alól is mentesítette. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az adóügyi könnyítés csaknem 15 ezer vállalkozást érint, amelyeknek összességében 5 milliárd forint adót nem kell megfizetniük.

A szálláshelyeket a kijárási korlátozások idején a kormány azzal segíti, hogy megtéríti az érintetteknek az előzetes foglalások alapján számított bevételkiesés 80 százalékát. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint novemberre 928 ezer vendégéjszakát rögzítettek, ami több mint 11 ezer szálláshelynek közel nettó 15 milliárd forint értékű támogatást jelent. Ennek a támogatásnak, éppúgy, mint az előző kettőnek, az adóügyinek és a bértámogatásinak is, az a feltétele, hogy a munkavállalókat ne bocsássák el, és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra.

November 14-én lépett hatályba az az intézkedés, amely az éttermek zárva tartásának átmeneti időszakára az eddigi 27 százalékról öt százalékra csökkentette a kiszállított ételek áfáját – folytatta a felsorolást az államtitkár. Mint mondta: a célzott áfacsökkentés szervesen illeszkedik a kormány veszélyhelyzet idején meghozott intézkedéseinek a sorába, amelyek a munkahelyek megőrzése mellett a gazdaság működésének fenntartását is szolgálják.

A veszélyhelyzetben a családok, a lakosság ügyintézési terheit is csökkentette a kormány – emelte ki az államtitkár. A járvány terjedésének megfékezése érdekében ugyanis meghosszabbította a lejáró személyi okmányok érvényességét. A november 4-e után lejáró igazolványok a jelenlegi veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig még használhatók maradnak.

A digitális oktatásban résztvevő családokat ingyenes internet-hozzáféréssel segíti a kormány a veszélyhelyzet idején – tért ki a tanároknak és diákoknak egyaránt járó kedvezményre Tállai András. A 30 napos kedvezményt – amely a fennálló és az újonnan kötött szerződésekre is érvényes – a szolgáltató a decemberi számlán írja jóvá.

Az államtitkár megemlítette még a fuvarozókat érintő könnyítést, amely – épp úgy, mint a koronavírus-járvány első szakaszában – felfüggesztette a hétvégi kamionstopot. Így a magyar vállalkozások rugalmasabban szervezhetik fuvarozási feladataikat, gyorsabbá válhat az üzletek, gyárak ellátása, a raktárak feltöltése és a késztermékek elszállítása.                             (Forrás: Magyarország Kormánya)

Read more »

Veszélyhelyzetben a távmunkával kapcsolatos szabályok

By |

Megjelent a Kormányrendelet a veszélyhelyzetben a távmunkával kapcsolatos szabályokról!
A rendelet szövegét itt olvashatjátok:

 

A Kormány 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról

 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni.

(2) Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.

2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

 

2. § A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka

törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a

távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen

meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának

megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.

 

3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.

 

4. Záró rendelkezések 

4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

5. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020.

évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.

 

 

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Read more »

Kitüntetések

By |

VKDSZ Heti Hírfolyam kitüntetettek-v2

Read more »

Gyászjelentés

By |

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Lakatos Lászlóné Mártika régi, kedves és aktív szakszervezeti tagunk már nincs köztünk. Sokunkat kötnek hozzá szép emlékek, az együtt átélt események vissza-visszatérnek.

A VKDSZ nevében is őszinte részvétünket fejezzük ki a hozzátartozóknak.  Mindig szeretettel fogunk gondolni rá.

gyászjelentés

Read more »

Nyílt levél a fürdőágazat megmentéséért

By |

Kétségbeejtő helyzetbe kerültek a hazai fürdők a covid-járvány miatt. A látogatottság több helyen szinte nullára esett szeptemberben és októberben, s emiatt a bevételek csökkenése is messze túl van már a nyár végi 40 %-on. Mivel a turisztikai célpontok többsége a termálfürdőkhöz kapcsolható, a fürdők csődje végig gyűrűzik a szállodákon, a szálláshelyeken, az éttermeken és sok más szolgáltatón is. A közvetlenül érintett mintegy 18 000 munkavállalón és családjaikon kívül a szálláshelyeken, éttermekben és más szolgáltatásokban dolgozók munkahelye is veszélybe kerül, családjaik megélhetésével együtt.

 

A vállalkozások szinte minden más költségüket minimumra csökkentették, már csak a munkavállalók munkabére és munkabérük közterhei maradtak.  Megkezdődtek az elbocsátások a kilátástalanság miatt, s elindult a jól képzett, idegen nyelveket beszélő kollégák elvándorlása. Így a covid-járvány elvonulását követően sem lesz kivel újra indítani az ágazatot.

Szükségét érezzük, hogy szót emeljünk a fürdőágazatban dolgozó munkavállalók érdekében, remélve, hogy megfelelő kormányzati intézkedésekkel a folyamat még megállítható. Várjuk a VKDSZ által megszólított két szakminisztérium, az ITM és a PM hathatós közreműködését.

A VKDSZ a víz-, csatorna és fürdőtársaságoknál dolgozó munkavállalók országos érdekképviselete, közel 40 000 dolgozó és családtagjai érdekében jár el.

A covid-járvány okozta megbetegedéstől való félelem egyre nagyobb lelki terhet jelent a hazai munkavállalók számára. Ezért is NEM KERÜLHETNEK UTCÁRA A FÜRDŐS SZAKEMBEREK, NEM NÉLKÜLÖZHETNEK A FÜRDŐS CSALÁDOK!

Felhívjuk a fürdős kollégáinkat, szakszervezeti tagokat és nem tagokat egyaránt, hogy a tervezett foglalkoztatást érintő munkáltatói intézkedésekkel egyidőben, minden esetben keressék a VKDSZ-t térítésmentes jogi tanácsadásért, segítségért ( https://vkdszsz.hu )!

Elsőrendű és kiemelt feladat a munkahelyek megőrzése, mert minden munkavállaló mögött áll egy család.      A munkavállalók nemzetgazdasági átlagtól jelentősen elmaradó munkabérének csökkentése a kialakult helyzetben nem jelent megoldást. A magyarországi ivóvíz és termálvízkincs egyedülálló páratlan értéket képvisel, a hazai turizmus alapját képező meghatározó nemzetgazdasági bevételt eredményez. Megszűnése, szétesése rövid és hosszú távon is súlyos károkat okoz a családoknak, és a hazai nemzetgazdaságnak.

A VKDSZ azt várja a kormányzattól, hogy mentse meg az ágazatot a magyar fürdős családok megélhetését!  

 

 

Nincs más megoldás:

  • Tavasszal alkalmazott bértámogatási megoldások újbóli bevezetése, az érintett munkáltatók számára a kifizetendő munkabérek legalább 50 %-os mértékű állami támogatásának biztosítása.
  • A munkabéreket terhelő munkáltatói és munkavállalói közterhek teljes-, vagy részbeni elengedése.
  • Likviditási alap létrehozása a kieső bevételek ellentételezésére.
  • Egyéb költségcsökkentést jelentő intézkedések bevezetése, ÁFA csökkentés, hiteltörlesztés felfüggesztése.

 

A Munkavállalói Szövetség teljes mértékben egyetért és támogatja a Magyar Fürdőszövetség Covid Munkahelyvédelmi akciótervében foglaltakat.

 

Együtt, egymásért!

 

 

Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ)

Read more »

Heti hírfolyam 2020. szeptember

By |

Fürdőágazati különszám

 

A covid-járvány által egyik legjobban sújtott terület a turizmus, s azon belül is a fürdőágazat.  A különszámmal a VKDSZ fel kívánja hívni a figyelmet a kollégáinkra, akik bére, munkahelye veszélybe került. Bízunk benne, hogy néhány olyan fürdőhöz is eljut a Heti hírfolyam, ahol még nincs szakszervezeti tagunk. Ebben minden „vizes” tagunkra is számítunk. Fontos lenne, hiszen a VKDSZ szakmai segítsége, kiállása sokak munkahelyét védheti meg.

 

Kérünk minden fürdőágazati munkavállalót, hogy a társaságuknál esetlegesen bekövetkező hasonló események esetén haladéktalanul értesítse a VKDSZ-t (Fürjes-Gábor József, elnök: furjes@ervzrt.hu tel.: 30/228 8069, Ádám Róbert János, ügyvezető adamrobert@vkdszsz.hu tel.: 30/6401463, illetve munkaügyi szakértőnket: Fábián György, fabiangyorgy@upcmail.hu tel.: 30/977 3074. ) Különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bármely megállapodás – akár egyéni, akár csoportos – aláírása előtt kérjék  a VKDSZ érdekvédelmi értékelését, tanácsait.

 

MFSZ közgyűlés: A vírus-járvány ellenére – igaz számos óvó intézkedést betartva- rekordszámú résztvevővel tartotta meg őszi közgyűlését a Magyar Fürdőszövetség Debrecenben, az Aquaticum Termál és Wellness Hotelben. A covid-járvány nemcsak az óvintézkedésekben, de az előadásokban is vissza-visszatérő téma volt.

 

Papp László, Debrecen polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy hamarosan az Aquaticum  Élményfürdőt is bővítik illetve egy új szálloda építését is tervezik. A köszöntő beszédek után szakmai előadásokkal folytatódott a rendezvény. A Magyar Turisztikai Ügynökségtől Könnyid László vezérigazgató-helyettes beszélt arról, hogy a  következő uniós pályázati ciklusban a tervek szerint fókuszba kerül a fürdők fejlesztése, az energiafelhasználástól a hatékonyság és a szolgáltatások színvonalának növeléséig. (Lásd külön hírünk lentebb!)  

 

Kiemelten fontos téma volt az ÁFA csökkentése. Takács Márton, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. részéről ismertette a „Fürdőszolgáltatások általános forgalmi adója csökkentéséről” készült tanulmányt, mely a turizmus területén más résztvevőknél jellemző ÁFA-szintre javasolja csökkenteni a turizmusban alapvető fontosságú fürdőszolgáltatás ÁFA-ját.

 

Az első nap záróelőadása Boros László Attila a Magyar Fürdőszövetség elnöke tájékoztatója volt, a legutóbbi közgyűlés óta történt fontosabb eseményekről.  Az előadás túlment az egyszerű tájékoztatás szintjén, s drámai ágazati helyzetképet adott a vírus-járvány hatásairól, s azonnali beavatkozást kért az ágazat működőképességének fenntartása érdekében. (Lásd külön hírünk lentebb!)  

 

A második napon a szakbizottsági elnökök számoltak be a bizottságok működéséről, eredményeiről, majd  Dr. Beregszászi Tímea és Dr. Bufa-Dőrr Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ részéről ’A közfürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló miniszteri rendelet (37/1996. (X.18.) NM rendelet) módosítási tervezetének részleteit ismertették.  A rendezvény zárásaként új tagokat vettek fel a szövetségbe, elfogadták a  Magyar Fürdőszövetség 2019. évi egyszerűsített éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét valamint  alelnököt, elnökségi tagot és felügyelő bizottsági tagokat választottak.

 

Azonnali beavatkozást kérnek a fürdők: Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke előadásában elmondta, hogy soha nem voltak ilyen nehéz helyzetben a fürdők, mint most a covid-járvány miatt. Az elmúlt időszakban végzett reprezentatív felmérés alapján mutatta be a drámai helyzetet. Az idei év első nyolc hónapjában a  látogatottság közel felére esett s emiatt a bevételek is majdnem 37 %-al csökkentek. A nyári átmeneti járvány-csökkenés sem sokat segített ezen a helyzeten. Év végén az üzemeltetők 70 %-a veszteséges fog zárni. A fürdőkhöz kapcsolódó szállodákra is ugyanez vonatkozik. A fürdők tulajdonosai zömében az önkormányzatok, melyek szintén nehezen tudnak forrásokat biztosítani a fürdőknek.

 

Az elnök szerint a tavasszal meghirdetett fürdővédelmi akciótervnek a legtöbb pontja jelenleg is érvényes, de mostanra már egy több milliárd forintos likviditási alap létrehozása is szükséges.  Az ágazat várja a segítő kormányzati intézkedéseket.

 

Az elnök utólag is köszönetet mondott azoknak a fürdőknek, amelyek támogatták a nyári  “Csobbanj itthon!” fürdőszövetségi kampányt, ami jó reklámnak bizonyult. Felhívta emellett a figyelmet a furdo.hu oldalra, mely számos információt nyújt a fürdőkről, sőt  a biztonságos fürdőzés feltételeiről is, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi Központ által összeállított szabályokat, elvek is elérhetővé teszi.

 

Átfogó fürdőfejlesztési program indulhat jövőre: Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a következő uniós pályázati ciklusban a tervek szerint a fürdők fejlesztése kiemelt szerepet kap  az energiafelhasználástól a hatékonyság és a szolgáltatások színvonalának növeléséig több területen.  Az elmúlt évben a turizmus 13,5%-kal járult hozzá a GDP-hez, és az ágazat mintegy 400 ezer főt foglalkoztatott, melyből mintegy 18 ezer a fürdőkhöz köthető. Ebben a  12 legjelentősebb hazai fürdőtelepülés közel 7 millió vendégéjszakát ért el, ami az országos összes forgalom ötöde.  adta. A fürdők árbevétele elérte tavaly a 70 milliárd forintot.  A covid-járvány hatása azonban az egész turizmusra döbbenetes volt. Az ágazat a padlóra került.

 

A kormányzat az adó- és járulékcsökkentéssel, a hitelmoratóriummal, a SZÉP-kártya feltöltések keretének megemelésével, a kurzarbeittel, a munkahelymegtartó hitellel és a Széchenyi Turisztikai Kártyával próbálta segíteni az ágazatot. A Magyar Turisztikai Ügynökség Covid-kézikönyve a járvány időszakában újranyitott fürdők működését segíti.  Várható az adminisztráció csökkentése is több területen, mely szintén segítheti a fürdőket is. Remélhetően a Széchenyi Turisztikai Kártyát maximum 250 millió forintos hitelkeretével isigénybe tudja venni néhány fürdő. Zajlanak továbbá turisztikai fejlesztések is. A Kisfaludy program keretében 14 ezer magánszálláshely fejlesztése történik most.

 

A sikeres nyári és most is zajló Balaton-kampány után hamarosan indul egy intenzívebb belföldi kampány is, amely a belföldi pihenésre, ezen belül a fürdőélményekre hívja fel a figyelmet.

 

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint egyébként még szeptemberre is jók az előfoglalások a fürdővárosban működő szálláshelyeken, akár a tavalyi forgalom 80-90%-a is elérhetőnek látszik. Az októberi és novemberi foglalások száma ugyanakkor jelentős elmaradást mutat a tavalyihoz képest. Könnyid László szerint az iskolakezdési időszak után várhatóan megindulnak a foglalások az őszi szünet környékére is.

 

Cél tehát, hogy 2021-ben a fürdők is bekapcsolódjanak az NTAK rendszerébe.

 

Azt is megtudtuk, hogy a nemzetközi turistaforgalom újraindulására készülve az MTÜ illetékes igazgatóságán készül egy egészségturisztikai termékportfóliót bemutató lobbianyag a külföldi egészségbiztosítók részére, elsősorban a német nyelvterületre, valamint az orosz, román, izraeli piacra.

 

 

A VKDSZ a fürdőágazatért: Már a tavaszi hullámnál is volt olyan fürdőtársaság, mely drasztikus létszámleépítéssel kívánta kompenzálni a járvány miatti gyakran felére vagy még alacsonyabb szintre visszaesett látogatottság okozta bevétel kiesést. Az átmeneti nyári fellendülés után az ősz hasonlóan nagy csapást mért az ágazatra, mint a tavaszi. A társaságok lassan bedőlnek. A Munkahelyi szakszervezettől és később a sajtóból is értesültünk a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei ­Zrt.-nél tervezett közel száz fős elbocsátásról. Ttájékoztatást kaptunk  a csoportos létszámleépítésselkapcsolatos érdekegyezetetés megkezdéséről is.   Mivel ez a munkáltatói intézkedés kezdete lehet az ágazatban várhatóan bekövetkező hasonló eseményeknek, szükségesnek érezzük a VKDSZ közvetlen szakértői szintű részvételét.

 

 

A VKDSZ azonnal lépett mind a BGYH Zrt. ügyében, mind pedig ágazati szinten. A két, a  témában írt levél tartalmát lentebb ismertetjük. Törekszünk a Magyar Fürdőszövetséggel is minél szorosabb kapcsolatot kiépíteni, hogy a szakmai szervezet információit is fel tudjuk használni a további lépésekben, tárgyalásokkor. Támogatjuk törekvéseiket, melyek a működő képesség fenntartását és a munkaerő megőrzését szolgálják.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár  a következő hét keddjén fogadja a VKDSZ delegációját.

 

 

Beavatkozást sürgető levelek:

A Budapest Főváros Önkormányzata, Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnek írt levélben leírtuk, hogy a pandémia miatti gazdasági helyzetben az üzemeltetési és foglalkoztatási költségek megtérülése nem biztosított. Azonban a helyzet átmeneti, ennek megfelelően az intézkedéseket is célszerű átmeneti módon kezelni. Ennek érdekében olyan  tulajdonosi, kormányzati munkahelyvédelmi intézkedések  szükségesek, amelyekkel megelőzhető a  munkahelyek elvesztése.

 

Nagyra értékeljük, hogy a Főpolgármesteri Hivatal és a BGYH Zrt. Munkába Elhelyező Bizottságot alakít annak érdekében, hogy létrejöjjön a főváros tulajdonában lévő tagvállalatok közötti belső munkaerőpiac. A BGYH Zrt.-nél felszabaduló munkaerő tovább foglalkoztatásának a lehetősége országosan is példaértékű intézkedés lehet.

 

A kialakult járvány helyzet minden bizonnyal egyszer rendeződik, és a gazdasági folyamatok, a szolgáltatások tovább működése szakképzett munkavállalókkal lehetségesek. Kiemelten fontos cél a létszámcsökkentés hatásainak a mérséklése, elkerülése, a megelőző intézkedések alkalmazása.

 

A jelenleg a csoportos létszámleépítés körébe tartozó munkavállalók  az Mt.  szabályai szerinti  kirendelés, átirányítás, vagy akár közös megegyezéssel megfelelő munkakör felajánlásával tovább foglalkoztathatók. Számos forma létezik az elbocsátás helyett alkalmazható megoldásokra:  állásidő, átmeneti rendelkezési állományba történő helyezés, nyugdíjaztatás.

 

Javasolt a munkaerő gazdálkodás és a munkaerő szükséglet cégcsoport szintű elemzését követő  munkafolyamatok átszervezése,  külső létszám  felvételek befagyasztása, megbízási, vállalkozási szerződések megszüntetése.

 

A LIGA Konföderáció tagjaként felajánljuk együttműködésünket. A megalakításra kerülő Munkába Elhelyező Bizottság működésébe a fővárosi közműcégeknél nagy tapasztalattal rendelkező VKDSZ munkaügyi szakértője részvételét javasoljuk.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár részére küldött levélben felhívtuk a figyelmet arra, hogy folyamatosan érzékeljük, hogy a fürdőágazat, mint a stratégiailag fontos turizmus  alapja, s mint a turisztikai desztinációk kiválasztását döntően befolyásoló szolgáltatás, nincs fontosságának megfelelő helyen és szinten kezelve.

 

A kialakult járvány helyzet egyszer rendeződik, és a gazdasági folyamatok, a szolgáltatások tovább működése szakképzett munkavállalókkal lehetségesek. Kiemelten fontos cél a létszámcsökkentés hatásainak a mérséklése, elkerülése, a bértámogatásokat jelentő munkahelyvédelmi alap létrehozása,  és minden más megelőző intézkedések alkalmazása.

 

Kértük az államtitkár  közreműködését abban, hogy a fürdőágazat munkahelyeinek megőrzését  jelentő Kormányzati tavaszi munkahelyvédelmi intézkedések azonnal bevezetésre kerülhessenek.     Emellett felajánlottuk együttműködésünket s kértük a személyes konzultáció lehetőségét.

 

 

 

 

Ádám Róbert János

ügyvezető

06-30/640 1463

Read more »

Tájékoztatás

By |

A VKDSZ a fürdőágazat válságos helyzetével kapcsolatos megkereső levelére (lásd VKDSZ honlap) Bodó Sándor az ITM államtitkára október 6.-án fogadta a VKDSZ delegációját (Fürjes-Gábor József elnök, Szikra Zsolt fürdőágazati alelnök). A találkozóról az alábbi emlékeztető készült:

 

 

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hivatalában fogadta a VKDSZ elnökét és fürdőágazati alelnökét. A személyes konzultáción áttekintették a koronavírus-járvány szektort érintő hatásait, a foglalkoztatási, munkahelyvédelmi elképzeléseket. A felek foglalkoztak a víz-, csatorna- és fürdőtársaságok munkavállalóinak bérpiaci helyzetével, az országban tapasztalható jövedelemkülönbségekkel, az elvándorlás fékezésének eszközeivel. A szakszervezeti szövetség részéről kiemelt jelentőségű az egységes, munkakör alapú  bérbesorolási és bértarifa rendszer bevezetésének, az egységes foglalkoztatási feltételeket jelentő ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének a lehetősége, amelynek megvizsgálásában a tárca közreműködését kérték. Az államtitkár jelezte: a bérjárulékok szakszervezet által felvetett csökkentése, a  bevételkiesés kompenzálására alkalmas, esetleges likviditási  támogatások bevezetése nem az innovációs minisztérium hatáskörébe tartozik.

A szakszervezet részéről felvetődött, hogy a kialakult válsághelyzetben és hasonló időszakokban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mellett – más nyugat-európai országok gyakorlatához hasonlóan – érdemes lenne megvizsgálni az álláskeresési támogatás ideje meghosszabbításának lehetőségét. Bodó Sándor megerősítette, hogy a kormány elsődleges célja a munkaalapú társadalom kiépítése, vagyis hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon. A foglalkoztatottak száma már magasabb, mint 2020 elején volt, ismét meghaladja a 4,5 millió főt.

 

 

A felek részéről a jövőre nézve megfogalmazódott a kölcsönös tájékoztatás, együttműködés igénye is.

Read more »