Archive For 2019-06-26
Mt. 101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő
- a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- b) az idényjellegű,
- c) a megszakítás nélküli,
- d) a több műszakos tevékenység keretében,
- e) a készenléti jellegű munkakörben,
- f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
- g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
- h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
- i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
Mt. 140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
- a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá
- b) a rendkívüli munkaidőre
- ba)* az a) pontban meghatározott munkavállalónak,
- bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.
A fenti rendelkezéseknek megfelelően
- a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- az idényjellegű,
- a megszakítás nélküli tevékenység keretében
- a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalók részére
vasárnapi munkavégzés esetén nem jár a vasárnapi munkavégzésért bérpótlék.
- Munkaszüneti nap, munkavégzés munkaszüneti napon
Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.
Munkaszüneti napra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során osztható be.
- Munkaidőkeretben ledolgozandó munkaidő
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.
A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
Ebben az esetben a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.
- A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidő díjazása
A munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
- Munkaszüneti napon végzett munka díjazása
A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. bekezdés szerinti, száz százalék bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is.
Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő általánosan a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.
Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a száz százalék bérpótlék illeti meg.
A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.
Az Mt. 86. § (3) bekezdés rendelkezése szerint nem munkaidő a munkaközi szünet tartama. Ebből következik, hogy a munkaközi szünet tartamára munkabér nem illeti meg a munkavállalót.
A munkaidő és a munkaközi szünet beosztása a munkáltató jogköre.
Az Mt.103. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek ettől eltérően több, legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetben is megállapodhatnak
A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb öt óra munkavégzést követően adja ki a munkáltató. ettől a szabálytól a munkáltató megállapodás esetén eltérhet.