Archive For The “Munkaügyi szaktanácsadás” Category

Betegszabadság és táppénz a keresőképtelenség idejére

By |

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44. § szerint keresőképtelen,

 

  • aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
  • aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
  • a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára akkor, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
  • a szülő, aki a saját háztartásában nevelt, 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja;
  • aki kórházban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
  • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
  • méltányosságból adható táppénz annak a szülőnek a részére:
    • aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
    • a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

 

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, mértéke a távolléti díj 70 %-a, adó és járulékköteles jövedelem, melyet a munkáltató fizet. Betegszabadságra jogosult, akinek a munkavégzésére a Munka Törvénykönyve hatálya kiterjed, vagyis a munkavállaló, saját betegsége esetén.

Ebből következően nem jogosult betegszabadságra a társas vállalkozás tagja, az egyéni vállalkozó, a kisadózó társas- és egyéni vállalkozó, és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy sem.

 

 

A betegszabadság lejártát követő naptól táppénz jár a munkavállaló részére, amely bér jellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, melyből csak 15 % Szja kerül levonásra. Mértéke az arányosan számított átlagkereset díj 50 vagy 60 %-a, biztosítási jogviszonyban töltött idő és kórházi ápolás függvényében. A táppénz egy napra számított maximális összege a mindenkori minimálbér (2019-ben 149 000 Ft.) kétszeresének egyharmincad része.

A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. A munkaviszony megszűnését követően tehát nem jár táppénz.

 

 

Nem jár táppénz

  • a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre munkavállaló a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
  • a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosításaszünetel,
  • ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
  • a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
  • a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
  • előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
  • saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
  • a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt)

 

A táppénzre vonatkozó igényt a biztosítottnak a munkáltatónál kell bejelenteni.

A munkáltató köteles a táppénz igény, illetve orvosi igazolás átvételét igazolni, és azt a biztosított részére átadni. Köteles továbbá az igénylések átvételéről nyilvántartást vezetni.

Az átvételi nyilvántartásként, formailag a munkáltató által készített, aláírással és bélyegzővel ellátott dokumentum is megfelelő, amely tartalmazza a biztosított nevét, az igény jellegét (táppénz, csed, gyed, stb.), és hogy melyik napon, pontosan milyen igazolásokat adott át a munkavállaló. Ezt egy esetleges ellenőrzés során összehasonlítják a táppénz igénylés beadásának dátumával, ugyanis a táppénz iránti kérelem átvételét követően a foglalkoztatónak öt napon belül továbbítania kell azt a kormányhivatalhoz/ kifizetőhelyhez.

A munkavállaló hat hónapos igényérvényesítési határidőn belül tudja csak érvényesíteni a kérelmét, ezért is fontos, hogy dokumentálva legyen a kérelem átvételének napja. A táppénz kérelem általános ügyintézésének határideje a kérelem illetékességgel rendelkező helyre történő beérkezését követő naptól számított 8-21 nap.

A betegség miatti keresőképtelenséget minden esetben jogviszonyonként kell elbírálni, vagyis a biztosított által végzett munkakör alapján kell megállapítania az orvosnak, hogy az adott betegség esetén a személy el tudja-e látni a munkáját vagy sem. Fennálló több biztosítási jogviszony esetén külön-külön kell megállapítania ezt, akkor is ha a több jogviszony egy munkáltatónál áll fenn. (lásd: „Változás a keresőképtelenségi igazolásokban”)

Read more »

Munkaügyi kérdések

By |

 

 

1 Tájékoztató a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok változásáról 2017 január 11. (szerda)
2 Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók nyilvánosságra hozatala 2017 január 11. (szerda)
3 2017. évi munkaidőkeretek számítás 2016 december 01. (csütörtök)
4 2017. január 1-től megváltozik a rehabilitációs járulék számítási módja, valamint a napi pihenőidőre vonatkozó szabályozás. 2016 november 09. (szerda)
5 Vasárnapi zárvatartás 2015 március 27. (péntek)
6 Nyugdjíkorhatár előtti megoldások 2014 december 01. (hétfő)
7 Garantált bérminimum vagy minimálbér fizetése 2014 szeptember 12. (péntek)
8 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól 2014 április 09. (szerda)
9 Vasárnapi pótlék fizetése 2014 február 03. (hétfő)
10 Változások a gyermekgondozási ellátásokban, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetési alóli kedvezményekben 2013 december 19. (csütörtök)
11 A szabadság kiadása az esedékesség évében 2013 december 16. (hétfő)
12 A munkáltató által adható béren kívüli és adómentes juttatások 2014-ben 2013 december 11. (szerda)
13 A Munka Törvénykönyv változásai 2014. január 1-jétől 2013 november 25. (hétfő)
14 A 2013. és 2014. évi munkaszüneti napok körüli naptár szerinti munkarendtől való eltérések 2013 szeptember 03. (kedd)
15 Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről 2013 szeptember 03. (kedd)
16 A távolléti díj számítása 2. 2013 február 04. (hétfő)
17 A távolléti díj számítása 2013 január 18. (péntek)
18 Kötelező legkisebb minimálbér 2013. január 1-jétől 2013 január 02. (szerda)
19 Munka Törvénykönyve: 2013. január 1-től hatályba lépő változások 2012 december 17. (hétfő)
20 Adókedvezmény 2012 december 03. (hétfő)

Read more »