Author Archive
„Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP-2.5.3. A-13/1-2013-0041 programunk keretében, 2015. május 7-8.-án képességfejlesztő, kommunikációs tréninget szerveztünk érdekképviseleti vezetők számára Debrecenben. A képzésen 25 fő vett részt, akik a VKDSZ Kelet-Magyarországi régiójában működő tagszervezeteitől érkeztek.
A tréning fő témái: kommunikációs képességek és készségek fejlesztése, önismereti gyakorlatok, stresszhelyzetek kezelése, tárgyalástechnika, konfliktuskezelés módszerei és különféle csapatépítő játékok alkalmazása.
VKDSZ
A rendezvény ideje, helye: 2015. február 12. 11.00
Bácsvíz Zrt. Tanácsterme
6000 Kecskemét, Izsáki út. 13.
A rendezvény programja:
11.00 A rendezvény megnyitása
Fürjes-Gábor József VKDSZ elnök, szakmai vezető
11.15 – 13.30 Szakmai konzultáció
Moderátor: Halasy Károly VKDSZ főtitkár, projekt menedzser
A Bácsvíz Zrt-nél megvalósuló ágazati integráció tapasztalatai,
ezzel összefüggő munkáltatói intézkedések, a jogutódlás
szabályainak gyakorlati alkalmazása
Kurdi Viktor Bácsvíz Zrt. vezérigazgató
A Dél-Alföldi régióban megvalósuló integráció hatása a víziközmű-
szolgáltatásra. Az Alföldvíz Zrt. munkáltatói intézkedései és
jogutódlási gyakorlata.
Dr. Csák Gyula Alföldvíz Zrt. vezérigazgató
13.30 Összegzés, a rendezvény zárása
Fürjes-Gábor József VKDSZ elnök, szakmai vezetői
Halasy Károly Fürjes-Gábor József
projekt menedzser szakmai vezető
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetség az „Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP pályázat keretében február 12.-én szakmai konzultációt szervezett Kecskeméten, a Bácsvíz Zrt. tanácstermében, a Dél-Alföldi régióban megvalósuló integráció tapasztalatairól, munkavállalókat érintő munkaügyi és munkajogi kérdésekről, és az érdekképviseletek szerepéről.
A megjelenteket Halasy Károly VKDSZ főtitkár, a TÁMOP pályázat projekt menedzsere köszöntötte.
A rendezvényen, melyen az ország különböző víziközmű-szolgáltatóinak érdekképviseleti vezetői vettek részt, elsőként Kurdi Viktor a Bácsvíz Zrt. elnök-vezérigazgatója kapott szót.
Előadásában bemutatta a Bácsvíz Zrt.-nél megvalósuló ágazati integráció tapasztalatait, az ezzel összefüggő munkáltatói intézkedéseket, valamint a jogutódlás szabályainak gyakorlati alkalmazását. Kitért arra is, hogy az integráció során nagy figyelmet fordítottak az átvett dolgozók továbbfoglalkoztatására, a munkahelyek megőrzésére.
Kihangsúlyozta, hogy a munkavállalók átvétele során, a dolgozókat érintő kérdésekben folyamatosan egyeztettek az üzemi tanáccsal és a munkahelyi szakszervezettel.
A szakmai konzultáció résztvevői Uhrmann Károly gazdasági igazgató és Domjánné Makovei Márta HR főosztályvezető helyettes előadásában megismerkedtek a Dél-Alföldi régióban megvalósuló integráció víziközmű-szolgáltatásra gyakorolt hatásával, valamint az Alföldvíz Zrt. munkáltatói intézkedéseivel és jogutódlási gyakorlatával.
Az előadásokat követően szót kaptak az érintett vízmű-társaságok érdekképviseleti vezetői is. A Bácsvíz Zrt. részéről Tóth József munkahelyi szakszervezeti titkár és Kollárikné Bóka Magdolna üzemi tanács elnök, az Alföldvíz Zrt. képviseletében Miskéri László szakszervezeti titkár és Erdei István üzemi tanács elnök, valamint Bende Flóra az átvett Makó-Térségi Víziközmű Kft. korábbi szakszervezeti titkára, akik kifejtették véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban.
A szakmai kérdések mellett a műhelybeszélgetés résztvevői konzultáltak a VKDSZ ágazati szerepéről, a víziközmű-ágazat egészére kiterjeszthető ágazati /többmunkáltatós/ kollektív szerződés jelentőségéről, a bér- szociális és foglalkoztatási kérdésekről.
Pásztor László a Fővárosi Vízművek Zrt. szakszervezeti elnöke, a VKDSZ vízágazati alelnöke és Miskéri László az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti titkára hozzászólásukban kihangsúlyozták, hogy a víziközmű-ágazatot érintő integrációs folyamatban nagy szükség van a VKDSZ, mint ágazati szakszervezeti szövetség szerepvállalására.
A rendezvény zárásaként Fürjes József VKDSZ elnök, a TÁMOP pályázat szakmai vezetője kiemelte, hogy az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeknek, tájékoztatásoknak különösen az a jelentősége, hogy ilyenkor legalább önmagunk számára visszaigazolódnak, jók voltak a kezdeményezések, lefolytatott tárgyalások, kialakított és működő kapcsolatok, megfelelő kompromisszumok hozzájárultak adott esetben ahhoz, hogy az integráció különösebb sérülések nélkül végbement az ágazatban. Hiszen mondhatjuk, hogy az első szakasza az integrációnak lezárult, és minden nehézség ellenére a foglalkoztatási és jövedelmi viszonyokat sikerült szinten tartani.
Ebben az átmenetileg nehéz helyzetben a VKDSZ közösség maradt annak ellenére, hogy a közös gondolkodás és fellépéseink gyakran együtt jártak erős kritikával, fenyegetettséggel, és az elbizonytalanodás is jellemző volt.
Az átalakulási folyamatban és jogutódlásban az üzemi tanácsok jogosítványa kétségkívül meghatározóbb, de időnként kritikusabb helyzetekben a VKDSZ-nek, mint Szövetségnek ki kellett egészíteni a munkahelyi érdekképviseleteket, részt kellett venni a kialakult érdekviták rendezésében.
A Szövetség közösségi értéke a Többmunkáltatós Kollektív Szerződés, a TÁMOP pályázat keretében elkészítésre kerülő tanulmányok, a család és munkahely összehangolását célzó programok, és munkaügyi audit tervezett megvalósítása.
Ezek sikere csak egy közösségben, és a munkáltatók támogatásával valósítható meg.
„Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0041/ pályázat keretében december 4-5.-én Tagtoborzó rendezvényt tartottunk Hajdúszoboszlón. A kétnapos programon 100 fő munkahelyi szintű érdekképviseleti vezető vett részt, akik az ország egész területéről érkeztek.
A TÁMOP pályázat keretében megvalósított programot Fürjes-Gábor József, a VKDSZ elnöke nyitotta meg. Kihangsúlyozta, hogy ennek a folyamatnak az eredményeként teremtettük meg annak a lehetőségét, hogy egy országos szervezethez méltó, színvonalában elfogadható rendezvény sorozattal növeljük a szervezet elfogadottságát, és az ismeretszerzéseken túl kiépítsünk egy rendezett együttműködést a munkahelyi szintű érdekképviseleti szervezetek között.
A rendezvényen való részvétel ez alkalommal is jelzi az érdeklődést. Magas reprezentativitással vannak jelen az ágazatban működő üzemi tanács, munkavédelmi és felügyelő bizottsági képviseletet ellátó szervezetek, munkatársak. A tagtoborzás jelentősége leginkább az ágazati átalakulást figyelembe véve a tagmegtartásban, és a jelenlegi érdekképviseleti struktúra további fenntartásában biztosítható, ezért is különösen fontos a jelenlévők együttműködése. A további fennmaradás feltétele, a munkahely megőrzés szempontjából lényeges országos megállapodások, azok amivel az egységes munkafeltételek, és az aktív keresők foglalkoztatása továbbra is biztosított. A szervezetbe való belépés, a szervezetet érintő támogatás nagy mértékben függ attól, hogy a fentiekben meghatározott célokat mennyire lehet megvalósítani, mennyire köthetők ezek a mi intézményes működésünkhöz.
Az év utolsó értekezletét azzal zárjuk, amivel kezdtük, és jövőre folytatni akarjuk. Az életünknek a legfontosabb vetületével, a gazdasággal. Makro- és mikroszintű folyamatok értelmezésével, a GDP-től a közműholdingig bezárólag. Leginkább azért, hogy tudjuk értelmezni, hogyan lesz a mi ágazatunkból ilyen körülmények között működőképes gazdaság. Erőltetett menetben, vagy lassan bandukolva?
A rendezvény Vértes András GKI Gazdaságkutató Zrt elnök előadásával kezdődött, aki „Lassan bandukolva” címmel a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetről beszélt.
A program folytatásaként, a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területéről érkező érdekképviseleti vezetők, szakszervezeti aktivisták megosztották egymással a munkahelyi szintű tagszervezés tapasztalatait, a tagépítés és tagmegtartás bevált módszereit és lehetőségeit.A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Kiss Mihály munkajogász előadását, aki több évtizedes tapasztalatai megosztása mellett, a tagszervezés fontosságáról, a tagépítés módszereiről és technikáiról beszélt.
A programon részvevők Princzes Ernő TIVISZ titkár előadásában megismerkedhettek más, rokon szakszervezetek helyi szintű tagszervező munkájával, ötleteket szerezhettek az ott alkalmazott jó gyakorlatok bemutatásával is.
A rendezvény befejezéseként Halasy Károly VKDSZ főtitkár a víziközmű-ágazat teljes átalakulásával összefüggésben, a VKDSZ tagszervezési feladatairól tartott előadást. Deák Tamás a VKDSZ Ifjúsági Bizottságának elnöke, ezzel összefüggésben a fiatalok helyéről, szerepéről beszélt a munkahelyi tagtoborzással és az ágazati szakszervezeti munkával összefüggésben.
A tagtoborzó program eredményes volt, sok információt és tapasztalatot nyújtott a résztvevőknek a következő időszak tagszervező munkájához.
Hajdúszoboszlón a TÁMOP pályázat keretében
„Szakszervezeti Szövetségünk az „Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0041/ pályázat keretében október 16-17.-én, két napos továbbképző programot szervezett Hajdúszoboszlón a munkahelyi szintű érdekképviseleti vezetők, tisztségviselők számára.
A résztvevőket Czeglédi Gyula a Hungarospa Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke köszöntötte, majd előadásában bemutatta az Európa szerte is híres gyógyfürdő eredményeit, fejlesztéseit és szolgáltatásait.
A továbbképzés fő témája a munka világát meghatározó 2012. évi I. Törvény, a Munka törvénykönyve feldolgozása, értelmezése, valamint a megváltozott jogszabályi környezet víziközmű-és a fürdőágazatra gyakorolt hatásainak elemzése volt.
Fürjes-Gábor József a VKDSZ Elnöke a képzési program megnyitása során beszédében hangsúlyozta, hogy a munkavállalás és a kollektív jogok érvényesülése szempontjából meghatározó jogi környezet ismerete és alkalmazása elkerülhetetlen feltétele a rendezett együttműködésnek a munkahelyeken. Valamennyiünk érdeke, hogy a munkaadó és munkavállaló kapcsolatrendszerében a munkavállalói igények is megnyugtató módon kerülhessenek érvényesítésre.
Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását jelentős mértékben elősegíti az, hogy az ágazatban hosszú ideje jó együttműködés jellemző a kollektív alku és részvételi intézményekre. A képzési programban különösen fontos, hogy az ágazatban szerepet vállaló érdekképviseleti vezetők tekintettel tudjanak lenni a szociális partnerek sajátos érdekeire, és többféle megközelítésben ismerhessék meg azt a jogszabályi környezetet, amelyet sajátos módon értelmez egy gyakorló ügyvéd, egyetemi tanár, egy többéves vizes tapasztalattal rendelkező munkaügyi szakértő, és egy nemzetközi trendeket jól ismerő kutató.
Dr. Rácz Zoltán, a Miskolci Egyetem Állami és Jogtudományi Karának docense, előadásában kitért az új Mt. megváltozott szabályozó rendszerére, a munkahelyi szintű érdekképviseletre és érdekérvényesítésre, a kollektív alku sajátosságaira, valamint a részvételi intézmények szerepére és együttműködésére. Ahogyan előadásában megfogalmazta, sajátos a jelenlegi Munka törvénykönyve szabályozás, küzdelmes volt összeállítani az előadást, nehéz lehet a mai helyzetben a kollektív jogok érvényesítése.
Fábián György munkaügyi szakértő elsősorban a kollektív munkajogi szabályozás víziközmű- és fürdőágazatra gyakorolt hatásairól beszélt, kiemelve a több munkáltatós kollektív szerződés jelentőségét és szerepét az ágazati érdekegyeztetés területén, amit elsősorban a vízügyi ágazatban eltöltött humánvezetői gyakorlati tapasztalataival is igyekezett alátámasztani.
Több példán keresztül megerősítette a jelenlévőket abban a kezdeményezésükben, ami az egységes munkaügyi szabályrendszer, és ezt megalapozó kiterjesztett kollektív szerződés irányába tesznek, ahogy elmondta, ehhez szükség van a továbbiakban egy egységesen kezelhető, értelmezhető munkakör értékelés és besorolási rendszer elkészítésére. Kérte a jelenlévőket, hogy erősítsék ezt a feladatot és kezdeményezést, közösen vegyünk részt ennek a megvalósításában. Ez a lehetséges megoldás a jelenlegi munkaügyi jogszabályi környezetben, annak érdekében, hogy erősödjön a munkavállalók munkahelyi pozíciója, beleértve a munkavállalást és a jövedelmi viszonyokat is.
A képzésen résztvevők, dr. Kéri Ádám jogi szakértő nemzetközi összehasonlító elemzésének bemutatásával – megfelelő ismereteket szereztek – az uniós jogszabályi környezetről és a munkaügyi szabályozásban megjelenő nemzetközi trendekről.
Az előadásában a szakértő részletesen ismertette az amerikai és a portugál példán keresztül azokat a jogszabályváltozási folyamatokat, munkáltatói intézkedéseket, amelyek teljesen összhangban vannak a jelenlegi magyarországi szabályozással.
Érzékeltette, hogy ezek az irányzatok minden esetben a foglalkoztatási feltételek könnyítését célozták meg. A korábban megszokott diszpozitív szabályozás helyett, az abszolút diszpozitivitás lett a meghatározó irány. Ezzel együtt a magyarországi szabályrendszer, a köztulajdonban működő gazdasági társaságok esetében jelentős megkülönböztetéseket tesz munkavállaló és munkavállaló között.
A képzés második napján az előadók elsősorban a víziközmű-ágazat átalakulásával összefüggő munkaügyi és azzal összefüggő munkajogi kérdésekkel, a több munkáltatót érintő kollektív megállapodások szerepével, valamint az ágazati integráció szervezeti struktúrákra gyakorolt hatásaival foglalkoztak, különös tekintettel az uniós irányelveknek megfelelően alkalmazott jogutódlási szabályokkal, és a szervezetfejlesztéssel összefüggő kérdéseivel.
Halasy Károly a VKDSZ főtitkára előadásában az víziközmű-ágazat átalakulásának munkaügyi és munkajogi összefüggéseit elemezte. Kitért arra, hogy a víziközmű-szolgáltatás formálódó irányítási és tulajdonosi szerkezetének változása új típusú szakszervezeti modell létrehozását is eredményezheti.
A munkavállalók hatékony érdekképviselete szempontjából nem mindegy, hogy a jelentősebb kérdésekről, mint például a kollektív szerződések, vagy a bér- és foglalkoztatáspolitikai megállapodások, munkahelyi, vagy ágazati szinten kell majd a jövőben tárgyalni.
Kiemelte, hogy a tulajdonosi és az irányítási struktúra változása minden bizonnyal új helyzetet teremt, mellyel az ágazati szakszervezeti szövetségnek is lépést kell tartania. Végezetül utalt arra, hogy a TÁMOP keretében lehetőség nyílik arra, hogy hozzáértő szakemberek bevonásával tanulmány készüljön arról, hogy milyen szakszervezeti modell megvalósításával lehet majd a jövőben a leghatékonyabban képviselni a dolgozók érdekeit.
Az előadó Madár Gyula az Ergo-fit Kft. munkaügyi kapcsolatok szakértője, jogi, politikai és munkaügyi szakokleveles közgazdász részletesen elemezte a hazai szakszervezeti mozgalom működését, és összegezte tapasztalatait a VKDSZ szövetségi rendszerben történő működésének további lehetőségeiről.
Az előadást követően Pásztor László a VKDSZ vízágazati alelnöke, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének elnöke, több pontban sorolta a szakszervezeti munka mai sajátosságait, és a szervezeti átalakulás még át nem gondolt kérdéseit. Fontosnak tartotta átgondolni a tagszervezetek jogi személyiségét, az alapszabályaikban rögzített cél szerinti tevékenységüket, a segélyezést, a gondoskodást. Kiemelte a tagszervezetek vagyonának kérdését, valamint a tagdíjfizetés rendszerének átgondolását, és az anyagi források újraosztásának, eddig át nem gondolt rendszerét. Prohászka Lászlóné a MIVIZ Kft. Munkahelyi Szakszervezetének titkára, Ádám Róbert János a Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság titkára, Ölveti Lászlóné a Hajdu-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. munkahelyi szakszervezetének titkára, a VKDSZ Országos Elnökségének tagja, Bakos Gyula a Fejérvíz Zrt. munkahelyi szakszervezetének titkára és Csiszár János a Szegedi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének titkára, a VKDSZ Országos Elnökségének tagja is kifejtette véleményét a változásokkal összefüggésben.
A munkavállalókban és szakszervezeti képviselőkben érzékelhető egyfajta pesszimizmus és félelem, eltérően értelmezik az országos szakszervezeti szövetség változásokra történő intézkedéseit, így a többmunkáltatós kollektív szerződés, illetve a jelenlegi szövetségi rendszer működését felváltó országos tömörülés megítélése a munkahelyi szinten jelentkező vélemények alapján megállapíthatóan eltérő.
A továbbképzésen az ország különböző pontjairól érkező, a munkavállalók érdekképviseletét ellátó szakszervezeti vezetők, az üzemi tanácsok elnökei, tagjai és a felügyelő bizottságok munkavállalók által delegált tagjai vettek részt, akik részvételével számszakilag is teljes körű volt az ágazati reprezentativitás.
A továbbképzés zárásaként Fürjes-Gábor József a VKDSZ elnöke kihangsúlyozta, hogy a hazai víziközmű-ágazat teljes átalakulása időszakában érzékelhetően nagy szükség van a felkészült, a munka világát érintő, jogszabályi környezetet jól ismerő és együttműködő érdekképviseleti vezetőkre. Ezért is különösen fontos, hogy a TÁMOP pályázat keretében lehetőség nyílik az ilyen, és ehhez hasonló képzési programok megszervezésére.
Az ágazatot érintő kettős törvényi szabályozás hatása egyenesen megköveteli, hogy a munkavállalói oldalon szerepet vállaló választott tisztségviselők között az együttműködés feltétel nélkül megvalósuljon.
A munkahelyeken és az ágazatban is szükség van a jobb alkupozícióra, és továbbra is az a legfontosabb, hogy a változások közepette megőrizzük a munkavállalók munkahelyi pozícióit. Jó döntés volt a TÁMOP pályázat, és az általa biztosított anyagi fedezet lehetőséget nyújt arra, hogy a kitűzött céljainkat meg is tudjuk valósítani.
Végezetül elmondta, hogy az előadások mindegyike reális képet mutat arról a jogi környezetről, amiben élünk és dolgozunk, valóban tényszerűek a nyugat-európai trendek, de ne felejtkezzünk meg arról, hogy tőlünk nyugatabbra, a legközelebb álló országok esetében ettől kedvezőbbek, és a munkavállalók számára szabályozottabb körülmények is vannak, így Ausztriában és Németországban.
Ezeket az országokat vegyük alapul, mert a földrajzi közelségünkből és történelmi múltúnkból adódóan ezek lehetnek az alkalmazható és elfogadható példák. Ismertette a jelenlévőkkel, hogy a napokban megkezdődik az a bértárgyalás sorozat, ami a többmunkáltatós kollektív szerződés részeként megkötött, bérmegállapodásban rögzített feltételek mellett egy, az egész ágazatra kiterjeszthető bérfelzárkóztatási program kidolgozását és a jövő évi keresetfejlesztési lehetőségeket célozza meg. Ennek alapját képezi a LIGA által elkészített hosszú távú bér- és foglalkoztatási megállapodás.
Együttműködési Megállapodás a Szlovák partnerekkel
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége /VKDSZ/ az „Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP-2.5.3. A-13/1-2013-0041 pályázat keretében 2014. október 10-11.-én 2 napos nemzetközi szakmai konzultációt szervezett Szegeden. A rendezvényen, melynek elsődleges célja a nemzetközi ágazati kapcsolatok fejlesztése és erősítése volt, a külföldi partnerek részéről a Szlovák, a Szerb, a Vajdasági, a Bosnyák közmű-szolgáltatás területen dolgozó munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezeti szövetségek vettek részt.
Szakszervezeti vezetők a tanácskozáson
A külföldi partnerek mellett részt vett a programon Istókovics Zoltán a Szegedi Vízmű Zrt. vezérigazgatója is, aki előadásában bemutatta a vízmű-társaság szolgáltatási tevékenységét, eredményeit és aktuális feladatait.
Istókovics Zoltán vezérigazgató
A mintegy 40 fős szakmai programon a házigazda szegediek mellett megjelentek a VKDSZ Elnökségének tagjai, valamint a Dél-magyarországi régióban működő vízművek – mint az Alföldvíz Zrt, a Tettye Forrásház Zrt., a Mohácsi Vízmű Kft. és a DRV Zrt. – szakszervezeti vezetői is.
A külföldi partnerek egy csoportja a konzultáción
Megjelenteket Halasy Károly a VKDSZ főtitkára köszöntötte, majd a szakmai konzultáción az egyes országok képviselői tájékoztató előadásukban bemutatták a „vizes” ágazat jellemzőit, a szolgáltatás jogi hátterét, beszéltek a víziközművek tulajdonosi szerkezetéről, az ágazati szintű érdekegyeztetésről, az ágazat munkaügyi kapcsolatairól, a bér és foglalkoztatáspolitikai sajátosságokról, valamint a szakszervezetek működési feltételeiről és szerepéről.
Zdenek Dlugos a szlovák OZ DLV elnöke
Milan Grujic a Szerb kommunális szakszervezet elnöke
Mersed Turbića a boszniai kommunális szakszervezet alelnöke
Petar Doroslovački a szabadkai vízmű Igazgatóság képviselője
A nemzetközi szakmai konzultáció zárásaként Zdenek Dlugos az OZ DLV és Fürjes-Gábor József a VKDSZ elnöke aláírták a két szövetség kapcsolatát megerősítő Együttműködési Megállapodást.
Zdenek Dlugos és Fürjes-Gábor József aláírták a megállapodást
Fürjes-Gábor József VKDSZ Elnöke az aláírást követően kiemelte, hogy ezzel a szerződéssel egy évtizedes szlovák-magyar vizes együttműködést sikerült újraéleszteni, aminek nagy múltja van, egyaránt volt szakmai és kulturális értéke ennek az intézményes kapcsolatrendszernek. A magyarországi vizes ágazatot érintő változások és tervezett intézkedések jelenleg összhangban vannak az EPSU polgári kezdeményezésével, a „Víz emberi jog” kampánnyal, ami európai szinten is szokatlan, de ugyanakkor egyértelmű szándékát jelzi hazai és nemzetközi viszonylatban is az ivóvíz alanyi jogú járandósága és elérhetősége szempontjából.
A két Szövetség nemzetközi együttműködése egyértelműsítheti és elősegítheti a vízügyi ágazat és szakma nagyobb elismerését, az abban jelentkező munkavállalói érdekek jobb érvényesíthetőségét.
A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a jövőben is folytatják a szakmai konzultációt és közösen alakítják majd ki az együttműködés további formáját. A kapcsolatokat erősíti az is, hogy a jelenlévő szakszervezeti szövetségek mindegyike tagja brüsszeli székhelyű Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek Szövetségének /EPSU/, ahol közösen képviselhetik majd a jövőben a víziközmű-ágazatban dolgozó munkavállalók érdekeit.
„Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0041/ pályázat keretében szeptember 25-26.-án képességfejlesztő, kommunikációs tréninget szerveztünk érdekképviseleti vezetők számára. A képzésen 25 fő vett részt, akik elsősorban az alföldi régióból érkeztek.
A tréning résztvevői a sikeres kommunikáció alapjaival, a tárgyalás hatékonyságának növelésével, a konfliktuskezelés módszereivel és a problémamegoldás kérdéseivel foglalkoztak, melyeket nagyon hasznosnak ítéltek az érdek képviseleti vezetők.
Halasy Károly
projekt menedzser
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Ifjúsági Bizottsága az „Érdekérvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű- és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP pályázat keretén, szeptember 19-20-án Tagtoborzó programot, Ifjúsági Találkozót szervezett Siófokon.
A találkozó fő témája a munkahelyi tagtoborzás és az integráció tapasztalatai voltak a víziközmű ágazatban. Az ifjúsági találkozó 2011 óta minden évben megrendezésre kerül. A TÁMOP pályázat keretében lebonyolított tagtoborzó programon idén nagy volt az érdeklődés, az ország különböző pontjairól 16 vízi-közmű társaság képviseltette magát.
A rendezvényen a szakmai programok mellett lehetőség nyílt szórakozásra, Gasztro Főző és Sütőversenyre a „Tájjellegű ételek jegyében”, valamint az alábbi sportprogramokra: asztalitenisz, asztali foci, darts, játékos sorverseny.
A rendezvénynek nagy sikere volt a visszajelzések alapján, a résztvevők nagyon jól érezték magukat. Jövőre az V. VKDSZ Ifjúsági Találkozón találkozunk Miskolcon!
Deák Tamás
VKDSZ Ifjúsági Bizottság vezetője
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetség az „Érdeké „rvényesítő képességek, kompetenciák fejlesztése, munkajogi és munkaügyi ismeretek gyarapítása, a szociális párbeszéd erősítése a víziközmű-és fürdőszolgáltatás területén” című TÁMOP pályázat keretében szeptember 10.-én szakmai konzultációt szervezett Debrecenben az új Mt. munkavállalókat érintő hatásairól, a víziközmű-ágazatot érintő szakmai kérdésekről, az folyamatban lévő integráció tapasztalatairól, a hazai víziközmű-szolgáltatás helyzetéről és jövőjéről.
/Halasy Károly, Fürjes-Gábor József, dr. Szabó Iván, Pásztor László/
Az ágazati szakmai kérdések mellett a műhelybeszélgetés résztvevői konzultáltak a VKDSZ szervezetfejlesztési koncepciójáról, a változó körülményekhez igazodó új típusú szakszervezeti struktúra kialakításáról. A konzultáció résztvevői egyöntetűen fogalmazták meg véleményüket arról, hogy az új jogi szabályozás közepette a változásokat is alapul véve mindenképpen szükséges egy olyan kollektív szabályozás, ágazati kollektív szerződés, ami egységes foglalkoztatási feltételeket teremthet az ágazatban. Ezzel együtt szükségesnek tartották, hogy a munkavállalói országos érdekérvényesítés igazodjon a változásokhoz, és egy országos szakszervezet legyen hatékonyabb érdekérvényesítője a munkavállalói és szakmai érdekeknek.
Az állami szerepvállalással együtt járó feladatok értelmezése során tisztázódtak a bér- és foglalkoztatást érintő aggályok, kételyek, ezzel együtt az érdekeltek támogatnak egy olyan országos háromoldalú megállapodást, amiben meghatározott feltételek és garanciák érvényesülhetnek a foglalkozáspolitikát érintően.
A rendezvényen a régió négy jelentős víziközmű-szolgáltatója – a Debreceni Vízmű Zrt., a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. a Nyírségvíz Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. szakszervezeti vezetői, tisztségviselői, valamint az üzemi tanács elnökei, tagjai vettek részt.
A szakmai konzultáción vendég-előadóként részt vett Fábián György munkaügyi szakértő, Németh Tibor szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakértő, valamint dr. Szabó Iván ügyvéd, a MaVíz Vízipari Tagozatának elnöke.
A VKDSZ-t Fürjes-Gábor József elnök, Pásztor László alelnök, Halasy Károly főtitkár, valamint Csiszár János és Papp István elnökségi tagok képviselték a műhelybeszélgetésen.
Halasy Károly
projekt menedzser
