ETUI Szeminárium a munkavédelemről

2019. március 5-6-án Krakkóban tartotta az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) nemzetközi munkavédelmi szemináriumát, Lengyel, Litván, Szlovák, Cseh, Észtország és Magyar szakszervezeti szakemberek részvételével.

A kétnapos szeminárium levezető elnöke Viktor Kempa, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) szakértője, megnyitó beszédében kiemelte, hogy az új kockázatok megjelenése, új technológiák, digitalizáció, többlet kockázatot jelent a munkavállalók számára. Az ETUI folyamatosan kampányt indít a munkavállalói kockázatok megismertetésére, úgy, mint a veszélyes anyagok, váz és izomrendszeri megbetegedések, a kockázatértékelés, munkaegészségügy, automatizáció, digitalizáció témakörében. Kiemelte, fontos cél a munkavédelem kultúrájának növelése, az új kockázatok feltárása, (pld.: napelem szerelés) a pszichoszociális kockázatok figyelembe vétele.

Renata Gorna (Összlengyelországi Szakszervezeti Szövetség OPZZ) a házigazdák nevében szólt a Lengyel szakszervezet munkavédelmi stratégiájáról. A szeminárium első napjának második felében a résztvevő országok képviselői munkacsoportokban dolgozva, megfogalmazták az általuk szükségesnek vélt, előremutató munkavédelmi stratégiai elveket, amelyeket a résztvevők megvitattak. Egységesen fogalmazódott meg a munkavédelem oktatásának szükségessége különböző képzési szinteken, és a balesetbiztosítási rendszerek létrehozása, valamint a hatósági ellenőrzések elégtelensége. Litván kollégák felvetették a munkaerő, országok közötti vándorlásának kockázatát.

A szeminárium második napja a munkahelyi pszichoszociális kockázatokról szólt. Wieslaw Owsinski a krakkói munkavédelmi felügyelőség vezetője részletes előadásában ismertette a felügyelőség tevékenységét, azon belül a pszichoszociális kockázatok ellenőrzését. Kifejtette, hogy a rohanó világban, a fokozott munkateher mellett a felügyelőség mindent megtesz annak érdekében, hogy a kockázatok értékelése során hangsúlyt kapjon a pszichoszociális kockázatok felmérése, kezelése. Szerinte ezt a kockázatot a munkahelyeken alábecsülik. A felügyelőség elsősorban figyelem felhívással él a munkáltatók felé a szabálytalanság megszüntetése érdekében. Tapasztalatuk alapján a munkahelyi stressz többlet táppénzt jelent. Előadásában kitért a munkahelyi zaklatásra (mobbing), mint fennálló kockázatra, rámutatva a munkáltatók felelősségére. Beszélt a stressz negatív hatásairól. A felügyelőség segíti a munkavállalókat és a munkáltatókat az ismeretek megszerzésében, a társadalmi munkavédelmi felügyelők képzésével, tájékoztatók, leporellók, CD lemezek átadásával.

A részvevő országok küldöttei egységesen fogalmazták meg a szakmai alkalmassági vizsgálatok, a jelenlévő és növekvő pszichoszociális kockázatok csökkentésének szükségességét.

Miskéri László