A járvány alatt alig hallottunk a szakszervezetekről, pedig gyakran volt fontos szerepük a történésekben. A LIGA Szakszervezetek is aktívan – s gyakran eredményesen – küzdött a pandémia miatti hátrányok kiküszöbölésében. De nézzük a tényeket röviden, kivonatosan! Sajnos nincs kizárva, hogy a közel jövőben ismét be kelljen avatkoznia a konföderációknak a járvány újabb hullámával kapcsolatos eseményekbe.
Nézzük át ezeket a lépéseket (csak a fontosabbakat kiemelve):
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán /VKF/még a járvány kihirdetése előtt: A LIGA az alábbi javaslatokat nyújtotta be a VKF elé:
- Javasolták, hogy: A civil szervezetek beszámolási kötelezettségének végső határidejét tolják ki ugyanúgy, mint az előző évi szabadságok kiadásának határidejét és a SZÉP-kártya keretösszegeinek felhasználhatóságát is.
- A Munka törvénykönyve 146. § az elháríthatatlan külső ok esetére nem biztosítja az állásidő fizetésének kötelezettségét, ezért kezdeményezték, hogy a veszélyhelyzet is részesüljenek a munkavállalók az állásidő esetére járó alapbérben.
- A kezdeményezték, hogy a Versenyszféra és a VKF fogalmazzon meg és tegyen közzé ajánlásokat a munkaadók felé az egészségügyi veszélyhelyzetben alkalmazandó, eljárásokról.
A veszélyhelyzet kihirdetése után a VKF Monitoring Bizottsága heti rendszerességgel tartott ülést, ahol a szociális partnerek rendszeres javaslataikkal segítették a válságkezelést.
A LIGA Szakszervezetek ezen időszak alatt az alábbi követeléseket illetve javaslatokat fogalmazta meg:
- Több alkalommal is követelték a 24 havi munkaidőkeretről szóló rendelet visszavonását. A veszélyhelyzeti időszakban kényszerből fizetés nélküli szabadságon lévők szolgálati idő elismerésének hiányára hívtuk fel a figyelmet. Kritizálták a diplomához előírt nyelvvizsga alóli mentesítést, mert a diplomásoknak sok szempontból szükséges a nyelvvizsga. Felhívták a figyelmet a bértámogatás igénybevételének adminisztrációs nehézségeire és kérték a bürokratikus terhek könnyítését.
- Számos konkrét szakszervezeti és vállalati megkeresés alapján közvetlen érdemi beavatkozást kértek az ITM-től a bértámogatások mielőbbi biztosítása és az eljárási nehézségek leküzdése érdekében. A turizmus-vendéglátás ágazatban jelezték, hogy a támogatások mellett a fokozott és megnövelt munkaügyi ellenőrzésekre is szükség van, a fekete foglalkoztatás megakadályozása érdekében, mert a feketén foglalkoztatott és állását elvesztő ellátás nélkül marad.
- Kifogásolták, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat újabb változatban tartalmazza a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret elrendelésének lehetőségét.
- A munkáltatókkal közösen kezdeményezték a csökkentett munkaidő után járó bértámogatás időtartamának meghosszabbítását. A fentieken túlmenően, javaslaták a 2014/124 EU bizottsági ajánlás átvételét a távmunka szabályainak kiszélesítése, a „home office” lehetőségének biztosítására.
- Ismételten kezdeményezték a gyermekükről otthonukban gondoskodó szülő(k)et megillető juttatásoknak, a keresőképtelenség esetkörének kiterjesztését.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) 2021. évi munkatervéhez az alábbi témajavaslatokat nyújtották be:
- A koronavírus-járvány hatása a munkaerőpiacra, a foglalkoztatásra és a keresetekre.
- A koronavírus-járvány hatásai a szegénység helyzetére, különös tekintettel a dolgozói szegénységre.
- Az új jogállási törvény hatása az egészségügyi ellátórendszer működésére.
- A közalkalmazotti szféra jövője a különböző jogállási törvények tükrében.
- A LIGA Szakszervezetek által kezdeményezett panaszok a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Szervezkedési Szabadság Bizottságához kivizsgálásra. Az első panasz: A koronavírus járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet, s különleges jogrend keretében a magyar kormány több jogszabály jelentős mértékében érintette a kollektív tárgyaláshoz való jogot és a már megkötött kollektív szerződéseket.
A második panaszt az ILO felé szintén a LIGA Szakszervezetek kezdeményezte érintett tagszervezete, a Magyar Orvosok Szakszervezete okán. Az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos törvény és kormányrendelet megtiltják a kollektív szerződés kötését, megszüntetik az eddig hatályos kollektív szerződéseket és a kormánnyal való közös megegyezéshez kötik a sztrájkjog gyakorlásának lehetőségét az állami fenntartású intézményekben munkát végző egészségügyi dolgozók számára. Mindkét panasz kezelése folyamatban van az ILO Szervezkedési Szabadság Bizottsága által.
- Regionális referens kollégáik 2020-ban – a vírusjárvány ellenére is – folyamatosan álltak tagszervezeteink rendelkezésére, számos esetben láttak el a szóbeli, írásbeli és személyes tanácsadást.
- A világjárvány következtében szükségessé váló rendkívüli jogrendben tagszervezeteink számára írásos anyagok biztosításával nyújtottunk segítséget a veszélyhelyzeti szabályok helyes értelmezésében, szakmai támogatást adtunk a civil szervezetek megváltozott helyzethez igazodó eljárásrendjének kialakítása érdekében.
- A LIGA Szakszervezetek minden rendelkezésére álló eszközzel segítette 2020-ban is tagszervezetei érdekvédelmi munkáját. Ebben a tekintetben a koronavírus-járvány, az annak következtében bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések és a gazdasági válság nyomán az érdekvédelem és a nyomásgyakorlás eszköztára jórészt a tárgyalásos módra redukálódott, ám néhány esetben demonstrációra is sor került a munkavállalói követelések nyomatékosításaként.
- Sikeres tárgyalásokat folytatott a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a Miskolci Vízmű Kft-nél: a vállalat a járvány okozta gazdasági nehézségekre hivatkozva a munkavállalók bérét kívánta csökkenteni, ám a tárgyalások eredményeként elállt ezirányú szándékától, a VKDSZ megvédte a munkavállalók keresetét. A konzultáció a VKDSZ elnöke és a LIGA elnöke között folyamatos volt.
- június 5-én a Magyar Orvosok Szakszervezete aláírásgyűjtést indított, annak érdekében, hogy a kormány vonja vissza az egészségügyi dolgozók külföldi utazására vonatkozó korlátozást. A LIGA Szakszervezetek felkérte tagszervezeteit, hogy támogassák a MOSZ kezdeményezését, valamint az Érdekvédelmi fejezetben megjelölt további lépéseket is megtette.
- október 9-én a LIGA Szakszervezetetek közleményt adott ki az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény kapcsán, amelyben kérte, hogy a köztársasági elnök ne írja azt alá.
- november 23-án a tartozó Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) a LIGA Szakszervezetek közvetítésével nemzetközi segítséget kért az egészségügyi dolgozók új jogállását szabályozó törvény miatt. A MOSZ elnökségének kérésére és a MOSZ-szal való szoros együttműködésben a LIGA elnöke ismételten az Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) vezetőjéhez fordult, és a Szövetség támogatását kérte, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény súlyosan aláássa a munkavállalói és szakszervezeti jogokat és ezáltal tovább csökkenti a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit. A törvény megtiltja a kollektív szerződés kötését, illetve a sztrájk jogát tovább korlátozza.
Nemzetközi tevékenység: Februártól a pandémia begyűrűzése okán napi kapcsolatban voltak nemzetközi partner szervezeteinkkel, ahol a munkavállalókat érintő válságkezelési stratégiák kerültek reflektorfénybe. Az ETUC üdvözölte az európai mentőcsomagot a SURE-t és a tagállamokat arra szólította fel, hogy gyorsítsák fel a döntéshozási mechanizmust a garanciák azonnali hozzáférhetősége és a SURE kifizetéseinek mielőbbi elindítása érdekében,.
Az ITUC első körben a munkaegészségügy és munkabiztonság területén tett javaslatot, annak érdekében, hogy a COVID19-et minősítsék foglalkozási megbetegedésnek a nemzeti szabályozási keretek között, a hivatalos foglalkozási megbetegedések jelentési és nyilvántartási
Fentiek mellett közös sajtóközleményt adtak ki a konföderációk a közigazgatásban dolgozók egészségének védelméért, azért, hogy a kormány tegye lehetővé számukra az otthoni munkavégzést.
A LIGA Szakszervezetek a járvány kezdetétől önállóan is sürgetett munkavállalókat védő intézkedéseket, felhívva arra a figyelmet, hogy az, hogy a veszélyhelyzet alatt a munkavállalók és a munkáltatók egyeztetéseik során eltérhetnek a Munka Törvénykönyvétől, és ez nem, vagy csak részben szolgálja a dolgozók érdekeit.
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463