Archive For The “Kiemelt hírek” Category
A VKDSZ minden évben megemlékezik azokról, akik sok-sok év munkájával segítették a szakszervezeti mozgalmat és kollégáikat. Az idei évben „dupla” ünnep volt, hiszen a covid-járvány az elmúlt évben elmaradt a központi ünnepség, A hagyományos Víz világnapi ülés és díjátadás ha később is, de ebben az évben végre megtörtént. A VKDSZ által adományozott kitüntetést, elismerő oklevelet és pénzjutalmat a díjazottak számára a Széchenyi Gyógyfürdő elegáns dísztermében adták át. Az eseményt csoportképen örökítették meg a Fürdő előtt.
A képen a VKDSZ elnöke (jobb oldalon) és a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetettek, valamint a 2020. és 2021. évi „Az év szakszervezeti vezetője” elismerést kapott kolléganőink (középen) állnak.
Fürjes-Gábor József elnök a 2021. évi „Év szakszervezeti vezetőjét”, Ölveti Lászlónét (balra) köszöni. Udvardiné Pálfi Erzsébet a 2020. évben „Év szakszervezeti vezetőjének” választott kolléganőnk (jobbraí). Bende Flóra a program háziasszonya ismertette a javaslatokat, tisztelgő ismertetőket.
Szövetségünk 2020—ban lés 2021. évben is a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetéseket és az „Év szakszervezeti vezetője” kitüntetést a legméltóbb Kollégáinknak adományozta. Mindegyikük hosszú évek kitartó és eredményes munkájának elismeréseként nyerte el a megbecsülést kifejező díjakat.
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Az Index riportot közölt a VKDSZ elnökével, Fürjes-Gábor Józseffel. A cikk az alábbi linken érhető el:
https://index.hu/gazdasag/2021/06/18/ezeknel-az-allami-cegeknel-mar-lesz-beremeles-juliustol/
Időjárási ártalmak, kockázatok
A 2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve) 51. § (1) szerint, a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
A következőkben a zárttéri és szabadtéri munkavégzés kapcsán a munkavégzéshez szükséges feltételek vonatkozásában szeretnénk segítséget nyújtani érintve a hideg klimatikus viszonyokat is, de különös tekintettel a nyári időjárási viszonyokra.
Az állandó testhőmérséklet megőrzésének képessége emberben az evolúció során viszonylag későn fejlődött ki. Az újszülöttek és különösen a koraszülöttek labilis hőháztartása általánosan ismert, de még iskoláskorú gyermekek esetében is nagyobbak a testhőmérséklet izommunkával kapcsolatos ingadozásai, mint felnőttben. A szervezeten belül jelentős különbségek vannak a test belsejében levő, és kültakarón
(bőrőn) mért hőmérsékletek között. Élettani szempontból alapvetően fontos, hogy a viszonylag állandó testhőmérséklet fenntartása az intenzív izommunka alkalmával is biztosított legyen. A munkavégzés nehézségi fokának figyelembe vétele is fontos munkaegészségügyi szempontból, ahogy a megfelelő folyadékháztartás fenntartása is.
A 3/2002 (II.8) EüM-SzCsM rendelet szerint a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken (meleg klimatikus hatás):
A meleg klimatikus körülmények során különös jelentőségű a párologtatás, miután a szervezet maghőmérsékletének emelkedését egyedül a párologtatásos hőleadás fokozódása ellensúlyozhatja. Élettani szempontból az embernek erre van lehetősége. Párologtatással igen jelentős hőmennyiség adható le. Párologtatás azonban csak akkor lehetséges, ha a környezet képes a pára felvételére, vagyis az ún.
„relatív páratartalom” kevesebb, mint 100%.
A verejték mennyiségét tekintve az emberi szervezet tartósan képes az 1 l/óra verejték kiválasztására, de rövid ideig (különösen akklimatizált
egyéneknél) el lehet érni ennek 4-5-szörösét is. A verejték kiválasztás ilyen mértéke jelentős terhelés a szervezet só- és vízháztartásra; ennek megfelelően nemcsak a folyadékbevitelről, hanem jelentős sóveszteség esetén a só beviteléről is gondoskodni kell.
Munkahelyi körülmények között a szervezet hőmérsékletének maximálisan megengedhető értéke 38 °C (vagy 1 °C emelkedés).
Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában
14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
A környezeti hőmérséklet elviselhetősége függ a levegő páratartalmától.
Hőpangás, hyperthermia keletkezik, ha a szervezet nem képes a felesleges hőt leadni.
Az 1993. évi XCIII tv. (munkavédelmi törvény) előírása szerint, a szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a kockázatértékelés alapján, a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Fontos megjegyezni, hogy a munkavédelmi törvény előírása értelmében, a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő-képtelensége, illetve hiánya.
A munkahigiénés és gyakorlati tapasztalatok szerint az ipari dolgozók a melegüzemi hőterheléstől két alapelv szerint védhetők meg.
Az egyik az exponáltak alkalmassági vizsgálatához, a másik módszer a meleg környezet változtatásához kapcsolódik.
A két alapelv közül az első azt fejezi ki, hogy a hőterhelés kisebb, ha a meleg klimatikus körülmények között dolgozókat sajátos szempontok alapján választják ki és készítik fel a munkára.Továbbá a meleg munkakörnyezetben végzett munka folyamán alapvető követelmény a hűvösebb környezet biztosítása, ahol a dolgozók pihenhetnek és hűs italokat (valamint az erős izzadás miatt sópótlást) kapnak, ezáltal csökkenthető vagy megelőzhető a hőtárolásból származó terhelés, a kiszáradás és a sóhiány.A sugárzó hő hatása a dolgozók és a hőforrás közé árnyékolók elhelyezésével csökkenthető.
Megfelelő szellőzőrendszerrel – amely hűvös, kis nedvességtartalmú levegőt visz be a munkahelyre – a hővezetéses hőfelvétel csökkenthető és a párolgási hőveszteség fokozható.
A kültéren munkát végző munkavállalók igénybevétele jelentősen megnő a hőségrisztások idején, ami egészségüket és biztonságukat fenyegethiti (pl. a balesetek, a hőártalom). Erős napfényben végzett kültéri munka során magas a káros ultraibolya sugárzás is, amely megnöveli a bőrdaganatok kockázatát is.
A munkavállaló munkaerejét bocsátja bérfizetés ellenében a munkáltató rendelkezésére, nem az egészségét.
Fenti előírások betartásának ellenőrzésére jogosult a munkavédelmi törvény által biztosított jogokkal rendelkező, munkahelyen választott munkavédelmi képviselő. Hiányosság esetén kezdeményezheti a munkáltatónál a feltételek biztosítását, jogvitát kezdeményezhet, valamint a munkavállalói veszélyeztetés megszüntetésére kérheti a munkavédelmi hatóság segítségét.
Miskéri László
Mi vízművesek, fürdőszolgáltatásban dolgozók már második éve ünnepeljük a Víz világnapját a covid-járvány miatt fokozott nehézségek és fertőzésveszély közepette. Számos ágazat működése szűnt meg vagy csökkent minimumra, mint a fürdőszolgáltatás és benne a vízgyógyászat is. A vízszolgáltatás, a szennyvízkezelés azonban nem szünetelhetett. Alapellátás, melynek nincs alternatívája. Sőt különleges szerepet kapott mindkettő, de még mindig a többség számára észrevétlenül. A vírus-járvány időszakában kiemelt fontosságúvá vált a tisztálkodás, a kézmosás, mely a fertőzés megelőzésének egyik eszközét jelenti. A szennyvíz is fontos előjelzőjévé vált a járvány jövőbeni terjedésével kapcsolatosan, hiszen ahol a szennyvízben nő a vírus-maradványok koncentrációja, ott a vírus terjedése is hamarosan nő.
Mi vízművesek, fürdőágazati munkavállalók is vízhasználók vagyunk, ugyanúgy megszoktuk, hogy a vízcsap kéznél van és működik. Minden évben egyszer a víz ünnepén azonban mi is és mások is túlzónak tűnő megállapításokat teszünk a vizes szakmáról, az abban dolgozó munkavállalókról. Kiváló munka, kiemelkedő áldozatvállalás kell ahhoz, hogy jó minőségű és magas színvonalú vízszolgáltatás működjön. Ilyenkor látszólag túlértékeljük a szerepünket, pedig természetes, hogy évente egyszer a víz, a vizes szakma, a vizes szakemberek nagyobb törődést, több odafigyelést és megbecsülést kapjanak. Ezt az egy napi megbecsülést el kellene osztani 365-tel…hogy minden napra jusson egy kis odafigyelés, egy kis mosoly, hogy lám a vízművesek munkája miatt mindig gond nélkül folyik a víz.
Már a középkorban is kiemelt szerepük volt a vízhordóknak, az akkori „vizeseknek”, akik pl. Budán adómentességet élvezetek, mert hordták a vizet, tűz esetén tüzet oltottak, karbantartották a vezetékeket, gondoskodtak a víz elosztásáról. Kiemelt szerepük volt a járványok idején is, megbecsültek voltak, de ezzel együtt nem voltak gazdagok. Emellett a vízhordás értéket jelentett, s annak jogát hozományként át lehetett adni a „szerencsés vőlegénynek”.
Ugyanígy a fürdés és a fürdőszolgáltatás is egyidős az emberrel. Rengeteg emléke van a fürdőzés hagyományának már az ókor óta. A hazai turizmus célhelyei között is a legtöbbnek alapja a fürdő, melyhez a többi szolgáltatás és sok család megélhetése kapcsolódik. Az itt dolgozók is a vizes társadalom részei, bár sokan közülük egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak, ott is számon tartják őket. A fürdők nemcsak a pihenés és regeneráció szolgálói, de fontos gyógykezelések helyei is, mint ahogy ez a történelemben is mindig így volt.
Ma a civilizált emberi körülmények és a biztonságos ivóvíz ellátás egymást feltételezik. Sok helyen, így sok pl. afrikai emberek is a napi ivóvíz beszerzése több kilométeres gyaloglással jár, hazánkban ez pedig mindössze két lépés a csapig. Bizony furcsa is lenne, ha a közkútra kellene járni vízért, vagy a lajtos-kocsi állna meg naponta egyszer az utcán és lehetne vizet vételezni.
Az emberek sokfélék, de a természet törvényei egységbe kovácsolják az afrikait, ázsiait, ausztrált. Mindenkinek azonosak a szükségletei, a tisztálkodás, az ivóvízhez jutás igénye. Azt gondolhatjuk, hogy a hazai ivóvíz hasznosítás pazarló. Valóban tény, hogy még pl. a wc-t is ivóvízzel öblítjük, bár az is igaz, hogy ezzel a természetnek is így adjuk vissza. Most azonban ez a járványhelyzetben átértékelődik. Nagy értéke van a tiszta ivóvíznek. A covid-járvány alatt is normál üzemben működik a vízszolgáltatás és a szennyvíz elvezetés. De tudja-e valaki, hogy a minőségi szolgáltatás fenntartása mögött mennyi erőfeszítés, mennyi kockázat-vállalás van? Tudja-e valaki, hogy vannak, akik megváltozott csoportbeosztásban vagy műszakbeosztásban esetleg teljes izolációban, családjuktól távol dolgoznak? Ők azok, akik a „biztos tartalék”, arra az esetre ha kollégáik már megfertőződtek volna.
Mindig jön a csapból a víz, azaz valakinek ezt minden nap biztosítania kell. Nincs hétvége, nincs ünnep és mint az elmúlt év mutatta, nincs az a covid, ami kifogna rajtunk.
Hazánkban a lakosság mindössze 2 ezrelékét kitevő vízműves közösség nap, mint nap és a nap teljes tartamában elérhetővé teszi a tiszta ivóvizet a lakosság számára. Jelen vagyunk minden család napi életében, s ha a csap kinyitásakor néha erre is gondolnak, akkor mi vízművesek elégedettek leszünk.
A víz ünnepe alkalmával fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy a földi élet alapja a víz. Örülnénk, ha azt az éréket, amit a víz előállításával, szolgáltatásával és újra elérhetővé tételével létrehozunk elismernék, tudatosulna a csap megnyitása mögött erőfeszítés, szeretnénk érték lenni, nem pedig csupán egy természetes jelenség. Erről szól a mi napunk világszerte, március 22. – a Víz világnapja, a víz ünnepe. Ez alaklomból köszönet mindenkinek, aki ezért tevékenykedik.
Vigyázzatok magatokra és egymásra!
Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Elnöksége
Kedves Kollégák!
Felhívjuk a figyelmet egy érdekes honlapra, mely az idei Víz világnapja alkalmából készült.
Az alábbi linkre kattintva (ctrl gombra és a link-re egyszerre kattintva vagy bemásolva a keresőbe)
Kedves Kollégák!
A Szent Rókus Kórház és Intézményei honlapján (http://www.rokus.hu/cv.htm ) számos fontos információ található a korona-vírussal kapcsolatosan. Az egyik ilyen, mely a szennyvízágazaton dolgozó munkavállalókat különösen foglalkoztathatja, hogy vajon terjedhet-e a korona-vírus az ivóvízzel vagy szennyvízzel, az alábbi linken érhető el: http://www.rokus.hu/CV/Terjedhet_e_a_koronavirus_ivovizzel_vagy_szennyvizzel.pdf .
Ajánljuk mindenki figyelmébe! A szöveget teljes terjedelmében közöljük:
Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?
Jelen tudásunk szerint a koronavírus egy légúti vírus, amely elsősorban emberről emberre, cseppfertőzéssel terjed. Bár a legutóbbi vizsgálatok kimutatták a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében (nagyon kevés vizsgálat alapján), egyelőre nincs közvetlen bizonyíték széklet-szájon át történő terjedésre. Ezen eredmények is megerősítik, hogy a helyes személyes higiénés és kézhigiénés gyakorlatnak valóban fontos szerepe van a megelőzésben de nem jelentik azt, hogy a vizeinket veszélyeztetné.
A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. Az új koronavírus egy burokkal rendelkező vírus, amennyiben a vízkezelőszer hatására ez a burok megsérül, a vírus elveszíti fertőző képességét.
A települési szennyvíz a lakosságra nem jelent veszélyt, hiszen abban a nagymértékű hígulás miatt csak jelentéktelen mennyiségben fordulhatna elő, a vírus még abban az esetben is, ha a koronavírus már fertőzéseket, megbetegedéseket okozna a közösségben. A szakirodalmi adatok szerint a koronavírusok szennyvízben néhány napig lehetnek életképesek, azonban szennyvízzel – annak zárt rendszerben történő elvezetése és tisztítása – miatt a lakosság jellemzően nem érintkezik. A kibocsátott tisztított szennyvíz a befogadóban tovább hígulna, így nem érhetné el a fertőzést okozó koncentrációt. Az évnek ebben a szakában a felszíni vizekkel való érintkezés sem jellemző.
A szennyvíztelepek dolgozói csak abban az esetben lennének kockázatnak kitéve, ha a szennyvízbe nagyon nagy mennyiségű vírus kerülhetne, és nem tartanák be a munkahelyi előírásokat (pl.: nem viselnék az egyéni védőeszközöket), a biológiai kockázatok kivédésére szolgáló egyéni védőeszközök a koronavírus ellen is megfelelő védelmet nyújtanak.
Az előrejelzések szerint a hét végén megérkezik az extrém hideg idő. A télies, hideg idő beálltával, megszaporodnak a munkavállalói panaszok a hideg ártalom miatt.
Elsősorban a szabadban végzett munka (építőipari tevékenység, útépítés, úttisztítás, hulladékszállítás, mezőgazdasági (állattartó) telepeken végzett munka, fakitermelés, közművezeték építés, hibaelhárítás stb.) során különös gondot kell fordítani a hideg klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai elleni fokozott védelemre. A megfelelő, száraz, réteges, meleg öltözék, sapka, kesztyű és vastag zokni, bélelt cipő kellő védelmet nyújt. A többrétegű öltözet jobban szigetel, mert az egyes rétegek közötti levegő is segít távol tartani a hideget. A sapka ilyenkor nélkülözhetetlen, hiszen nemcsak a füleket védi a fagyási sérüléstől, hanem a fejen keresztüli hőleadást is akadályozza.
A hideg helyen történő munkavégzés érszűkületet, a szövetek rosszabb oxigénellátását és fagyási sérüléseket okozhat a munkavállalóknak, amelyet a munkaadók megfelelő védelmi intézkedések megtételével kötelesek megelőzni. Az egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott. A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést.
A 2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve) 51. §
(1) szerint, a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.
(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
A 3/2002 (II.8) EüM-SzCsM rendelet szerint a munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő több mint felében, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni. A pihenőidőt a munkakörnyezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen kell biztosítani.
A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. A gázkészülékek használata nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. /Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető!/
A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.
A kockázatértékelés eredménye alapján hideg elleni védelmet biztosító egyéni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, bélelt védő lábbeli, hideg elleni védőkesztyű stb.) biztosítása szükséges.
A „normál” munkakörülményektől eltérő viszonyokra, azaz a biztonságos munkavégzés követelményeinek változásaira, az 1993.évi XCIII tv. 55§ (1) bek b. pontjában leírtak szerint a munkavállalókat oktatás keretében tájékoztatni kell. A munkavédelmi oktatás során a felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást, kérjenek segítséget.
Miskéri László
AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM 2021. ÉVRE SZÓLÓ MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSI IRÁNYELVEI
- A munkavédelmi ellenőrzés elvei
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság növelje az ellenőrzések hatékonyságát azok tervezésével, az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a 10 fő feletti munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzéseivel.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzés a munkahelyen a munkabiztonsági szabályszegések és a munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására és vizsgálatára egyaránt térjen ki. A munkavédelmi eljárások során gyors és szakszerű eljárással segítse a munkavállalókat ért jogsértések felszámolását.
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság minél több olyan munkahelyen folytasson munkavédelmi ellenőrzést, ahol veszélyes munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, kéz-karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság vizsgálja fokozottabban a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjainak (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek. mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit.
A 2021. évi kiemelten ellátandó feladatok
A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással kell segítséget adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképző intézmények, a szakképzésben gyakorlati képzőként részt vevők, a közfoglalkoztatók, valamint a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkáltatók részére
Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy.
A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén szükséges elvégezni.
Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira.
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembe vétele alapján tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére és a tapasztalatokról szóló számszaki és szöveges összefoglalót küldjék meg a ITM szakmai irányításért felelős szervezeti egysége részére.
- A munkaügyi ellenőrzés elvei
A munkaügyi ellenőrzés elsődleges feladata a legsúlyosabb jogsértés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, ezáltal a feketegazdaság visszaszorítása, a munkavállalók, illetve a tisztességes vállalkozások alapvető érdekeinek védelme.
Munkavállalók alapvető érdeke, hogy rendelkezzenek a tényleges munkaidejüknek megfelelő bejelentett jogviszonnyal.
A jogviszonyok rendezettsége hozzájárul a foglalkoztatottak számának növeléséhez, a tisztességes munkáltatók indokolatlan versenyhátrányának csökkentéséhez, valamint a közterhek igazságos és egyenlőbb megosztásához.
Kiemelt cél továbbá a munkához kapcsolódó garanciális jogok biztosításának vizsgálata, így különösen a munkabérhez, valamint a Magyarország Alaptörvénye által is biztosított pihenőidőhöz, éves fizetett szabadsághoz való jog érvényesülésének, illetve a mindezek alapját képező, valóságnak megfelelő munkaidő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése.
A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok – az erőforrások minél hatékonyabb felhasználása érdekében – vizsgálataikat elsősorban a legsúlyosabb jogsértések feltárására összpontosítsák. Az ellenőrzési célpontok kiválasztásánál vegyék figyelembe a megelőző időszakban munkaügyi jogsé1iésekkel leginkább érintett ágazatokat, a területi sajátosságokat, illetve, hogy az ellenőrzésbe a megelőző időszakban be nem vont egy-egy ágazat is a vizsgálatok része legyen.
A munkaügyi ellenőrzések legalább 20%-a érje el az építőipar területén működő munkáltatókat, tekintettel az ágazatra jellemző, évek óta fennálló, nagymértékű bejelentés nélküli foglalkoztatásra.
A munkavállalók rendezett jogviszonyának biztosítása és a legális (adózó) munkahelyek számának növelése céljából bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók legalább 80%-át érintően kell vizsgálni – utóellenőrzés keretében – a döntés végrehajtását.
A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok – értékelve a területi sajátosságokat – évente legalább egy alkalommal tartsanak vizsgálatot (akcióellenőrzés, célvizsgálat), tekintettel az illetékességi terület foglalkoztatási helyzetére, és a jellemző súlyos szabálytalanságokra.
A munkaügyi hatóság tájékoztató, felvilágosító tevékenységének fő célja a prevenció. Ennek keretében – a munkaerőpiac szereplőinek információs igényei, valamint a jogszerű foglalkoztatás támogatása céljából – közvetlen tájékoztatás biztosítása szükséges a lényeges foglalkoztatási szabályokról, azok esetleges változásairól. Fontos, hogy mind a munkavállalók mind a munkáltatók ismerjék a munkaviszonyból származó legalapvetőbb jogaikat és kötelességeiket, illetve a munkáltatók számára egyértelműen körülhatárolható legyen a betartandó és a munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálható munkajogi előírások köre.
Kedves Kollégáink! Kedves Honlap Látogató!
Hatályba lépett a gazdaságvédelmi Kormányrendelet módosítása. A támogatás 2021. január 31-éig vehető igénybe, mértéke változatlanul a kifizetett bruttó bér 50 százaléka, de legfeljebb havi 240 500 Ft.
A Támogatott körbe bekerült:. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510), Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás. Kempingszolgáltatás, Egyéb szálláshely szolgáltatás, Utazásközvetítés (TEÁOR 7911), és az Utazásszervezés (TEÁOR 7912).
Változtak a foglalkoztatás feltétételei: a támogatás tartama alatt és az azt követő egy hónap végéig nem lehet a munkaviszonyt közös megegyezéssel, vagy munkáltatói felmondással megszüntetni.
A már beadott támogatási kérelmet kizárólag abban az esetben kell – 2020. december 31-éig – módosítani, ha a munkaadó a teljes támogatási időtartamra nem kívánja igénybe venni a támogatást.
Mellékelten olvasható a (vastagon szedett) módosításokkal kiegészített rendeletet.
A Kormány 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről
- Adófizetési kedvezmény
- § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.
- § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra.
- § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti kifizető 2020. évben két hónapra, 2021. évben egy hónapra, arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.
- § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
- § (1) Az 1–4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként
- Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
- Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
- Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
- Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
- Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
- Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
- Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
- Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
- Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
- Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
- Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
- Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
- Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
- Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
- Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
- Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
- Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet,
- M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)
- Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
- Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
- Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,
- Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,
- Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenységet vagy
- Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenységet folytató kifizető jogosult.
(2) Az (1) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az 1–4. § szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
(3) Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kifizetőt 2020. november és december hónapjára, 2021-ben január hónapra illeti meg az 1–4. § szerinti kedvezmény.
- § (1) Az 1. alcímben foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban.
(2) Az 1–5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna, b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.
(3) A támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény, 2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13.] (a továbbiakban: átmeneti közlemény)
- 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz. (4) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át. (5) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.
- Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések
- § (1) A tényleges főtevékenységként
- a) Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
- b) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
- c) Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy
- d) Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet végzőkre a 2. alcím szerinti rendelkezések vonatkoznak.
(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-át.
A (2) bekezdés szerinti megtérítés feltétele, hogy
- a) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát november hónapban fenntartja,
- b) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és
- c) a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.
(4) A támogatás igénylésének részletes szabályait külön kormányrendelet határozza meg.
- § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. (2) Ha a kedvezményezett árbevétele a támogatható időszakban legalább 30%-kal csökken 2019 ugyanezen időszakához képest, az (1) bekezdés szerinti állami támogatás az átmeneti közlemény 3.12. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás), egyéb esetben pedig az átmeneti közlemény 3.1. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható. (3) Ha a kedvezményezett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásként nem jogosult a 7. § (2) bekezdése szerinti teljes támogatásra, a 7. § (2) bekezdése szerinti támogatást átmeneti támogatásként is igénybe veheti. 9. § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.12. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható. (2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.
(3) Az a vállalkozás részesülhet fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
- § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás elszámolható költsége a kedvezményezettnek a támogatható időszakban felmerült árbevételének a változó költségekkel csökkentett azon része, amelyhez más forrás (például biztosítás vagy más állami forrás) nem nyújt fedezetet. (2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg sem a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget, sem pedig az (1) bekezdés szerinti elszámolható költségek 70%-át vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozások esetén az elszámolható költségek 90%-át. (3) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nem halmozható más, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással. (4) Ha a kedvezményezett az általa igénybe vett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás támogatható időszakát tartalmazó pénzügyi évre vonatkozó – könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött – éves beszámolója alapján meghaladta az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felső határt, a kedvezményezett a túltámogatást köteles visszafizetni. 11. § (1) Az átmeneti támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.1. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható. (2) Az átmeneti támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható. (3) Az a vállalkozás részesülhet az átmeneti támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozásnak. (4) A (3) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
- § (1) Az átmeneti támogatás támogatástartalma az átmeneti közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható az 1407/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatással, ha támogatáshalmozás nem vezet az (1) bekezdés szerinti maximális támogatási összeg túllépéséhez.
(3) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (4) Az átmeneti támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más állami támogatással. Az átmeneti támogatás halmozható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással.
- § (1) Az egyedi átmeneti támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait közzé kell tenni az Európai Bizottság közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a támogatást nyújtó 2021. augusztus 1-jéig továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait. (2) Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni. 3. Bértámogatás igénybevétele
- § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti bekezdése szerinti és a munkaerőpiaci program
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben
- a) támogatás időtartamának utolsó napját követő hónap végéig felmondással vagy közös megegyezéssel a munkavállaló jogviszonyát nem szünteti meg és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti, jogviszonya fennáll, és
- b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.
(3) A munkaadó a támogatás iránti kérelmét a munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújtja be.
(4) A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt.
(5) A támogatás legfeljebb 2020. év november és december hónapjára, valamint 2021. év január hónapjára nyújtható. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra.
(6) A támogatásra az Flt. és a végrehajtási rendeleteinek szabályait a jelen alcímben és a munkaerőpiaci programban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható. (8) A támogatás az átmeneti közlemény 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz. (9) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
(10) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni. A rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
- § A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki a) a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 571/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2020. december 31. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.