Érdekvédelmi konferencia (nemcsak) a VKDSZ tisztségviselői számára
(2021. szeptember 20-21. Hajdúszoboszló )
A szigorú covid-előírások ellenére nagy számú jelentkező részvétele mellett zajlott a VKDSZ évtizedes hagyományokkal rendelkező éves érdekvédelmi konferenciája. A visszajelzések alapján sikeres érdekvédelmi konferencián, a korábbi évektől eltérően nemcsak a VKDSZ tagszervezetek képviselői vehettek részt, hanem az ágazatban működő, VKDSZ-ből kilépett vagy más konföderációhoz tartozó szakszervezetek képviselői is elfogadták a meghívást.
A konferencia megrendezésének költségeit jelentős mértékben a Víziközmű ÁPB számára biztosított központi pénzügyi támogatása jelentette.
A program egyik fő célkitűzése volt az ágazatot érintő változások minden részleteiben történő megismerése, közös értelmezése, a mindenki számára elfogadható közös célok megfogalmazása. A Nemzeti Vízművek Zrt. megalakulását követő stratégiai változások, az érdekképviseleti munka szempontjából meghatározó szövetségi, ágazati szerveződés kihívásai, egységes foglalkoztatási feltételeket jelentő ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének a lehetősége, az egész ágazat, és a benne dolgozó munkavállalók számára meghatározó változásokat eredményeznek. A VKDSZ több, mint 30 éve működik a vízágazat és a fürdőszolgáltatás területén szövetségként, de mint mindenben a működlési formában is tovább kell lépni annak érdekében, hogy a feladatát eredményesen el tudja végezni a munkavállalói érdekképviselet. A két nap lehetőséget ad arra, hogy megfelelő önismereti, önfejlesztő tréning keretében felismerjük a lehetőségeinket. – fogalmazott Fürjes-Gábor József a VKDSZ Elnöke a bevezető gondolataiban.
A konferencia nyitó előadásaként a személyiségfejlesztés egy különleges és sikeres módját alkalmazta dr. Csernus Imre pszichiáter, melyet a konferencia résztvevői is közvetlenül hasznosíthatnak mindennapi tevékenységeik, közéleti munkájuk során.
A tudatosságot, határozottságot erősítette. „Félni, vagy nem félni?” – ez itt a kérdés! alapgondolataként rávilágított arra is, hogy az összefogás annak a közösségi ereje, a tapasztalatok átadása, egymás segítése nem mellőzhető. Egyes viselkedési formákat gyakorolni kell, a metakommunikációnak a vezetőkkel történő tárgyalások során nagy szerepe van. Mindig tisztában kell lenni önmagunkkal.
A várakozásnak megfelelően, pszichiáterként nem cáfolt rá korábbi előadásai hangulatára, bizonyos szituációkkal igyekezett kizökkenteni a jelenlévőket a komfortzónájukból. Egyfajta show-műsorként is szerepeltette és szembesítette a megszólított, párbeszédbe bevont jelenlévőket. Apró jelekből érzékeltette, hogy a tárgyaló partner fél, aggódik, zavarban van vagy egyszerűen csak lámpalázas. A munkavállalói érdekképviselők a legtöbb esetben lényegesen gyakorlottabb, esetenként profi tárgyalókkal kerülnek szembe, akik ráadásul a munkaadói jogok birtokában magabiztosabbak és alig vállalnak kockázatot a tárgyalások, viták során. Háttértudásuk is hatalmas, erőforrásaik kimeríthetetlenek a szakszervezetekhez képest.
Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy megfelelő legyen a hozzáállásunk, tudjunk bánni saját eszközeinkkel, magabiztosak és felkészültek legyünk. Erősítette meg ezeket a személyiségi jegyeket a pszichiáterként. Előadása interaktív, végig humoros és időnként gúnyosan görbe tükröt állított a hallgatóság elé. Csernus doktor eszköze az elmondása szerint, hogy kimozdítja a hallgatóságot a
komfortzónájából és ezáltal olyan reakciókat is kiváltson, melyek normál esetben nem jelennének meg.
Dr. Csernus Imre pszichiáter a „félni vagy nem félni” lelki tréningjével arra készítette fel a jelenlévőket, hogy az érdek képviseleti munkában nagyon szükséges az önbecsülés, magabiztosság és felelősség érzésének a megerősítése.
Dr. Tóth Hilda, az MVTSZ képviselője korábban is lebilincselte a résztvevőket. Az egységes ágazati foglalkoztatási szabályokról és az ágazati kollektív szerződés fontosságáról tartott előadását most is nagy interaktív érdeklődés mellett tartotta.
Tóth Hilda, a Miskolci Egyetem ÁJK docense, Munkaügyi Vitarendezői és Tanácsadói Szolgálat Kelet-Magyarországi képviselője már bizonyította, hogy értékes és izgalmas előadást tartani a „száraz” érdekvédelmi témákban is. Egységes ágazati foglalkoztatási szabályok??!! címmel képezte most a hallgatóságot.
Kitért a többmunkáltatós kollektív szerződés ágazati jelentőségére, az általános, a kötelmi és normatív szabályok munkahelyi kollektív szerződésekből kedvezőbb ezáltal a munkavállalók foglalkoztatási biztonságát jelentő szabályozásaira. Erősítette az ágazat valamennyi szakszervezetét abban, hogy támogassák a többmunkáltatós kollektív szerződés kiterjeszthetőségét. Ezáltal az érdekképviseleti szerepvállalásuk is növekedni fog.
A 2013-ban megkötött többmunkáltatós kollektív szerződés a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően és az egész ágazatra nézve elfogadhatóan tartalmazza a keretszabályokat. A teljes ágazatra történő kiterjesztés megteremti az egységes munkavégzési feltételeket, védelmet nyújt a szakszervezet nélküli cégek dolgozóinak és erősíti a helyi kollektív megállapodásokat.
Az előadása végén felajánlotta a jelenlévőknek a Munkaügyi Vitarendezői és Tanácsadói Szolgálat közreműködését, kollektív szerződés ágazati kiterjesztésének további folyamatában, és annak későbbi módosításaiban.
Fábián György a VKDSZ munkaügyi szakértője ráerősített az ágazat stratégiai jelentőségére a bérmegállapodások egységes megkötéseinek a lehetőségeire, az egységes ágazati szintű foglalkoztatási szabályok jelentőségére. Szakértő támogatások jelentőségét hangsúlyozva az ÁKSZ stratégiai jelentőségét összefüggésbe hozta az ágazat fenntartható foglalkoztatást jelentő alapértékekkel. Hangsúlyozta, hogy teljes körű egységesség szükséges az ágazatban működő szakszervezetek részéről a kollektív szerződés kiterjesztésére.
Érdekfeszítő témának ígérkezett a VKDSZ érdekérvényesítő képessége, kompetenciák fejlesztését célzó szervezetfejlesztési elképzelések témakörben megtartott előadása.
Nemeskéri Gyula előadását azzal kezdte, hogy örült a TKSZ kiterjesztésére vonatkozó támogatásoknak. Vannak változások, amelyet a szakszervezeti mozgalomban is követni kell. Változik a környezetünk, nem kerülhető meg a klíma változás, különösen nagy veszélyt jelent a mesterséges intelligencia megjelenése, alkalmazása. Ezekre a szakszervezeteknek is reagálnia kell.
A szervezet működésének, jóságát, eredményeit támasztják alá. Összefogásra szólított, az erőforrások integrációjára, apparátus nélkül az ágazati szakszervezeti munka elképzelhetetlen, kellenek szakértők. Példának hozta Németországot, ahol csak ágazati szakszervezet van jelen, akik egységesen képesek erőt felmutatni. Azért erősek ott a szakszervezetek, mert összefognak, az erőforrásokat egyesítik, erős központi, felkészült apparátussal működnek. Fontos a VKDSZ szervezeti változásainak megismertetése elfogadtatása a tagszervezeti képviselőkkel. Stratégiai váltásra készült.
Az érdekérvényesítő képességek javítását célzó elkészült szakértői anyagban szereplő országos szerveződés több szabadságot ad az ágazati szakszervezeteknek, másik oldalról pedig hatékonyabb, szakmailag felkészültebb országos érdekérvényesítést lehet működtetni. Az egyre feljebb csúszó szakszervezeti szintek a többutas ügyintézés miatt, fontos, hogy ütőképes szervezetekkel képviseljék az ágazat munkavállalóit, mint egyetlen ágazati reprezentatív szövetség.
Az első nap utolsó előadója, Kircsi Lajos vezérigazgató a Hungarospa Hajdúszoboszló Zrt. vezetőjeként tájékoztatta a jelenlévőket, majd azt követő bejárás keretében is bemutatta Európa legnagyobb fürdőkomplexumának számító Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő élményfürdő beruházását. Ismertette a város történetét, a gyógyvíz balneológiai jelentőségét, Hajdúszoboszló fürdő turizmusban elfoglalt és meghatározó szerepét.
A második nap két fontos VKDSZ alapítású szervezet eredményeit bemutató előadással kezdődött Beszámolt az aktuális működéséről a két nagy VKDSZ támogatásával alakult szervezet vezetője is. Török László a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár eredményeiről, míg Kabai Tibor a Vízfolyam Közhasznú Nyugdíjas Szövetkezet sikereiről tartott ismertetőt.
A Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár tájékoztatójában Török László IT elnök igyekezett meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy jó pénztári tagnak lenni, hasznos a tőkefelhalmozás a nyugdíjas évekre. A koronavírus járvány rendkívüli helyzetet eredményezett, melyet még máig sem heverte ki teljesen a világgazdaság. Az idei év eredményei azonban biztatóak és jelentősen meghaladják a bankban tartott pénz kamatait.
A Bizalom azonban küzd azzal, hogy sok a nyugdíjba vonuló, aki kiveszi a tejes megtakarítását. Szükséges új belépők toborzása. Mindemellett a jó befektetés politikának köszönhetően a pénztár vagyona nőtt.
A választható portfoliós rendszerük keretében négy választható portfóliót ajánl a pénztár, ebből az abszolút hozamú jelenleg megfelelő tőkenagyság hiányában nem működik. A Bizalom hosszú távú és óvatos befektetési politikát folytat, melyet a három vagyonkezelőn keresztül érvényesített, portfoliónként eltérő mértékű állampapír és részvény, kötvény-hányad jelez. Megbízott vagyonkezelőink a HOLD Alapkezelő Zrt., az Erste Alapkezelő Zrt., valamint az AMUNDI Alapkezelő Zrt. a pénzügyi szervezetekről közzétett adatok szerint évek óta a legsikeresebb vagyonkezelők közé tartoznak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozameredményét kizárólag 10 és 15 éves távlatban érdemes vizsgálni, ezért – a kedvezőtlen befektetési klíma miatt – elért eseteleges negatív hozam nem jelent magában súlyos problémát, a megfelelő befektetési politika által a vagyonkezelők kiköszörülhetik a csorbát.
A Bizalom Nyugdíjpénztár más pénztárakkal szemben összehasonlíthatatlanul legfőbb erénye, hogy a pénztár vezető testületeibe a tagokat a pénztártagok közvetlenül saját kollégáik közül jelölik, tevékenységük átlátható és ellenőrizhető, közvetlen és rugalmas kapcsolatrendszert eredményez.
Az IT és EB tagjai pénztártagok, az ágazaton belül ismertek, közvetlenül elérhetők. Tevékenységükhöz nevüket is adva irányítják a pénztárt.
A pénztártagok részére a kötelező A tagsággal kapcsolatos ügyek intézéséhez használhatja a Pénztár weboldaláról letölthető elektronikus nyomtatványokat. Magas szintű szolgáltatást biztosít az ugyancsak itt elérhető egyéni hozam-lekérdezés, amely a pénztártagok folyamatos tájékoztatását teszi lehetővé.
Az IT és EB tagjai pénztártagok, az ágazaton belül ismertek, közvetlenül elérhetők. Tevékenységükhöz nevüket is adva irányítják a pénztárt. A pénztártagok részére a kötelező A tagsággal kapcsolatos ügyek intézéséhez használhatja a Pénztár weboldaláról letölthető elektronikus nyomtatványokat. Magas szintű szolgáltatást biztosít az ugyancsak itt elérhető egyéni hozam-lekérdezés, amely a pénztártagok folyamatos tájékoztatását teszi lehetővé.
Ugyanakkor a pénztártagokkal való közvetlen kapcsolattartást, a gyors és hatékony ügyintézést segítik elő a pénztár munkahelyi ügyintézői. Ez a hatékony ügyintézői hálózat a legfontosabb kapcsolat a pénzár és a tagok között. A Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár május végén a Zoom segítségével online tartotta meg éves közgyűlését ahol új Igazgató tanácsi tagot választottak, György Attila, a VKDSZ alelnöke személyében.
A tíz éves hozamráta a különböző portfóliókban 5,43 és 6,5 %, míg a 15 éves 6,05 és 7, 48 % között változott. A tagdíj 10 éve 5 000.- Ft/hó, mely 2022-től 6 000 Ft lesz.
A Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet működését Kabai Tibor ügyvezető elnök mutatta be. A Szövetkezet eredményes évet zárt 2020-ban is, immár 220 millió Ft-os bevétellel. Már 2 millió forintot nyereségrészesedésként felosztott a tagok között az eredményhez való hozzájárulás arányában, de ez az idén tovább fog nőni.
Fontos változás még, hogy a Vízfolyam KNYSZ minden munkavállaló tagja részére átvállalja, az aktív tagok élet- és balesetbiztosításának díját.
Havi díj/fő 500 Ft, Biztosító társaság: Groupama Biztosító Zrt., Biztosítási időszak kezdete: 2019. december 1. tavaly már 200 milliós bevétel és jelentős részesedés a járt a tagoknak. A Nyugdíjas Szövetkezet májusban tartotta meg éves közgyűlését, ahol értékelte a Szövetkezet 2020.-ban elért eredményeit, egyben elfogadta az erről szóló éves pénzügyi beszámolót. Kabai Tibor ügyvezető elnök szerint eredményes évet zártak, a Szövetkezetet folyamatos növekedés jellemezte létszámban és árbevételben egyaránt. A tagok zömmel fizikai foglalkozásúak (karbantartó, raktáros, gépkezelő, villanyszerelő, hálózati ellenőr, laboráns, stb.) illetve adminisztratív munkát látnak el (ügyfélszolgálatos, biztonság technikus, gondnok, számla-ellenőr, stb.) A Szövetkezetnél előforduló legkisebb (részmunkaidős) havibér bruttó 55 eFt, a legnagyobb bruttó 620 eFt volt. A járvány a gazdálkodást alapvetően nem befolyásolta. Kiépítették a nyugdíjas mérnökök, szakértők jelenleg 33 főből álló adatbázisát is. Az elérendő cél érdekében továbbra is szoros kapcsolatot tartanak több szervezettel, a Mérnöki Kamara álláshirdetései között rendszeresen fizetett hirdetést adnak fel a vízügyi mérnöki nyugdíjas állásokra vonatkozóan. Az uszodák, fürdők részére kölcsönözhető nyugdíjas munkaerőre vonatkozóan is egy adatbázist hoztak létre., de a járvány miatt ez a projekt teljes mértékben leállt, illetve szünetel.
A konferencia egyik legjobban várt előadása volt a Nemzeti Vízművek Zrt. HR stratégiája volt. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki, többen munkáltatóként is bejelentkeztek erre a programra. Megújulás, fenntartható foglalkoztatás érdekében fogalmazódott meg a Volencsik Zsolt Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója előadásában, hogy legyen az ágazatnak egy humán stratégiája, amely a munkáltatói projekt feladat keretében elkezdődik.
Az ágazat legnagyobb kihívása azonban, hogy meg tudják tartani az embereket és képezzék őket úgy, hogy legyen jövőképük. Új innovatív HR-re van szükség, figyelni kell a munkavállalói elégedettségre. Vezérigazgató Úr megerősítette, hogy innovatív HR-re van szükség, figyelni kell a munkavállalók elégedettségére, 2020-ban a tulajdonos NVTNM kiadta a tervezési irányelveket, a cél az ágazat egészére kiterjeszteni a koncepciót. Jelenleg az államiaknál van erre lehetőség, a Nemzeti Vízművek Zrt. szeretné ha a HR stratégiai területté válna és forrása lehetne a cégeknek.
Nagy Attila, a Nemzeti Vízművek Zrt. HR Projekt vezetője részleteiben ismertette a HR stratégiát, amelyben fontosnak ítélte meg az intenzív kapcsolattartást, a karrier lehetőséget, a teljesítmény alapú motivációs rendszer, a rugalmas munkaszervezési formákat. Elhangzott még a korábbi félelmekkel kapcsolatosan, hogy nem cél a HR központosítása, társaságokra szabott HR stratégiai elképzelések kidolgozása lényeges, amiben számítanak az érdek képviseletek együttműködésére.
A VKDSZ elnöke zárszóként megköszönte az előadók, résztvevők aktivitását. Értékelte az egyes előadásokon elhangzott megállapításokat, megerősítette a jelenlévőket abban, hogy a jelenlegi változások korszakváltást jelenthetnek, mint az elmélet és gyakorlat oldaláról egyaránt. Olyan kultúra változást jelenthetnek, amelyek kedvezőbb helyzetben megfelelő együttműködéssel, az ágazat egésze, működése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. A jelenlévők szerepét méltatva munkaadó, munkavállalói minőségben együttműködésre a közös érdekek figyelembevételére hívta fel a figyelmet. Valamennyiünk közös érdeke egy olyan humán stratégia megalapozása, amiben az emberi erőforrás és a személyes és szervezeti kapcsolatok rendszere megvalósul. A VKDSZ nevében felhívással élt a jelenlévőkhöz, közös nyilatkozat megtételére szólította fel a jelenlévő szakszervezeti képviselőit, a többmunkáltatós kollektív szerződés ágazati kiterjesztéséhez.
Összeállította:
Ádám Róbert János
ügyvezető