Archive For The “Kiemelt hírek” Category
Megjelent a Kormányrendelet a veszélyhelyzetben a távmunkával kapcsolatos szabályokról!
A rendelet szövegét itt olvashatjátok:
A Kormány 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni.
(2) Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
2. § A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka
törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a
távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen
meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának
megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.
4. Záró rendelkezések
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 5. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
5. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020.
évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Lakatos Lászlóné Mártika régi, kedves és aktív szakszervezeti tagunk már nincs köztünk. Sokunkat kötnek hozzá szép emlékek, az együtt átélt események vissza-visszatérnek.
A VKDSZ nevében is őszinte részvétünket fejezzük ki a hozzátartozóknak. Mindig szeretettel fogunk gondolni rá.
Kétségbeejtő helyzetbe kerültek a hazai fürdők a covid-járvány miatt. A látogatottság több helyen szinte nullára esett szeptemberben és októberben, s emiatt a bevételek csökkenése is messze túl van már a nyár végi 40 %-on. Mivel a turisztikai célpontok többsége a termálfürdőkhöz kapcsolható, a fürdők csődje végig gyűrűzik a szállodákon, a szálláshelyeken, az éttermeken és sok más szolgáltatón is. A közvetlenül érintett mintegy 18 000 munkavállalón és családjaikon kívül a szálláshelyeken, éttermekben és más szolgáltatásokban dolgozók munkahelye is veszélybe kerül, családjaik megélhetésével együtt.
A vállalkozások szinte minden más költségüket minimumra csökkentették, már csak a munkavállalók munkabére és munkabérük közterhei maradtak. Megkezdődtek az elbocsátások a kilátástalanság miatt, s elindult a jól képzett, idegen nyelveket beszélő kollégák elvándorlása. Így a covid-járvány elvonulását követően sem lesz kivel újra indítani az ágazatot.
Szükségét érezzük, hogy szót emeljünk a fürdőágazatban dolgozó munkavállalók érdekében, remélve, hogy megfelelő kormányzati intézkedésekkel a folyamat még megállítható. Várjuk a VKDSZ által megszólított két szakminisztérium, az ITM és a PM hathatós közreműködését.
A VKDSZ a víz-, csatorna és fürdőtársaságoknál dolgozó munkavállalók országos érdekképviselete, közel 40 000 dolgozó és családtagjai érdekében jár el.
A covid-járvány okozta megbetegedéstől való félelem egyre nagyobb lelki terhet jelent a hazai munkavállalók számára. Ezért is NEM KERÜLHETNEK UTCÁRA A FÜRDŐS SZAKEMBEREK, NEM NÉLKÜLÖZHETNEK A FÜRDŐS CSALÁDOK!
Felhívjuk a fürdős kollégáinkat, szakszervezeti tagokat és nem tagokat egyaránt, hogy a tervezett foglalkoztatást érintő munkáltatói intézkedésekkel egyidőben, minden esetben keressék a VKDSZ-t térítésmentes jogi tanácsadásért, segítségért ( https://vkdszsz.hu )!
Elsőrendű és kiemelt feladat a munkahelyek megőrzése, mert minden munkavállaló mögött áll egy család. A munkavállalók nemzetgazdasági átlagtól jelentősen elmaradó munkabérének csökkentése a kialakult helyzetben nem jelent megoldást. A magyarországi ivóvíz és termálvízkincs egyedülálló páratlan értéket képvisel, a hazai turizmus alapját képező meghatározó nemzetgazdasági bevételt eredményez. Megszűnése, szétesése rövid és hosszú távon is súlyos károkat okoz a családoknak, és a hazai nemzetgazdaságnak.
A VKDSZ azt várja a kormányzattól, hogy mentse meg az ágazatot a magyar fürdős családok megélhetését!
Nincs más megoldás:
- Tavasszal alkalmazott bértámogatási megoldások újbóli bevezetése, az érintett munkáltatók számára a kifizetendő munkabérek legalább 50 %-os mértékű állami támogatásának biztosítása.
- A munkabéreket terhelő munkáltatói és munkavállalói közterhek teljes-, vagy részbeni elengedése.
- Likviditási alap létrehozása a kieső bevételek ellentételezésére.
- Egyéb költségcsökkentést jelentő intézkedések bevezetése, ÁFA csökkentés, hiteltörlesztés felfüggesztése.
A Munkavállalói Szövetség teljes mértékben egyetért és támogatja a Magyar Fürdőszövetség Covid Munkahelyvédelmi akciótervében foglaltakat.
Együtt, egymásért!
Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ)
A VKDSZ a fürdőágazat válságos helyzetével kapcsolatos megkereső levelére (lásd VKDSZ honlap) Bodó Sándor az ITM államtitkára október 6.-án fogadta a VKDSZ delegációját (Fürjes-Gábor József elnök, Szikra Zsolt fürdőágazati alelnök). A találkozóról az alábbi emlékeztető készült:
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hivatalában fogadta a VKDSZ elnökét és fürdőágazati alelnökét. A személyes konzultáción áttekintették a koronavírus-járvány szektort érintő hatásait, a foglalkoztatási, munkahelyvédelmi elképzeléseket. A felek foglalkoztak a víz-, csatorna- és fürdőtársaságok munkavállalóinak bérpiaci helyzetével, az országban tapasztalható jövedelemkülönbségekkel, az elvándorlás fékezésének eszközeivel. A szakszervezeti szövetség részéről kiemelt jelentőségű az egységes, munkakör alapú bérbesorolási és bértarifa rendszer bevezetésének, az egységes foglalkoztatási feltételeket jelentő ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének a lehetősége, amelynek megvizsgálásában a tárca közreműködését kérték. Az államtitkár jelezte: a bérjárulékok szakszervezet által felvetett csökkentése, a bevételkiesés kompenzálására alkalmas, esetleges likviditási támogatások bevezetése nem az innovációs minisztérium hatáskörébe tartozik.
A szakszervezet részéről felvetődött, hogy a kialakult válsághelyzetben és hasonló időszakokban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mellett – más nyugat-európai országok gyakorlatához hasonlóan – érdemes lenne megvizsgálni az álláskeresési támogatás ideje meghosszabbításának lehetőségét. Bodó Sándor megerősítette, hogy a kormány elsődleges célja a munkaalapú társadalom kiépítése, vagyis hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon. A foglalkoztatottak száma már magasabb, mint 2020 elején volt, ismét meghaladja a 4,5 millió főt.
A felek részéről a jövőre nézve megfogalmazódott a kölcsönös tájékoztatás, együttműködés igénye is.
A covid-járvány egyik legnagyobb vesztese a turizmus, s vele együtt a fürdőszolgáltatás. Már a tavaszi hullámnál is volt olyan fürdőtársaság, mely drasztikus létszámleépítéssel kívánta kompenzálni a járvány miatti gyakran felére vagy még alacsonyabb szintre visszaesett látogatottság okozta bevétel kiesést. Az átmeneti nyári fellendülés után az ősz hasonlóan nagy csapást mért az ágazatra, mint a tavaszi. A társaságok lassan bedőlnek. Az első komolyabb rossz hír a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél tervezett közel száz fős elbocsátás volt, de már van tudomásunk máshol is a leépítés elindulásának. A VKDSZ azonnal lépett mind a BGYH Zrt. ügyében, mind pedig ágazati szinten. A két, a témában írt levelet mellékeljük. Törekszünk a Magyar Fürdőszövetséggel is minél szorosabb kapcsolatot kiépíteni, hogy a szakmai szervezet információit is fel tudjuk használni a további lépésekben, tárgyalásokkor. Támogatjuk törekvéseiket, melyek a működő képesség fenntartását és a munkaerő megőrzését szolgálják.
A helyzet súlyosságát nemcsak a szakszervezetünk érzékeli, mert néhány órával a levél elküldése után egyeztettek a VKDSZ elnökével, s az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár a következő hét keddjén fogadja a VKDSZ delegációját.
Kérünk minden fürdőágazati munkavállalót, hogy a társaságuknál esetlegesen bekövetkező hasonló események esetén haladéktalanul értesítse a VKDSZ-t (Fürjes-Gábor József, elnök: furjes@ervzrt.hu tel.: 30/228 8069, Ádám Róbert János, ügyvezető adamrobert@vkdszsz.hu tel.: 30/6401463, illetve munkaügyi szakértőnket: Fábián György, fabiangyorgy@upcmail.hu tel.: 30/977 3074. ) Különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bármely megállapodás – akár egyéni, akár csoportos – aláírása előtt kérjék a VKDSZ érdekvédelmi értékelését, tanácsait.
Levél Kiss Ambrusnak (letölthető itt)
Sokszor lehetett – különösen a szocializmusban – hallani, hogy „legfőbb érték az ember”. Ma is sok hasonló szlogen árad felénk a médiában. De vajon tényleg megkapjuk azt a megbecsülést akár a hétköznapokban, akár a munkahelyen, akár a társadalmi életben vagy a családban, mely alapján úgy érezhetjük, hogy tényleg a „legfőbb érték az ember”? A pandémiás helyzet is megmutatta, hogy sok esetben a – kényszerű – gazdasági nyomásra gyorsan megváltak a munkavállalóktól a cégek. Számos munkahelyen csökkentek a bérek, megvontak juttatásokat. Természetesen a többségre jellemző volt, hogy igyekezett megőrizni a képzett, lojális és az adott cég tevékenységében jártas munkavállalót.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) alapértéke az emberek, a munkavállalók érdekeinek képviselete. S ezek között a képviselendő érdekek között szerepel a megbecsülés is, mely egyik formája a díjazás, a kitűntetés. Egy érdekképviseleti szervezetnek tényleg a legfőbb értéke kell legyen az ember, a munkavállaló.
Elmegyünk a rendkívüli teljesítmények mellett, mert természetesnek vesszük. Elfelejtjük azokat megköszönni, elfelejtjük egyáltalán, hogy megtörténtek. Nem gondolunk arra, hogy egy szelet kenyér vagy egy pohár víz mögött micsoda – gyakran különleges – teljesítmény van, pedig az a kenyér és az a víz ott volt a koronavírus-járvány idején is. Valakik azért az egészségüket kockáztatták – ahogy közülünk is sokan.
Fürjes-Gábor József VKDSZ elnök és az elismerésben részesülők
A víziközmű szolgáltatás, a víziközmű ágazat járvány-gócpont kialakulása nélkül „megúszta” a járvány első hullámát. Sok munka, szervezés, áldozatvállalás árán. Sok-sok munkavállaló járt ugyanúgy a csőtörések javítására, tocsogott térdig a szennyvízben. Számos intézkedés született, mely védeni volt hivatott a munkást vagy az irodai dolgozót a fertőződéstől. Készültek forgatókönyvek a „legrosszabbra” is. Hogyan fog szolgáltatni az ágazat, ha a munkavállalók között is járvány tör ki? Ki megy ki a hálózatra? Ki fog a műhelyben dolgozni? Ki veszi a hibajelet a diszpécser központban?
A Zalavíz Zrt. bevezette a vészhelyzetre vonatkozó munkarendet is néhány alkalmazottja számára. Öten két hónapon át elszigetelt körülmények között, családjukat is teljesen nélkülözve éltek és dolgoztak. Napi 24 órás ügyeletben végezték a hibaelhárítási feladatokat. Egy panzióban izolálva kollégáik megfertőződése esetén is fenn tudták volna tartani az alapvető szolgáltatást. Kertész Zsolt, Molnár László, Szabó Miklós, Uram Péter és Stummer Jenő önként vállalták a nehéz helyzetet úgy, hogy nem tudták mindez meddig fog tartani. Saját bevallásuk szerint nem is volt idejük sokat gondolkodni ezen a kérdésen, mert sok volt a tennivaló.
Június utolsó napján munkahelyükön kereste meg őket a VKDSZ elnöke, alelnöke és ügyvezetője. Köszönetüket és megbecsülésüket fejezték ki a – sajtóban hétköznapi hőseinkként megjelent – szakembereknek.
Amhoffer András elnök-vezérigazgató köszöntője után Fürjes-Gábor József VKDSZ elnök elmondta, hogy elismertjük a teljesítményt, a kockázatvállalást, a rendkívüli megpróbáltatások elviselését, melyet a VKDSZ anyagi elismerése átadásával is kifejezett. Elmondta, hogy hazánk sikeresen kezelte a covid-19 járvány első hullámát, melyben meghatározó szerepe volt a rendszeres tisztálkodásnak. Ehhez nélkülözhetetlen volt a tiszta és egészséges ivóvíz, melyet folyamatosan szolgáltatva a „zalavizesek” és az ágazat valamennyi munkavállalója hozzájárult az ország sikeréhez.
VKDSZ
A médiából ismert, sőt sokak számára kemény stílusa miatt hírhedt dr. Csernus Imre, orvos, pszichológus, pszichiáter a VKDSZ Elnökségének tartott tréninget. A több sportegyesületnél és nemzeti válogatottnál is dolgozó szakember „őszinteséget és laza tudatosságot” vár a csapatoktól. Lelki, szellemi felkészítése erősíti a sportolókat és együtteseket. Céljai, elvárásai a „vizes” szakszervezet vezetői esetében sem voltak mások.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) kihelyezett Elnökségi ülést tartott a vírus-válság utáni helyzet elemzésére, az ágazat várható átalakítására való felkészülés érdekében és stratégiai céljai meghatározására július elején az ÉRV Zrt. Gátőrházában.
A fontos tárgyalások mellett jutott idő csapatépítésre, képzésre, az önbizalom fejlesztésére is. A napirendek folytatásaként a meghívott előadó dr. Csernus Imre volt. Interaktív előadása az önbizalom erősítéséről szólt. Az érdekvédelmi munkában meghatározó, hogy a tárgyaló partnerek mit látnak? Egy magabiztos, döntésképes partnert vagy egy frusztrált, félelmekkel, bizonytalanságokkal teli embert?
Csernus Imre bemutatta, hogy az önbizalom – az egyén számára egyfajta tisztelet kivívása, melyhez kell a konfliktus megoldás, kell a sikerélmény. Az önbizalomnak vannak racionális és emocionális gyökerei és van kisugárzása. Ez utóbbi egy konfliktus megoldásában megnyilvánul. Kell a magabiztosság, kell a felelősségvállalás, kell a „felnőtt” hozzáállás valamint a döntésképesség.
|
Csernus Imre a maga jól ismert lazaságával és kendőzetlen stílusával a VKDSZ-nél is igyekezett sokkolni a hallgatóságot. Módszerével kibillenti a partnereket a nyugodt, kényelmi álláspontból, provokál, majd lecsap. A legkisebb bizonytalanságot, kétkedést felismeri. A metakommunikáció apró jeleit figyeli és azonnal rákérdez, beleszúr az érintettbe. Ez a többieket is éberré és befogadóbbé teszi. Módszere ez alkalommal is bevált. |
Ha van konfliktus-zavar, akkor megalkuvó lesz az ember. Ha a félelmek nyernek, az önbecsülés csökken, el kezd az ember megfelelni másoknak, hogy szeressék. Jön: a „nyelek hallgatok, tűrök” hozzáállás. Ez pedig egy szakszervezeti vezetőnél nem megengedhető és nem is eredményes.
A probléma kezelés első lépése, hogy ki kell mondani, tudatosítani kell, aztán megkeresni a megoldási lehetőségeket, de mindemellett kell a HIT. Hinni kell önmagunkban, hogy meg tudjuk oldani a problémát.
A résztvevők mindegyikét mélyen megérintette az előadás, mely közben véleményeket is mondhattak, kérdezhettek. A megismert összefüggések segítségükre lesznek a hatékonyabb, eredményesebb érdekvédelmi munkában – csakúgy, mint a sportban láttuk.
A veszélyről, az áldozatvállalásról, a másokért kockázatot vállaló, egészségét, életét veszélyeztető emberekről – egyszóval: a „hétköznapi hőseinkről” – azonnal eszünkbe jut: a tűzoltó, a mentős, a katona, az orvos, a nővér. De vajon nem tartozik-e ide az is, aki ha kell szennyvízet tisztít, szennyezett aknákban szerel vagy laboratóriumban vizsgál rothadó iszapot azért, hogy ha kinyitjuk a csapot vagy kiengedjük a fürdővizet, a csapból iható víz folyjon, a fürdővíz, a használt víz tisztítóba kerüljön? Mert a természet számára ez jelenti az életet. Egyértelmű a válasz: nem, nem gondoljuk, pedig nincs különbség áldozatvállalás és áldozatvállalás között. A csatornahálózaton, az aknákban, a szennyvíztisztító telepeken, a laboratóriumokban a munkavállalók közvetlenül kapcsolatba kerülnek a legkülönbözőbb fertőző baktériummal, vírussal. Vállalják, hogy fertőzést kaphatnak, hogy bármennyire is el akarják kerülni azt családjukhoz is hazavihetik. Nincs hétvége, nincs ünnep, nincs szabadidő amikor ne kellene műszakba járni, a hibát elhárítani. A szolgáltatás folyamatos – és a munka is.
A koronavírus-járvány két dolgot biztosan megmutatott. Az egyik, hogy minden amit megszoktunk az egyik pillanatról a másikra megváltozhat. A másik, hogy ott vannak vagy lehetnek a környékünkön láthatatlan kis lények, melyek veszélyeztethetik az egészségünket vagy akár az életünket is, de nem tudjuk biztosan hol vannak.
Nehéz ilyen körülmények között élni. Aggódás, izgalom, nyomasztó bizonytalanság. Pedig vannak akik nap mint nap kiteszik magukat a veszélynek és kapcsolatba kerülnek a kis élőlényekkel nem tudva melyekkel érintkeznek, melyekkel nem és azok vajon veszélyesek-e vagy nem. Kevésbé tudatosult a társadalmi közgondolkodásban, milyen veszélyt vállalnak azok, és milyen áldozatos munkával jár együtt nap mint nap a földi élet, és a természet egyensúlyának, a létezésünknek a fenntartása. Az alapellátás humánszolgáltatás, a feladatot ellátó kollégák sokszor ellenszolgáltatás nélkül, jelentős többlet munkavégzés árán tesznek eleget kötelezettségüknek. Ezt a nem kívánt helyzetet, munkafeltételeket a vírusjárvány még tovább rontotta. Egy újabb veszélyforrás mellett kell biztosítani az egészséghez és az élethez alapvető ivóvizet – megváltozott, sokkal embert próbálóbb körülmények között.
A három megyében is szolgáltató Zalavíz Zrt. munkavállalóinak példája jól szemlélteti mi az, az igazi áldozatvállalás a közszolgáltatásért. Az esetről a helyi televízió is tudósított egy riport műsorban „Hétköznapi hősök” címmel. A koronavírus-járvány rendhagyó munkarendet kívánt a szolgáltató dolgozóitól, megváltozott a csoportbeosztás, a műszakbeosztás. A szellemi munkát végzők szinte mindannyian, otthoni munkavégzésben dolgoztak. De néhányan még ennél is nagyobb terhet vállaltak. Két hónapon át izolált, elkülönített, elszigetelt körülmények között, családjukat is teljesen nélkülözve éltek és dolgoztak. Napi 24 órás ügyeletben végezték a hibaelhárítási feladatokat. Ők voltak a „biztos tartalék”, arra az esetre ha kollégáik már megfertőződtek volna.
Teljesen elzárva a vírusfertőződéstől, biztosítva a víziközmű szolgáltatás folyamatosságát akkor is, ha a tömeges járványhelyzet előáll. Kertész Zsolt, Molnár László, Szabó Miklós, Uram Péter és Stummer Jenő két hosszú hónapot töltött távol a családjától azért, hogy elzártan, mindenkitől távol álljanak készenlétben, bármikor „bevethetően”. Állták a sarat derekasan, ott dolgoztak a háttérben készülve a legrosszabbra, hogy nekünk, családjainknak akkor is legyen elérhető tiszta ivóvíz. Ahogy a hétköznapokban, úgy most sem igazán figyelt rá senki, hogy egy pohár vízért valakik akár az egészségüket is kockáztatják.
A vízügyi ágazat országos szakszervezeti szövetsége, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete (VKDSZ) évek óta dolgozik azon, hogy tudatosuljon a társadalomban, az élet legalapvetőbb feltételének, a víznek biztosítása valamint az elhasznált, elszennyeződött víz ismételten felhasználhatóvá tétele kiemelt fontosságú, s az ezért dolgozók megbecsülése nagyobb megbecsülést érdemel. A pandémiás körülmények közötti helyzetben a legfontosabb volt a mindennapi kapcsolat, a szakértői támogatás, a munkáltatói intézkedések kontrollja, a megfelelő munkakörülmények, és a családok megélhetésének biztosítása.
A VKDSZ folyamatosan gyűjtötte, elemezte, értékelte a munkahelyi történéseket, egyedi esetekben eljárt, befolyással volt a tervezett intézkedésekre. A tisztségviselők ott voltak a mindennapokban, helyi szintű kezdeményezésekkel, vitákkal, konfliktusokkal, megállapodásokkal rendezték a munkavállalói létbiztonságot. A szándék az, hogy a víziközmű szolgáltatásban dolgozó munkavállalók fontossága jobban beépüljön a köztudatba. A Zalavizes kollégák, ennek az öt EMBERNEK az áldozatvállalása segíthet abban, hogy megváltozzék az általános szemlélet a vizes szakmáról, erről a nélkülözhetetlen, anyagiakkal nem mérhető humánszolgáltatásról.
A vírus ideje alatt, sajnos még hosszú ideig a tisztálkodás, a kézmosás, a fertőzés megelőzésének a lehetőségét jelenti. A csap kinyitásának, az ivóvíznek, a szennyvíz elvezetésnek a természetességét sok-sok ember munkája biztosítja – ahogyan élesben is megtapasztalhattuk. Köszönjük a „hétköznapi hőseinknek”, az ötnek és valamennyinek. A vírus járvány megelőző intézkedéseiben, az ország sikerében a víznek is nagy szerepe volt és lesz.
VKDSZ
2020.06.16.