Archive For The “Kiemelt hírek” Category
Tisztelt Munkatársaink!
Számos kedvezményt vezetett már be a kormány a veszélyhelyzet első hónapjában, jelenleg pedig egy általános, minden gazdasági ágazatot segítő, gazdásági-növekedési akcióterv részletein dolgozik – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.
A koronavírus-járvány elleni küzdelemben az emberek életének és egészségének a védelme mellett fontos az is, hogy a korlátozásokkal leginkább érintett ágazatokat, az ott dolgozókat segítse a kormány,
A november 11-e óta hatályba lépő kormányzati intézkedések nemcsak a gazdasági szereplőknek, hanem a családoknak és a lakosságnak is könnyebbséget jelenthetnek.Az elsőként meghozott intézkedés, az azonnali bértámogatási és adóügyi segítség a bezárások ellenére a vendéglátás és a szabadidő területén több mint 170 ezer, a szálláshelyeknél pedig közel 30 ezer munkahelyet védhet.
A veszélyhelyzetre specializált bértámogatási program a bruttó bérek 50 százalékát fedezi. A juttatást bruttó 483 ezer forintos fizetésig maradéktalanul, afelett pedig a minimálbér összegének másfélszereséig lehet érvényesíteni, és akár a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is igénybe lehet venni – részletezte az államtitkár.
A vendéglátásban és a szabadidős ágazatban működő vállalkozásokat a kormány a munkáltatói adóterhek novemberi megfizetése alól is mentesítette. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az adóügyi könnyítés csaknem 15 ezer vállalkozást érint, amelyeknek összességében 5 milliárd forint adót nem kell megfizetniük.
A szálláshelyeket a kijárási korlátozások idején a kormány azzal segíti, hogy megtéríti az érintetteknek az előzetes foglalások alapján számított bevételkiesés 80 százalékát. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint novemberre 928 ezer vendégéjszakát rögzítettek, ami több mint 11 ezer szálláshelynek közel nettó 15 milliárd forint értékű támogatást jelent. Ennek a támogatásnak, éppúgy, mint az előző kettőnek, az adóügyinek és a bértámogatásinak is, az a feltétele, hogy a munkavállalókat ne bocsássák el, és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra.
November 14-én lépett hatályba az az intézkedés, amely az éttermek zárva tartásának átmeneti időszakára az eddigi 27 százalékról öt százalékra csökkentette a kiszállított ételek áfáját – folytatta a felsorolást az államtitkár. Mint mondta: a célzott áfacsökkentés szervesen illeszkedik a kormány veszélyhelyzet idején meghozott intézkedéseinek a sorába, amelyek a munkahelyek megőrzése mellett a gazdaság működésének fenntartását is szolgálják.
A veszélyhelyzetben a családok, a lakosság ügyintézési terheit is csökkentette a kormány – emelte ki az államtitkár. A járvány terjedésének megfékezése érdekében ugyanis meghosszabbította a lejáró személyi okmányok érvényességét. A november 4-e után lejáró igazolványok a jelenlegi veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig még használhatók maradnak.
A digitális oktatásban résztvevő családokat ingyenes internet-hozzáféréssel segíti a kormány a veszélyhelyzet idején – tért ki a tanároknak és diákoknak egyaránt járó kedvezményre Tállai András. A 30 napos kedvezményt – amely a fennálló és az újonnan kötött szerződésekre is érvényes – a szolgáltató a decemberi számlán írja jóvá.
Az államtitkár megemlítette még a fuvarozókat érintő könnyítést, amely – épp úgy, mint a koronavírus-járvány első szakaszában – felfüggesztette a hétvégi kamionstopot. Így a magyar vállalkozások rugalmasabban szervezhetik fuvarozási feladataikat, gyorsabbá válhat az üzletek, gyárak ellátása, a raktárak feltöltése és a késztermékek elszállítása. (Forrás: Magyarország Kormánya)
Megjelent a Kormányrendelet a veszélyhelyzetben a távmunkával kapcsolatos szabályokról!
A rendelet szövegét itt olvashatjátok:
A Kormány 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni.
(2) Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
2. § A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka
törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a
távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen
meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának
megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.
4. Záró rendelkezések
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 5. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
5. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020.
évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Lakatos Lászlóné Mártika régi, kedves és aktív szakszervezeti tagunk már nincs köztünk. Sokunkat kötnek hozzá szép emlékek, az együtt átélt események vissza-visszatérnek.
A VKDSZ nevében is őszinte részvétünket fejezzük ki a hozzátartozóknak. Mindig szeretettel fogunk gondolni rá.
Kétségbeejtő helyzetbe kerültek a hazai fürdők a covid-járvány miatt. A látogatottság több helyen szinte nullára esett szeptemberben és októberben, s emiatt a bevételek csökkenése is messze túl van már a nyár végi 40 %-on. Mivel a turisztikai célpontok többsége a termálfürdőkhöz kapcsolható, a fürdők csődje végig gyűrűzik a szállodákon, a szálláshelyeken, az éttermeken és sok más szolgáltatón is. A közvetlenül érintett mintegy 18 000 munkavállalón és családjaikon kívül a szálláshelyeken, éttermekben és más szolgáltatásokban dolgozók munkahelye is veszélybe kerül, családjaik megélhetésével együtt.
A vállalkozások szinte minden más költségüket minimumra csökkentették, már csak a munkavállalók munkabére és munkabérük közterhei maradtak. Megkezdődtek az elbocsátások a kilátástalanság miatt, s elindult a jól képzett, idegen nyelveket beszélő kollégák elvándorlása. Így a covid-járvány elvonulását követően sem lesz kivel újra indítani az ágazatot.
Szükségét érezzük, hogy szót emeljünk a fürdőágazatban dolgozó munkavállalók érdekében, remélve, hogy megfelelő kormányzati intézkedésekkel a folyamat még megállítható. Várjuk a VKDSZ által megszólított két szakminisztérium, az ITM és a PM hathatós közreműködését.
A VKDSZ a víz-, csatorna és fürdőtársaságoknál dolgozó munkavállalók országos érdekképviselete, közel 40 000 dolgozó és családtagjai érdekében jár el.
A covid-járvány okozta megbetegedéstől való félelem egyre nagyobb lelki terhet jelent a hazai munkavállalók számára. Ezért is NEM KERÜLHETNEK UTCÁRA A FÜRDŐS SZAKEMBEREK, NEM NÉLKÜLÖZHETNEK A FÜRDŐS CSALÁDOK!
Felhívjuk a fürdős kollégáinkat, szakszervezeti tagokat és nem tagokat egyaránt, hogy a tervezett foglalkoztatást érintő munkáltatói intézkedésekkel egyidőben, minden esetben keressék a VKDSZ-t térítésmentes jogi tanácsadásért, segítségért ( https://vkdszsz.hu )!
Elsőrendű és kiemelt feladat a munkahelyek megőrzése, mert minden munkavállaló mögött áll egy család. A munkavállalók nemzetgazdasági átlagtól jelentősen elmaradó munkabérének csökkentése a kialakult helyzetben nem jelent megoldást. A magyarországi ivóvíz és termálvízkincs egyedülálló páratlan értéket képvisel, a hazai turizmus alapját képező meghatározó nemzetgazdasági bevételt eredményez. Megszűnése, szétesése rövid és hosszú távon is súlyos károkat okoz a családoknak, és a hazai nemzetgazdaságnak.
A VKDSZ azt várja a kormányzattól, hogy mentse meg az ágazatot a magyar fürdős családok megélhetését!
Nincs más megoldás:
- Tavasszal alkalmazott bértámogatási megoldások újbóli bevezetése, az érintett munkáltatók számára a kifizetendő munkabérek legalább 50 %-os mértékű állami támogatásának biztosítása.
- A munkabéreket terhelő munkáltatói és munkavállalói közterhek teljes-, vagy részbeni elengedése.
- Likviditási alap létrehozása a kieső bevételek ellentételezésére.
- Egyéb költségcsökkentést jelentő intézkedések bevezetése, ÁFA csökkentés, hiteltörlesztés felfüggesztése.
A Munkavállalói Szövetség teljes mértékben egyetért és támogatja a Magyar Fürdőszövetség Covid Munkahelyvédelmi akciótervében foglaltakat.
Együtt, egymásért!
Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ)
A VKDSZ a fürdőágazat válságos helyzetével kapcsolatos megkereső levelére (lásd VKDSZ honlap) Bodó Sándor az ITM államtitkára október 6.-án fogadta a VKDSZ delegációját (Fürjes-Gábor József elnök, Szikra Zsolt fürdőágazati alelnök). A találkozóról az alábbi emlékeztető készült:
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hivatalában fogadta a VKDSZ elnökét és fürdőágazati alelnökét. A személyes konzultáción áttekintették a koronavírus-járvány szektort érintő hatásait, a foglalkoztatási, munkahelyvédelmi elképzeléseket. A felek foglalkoztak a víz-, csatorna- és fürdőtársaságok munkavállalóinak bérpiaci helyzetével, az országban tapasztalható jövedelemkülönbségekkel, az elvándorlás fékezésének eszközeivel. A szakszervezeti szövetség részéről kiemelt jelentőségű az egységes, munkakör alapú bérbesorolási és bértarifa rendszer bevezetésének, az egységes foglalkoztatási feltételeket jelentő ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének a lehetősége, amelynek megvizsgálásában a tárca közreműködését kérték. Az államtitkár jelezte: a bérjárulékok szakszervezet által felvetett csökkentése, a bevételkiesés kompenzálására alkalmas, esetleges likviditási támogatások bevezetése nem az innovációs minisztérium hatáskörébe tartozik.
A szakszervezet részéről felvetődött, hogy a kialakult válsághelyzetben és hasonló időszakokban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mellett – más nyugat-európai országok gyakorlatához hasonlóan – érdemes lenne megvizsgálni az álláskeresési támogatás ideje meghosszabbításának lehetőségét. Bodó Sándor megerősítette, hogy a kormány elsődleges célja a munkaalapú társadalom kiépítése, vagyis hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon. A foglalkoztatottak száma már magasabb, mint 2020 elején volt, ismét meghaladja a 4,5 millió főt.
A felek részéről a jövőre nézve megfogalmazódott a kölcsönös tájékoztatás, együttműködés igénye is.
A covid-járvány egyik legnagyobb vesztese a turizmus, s vele együtt a fürdőszolgáltatás. Már a tavaszi hullámnál is volt olyan fürdőtársaság, mely drasztikus létszámleépítéssel kívánta kompenzálni a járvány miatti gyakran felére vagy még alacsonyabb szintre visszaesett látogatottság okozta bevétel kiesést. Az átmeneti nyári fellendülés után az ősz hasonlóan nagy csapást mért az ágazatra, mint a tavaszi. A társaságok lassan bedőlnek. Az első komolyabb rossz hír a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél tervezett közel száz fős elbocsátás volt, de már van tudomásunk máshol is a leépítés elindulásának. A VKDSZ azonnal lépett mind a BGYH Zrt. ügyében, mind pedig ágazati szinten. A két, a témában írt levelet mellékeljük. Törekszünk a Magyar Fürdőszövetséggel is minél szorosabb kapcsolatot kiépíteni, hogy a szakmai szervezet információit is fel tudjuk használni a további lépésekben, tárgyalásokkor. Támogatjuk törekvéseiket, melyek a működő képesség fenntartását és a munkaerő megőrzését szolgálják.
A helyzet súlyosságát nemcsak a szakszervezetünk érzékeli, mert néhány órával a levél elküldése után egyeztettek a VKDSZ elnökével, s az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár a következő hét keddjén fogadja a VKDSZ delegációját.
Kérünk minden fürdőágazati munkavállalót, hogy a társaságuknál esetlegesen bekövetkező hasonló események esetén haladéktalanul értesítse a VKDSZ-t (Fürjes-Gábor József, elnök: furjes@ervzrt.hu tel.: 30/228 8069, Ádám Róbert János, ügyvezető adamrobert@vkdszsz.hu tel.: 30/6401463, illetve munkaügyi szakértőnket: Fábián György, fabiangyorgy@upcmail.hu tel.: 30/977 3074. ) Különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bármely megállapodás – akár egyéni, akár csoportos – aláírása előtt kérjék a VKDSZ érdekvédelmi értékelését, tanácsait.
Levél Kiss Ambrusnak (letölthető itt)