Archive For The “Kiemelt hírek” Category
Sokszor lehetett – különösen a szocializmusban – hallani, hogy „legfőbb érték az ember”. Ma is sok hasonló szlogen árad felénk a médiában. De vajon tényleg megkapjuk azt a megbecsülést akár a hétköznapokban, akár a munkahelyen, akár a társadalmi életben vagy a családban, mely alapján úgy érezhetjük, hogy tényleg a „legfőbb érték az ember”? A pandémiás helyzet is megmutatta, hogy sok esetben a – kényszerű – gazdasági nyomásra gyorsan megváltak a munkavállalóktól a cégek. Számos munkahelyen csökkentek a bérek, megvontak juttatásokat. Természetesen a többségre jellemző volt, hogy igyekezett megőrizni a képzett, lojális és az adott cég tevékenységében jártas munkavállalót.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) alapértéke az emberek, a munkavállalók érdekeinek képviselete. S ezek között a képviselendő érdekek között szerepel a megbecsülés is, mely egyik formája a díjazás, a kitűntetés. Egy érdekképviseleti szervezetnek tényleg a legfőbb értéke kell legyen az ember, a munkavállaló.
Elmegyünk a rendkívüli teljesítmények mellett, mert természetesnek vesszük. Elfelejtjük azokat megköszönni, elfelejtjük egyáltalán, hogy megtörténtek. Nem gondolunk arra, hogy egy szelet kenyér vagy egy pohár víz mögött micsoda – gyakran különleges – teljesítmény van, pedig az a kenyér és az a víz ott volt a koronavírus-járvány idején is. Valakik azért az egészségüket kockáztatták – ahogy közülünk is sokan.
Fürjes-Gábor József VKDSZ elnök és az elismerésben részesülők
A víziközmű szolgáltatás, a víziközmű ágazat járvány-gócpont kialakulása nélkül „megúszta” a járvány első hullámát. Sok munka, szervezés, áldozatvállalás árán. Sok-sok munkavállaló járt ugyanúgy a csőtörések javítására, tocsogott térdig a szennyvízben. Számos intézkedés született, mely védeni volt hivatott a munkást vagy az irodai dolgozót a fertőződéstől. Készültek forgatókönyvek a „legrosszabbra” is. Hogyan fog szolgáltatni az ágazat, ha a munkavállalók között is járvány tör ki? Ki megy ki a hálózatra? Ki fog a műhelyben dolgozni? Ki veszi a hibajelet a diszpécser központban?
A Zalavíz Zrt. bevezette a vészhelyzetre vonatkozó munkarendet is néhány alkalmazottja számára. Öten két hónapon át elszigetelt körülmények között, családjukat is teljesen nélkülözve éltek és dolgoztak. Napi 24 órás ügyeletben végezték a hibaelhárítási feladatokat. Egy panzióban izolálva kollégáik megfertőződése esetén is fenn tudták volna tartani az alapvető szolgáltatást. Kertész Zsolt, Molnár László, Szabó Miklós, Uram Péter és Stummer Jenő önként vállalták a nehéz helyzetet úgy, hogy nem tudták mindez meddig fog tartani. Saját bevallásuk szerint nem is volt idejük sokat gondolkodni ezen a kérdésen, mert sok volt a tennivaló.
Június utolsó napján munkahelyükön kereste meg őket a VKDSZ elnöke, alelnöke és ügyvezetője. Köszönetüket és megbecsülésüket fejezték ki a – sajtóban hétköznapi hőseinkként megjelent – szakembereknek.
Amhoffer András elnök-vezérigazgató köszöntője után Fürjes-Gábor József VKDSZ elnök elmondta, hogy elismertjük a teljesítményt, a kockázatvállalást, a rendkívüli megpróbáltatások elviselését, melyet a VKDSZ anyagi elismerése átadásával is kifejezett. Elmondta, hogy hazánk sikeresen kezelte a covid-19 járvány első hullámát, melyben meghatározó szerepe volt a rendszeres tisztálkodásnak. Ehhez nélkülözhetetlen volt a tiszta és egészséges ivóvíz, melyet folyamatosan szolgáltatva a „zalavizesek” és az ágazat valamennyi munkavállalója hozzájárult az ország sikeréhez.
VKDSZ
A médiából ismert, sőt sokak számára kemény stílusa miatt hírhedt dr. Csernus Imre, orvos, pszichológus, pszichiáter a VKDSZ Elnökségének tartott tréninget. A több sportegyesületnél és nemzeti válogatottnál is dolgozó szakember „őszinteséget és laza tudatosságot” vár a csapatoktól. Lelki, szellemi felkészítése erősíti a sportolókat és együtteseket. Céljai, elvárásai a „vizes” szakszervezet vezetői esetében sem voltak mások.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) kihelyezett Elnökségi ülést tartott a vírus-válság utáni helyzet elemzésére, az ágazat várható átalakítására való felkészülés érdekében és stratégiai céljai meghatározására július elején az ÉRV Zrt. Gátőrházában.
A fontos tárgyalások mellett jutott idő csapatépítésre, képzésre, az önbizalom fejlesztésére is. A napirendek folytatásaként a meghívott előadó dr. Csernus Imre volt. Interaktív előadása az önbizalom erősítéséről szólt. Az érdekvédelmi munkában meghatározó, hogy a tárgyaló partnerek mit látnak? Egy magabiztos, döntésképes partnert vagy egy frusztrált, félelmekkel, bizonytalanságokkal teli embert?
Csernus Imre bemutatta, hogy az önbizalom – az egyén számára egyfajta tisztelet kivívása, melyhez kell a konfliktus megoldás, kell a sikerélmény. Az önbizalomnak vannak racionális és emocionális gyökerei és van kisugárzása. Ez utóbbi egy konfliktus megoldásában megnyilvánul. Kell a magabiztosság, kell a felelősségvállalás, kell a „felnőtt” hozzáállás valamint a döntésképesség.
|
Csernus Imre a maga jól ismert lazaságával és kendőzetlen stílusával a VKDSZ-nél is igyekezett sokkolni a hallgatóságot. Módszerével kibillenti a partnereket a nyugodt, kényelmi álláspontból, provokál, majd lecsap. A legkisebb bizonytalanságot, kétkedést felismeri. A metakommunikáció apró jeleit figyeli és azonnal rákérdez, beleszúr az érintettbe. Ez a többieket is éberré és befogadóbbé teszi. Módszere ez alkalommal is bevált. |
Ha van konfliktus-zavar, akkor megalkuvó lesz az ember. Ha a félelmek nyernek, az önbecsülés csökken, el kezd az ember megfelelni másoknak, hogy szeressék. Jön: a „nyelek hallgatok, tűrök” hozzáállás. Ez pedig egy szakszervezeti vezetőnél nem megengedhető és nem is eredményes.
A probléma kezelés első lépése, hogy ki kell mondani, tudatosítani kell, aztán megkeresni a megoldási lehetőségeket, de mindemellett kell a HIT. Hinni kell önmagunkban, hogy meg tudjuk oldani a problémát.
A résztvevők mindegyikét mélyen megérintette az előadás, mely közben véleményeket is mondhattak, kérdezhettek. A megismert összefüggések segítségükre lesznek a hatékonyabb, eredményesebb érdekvédelmi munkában – csakúgy, mint a sportban láttuk.
A veszélyről, az áldozatvállalásról, a másokért kockázatot vállaló, egészségét, életét veszélyeztető emberekről – egyszóval: a „hétköznapi hőseinkről” – azonnal eszünkbe jut: a tűzoltó, a mentős, a katona, az orvos, a nővér. De vajon nem tartozik-e ide az is, aki ha kell szennyvízet tisztít, szennyezett aknákban szerel vagy laboratóriumban vizsgál rothadó iszapot azért, hogy ha kinyitjuk a csapot vagy kiengedjük a fürdővizet, a csapból iható víz folyjon, a fürdővíz, a használt víz tisztítóba kerüljön? Mert a természet számára ez jelenti az életet. Egyértelmű a válasz: nem, nem gondoljuk, pedig nincs különbség áldozatvállalás és áldozatvállalás között. A csatornahálózaton, az aknákban, a szennyvíztisztító telepeken, a laboratóriumokban a munkavállalók közvetlenül kapcsolatba kerülnek a legkülönbözőbb fertőző baktériummal, vírussal. Vállalják, hogy fertőzést kaphatnak, hogy bármennyire is el akarják kerülni azt családjukhoz is hazavihetik. Nincs hétvége, nincs ünnep, nincs szabadidő amikor ne kellene műszakba járni, a hibát elhárítani. A szolgáltatás folyamatos – és a munka is.
A koronavírus-járvány két dolgot biztosan megmutatott. Az egyik, hogy minden amit megszoktunk az egyik pillanatról a másikra megváltozhat. A másik, hogy ott vannak vagy lehetnek a környékünkön láthatatlan kis lények, melyek veszélyeztethetik az egészségünket vagy akár az életünket is, de nem tudjuk biztosan hol vannak.
Nehéz ilyen körülmények között élni. Aggódás, izgalom, nyomasztó bizonytalanság. Pedig vannak akik nap mint nap kiteszik magukat a veszélynek és kapcsolatba kerülnek a kis élőlényekkel nem tudva melyekkel érintkeznek, melyekkel nem és azok vajon veszélyesek-e vagy nem. Kevésbé tudatosult a társadalmi közgondolkodásban, milyen veszélyt vállalnak azok, és milyen áldozatos munkával jár együtt nap mint nap a földi élet, és a természet egyensúlyának, a létezésünknek a fenntartása. Az alapellátás humánszolgáltatás, a feladatot ellátó kollégák sokszor ellenszolgáltatás nélkül, jelentős többlet munkavégzés árán tesznek eleget kötelezettségüknek. Ezt a nem kívánt helyzetet, munkafeltételeket a vírusjárvány még tovább rontotta. Egy újabb veszélyforrás mellett kell biztosítani az egészséghez és az élethez alapvető ivóvizet – megváltozott, sokkal embert próbálóbb körülmények között.
A három megyében is szolgáltató Zalavíz Zrt. munkavállalóinak példája jól szemlélteti mi az, az igazi áldozatvállalás a közszolgáltatásért. Az esetről a helyi televízió is tudósított egy riport műsorban „Hétköznapi hősök” címmel. A koronavírus-járvány rendhagyó munkarendet kívánt a szolgáltató dolgozóitól, megváltozott a csoportbeosztás, a műszakbeosztás. A szellemi munkát végzők szinte mindannyian, otthoni munkavégzésben dolgoztak. De néhányan még ennél is nagyobb terhet vállaltak. Két hónapon át izolált, elkülönített, elszigetelt körülmények között, családjukat is teljesen nélkülözve éltek és dolgoztak. Napi 24 órás ügyeletben végezték a hibaelhárítási feladatokat. Ők voltak a „biztos tartalék”, arra az esetre ha kollégáik már megfertőződtek volna.
Teljesen elzárva a vírusfertőződéstől, biztosítva a víziközmű szolgáltatás folyamatosságát akkor is, ha a tömeges járványhelyzet előáll. Kertész Zsolt, Molnár László, Szabó Miklós, Uram Péter és Stummer Jenő két hosszú hónapot töltött távol a családjától azért, hogy elzártan, mindenkitől távol álljanak készenlétben, bármikor „bevethetően”. Állták a sarat derekasan, ott dolgoztak a háttérben készülve a legrosszabbra, hogy nekünk, családjainknak akkor is legyen elérhető tiszta ivóvíz. Ahogy a hétköznapokban, úgy most sem igazán figyelt rá senki, hogy egy pohár vízért valakik akár az egészségüket is kockáztatják.
A vízügyi ágazat országos szakszervezeti szövetsége, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete (VKDSZ) évek óta dolgozik azon, hogy tudatosuljon a társadalomban, az élet legalapvetőbb feltételének, a víznek biztosítása valamint az elhasznált, elszennyeződött víz ismételten felhasználhatóvá tétele kiemelt fontosságú, s az ezért dolgozók megbecsülése nagyobb megbecsülést érdemel. A pandémiás körülmények közötti helyzetben a legfontosabb volt a mindennapi kapcsolat, a szakértői támogatás, a munkáltatói intézkedések kontrollja, a megfelelő munkakörülmények, és a családok megélhetésének biztosítása.
A VKDSZ folyamatosan gyűjtötte, elemezte, értékelte a munkahelyi történéseket, egyedi esetekben eljárt, befolyással volt a tervezett intézkedésekre. A tisztségviselők ott voltak a mindennapokban, helyi szintű kezdeményezésekkel, vitákkal, konfliktusokkal, megállapodásokkal rendezték a munkavállalói létbiztonságot. A szándék az, hogy a víziközmű szolgáltatásban dolgozó munkavállalók fontossága jobban beépüljön a köztudatba. A Zalavizes kollégák, ennek az öt EMBERNEK az áldozatvállalása segíthet abban, hogy megváltozzék az általános szemlélet a vizes szakmáról, erről a nélkülözhetetlen, anyagiakkal nem mérhető humánszolgáltatásról.
A vírus ideje alatt, sajnos még hosszú ideig a tisztálkodás, a kézmosás, a fertőzés megelőzésének a lehetőségét jelenti. A csap kinyitásának, az ivóvíznek, a szennyvíz elvezetésnek a természetességét sok-sok ember munkája biztosítja – ahogyan élesben is megtapasztalhattuk. Köszönjük a „hétköznapi hőseinknek”, az ötnek és valamennyinek. A vírus járvány megelőző intézkedéseiben, az ország sikerében a víznek is nagy szerepe volt és lesz.
VKDSZ
2020.06.16.
A koronavírus járvány elérte hazánkat és közegészségügyi veszélyeket rejt a víziközmű szolgáltatók, illetve a szolgáltatásban dolgozók számára is.
Tudjuk, hogy kollegáink egy nélkülözhetetlen szolgáltatás nélkülözhetetlen résztvevői. Különös teher nehezedik rájuk, hiszen a legjobban tomboló vírus-járvány esetén is biztosítani kell az alapellátást. A rendkívüli helyzetben fokozottan helyt kell állni, működtetni kell a technológiai rendszereket, el kell hárítani a súlyos hálózati hibákat. A hálózaton dolgozó munkavállalók „láthatatlan kommandóként” biztosítják a háztartások, családok, gazdasági tevékenységek életfeltételeit.
A víziközmű ágazatban munkavállalói szövetségként évtizedek óta kitartóan küzdünk azért, hogy a társadalom felfigyeljen a víziközmű szolgálat kockázataira, egészségügyi, nemzetbiztonsági jelentőségeire, a fenntartható működési nehézségekre. Különösen igaz ez most, amikor a rendkívüli egészségügyi kockázattal együtt járó helyzetben – a koronavírus fenyegetettsége mellett – kell helytállnunk.
Világszerte hagyománnyá vált, hogy minden évben egy nap a „Víz világnapja” alkalmából ünnepélyes keretek között megemlékezünk egymásról, a szakmai és közösségi munkájukban élenjáró munkatársainkról. Az ünnepség ez alkalommal elmarad, a megemlékezés munkával telik, amelynek eredményeként a kialakult kritikus helyzetben a „vizes” kollektíva igazán bizonyítani fogja szakmai felkészültségét. A 2020-as Víz Világnapja világ viszonylatban önálló korszakként vonul be az emberiség történetébe. A világnak nincs választási lehetősége, megszűnnek a közhelyek, egyetlen alternatíva egészségesnek maradni, aminek kizárólagos feltétele az ivóvíz, tisztálkodás lehetősége.
Készültek üzemeltetői cselekvési tervek, melyek a járvány különböző stádiumaira vonatkozóan határozzák meg a biztonsági alapellátási intézkedéseket.
Ezek nehezítik kollegáink munkavégzési feltételeit, korlátozzák mozgás lehetőségeiket. Sor kerülhet akár a kulcsmunkakörökben dolgozók – üzemeltetés, hibaelhárítás – munkahelyen tartására, biztonsági és egészségügyi védelmére.
Felhívjuk tagtársainkat és kollegáinkat, a kritikus helyzetben is álljanak helyt, türelemmel végezzék el feladataikat, viseljék körülményeiket, hiszen azon a néhány ezer emberen múlik 10 millió ember napi vízellátása, életlehetőségének fenntartása akik a víziközmű szolgáltatásban biztosítják a ivóvízellátás, szennyvíz elvezetés, tisztítás folytonosságát.
A VKDSZ érdekképviseleti munkája középpontjába helyezi a vírus-krízis időszakában
1. a foglalkoztatással együtt járó munkaügyi, munkajogi problémák, konfliktusok megoldásában való feltétel nélküli közreműködést,
2. az ágazati szintű munkafeltételek, díjazások, munkarend és szabadságolási feltételek egységes rendező elveinek a kialakítását.
Bárhogyan is alakuljon a kritikus helyzet, a vízszolgáltatás folyamatosságát biztosítani kell, s egyetlen munkavállaló sem maradhat bérellátás nélkül.
2020. március 22.
Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
Gazdasági felelősök képzése
A VKDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági felelősök részére az idei évben érvényes jogszabályi változások ismertetése céljából szokásos felkészítőjét január 29.-én tartotta meg s VKDSZ székházában. A programon az Országos Választmány több tagja is részt vett. Az ellőadó dr. Gróf Gabrielle, okleveles könyvvizsgáló volt. A legnagyobb érdeklődést a sokakat érintő biztosítások adókötelezettsége téma váltotta ki. Nemcsak számos munkáltató, de a VKDSZ is kötött balesetbiztosítást vagy más biztosítást a munkavállalók, szakszervezeti tagok számára.
Fő szabálynak tekinthető, hogy a munkáltató által fizetett biztosítás díja a jogviszony alapján megszerzett jövedelemnek tekintendő, függetlenül attól, hogy a szerződésben megnevezett biztosított a munkavállaló vagy a hozzátartozója. A témáról részletes iránymutató anyag is készül, melyet a helyi szervezetek rendelkezésére bocsátanak.
A VKDSZ esetében a tagdíjból (azaz a munkavállaló saját befizetéséből) finanszírozott biztosítási díj viszont adómentes.
Az előadó felhívta a figyelmet a bevallási kötelezettségek határidőinek betartására is. A képzés végén kérdések feltevésére volt lehetőség.
Hazai sztrájk-helyzet értékelő
A VKDSZ az elmúlt évben az Országos Választmány tagjai számára is lehetővé tette a változások megismerését, mely pozitív fogadtatásra talált. Az évzáró értekezleten a szakszervezetek nyomásgyakorlásának törvényes lehetőségeiről, szabályairól, a konfliktusok megoldásáról hallgattak meg előadást, mely nagy érdeklődésre tartott számot és aktív részvételre serkentette a jelenlévőket.
Ennek folytatásaként – szintén január 29…én – a sztrájkkal kapcsolatosan könyvet írt dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató előadását hallgatták meg a résztvevők „Az érdekvédelmi nyomásgyakorlás, a sztrájk tapasztalatai Magyarországon” címmel. Az előadás részletesen taglalta a sztrájk meghatározásától a sztrájk jogszerűségén át a sztrájk típusain át a jogosságának vagy jogellenességének feltételeit is. Az előadás taglalta a nyomásgyakorlás alternatív eszközeit is, azok törvényi hátterének ismertetésével együtt.
Az elmúlt 10 év nyomásgyakorlási tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt két évben a sztrájkok száma meghaladta az utcai tüntetések számát, holott a korábbiakban az utcai demonstrációk domináltak. A sztrájkok zömében a munkaadók, míg a többi forma inkább a kormány ellen szerveződött, de közös bennük, hogy a szakszervezeteknek meghatározó szerepe volt ezekben. A legsikeresebbek a sztrájkok voltak és a legkevésbé sikeresek a gyengébb formák (petíció, aláírásgyűjtés). A még elégséges szolgáltatás biztosításának kérdése ez esetben is fontos volt. Ennek megállapítása azonban eléggé problematikus. Összegzésként elmondható, hogy a sztrájk ugyan magas részvételt igényel, költséges, várható miatta akár per is, de a legeredményesebb érdekérvényesítési eszköz.
Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások adóját a juttatás értékére számolt 15% személyi jövedelemadóval és 17,5% szociális hozzájárulási adóval kell számolni, amely összesen a 32,5%.
A kedvezményesen adózó juttatások köre nem változik. Széchenyi Pihenő Kártya adható majd a 2019-ben is az ismert alszámlákkal és keretekkel (szálláshely – 225.000 Ft/év, vendéglátás – 150.000 Ft/év, szabadidő – 75.000 Ft/év).
A SZÉP kártyajuttatásra egy összesített, 450.000 Ft-os éves kedvezményes keret is vonatkozik. Ez az együttes keret továbbra is a juttatások nettó értékére vonatkozik. Ezen maximum összeg felett az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterhek az irányadóak.
Egyes meghatározott juttatások
Az egyes meghatározott juttatások adójához a juttatás értékét szorozni kell 1,18-cal, és erre kell 15% személyi jövedelemadót valamint 17,5% szociális hozzájárulási adót számítani. Így jön ki a 38,35% közteher.
Ezzel a közteherrel valósíthatnánk meg a csekély értékű ajándékjuttatás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg átadását az Önkéntes egészségpénztár és Önkéntes nyugdíjpénztár esetében.
Adómentes juttatások
Adómentes juttatások közt az eddig használt elemek közül az óvoda bölcsőde térítése marad az adómentes kategóriában. Ennél a juttatásnál 2020-ban is érvényes marad az a szabály, hogy nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolhatjuk a költségeket adómentesen.
Továbbra is adómentesen adható Kultúra- és Sportrendezvény belépő is, mindkettő a minimálbér mértékéig lesz biztosítható.
Az egyes meghatározott juttatások és az adómentesek juttatások értékét természetesen nem kell beleszámolni a 450.000 forintos éves keretbe.
Pénztári juttatások – adókedvezmény kiterjesztése
2020-ban is kaphat a munkavállaló adójóváírást a munkáltatói hozzájárulás után így az adóterhelés a következőképpen alakul:
138.350 forintból le kell vonni a bruttó adható juttatás munkáltató közterheit. 138.350/1,19=113.765 Ft bruttó összeget utalhatna a 2020-es költségkeretből a munkáltató. Ebből le kell vonni az utalás előtt a munkavállaló 33,5% terheit is.
Így a munkáltató 113.765*0,665=75.653 forintot tud a pénztárba utalni, amelyből már kifizetésre kerültek a munkáltató és munkavállaló terhei, erre 20% jóváírást kaphat a munkavállaló! A jóváírást követően a munkavállaló számláján 77.332X1,2=90.784 Ft lesz.
(*) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell. Ezen juttatások nettó 450.000 Ft/év értékig állnak rendelkezésre a kedvező 32,5% mértékű közteher, felette 38,35% adó- és járulékteherrel kell számolni.
December 6-7.-én tartotta meg évzáró ülését a VKDSZ. A rendezvény része volt az alapítás 30. évfordulója alkalmából megtartott ünnepélyes megemlékezés, a megjelent alapítók köszöntése is. Gábor Imre a VKDSZ volt elnöke az alapítók nevében mondott beszédet, felelevenítve a három évtizeddel ezelőtti eseményeket. Mondanivalóját kiegészítette a ma is tanulságos tapasztalataival, melyek erősíthetik az ágazati szakszervezetet. Személyes jelenlétével rajta kívül: Hegedüs Gyula, Szabó Károly, Papp István, Léber József, Bednarik Károly, Szilágyi Pál és Török László tisztelték meg a rendezvényt. Többen üzenetben köszöntötték az évfordulót és a kollegákat, de személyesen nem tudtak eljönni. Az alapítók számára díszoklevéllel és apró ajándékkal tették emlékezetessé az eseményt.
Az Országos Választmányi ülés Fürjes-Gábor József elnök ünnepi beszédével és az elmúlt 30 év értékelésével folytatódott, melynek szerves részét képezi, az öregkori gondoskodást jelentő az idén 25 éves Bizalom Nyugdíjpénztár. A jelenlegi működésről, hozamok alakulásáról Török László IT elnök tartott beszámolót. A Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezet nevében pedig Kabai Tibor ügyvezető számolt be az eredményekről, ami szintén a Szakszervezet kezdeményezésével megalakuló tagszolgáltatás. A VKDSZ egyes területein folyó munkáról György Attila alelnök és Ádám Róbert János ügyvezető számolt be. Az elnök beszámolójában két történelmi korszakra bontotta a három évtizedet, más típusú szakszervezeti munka jellemezte. A megalakulás korszaka a korábbi vezetés alatt valósult meg, melyről Gábor Imre beszélt, az elmúlt 10 év teljesen új kihívásokkal, törvényi változásokkal terhelt időszak volt, melyben a VKDSZ megalakulásának időszakával ellentétes folyamatok az ágazat visszarendeződése, az integráció zajlott le. Az új vezetés számára több nehézséget okozott az integráció folyamata, amelyben a jogutódlás szabályai, a munkahely megtartása jelentette a legnagyobb feladatot. Mindemellett volt néhány fontos mérföldkő a VKDSZ életében, az Autonóm Szakszervezeti Szövetségből csatlakozás a LIGA Szakszervezetekhez.
Az integráció időszakában pályázati pénzügyi támogatást jelentő TÁMOP program keretében tartalmas szervezeti munkával, jövő stratégiai lehetőséget felvázoló szakértői tanulmányokkal került meghatározásra a Hogyan tovább VKDSZ?
A munkaügyi szabályoknak nem megfelelő Többmunkáltatós Kollektív Szerződés helyett egy hatályos szabályoknak megfelelő kiterjesztésre alkalmas Többmunkáltatós KSZ-t elkészítésére került sor. Megjelent időközben a konkurencia, megváltoztak az együttműködési szabályok, a VKDSZ taglétszáma csökkent.
Fontossá vált a szakmai érdekeknek a képviselete, számos minisztériumi, államtitkári és tárca közi egyeztetések keretében kerültek hangsúlyozásra az ágazatot érintő, foglalkoztatást veszélyeztető gazdálkodási nehézségek.
A VKDSZ jelenleg az önkormányzati cégek érdekében egyeztetéseket folytat a Megyei Jogú Városok Önkormányzatok vezetőivel, amely hosszú évek után jelentős előrelépés az érdekérvényesítési feladatokban.
Fürjes-Gábor József meglátása szerint a munkavállalók érdekek érvényesítése szempontjából a jövő a szakszervezetek integrálódásban van, a személyes érdekek és pozíciók egyidejű háttérbe helyezésével. Ezt követően a kötetlen beszélgetések, véleménycserék erősítettek a múlt és jelen időszak történéseit, korábban kialakult eltérő álláspontok egyértelműsítésére is hatással volt.
A második napon szakmai konzultáció keretében dr.Tóth Hilda, a Miskolci Egyetem docense, a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat képviseletében a szakszervezetek nyomásgyakorlásának törvényes lehetőségeiről, szabályairól, a konfliktusok megoldásáról tartott interaktív előadást. A jelenlévő VKDSZ vezető tisztségviselők aktív közreműködésével, kérdésekre, véleményekre reagálva – a legális, illegális lehetőségeket a nyílt levél, az utcai demonstráció, bojkott, sztrájk – a jogi hátterével együtt ismertetett. Részleteiben: a sztrájktörvény paragrafusait, a még elégséges szolgáltatás megállapításának módját, lehetőségeit, a különböző sztrájkfajtákat. Az előadása utolsó részében bemutatta a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat működését, az általa nyújtott lehetőségeket és fő tevékenységeket: a tanácsadás, a békéltetés, a közvetítés, az egyeztetés és a döntőbíráskodás részleteit.
Ezzel záródott a VKDSZ 2019-es éve. Képzés, megemlékezés, az éves tevékenységek, eredmények, kudarcok áttekintése. A VKDSZ évzáró rendezvénye a LIGA Szakszervezetek pályázati támogatásával és költségtakarékos módon tudott megvalósulni.
Szeptember 25.-én ülésezett a VKDSZ Országos Választmánya. Első napirendként a megüresedett elnökségi tag pozícióra választották meg nagy többséggel Kovács Sándort a Fejérvíz Zrt. Munkahelyi Szakszervezete titkárát. A továbbiakban a VKDSZ alakulásának 30 éves évfordulójáról megemlékező ünnepi rendezvény részleteit vitatták meg. Élénk vita alakult ki a helyszín, költségek és költségviselés, de a meghívottak tárgyában is. Végleges döntést nem hoztak, de körvonalazódtak a közös álláspont feltételei. Téma volt még a még vagy már nem VKDSZ-tag szervezetek megkeresése, a regionális területi munkamegosztás és a tagszervezés, a rendszeres tájékoztatás, konzultáció különösen az ágazati változások értelmezése, az egységes álláspontok kialakítása érdekében.
Tájékoztató hangzott el az államtitkári tárgyalások alakulásáról mely kapcsán, az Alföldvíz Szakszervezete demonstrációi, a munkavállalói bérek, keresetek emelését jelentő szakszervezeti kezdeményezések hatására létrejött szeptembertől érvényes bérmegállapodás. A munkahelyi szervezet kezdeményezéseiben szerepe volt a VKDSZ-nek, mint ágazati szövetségnek, közreműködéseinek, tárgyalásainak, – kiemelten a Békéscsabai Polgármesterével, minisztériumokkal – amelyek elősegítették a munkahelyi szakszervezetet céljaik elérésében. A tárgyalások sikere szempontjából nagy jelentőségű volt az Alföldvíz több VKDSZ tagszervezet által is támogatott demonstrációjának.
Végezetül a tervezett Ifjúsági találkozóról és a már megvalósult és sikeres nyugdíjas tagozati találkozóról tárgyaltak.
VKDSZ Elnökségi ülés
A szeptember 19.-én tartott Elnökségi ülésén az Országos Választmányi ülés anyagainak megtárgyalása és véleményezése volt a fő téma. Javaslat készült a VKDSZ megalakulásának 30. éves évfordulójára tervezett ünnepség és az évzáró értekezlet előkészítésére valamint a tagszervezeti területi tájékoztatók megtartására, feladat megosztásra, tag toborzás szempontrendszereire.
Információkat kaptak az elnökségi tagok a minisztériumi szintű stratégia egyeztetések helyzetéről. Első verzióban áttekintették a VKDSZ Alapszabály átfogó módosításának tervezetét, mely egy sor olyan új részt tartalmaz, mely az elektronikus szavazást szabályozza, pontosítja az ülések összehívása, napirendkiküldése, határozatképesség kötelmeit. Megerősíti a fürdőágazat részvételét az elnökségben, garantálva egy alelnöki és egy elnökségi helyet minden esetben. Beemeli a titkos szavazás lehetőségét és lehetővé tenné az elnökségi póttagság intézményét is.
Az Alföldvíz béremelésért folytatott tevékenységét a kezdetektől értékelték és végig tekintették a lépéseket, tárgyalásokat, eredményeket.
