Gazdasági felelősök képzése
A VKDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági felelősök részére az idei évben érvényes jogszabályi változások ismertetése céljából szokásos felkészítőjét január 29.-én tartotta meg s VKDSZ székházában. A programon az Országos Választmány több tagja is részt vett. Az ellőadó dr. Gróf Gabrielle, okleveles könyvvizsgáló volt. A legnagyobb érdeklődést a sokakat érintő biztosítások adókötelezettsége téma váltotta ki. Nemcsak számos munkáltató, de a VKDSZ is kötött balesetbiztosítást vagy más biztosítást a munkavállalók, szakszervezeti tagok számára.
Fő szabálynak tekinthető, hogy a munkáltató által fizetett biztosítás díja a jogviszony alapján megszerzett jövedelemnek tekintendő, függetlenül attól, hogy a szerződésben megnevezett biztosított a munkavállaló vagy a hozzátartozója. A témáról részletes iránymutató anyag is készül, melyet a helyi szervezetek rendelkezésére bocsátanak.
A VKDSZ esetében a tagdíjból (azaz a munkavállaló saját befizetéséből) finanszírozott biztosítási díj viszont adómentes.
Az előadó felhívta a figyelmet a bevallási kötelezettségek határidőinek betartására is. A képzés végén kérdések feltevésére volt lehetőség.
Hazai sztrájk-helyzet értékelő
A VKDSZ az elmúlt évben az Országos Választmány tagjai számára is lehetővé tette a változások megismerését, mely pozitív fogadtatásra talált. Az évzáró értekezleten a szakszervezetek nyomásgyakorlásának törvényes lehetőségeiről, szabályairól, a konfliktusok megoldásáról hallgattak meg előadást, mely nagy érdeklődésre tartott számot és aktív részvételre serkentette a jelenlévőket.
Ennek folytatásaként – szintén január 29…én – a sztrájkkal kapcsolatosan könyvet írt dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató előadását hallgatták meg a résztvevők „Az érdekvédelmi nyomásgyakorlás, a sztrájk tapasztalatai Magyarországon” címmel. Az előadás részletesen taglalta a sztrájk meghatározásától a sztrájk jogszerűségén át a sztrájk típusain át a jogosságának vagy jogellenességének feltételeit is. Az előadás taglalta a nyomásgyakorlás alternatív eszközeit is, azok törvényi hátterének ismertetésével együtt.
Az elmúlt 10 év nyomásgyakorlási tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt két évben a sztrájkok száma meghaladta az utcai tüntetések számát, holott a korábbiakban az utcai demonstrációk domináltak. A sztrájkok zömében a munkaadók, míg a többi forma inkább a kormány ellen szerveződött, de közös bennük, hogy a szakszervezeteknek meghatározó szerepe volt ezekben. A legsikeresebbek a sztrájkok voltak és a legkevésbé sikeresek a gyengébb formák (petíció, aláírásgyűjtés). A még elégséges szolgáltatás biztosításának kérdése ez esetben is fontos volt. Ennek megállapítása azonban eléggé problematikus. Összegzésként elmondható, hogy a sztrájk ugyan magas részvételt igényel, költséges, várható miatta akár per is, de a legeredményesebb érdekérvényesítési eszköz.