Önkormányzati társaságok bérhelyzete:

Varga Mihály pénzügyminisztert kereste meg a LIGA Szakszervezetek és több tagszervezete (köztük a VKDSZ is), hogy  mivel a 2021. novemberben létrejött országos bérmegállapodás jelentős: közel 19% -os mértékű bruttó havi béremelést jelent a minimálbéren és garantált bérminimumon foglalkoztatott, mintegy 1,2 millió fős munkavállalói rétegnek. Ennek a  bérstruktúrára gyakorolt hatása révén az emelés további több százezer főt érint. Jellemzően az önkormányzati tulajdonú, főként közszolgáltatást végző gazdasági társaságoknál okoz ez komoly problémát, ahol már a tavalyi évben is sok esetben elégtelen mértékű volt a bérfejlesztés vagy akár el is maradt.

Ugyanakkor a települési önkormányzatok a helyi iparűzési adó felének elvonása következtében, valamint a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésről szóló rendelet módosításban foglaltak alapján, a tavalyi évhez hasonlóan, jelentős mértékű kompenzációra szorulnak.

A fentiekre tekintettel kérték a pénzügyminisztert, hogy a települési Önkormányzatokra vonatkozó kompenzáció szempontjai között fokozottan vegyék figyelembe a bérszínvonal emelésére vonatkozó jogos munkavállalói érdekeket és igényeket is. 

Bérhelyzet az államiaknál:

A január elsejével életbe lépő 200 ezres minimálbér és 260 ezres garantált bérminimum ismét bértorlódást hozott sok cégnél. Így van ez a víziközmű szolgáltatás területén is. Az állami tulajdonú társaságoknál a bértorlódás feloldása a VKDSZ és a LIGA Szakszervezetek a járulék megtakarítás bérfejlesztési célú felhasználását kezdeményezte Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternél. „A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében megkötött 2022. évi minimálbér és garantált bérminimum megállapodás következtében előállt bértorlódás olyan mértékű, amely a tervezettől lényegesen nagyobb bértömeget jelentő munkáltatói intézkedést igényel.” – állapították meg a szakszervezeti vezetők. A levélben a vízművesek mellett a postai szolgáltatási szektorban dolgozók számára is ugyanilyen lehetőséget kértek. Bízunk benne, hogy a kérés megértő fülekre talál.

Magyar Fürdőszövetség:

A korábbi elnök lemondása után új vezetőt választottak Kántás Zoltán személyében, akinek a VKDSZ levélben gratulált a megválasztás alkalmából. A Szövetség fontos munkaadói partnere a VKDSZ-nek, mellyel rendszeres a kapcsolat.

A rendelkezésre álló eszközökkel az eddigiekben is igyekezett a szakszervezet támogatni a Magyar Fürdőszövetség törekvéseit. A járvány miatti krízishelyzetben is, egyeztetés után számos támogató levél megírásával támasztotta alá a Magyar Fürdőszövetség „fürdővédelmi akciótervét” s az abban foglalt szakmailag megalapozott támogatásokat, kormányzati intézkedéseken alapuló ÁFA csökkentést, hiteltörlesztés felfüggesztést, vízkészlet járulék átmenti felfüggesztését, likviditási támogatást.

A VKDSZ kezdeményezte, hogy a járvány-helyzettől függően személyesen is tekintsék át a két szervezet kapcsolatát és a további együttműködés lehetőségeit.

ÁPB elszámolás:

Az elmúlt esztendőben is kaptunk lehetőséget az Ágazati Párbeszéd Bizottságok támogatási  keretéből mintegy 1.9 millió Ft felhasználására. Az  lnnovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül kapott állami támogatásból az EPSU (Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek) tagdíjára 394 911.- Ft-ot fordítottunk, míg az éves ágazati érdekvédelmi konferenciára, melyet a Hungarospa-nál, Hajdúszoboszlón rendeztünk 1 237 275.- Ft-t. A maradék keretet nem tudtuk a covid-járvány miatt felhasználni, mert azt a szlovákiai társszervezeteinkkel (vizes-, fürdős) tervezett konzultációra tartalékoltuk, de a szigorítások miatt az elmaradt. Bízunk benne, hogy az idei évben a teljes keret felhasználására lesz lehetőségünk.

Szakértői feladatok:

A VKDSZ munkajogi szakértője több alkalommal is – végig kísérve a tárgyalásokat- segített a tagszervezeteknek KSZ módosítás vagy felmondás témákban. A BGYH Zrt.-nél a KSZ módosításban aktív és sikeres szakmai munkát végzett, sok vitás kérdésben segített a tisztánlátásban. A Fejérvíz Zrt.-nél felmondásra került a KSZ. A munkahelyi szervezet igényelte a VKDSZ szakértői segítségét, így az új KSZ megalkotásában folytat szakértői tanácsadást. Fábián György a fővárosi közműcégek integrációja során megalkotott közös KSZ-t végig egyeztette. Segítsége meghatározó volt a munkavállalói oldalon.

Alföldvíz:

November-decemberben minisztériumi szintű  egyeztetésekre került sor a Nemzeti vagyon kezeléséért felelős  Tárca nélküli  Minisztériumban az Alföldvíz Zrt-t érintő állami szerepvállalás, és a munkavállalói bérfelzárkóztatás  tervezett intézkedéseiről. A decemberi megbeszélésen Bende Flóra és Miskéri László az Alföldvíz Szakszervezet, továbbá Fürjes-Gábor József a VKDSZ képviseletében vett részt. Értékelték az Alföldvíz Zrt. helyzetét és a  rövid távon várható változásokat.  Dr. Fónagy János  Miniszterhelyettes megerősítette, hogy az időközben bekövetkező változásokról a VKDSZ Elnökén keresztül is tájékoztatja az érintetteket.  Az azóta a VKDSZ-hez jutott információk alapján elmondható, hogy munkavállalói szempontból megnyugtató a helyzet, a társaság egyben marad, sőt várhatóak a bérfelzárkóztatás érdekében történő lépések is.

Évindító feladatok:

Minden szervezet számára nemcsak kötelező előírás, de szükségszerű is az elmúlt év lezárása mind tevékenységi, mind pedig pénzügyi szempontból. Ugyanígy az éves terveket is el kell készíteni. Emellett a VKDSZ túllépett a jelenlegi választási ciklus felén, mely miatt fel kell megának tenni azt a kérdést is, hogy mit hagy a következő vezetésre, tagszervezetekre, tagságra.

Elkészült a beszámoló a 2021. évi  szervezeti munkáról, a VKDSZ 2021. mérleg beszámolója, a 2022. évi  költségvetési terv. Aktuálissá vált a tagdíj áttekintése is, mivel a LIGA Szakszervezetek jelentős mértékű (a minimálbérhez kötött) emelést hajtott végre. Kiírásra került a Víz világnapi kitüntetési javaslatok a „Szakszervezeti munkáért”, és az „Év szakszervezeti vezetője” kitüntetések  odaítélésére.

Ezeket a év első Elnökségi ülésén tárgyalják meg. Szó lesz emellett a VKDSZ szervezetfejlesztési elképzeléseiről, az ágazati helyzetről, az érdekérvényesítés lehetőségeiről, a tagságról, apparátusról, kapcsolatrendszerről és az Ágazati kollektív szerződésről illetve a VKDSZ székház hasznosításáról, a karbantartások szükségességéről.

Integrációs változások:

A Hajdúböszörményi székhellyel működő Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. szolgáltatási területére január 1.-vel a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) közérdekű üzemeltetőket jelölt ki. Az ÉRV Zrt, a Debreceni Vízmű Zrt, és a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. kapta meg a további üzemeltetés feladatait. Az átalakulás során rendkívül rövid idő állt rendelkezésre az átadás-átvétel lebonyolítására. A műszaki-technikai átvétel mellett legfontosabb volt a  munkavállalók sorsának mielőbbi megnyugtató rendezése, a létbiztonság folyamatossága a családok számára.  A nem mindenütt zökkenőmentes, jogutódlással történő átvétel során a Munka Törvénykönyvében foglaltak betartása egyértelmű volt, de a  Nyírségvíznél ehhez a VKDSZ elnöke tárgyalásaira is szükség

LIGA Szakszervezetek:

Újjáválasztotta vezetését a LIGA Szakszervezetek. A nem belső csatározásoktól mentes előkészületek során kihívója is akadt az újraválasztott dr. Mészáros Melindának. A LIGA esetleges stratégia-váltásával kapcsolatosan számos megbeszélésen, fórumon végül nem született olyan dokumentum, amely jelentősen megváltoztatta volna az eddigi kiegyensúlyozott érdekvédelmi tevékenységet. Újraválasztották a VKDSZ elnökét, Fürjes-Gábor Józsefet is Közszolgáltatásokért felelős társelnöknek. Az egyes szakbizottságokba most folynak a jelölések. A VKDSZ is több pozícióra adott be javaslatot tisztségviselői közül.

Ádám Róbert János

ügyvezető

06-30/6401463

Read more »

Alföldvíz: Az Alföldvíz Szakszervezet képviselői, Bende Flóra és Miskéri László valamint a VKDSZ elnöke Fürjes- Gábor József, egyeztető tárgyalást folytatott a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Miniszter hivatalában
2021. szeptember 9.-én. Kormány oldalról
Dr. Juhász Edit államtitkár asszony, Dr. Fónagy János
miniszter helyettes, parlamenti államtitkár, Dr. Schieszl Ferenc -Nemzeti vízművek- operatív igazgató vett részt. Dr. Juhász Edit államtitkár asszony részletes tájékoztatást adott az
ALFÖLDVÍZ Zrt.-t érintő várható változásokról, a tulajdonosi szerkezet
átalakulásáról. Tájékoztatója szerint az ALFÖLDVÍZ Zrt. egyben marad, a
Nemzeti Vízművek Zrt. szakmai irányításával.

Szakszervezeti oldalról más gondok mellett elmondták, hogy  a munkabérek
megalázóan alacsonyak. Adatokkal támasztották alá, hogy az
ALFÖLDVÍZ Zrt. munkavállalói kb. 12%-kal vannak elmaradva az öt többségi állami tulajdonban lévő társaságtól. Kérésük volt, hogy a bérfelzárkóztatás soron kívül megvalósuljon meg.

Sajnos, erre államtitkár asszony nem tudott megnyugtató választ adni. Addig, amíg a társaság belső átvilágítása le nem zajlik, illetve ameddig a tulajdonosok
szándéknyilatkozata nem érkezik meg (a tulajdonrészük állam részére
történő átadásáról) addig felelősséggel nem tud kedvező
választ adni. Véleménye szerint ezek az év végével, illetve a jövő
év első egy-két hónapjában megtörténnek.

Érdekvédelmi oldalról jelezték, hogy a
fluktuáció mértéke akár a szolgáltatás biztonságát veszélyezteti.
Kérdésük volt továbbá, hogy a többségi állami tulajdonba kerülés esetén
kell-e attól tartani, hogy munkavállalói létszámot csökkentik vagy  terveznek-e esetlegesen kiszervezést? A válasz mindkét kérdésre nemleges volt.
Az államtitkár asszony azonban elmondta, hogy a cég irányítási
rendszerét is vizsgálják, ezért nem tartja valószínűtlennek, hogy
bizonyos szinten történhet változtatás. Kijelentette továbbá, hogy nyitott
a további egyeztetésre.

KSZ tárgyalások a BGYH Zrt.-nél: Hónapok óta folynak a tárgyalások a KSZ megújításával kapcsolatosan. A módosítást a munkaadó kezdeményezte, s minden pozitív nyilatkozat ellenére, nem kedvező a munkavállalók szempontjából. A maratoni egyezetetésbe a VKDSZ elnöke is becsatlakozott, sőt a tárgyalások rendszeres résztvevője a VKDSZ munkaügyi szakértője is, aki szakmai véleményével, közvetítő szerepével segíti a közös pontok megtalálását. A két oldal álláspontjában elindult a közeledés. Vannak részeredmények, de a végső megállapodás még várat magára.

Érdekvédelmi konferencia 2021. szeptember: A szigorú covid-előírások ellenére nagy számú jelentkező részvétele mellett zajlott a VKDSZ szokásos éves érdekvédelmi konferenciája. A visszajelzések alapján sikeres érdekvédelmi konferencián, a korábbiaktól eltérően nemcsak a VKDSZ tagszervezetei képviselői vehettek részt, da az ágazatban működő, de vagy kilépett vagy más szövetséghez tartozó szakszervezetek képviselői is. A költségeket a Víziközmű ÁPB által nyert támogatásból fedezték. Dr. Csernus Imre pszichiáter a „félni vagy nem félni” témakörében készítette fel a jelenlévőket az érdekvédelmi munkára, s az ahhoz szükséges önbecsülés, magabiztosság és felelősség belső megerősítésére.

Dr. Tóth Hilda, az MVTSZ képviselője már korábbi előadásaival is lebilincselte a résztvevőket. Az egységes ágazati foglalkoztatási szabályokról és az ágazati kollektív szerződés fontosságáról tartott előadását most is nagy érdeklődés mellett tartotta.

Nemeskéri Gyula a VKDSZ szervezetfejlesztésének és ezzel kapcsolatos érdekérvényesítési potenciáljának növekedése témájában igyekezett meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy erős, ütőképes központi apparátus nélkül a mai feltételrendszerben nagyon nehéz működni és sikeresnek lenni.

Szokásosan beszámolt az aktuális működéséről a két nagy VKDSZ támogatásával alakult szervezet vezetője is. Török László a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár eredményeiről, míg Kabai Tibor a Vízfolyam Közhasznú Nyugdíjas Szövetkezet sikereiről számolt be.

A talán legnagyobb izgalommal várt előadás a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Volencsik Zsolt és HR projekt vezetője, Nagy Attila tartotta tájékoztató volt, mely a Nemzeti Vízművek HR stratégiájának részleteibe engedett betekintést.

A rendezvény a szokásos szakmai, érdekvédelmi kérdéseken túl egy tényleg ágazati szintű összefogásra is lehetőséget adott. Felhívást intézett az ágazat valamennyi szakszervezetéhez és munkavállalójához, hogy támogassák a Többmunkáltatós KSZ kiterjesztését a teljes ágazatra.

TKSZ kiterjesztés: Az érdekvédelmi konferencián elhangzott felhívásra sorra érkeznek a visszajelzések a tagszervezeteinktől és a társszervezetektől (kilépett vagy más szakszervezeti tömörüléshez tartozó szervezetektől). A többmunkáltató kollektív szerződés kiterjesztésének igénye már a teljes ágazat valamennyi érdekképviseleti szervezetére vonatkozóan megjelent. Eltűntek azok az aggályok, amelyek ezzel kapcsolatosan néhány tisztségviselőben, szervezetben megvoltak. A helyi KSZ-ek a törvényből adódóan is lehetnek jobbak, mint az ÁKSZ.

A témát érintően már kezdeményeztük a Víziközmű ÁPB összehívását, hogy az egységes munkavállalói álláspontot megismertessük a munkaadói partnereinkkel, javasolva a kiterjesztéssel kapcsolatos tárgyalások megkezdését.

Folyik az ÁKSZ szövegének az érvényes jogszabályi feltételek alapján történő pontosítása. Dolgozunk az ágazati munkaköri értékelések, besorolások, bértarifa rendszer részleteinek kidolgozásán és a beépíthetőségének lehetőségén.

Szlovákiai partnereink: Az EPSU tagságon kívül (és az  ezzel kapcsolatos levelezések, kérdőívek, munkaanyagok érkezése stb.) egy élő, s szerencsésen időszakosan személyes nemzetközi kapcsolatunk van a szlovák vizesekkel és fürdősökkel.  Az elmúlt évben a nemzetközi kapcsolatainkra, mint annyi másra is rányomta a bélyegét a covid-járvány. Akkor a már hagyományos, az ÁPB által finanszírozott, találkozó elmaradt, s az idei megtartása is bizonytalan. Javaslatunk szerint a tervezett évzáró értekezlet egyik programjaként jelenhetne meg. Szándékunkat jeleztük feléjük, visszajelzésük pozitív.

Sikeres befektetés a VKDSZ-nél: A szűkös anyagi lehetőségek között is a VKDSZ igyekszik tartalékot képezni. Ebből akár sztrájkfinanszírozásra, akár üdülővásárlásra, akár más, hasznos befektetésre is juthat. A VKDSZ pénzügyi tartalékai bróker segítségével befektetésre kerültek, mely eredménye mintegy 20 %-os (11 milliós) hozamot eredményezett az elmúlt pár évben. A kockázatok és a tőkenagyság miatt már vagyonkezelő kiválasztása javasolt. A témában rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezett az elnök, s várhatóan október közepén a bróker és a potenciális vagyonkezelő részvételével döntenek a kérdésről.

Tisztújítás: A LIGA Szakszervezetek tisztújításával kapcsolatos, – Választmánnyal és Elnökséggel is egyeztetett – jelölésünket leadtuk, ami lényegében a status quo fenntartását erősíti. A jelölések megismerése alapján látható, hogy vannak belső viták, változtatási igények is a LIGA vezetésében. Bízunk benne, hogy a számunkra kedvezően alakulnak majd a választás eredményei.

Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!

Ádám Róbert János

ügyvezető

06-30/6401463

Read more »

A járvány alatt alig hallottunk a szakszervezetekről, pedig gyakran volt fontos szerepük a történésekben. A LIGA Szakszervezetek is aktívan – s gyakran eredményesen – küzdött a pandémia miatti hátrányok kiküszöbölésében. De nézzük a tényeket röviden, kivonatosan! Sajnos nincs kizárva, hogy a közel jövőben ismét be kelljen avatkoznia a konföderációknak a járvány újabb hullámával kapcsolatos  eseményekbe.

Nézzük át ezeket a lépéseket (csak a fontosabbakat kiemelve):

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán /VKF/még a járvány kihirdetése előtt: A LIGA az alábbi javaslatokat nyújtotta be a VKF elé:

1. Javasolták, hogy: A civil szervezetek beszámolási kötelezettségének végső határidejét tolják ki ugyanúgy, mint az előző évi szabadságok kiadásának határidejét és a SZÉP-kártya keretösszegeinek felhasználhatóságát is.
2. A Munka törvénykönyve 146. § az elháríthatatlan külső ok esetére nem biztosítja az állásidő fizetésének kötelezettségét, ezért kezdeményezték, hogy a veszélyhelyzet is részesüljenek a munkavállalók az állásidő esetére járó alapbérben.
3. A kezdeményezték, hogy a Versenyszféra és a VKF fogalmazzon meg és tegyen közzé ajánlásokat a munkaadók felé az egészségügyi veszélyhelyzetben alkalmazandó, eljárásokról.

A veszélyhelyzet kihirdetése után a VKF Monitoring Bizottsága heti rendszerességgel tartott ülést, ahol a szociális partnerek rendszeres javaslataikkal segítették a válságkezelést.

A LIGA Szakszervezetek ezen időszak alatt az alábbi követeléseket illetve javaslatokat fogalmazta meg:

1. Több alkalommal is követelték a 24 havi munkaidőkeretről szóló rendelet visszavonását. A veszélyhelyzeti időszakban kényszerből fizetés nélküli szabadságon lévők szolgálati idő elismerésének hiányára hívtuk fel a figyelmet. Kritizálták a diplomához előírt nyelvvizsga alóli mentesítést, mert a diplomásoknak sok szempontból szükséges a nyelvvizsga. Felhívták a figyelmet a bértámogatás igénybevételének adminisztrációs nehézségeire és kérték a bürokratikus terhek könnyítését.
2. Számos konkrét szakszervezeti és vállalati megkeresés alapján közvetlen érdemi beavatkozást kértek az ITM-től a bértámogatások mielőbbi biztosítása és az eljárási nehézségek leküzdése érdekében. A turizmus-vendéglátás ágazatban jelezték, hogy a támogatások mellett a fokozott és megnövelt munkaügyi ellenőrzésekre is szükség van, a fekete foglalkoztatás megakadályozása érdekében, mert a feketén foglalkoztatott és állását elvesztő ellátás nélkül marad.
3. Kifogásolták, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat újabb változatban tartalmazza a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret elrendelésének lehetőségét.
4. A munkáltatókkal közösen kezdeményezték a csökkentett munkaidő után járó bértámogatás időtartamának meghosszabbítását. A fentieken túlmenően, javaslaták a 2014/124 EU bizottsági ajánlás átvételét a távmunka szabályainak kiszélesítése, a „home office” lehetőségének biztosítására.
5. Ismételten kezdeményezték a gyermekükről otthonukban gondoskodó szülő(k)et megillető juttatásoknak, a keresőképtelenség esetkörének kiterjesztését.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT)  2021. évi munkatervéhez az alábbi témajavaslatokat nyújtották be:

1. A koronavírus-járvány hatása a munkaerőpiacra, a foglalkoztatásra és a keresetekre.
2. A koronavírus-járvány hatásai a szegénység helyzetére, különös tekintettel a dolgozói szegénységre.
3. Az új jogállási törvény hatása az egészségügyi ellátórendszer működésére.
4. A közalkalmazotti szféra jövője a különböző jogállási törvények tükrében.

1. A LIGA Szakszervezetek által kezdeményezett panaszok a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Szervezkedési Szabadság Bizottságához kivizsgálásra. Az első panasz: A koronavírus járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet, s különleges jogrend keretében a magyar kormány több jogszabály jelentős mértékében érintette a kollektív tárgyaláshoz való jogot és a már megkötött kollektív szerződéseket.

A második panaszt az ILO felé szintén a LIGA Szakszervezetek kezdeményezte érintett tagszervezete, a Magyar Orvosok Szakszervezete okán. Az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos törvény és kormányrendelet megtiltják a kollektív szerződés kötését, megszüntetik az eddig hatályos kollektív szerződéseket és a kormánnyal való közös megegyezéshez kötik a sztrájkjog gyakorlásának lehetőségét az állami fenntartású intézményekben munkát végző egészségügyi dolgozók számára. Mindkét panasz kezelése folyamatban van az ILO Szervezkedési Szabadság Bizottsága által.

• Regionális referens kollégáik 2020-ban – a vírusjárvány ellenére is – folyamatosan álltak tagszervezeteink rendelkezésére, számos esetben láttak el a szóbeli, írásbeli és személyes tanácsadást.
• A világjárvány következtében szükségessé váló rendkívüli jogrendben tagszervezeteink számára írásos anyagok biztosításával nyújtottunk segítséget a veszélyhelyzeti szabályok helyes értelmezésében, szakmai támogatást adtunk a civil szervezetek megváltozott helyzethez igazodó eljárásrendjének kialakítása érdekében.
• A LIGA Szakszervezetek minden rendelkezésére álló eszközzel segítette 2020-ban is tagszervezetei érdekvédelmi munkáját. Ebben a tekintetben a koronavírus-járvány, az annak következtében bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések és a gazdasági válság nyomán az érdekvédelem és a nyomásgyakorlás eszköztára jórészt a tárgyalásos módra redukálódott, ám néhány esetben demonstrációra is sor került a munkavállalói követelések nyomatékosításaként.
• Sikeres tárgyalásokat folytatott a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a Miskolci Vízmű Kft-nél: a vállalat a járvány okozta gazdasági nehézségekre hivatkozva a munkavállalók bérét kívánta csökkenteni, ám a tárgyalások eredményeként elállt ezirányú szándékától, a VKDSZ megvédte a munkavállalók keresetét. A konzultáció a VKDSZ elnöke és a LIGA elnöke között folyamatos volt.
• június 5-én a Magyar Orvosok Szakszervezete aláírásgyűjtést indított, annak érdekében, hogy a kormány vonja vissza az egészségügyi dolgozók külföldi utazására vonatkozó korlátozást. A LIGA Szakszervezetek felkérte tagszervezeteit, hogy támogassák a MOSZ kezdeményezését, valamint az Érdekvédelmi fejezetben megjelölt további lépéseket is megtette.
• október 9-én a LIGA Szakszervezetetek közleményt adott ki az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény kapcsán, amelyben kérte, hogy a köztársasági elnök ne írja azt alá.
• november 23-án a tartozó Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) a LIGA Szakszervezetek közvetítésével nemzetközi segítséget kért az egészségügyi dolgozók új jogállását szabályozó törvény miatt. A MOSZ elnökségének kérésére és a MOSZ-szal való szoros együttműködésben a LIGA elnöke ismételten az Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) vezetőjéhez fordult, és a Szövetség támogatását kérte, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény súlyosan aláássa a munkavállalói és szakszervezeti jogokat és ezáltal tovább csökkenti a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit. A törvény megtiltja a kollektív szerződés kötését, illetve a sztrájk jogát tovább korlátozza.

Nemzetközi tevékenység: Februártól a pandémia begyűrűzése okán napi kapcsolatban voltak nemzetközi partner szervezeteinkkel, ahol a munkavállalókat érintő válságkezelési stratégiák kerültek reflektorfénybe. Az ETUC üdvözölte az európai mentőcsomagot a SURE-t és a tagállamokat arra szólította fel, hogy gyorsítsák fel a döntéshozási mechanizmust a garanciák azonnali hozzáférhetősége és a SURE kifizetéseinek  mielőbbi elindítása érdekében,.

Az ITUC első körben a munkaegészségügy és munkabiztonság területén tett javaslatot, annak érdekében, hogy a COVID19-et minősítsék foglalkozási megbetegedésnek a nemzeti szabályozási keretek között, a hivatalos foglalkozási megbetegedések jelentési és nyilvántartási

Fentiek mellett közös sajtóközleményt adtak ki a konföderációk a közigazgatásban dolgozók egészségének védelméért, azért, hogy a kormány tegye lehetővé számukra az otthoni munkavégzést.

A LIGA Szakszervezetek a járvány kezdetétől önállóan is sürgetett munkavállalókat védő intézkedéseket, felhívva arra a figyelmet, hogy az, hogy a veszélyhelyzet alatt a munkavállalók és a munkáltatók egyeztetéseik során eltérhetnek a Munka Törvénykönyvétől, és ez nem, vagy csak részben szolgálja a dolgozók érdekeit.

Ádám Róbert János

ügyvezető

06-30/6401463

Read more »

Heti hírfolyam 5. 2021.

30+1 éve a munkavállalókért * VKDSZ

(2021. május – június VKDSZ) 5. lapszám

Elnökségi ülés: Május közepén a VKDSZ Elnökségi ülésén megtárgyalták a VKDSZ ügyvezetésében és adminisztrációjában történt változásokat. Az ügyvezető május 11-től megbízásos jogviszonyban dolgozik. Létrehozták az irodavezetői pozíciót, melyet Kabai Tibor lát majd el, aki a Bizalom Nyugdíjpénztár szakértője és a Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet ügyvezető elnöke is egyben. Sas Józsefné (Marika), aki a VKDSZ-nél sok-sok éve töltött be különböző fontos  pozíciókat, megbízása megszűnik, feladatait részben az irodavezető, részben pedig Ballláné Pál Anita veszi át. Munkáját ez úton is köszönjük.

A feladatmegosztásokról az Elnökség részletes tájékoztatást keretében tekintette át az intézkedések munkavégzési hatékonyságát.

A balatonszepezdi ingatlannal kapcsolatban megállapodtak abban, hogy egy balatonszepezdi kihelyezett elnökségi ülés keretében  – ügyvéd igénybevételével – átbeszélik a lehetőségeket, hogy a már nem létező két szakszervezet tulajdonrészét rendezni lehessen.

Egyebekben az elnök beszámolt  az ágazati bértárgyalások helyzetéről, ami  eddig nem túl eredményes. A szakszervezetetek 6%-os  bérfejlesztést tartanának elfogadhatónak. Eredménytelenség esetére a szakszervezetetek, közös fellépést kívánnak kidolgozni.

Az ágazati stratégia témájában tájékoztatta az Elnökséget, hogy a  megismerésére vonatkozó igényt elküldtük  a  BM-nek, az ITM-nek, és a  tárca nélküli miniszternek. A Tárca nélküli miniszter  levelében biztosította a VKDSZ-t, hogy hátrányosan nem fogja érinteni a munkavállalókat a változás. A Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatójával egyeztetett. A Nemzeti Vízművek  a vízügyi ágazatban dolgozó szakemberekkel készített egy stratégiát, mely a Kormány előtt van.  A kormányzati jóváhagyás után a VKDSZ-el részletesen megismertetik az anyagot. Lesz lehetőség a véleményezésre és egyeztetésére is.

Kihelyezett Elnökségi ülés: A VKDSZ Elnöksége május végén kihelyezett ülést tartott, a DRV Zrt. Oktatási Központjában. Az elnökségi ülés 1. napirendi pontjaként megtekintették a balatonszepezdi üdülőt, majd egy a témában jártas ügyvéd tájékoztatóját hallgatták meg és vitatták meg a helyszínen a tulajdonjogi rendezés,  további hasznosítás lehetőségeit. A VKDSZ tulajdonában lévő  ingatlan a későbbiekben alkalmas lehet üdültetési célokra is, bár jelenlegi állapotában nem használható.

Áttekintették a VKDSZ ügyvezetésében és adminisztrációjában történt változásokat és a munkamegosztás részleteit.

Fürjes-Gábor József tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Fábián György közreműködik  az Többmunkáltatós Kollektív Szerződés ágazati kiterjesztésében, ennek érdekében a vízügyi ágazatban működő, és érdekeltséggel rendelkező szakszervezetek bevonásával szükséges  egy elfogadó nyilatkozat a munkáltatói és munkavállalói szervezetektől.  Összel a témában szakértői közreműködéssel tervezik egy kihelyezett ülés megtartását, mely segíti a kiterjesztés megfelelő előkészítését.

A rendezvény végén konzultáció zajlott Volencsik Zsolttal,  a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatójával is, amely során az ágazatot érintő stratégiai tervekről, illetve az idei évre vonatkozó bérmegállapodás terveiről tárgyaltak.  A Kormányzat részéről  a központi béremelésre vonatkozó javaslat elmaradt illetve dr.  Fónagy János miniszterhelyettes felszólította a feleket, hogy  helyi  szinten kezdjenek bértárgyalásokat, hivatkozással  arra, hogy a járványügyi helyzet nem azonos mértékben érintette a közszolgáltató ágazatokat. A munkahelyi szintű  egyeztetések megkezdődtek, megállapodás közeli helyzet nincs. A VKDSZ részéről minden fórumon megfogalmazódik, hogy az ágazat sajátos helyzetéből adódóan, különösen a covid járványban nyújtott teljesítményeket figyelembe véve, az ágazat valamennyi munkavállalóját egyeségesen kell kezelni a bérmegállapodások alkalmával. A tárgyalásokat követően  a sajtóban megjelenő VKDSZ nyilatkozat is erről tanúskodik, melyben fontos megállapítás a VKDSZ részéről a vírusjárványban nyújtott megkülönböztetett teljesítmény elismerése az állami bértámogatások ágazati szinten történő kiterjesztése.

Helyi bértárgyalások: A kormányzati 0 %-os ajánlat után eljutott az állami tulajdonú szakszervetekhez a bértárgyalási javaslat. Körvonalazódott egy 4 %-os alapbér emelés az idei évre vonatkozóan, sőt kilátásban volt egy 3 évre kiterjedő megállapodás is. Ez rendre 4-7-4 %-ot tartalmazott. Az egyeztetések során a VKDSZ emellett a korábbi Kormányzati kommunikációban megjelent egyösszegű SZÉP-kártya támogatás, és a járulékkedvezményekből származó megtakarításokat is igényelte, s felhívta a figyelmet az önkormányzati tulajdonú vízművek ázsiós tőkeemeléssel történő támogatásának folytatására is. Néhány egyeztetés után sikerült megállapodni ágazati szinten, melyet minden társaságnál megkötöttek, ezekben a 4-7-4 % szerepel bizonyos megkötésekkel. Az elosztás helyi részleteiről a további egyeztetések során állapodnak meg a társaságok szakszervezetei, figyelemmel a differenciálási lehetőségekre is.

VKDSZ az Indexben: A bérmegállapodásról érdeklődött az Index a VKDSZ elnökénél. Fürjes-Gábor József elmondta, hogy hosszas egyeztetések és a kollektív munkaügyi vita megkezdésének kilátásba helyezését követően az állami tulajdonú regionális vízművek vezetői és munkahelyi szakszervezetei aláírták a hároméves béremelési keretmegállapodást. A közel hatezer dolgozó jövedelmi helyzetét érintő megállapodás előkészítésében, az egyeztetések koordinálásában részt vett a Nemzeti Vízművek Zrt. is.

A megállapodást a szakszervezetek közös egyetértésben, kompromisszumos javaslatokat követően, konszenzus alapján fogadták el. A közszolgáltató cégeknél reprezentatív szakszervezetek egyébként eredetileg hatszázalékos, januárig visszamenőleg érvényes béremelést követeltek.

A keretmegállapodás kitér a járulékváltozásokból adódó bérköltségek felhasználásának, valamint a béren kívüli juttatások egyösszegű kifizetésének a lehetőségére is. Ez a félszázalékos szociális hozzájárulási adócsökkentésből és a szakképzési hozzájárulás kivezetéséből adódó megtakarítások kifizethetőségére vonatkozik.  A szakszervezetek szerint azonban továbbra is fontos az önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalói esetében – különösen ahol erre nincs fedezet –, hogy az ebben az évben alkalmazott ázsiós tőketámogatások biztosítsák a további béremelések lehetőségét.

Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet : A Nyugdíjas Szövetkezet májusban tartotta meg éves közgyűlését, ahol értékelte a Szövetkezet 2020.-ban elért eredményeit, egyben elfogadta az erről szóló éves pénzügyi beszámolót. Kabai Tibor ügyvezető elnök szerint eredményes évet zártak, az évet  lassú, de folyamatos növekedés jellemezte létszámban és árbevételben egyaránt. A Szövetkezet taglétszáma jelenleg 107 fő, ebből aktív dolgozóként 68 főt.

A tagok zömmel fizikai foglalkozásúak (karbantartó, raktáros, gépkezelő, villanyszerelő, hálózati ellenőr, laboráns, stb.) illetve adminisztratív munkát látnak el (ügyfélszolgálatos, biztonság technikus, gondnok, számla-ellenőr, stb.) A Szövetkezetnél előforduló legkisebb (részmunkaidős) havibér bruttó 55 eFt, a legnagyobb bruttó 620 eFt volt. A járvány a gazdálkodást alapvetően nem befolyásolta.

Kiépítették a nyugdíjas mérnökök, szakértők jelenleg 33 főből álló adatbázisát is. Az elérendő cél érdekében továbbra is szoros kapcsolatot tartanak több szervezettel, Mérnöki Kamara álláshirdetései között rendszeresen fizetett hirdetést adtunk fel a vízügyi mérnöki nyugdíjas állásokra vonatkozóan.

Az uszodák, fürdők részére kölcsönözhető nyugdíjas munkaerőre vonatkozóan is egy adatbázist hoztak létre., de a járvány miatt ez a projekt teljes mértékben leállt, illetve szünetel.

Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár:  Május végén  a Zoom segítségével online tartotta meg éves közgyűlését a VKDSZ alapította Nyugdíjpénztár. Török László igazgató tanács elnöke számolt be a rendezvényről. Elfogadták a  2020. évi éves pénztári beszámoló jelentést, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság beszámolóit valamint a könyvvizsgáló jelentését.  Meghallgatták a Vagyonkezelői tájékoztatót  a 2020. évi piaci folyamatokról, megállapították a tisztségviselők tiszteletdíját és döntöttek a tartalékok közötti átcsoportosításról, elfogadták a pénztár 2022-24 pénzügyi tervét, módosították az Alapszabályt és egy új Igazgató tanácsi tagot választottak, György Attila, a VKDSZ alelnöke személyében.  

A 2019. év kiváló hozamai és eredményeit követően 2020. évben a koronavírus járvány rendkívüli helyzetet eredményezett, az I. negyedév végén megérintette a világgazdaságot is, jelentős zuhanásba taszítva a tőzsdéket. A IV. negyedév, nem várt fellendülést hozott a tőzsdéken, kedvező irányba fordítva az addig negatív trendet, a kedvező folyamatok eredményeként pedig meghozta a várva várt pozitív hozamokat. A Nyugdíjpénztár taglétszáma több,  mint 8 és félezer fő, melyből aktív fizető közel 6000 tag.  az egyéni számlák átlagos értéke 1 244 e Ft.

A tíz éves hozamráta a különböző portfóliókban 5,43 és 6,5 %, míg a 15 éves 6,05 és  7, 48 % között változott.  A tagdíj 10 éve 5 000.- Ft/hó, mely 2022-től 6 000 Ft lesz.

A pénztárak működési költségei közötti összehasonlítást szolgálja a 2019 évtől bevezetett teljes költség mutató ( TKM ) , amely mutatószám tekintetében pénztárunk az MNB összehasonlító adatai alapján  legalacsonyabb működési költséghányaddal rendelkezők közé tartozik.

Sajnos, pénztárunk tagsága ütemesen öregszik, a korösszetétel alakulása kedvezőtlen. Hiányoznak a fiatalok, a 20-35 éves korosztály, noha nekik érné meg leginkább a pénztáron keresztül történő megtakarítás. A Bizalom más pénztárakkal szemben legfőbb erénye, hogy a pénztár vezető testületeibe a tagokat a pénztártagok közvetlenül saját kollégáik közül jelölik, tevékenységük átlátható és ellenőrizhető, közvetlen és rugalmas kapcsolatrendszert eredményez.

Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!

Ádám Róbert János

ügyvezető

06-30/6401463

Read more »