Archive For The “Hírek” Category
Kedves Kollégák!
A Szent Rókus Kórház és Intézményei honlapján (http://www.rokus.hu/cv.htm ) számos fontos információ található a korona-vírussal kapcsolatosan. Az egyik ilyen, mely a szennyvízágazaton dolgozó munkavállalókat különösen foglalkoztathatja, hogy vajon terjedhet-e a korona-vírus az ivóvízzel vagy szennyvízzel, az alábbi linken érhető el: http://www.rokus.hu/CV/Terjedhet_e_a_koronavirus_ivovizzel_vagy_szennyvizzel.pdf .
Ajánljuk mindenki figyelmébe! A szöveget teljes terjedelmében közöljük:
Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?
Jelen tudásunk szerint a koronavírus egy légúti vírus, amely elsősorban emberről emberre, cseppfertőzéssel terjed. Bár a legutóbbi vizsgálatok kimutatták a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében (nagyon kevés vizsgálat alapján), egyelőre nincs közvetlen bizonyíték széklet-szájon át történő terjedésre. Ezen eredmények is megerősítik, hogy a helyes személyes higiénés és kézhigiénés gyakorlatnak valóban fontos szerepe van a megelőzésben de nem jelentik azt, hogy a vizeinket veszélyeztetné.
A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. Az új koronavírus egy burokkal rendelkező vírus, amennyiben a vízkezelőszer hatására ez a burok megsérül, a vírus elveszíti fertőző képességét.
A települési szennyvíz a lakosságra nem jelent veszélyt, hiszen abban a nagymértékű hígulás miatt csak jelentéktelen mennyiségben fordulhatna elő, a vírus még abban az esetben is, ha a koronavírus már fertőzéseket, megbetegedéseket okozna a közösségben. A szakirodalmi adatok szerint a koronavírusok szennyvízben néhány napig lehetnek életképesek, azonban szennyvízzel – annak zárt rendszerben történő elvezetése és tisztítása – miatt a lakosság jellemzően nem érintkezik. A kibocsátott tisztított szennyvíz a befogadóban tovább hígulna, így nem érhetné el a fertőzést okozó koncentrációt. Az évnek ebben a szakában a felszíni vizekkel való érintkezés sem jellemző.
A szennyvíztelepek dolgozói csak abban az esetben lennének kockázatnak kitéve, ha a szennyvízbe nagyon nagy mennyiségű vírus kerülhetne, és nem tartanák be a munkahelyi előírásokat (pl.: nem viselnék az egyéni védőeszközöket), a biológiai kockázatok kivédésére szolgáló egyéni védőeszközök a koronavírus ellen is megfelelő védelmet nyújtanak.
Az előrejelzések szerint a hét végén megérkezik az extrém hideg idő. A télies, hideg idő beálltával, megszaporodnak a munkavállalói panaszok a hideg ártalom miatt.
Elsősorban a szabadban végzett munka (építőipari tevékenység, útépítés, úttisztítás, hulladékszállítás, mezőgazdasági (állattartó) telepeken végzett munka, fakitermelés, közművezeték építés, hibaelhárítás stb.) során különös gondot kell fordítani a hideg klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai elleni fokozott védelemre. A megfelelő, száraz, réteges, meleg öltözék, sapka, kesztyű és vastag zokni, bélelt cipő kellő védelmet nyújt. A többrétegű öltözet jobban szigetel, mert az egyes rétegek közötti levegő is segít távol tartani a hideget. A sapka ilyenkor nélkülözhetetlen, hiszen nemcsak a füleket védi a fagyási sérüléstől, hanem a fejen keresztüli hőleadást is akadályozza.
A hideg helyen történő munkavégzés érszűkületet, a szövetek rosszabb oxigénellátását és fagyási sérüléseket okozhat a munkavállalóknak, amelyet a munkaadók megfelelő védelmi intézkedések megtételével kötelesek megelőzni. Az egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott. A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést.
A 2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve) 51. §
(1) szerint, a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.
(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
A 3/2002 (II.8) EüM-SzCsM rendelet szerint a munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő több mint felében, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni. A pihenőidőt a munkakörnyezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen kell biztosítani.
A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. A gázkészülékek használata nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. /Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető!/
A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.
A kockázatértékelés eredménye alapján hideg elleni védelmet biztosító egyéni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, bélelt védő lábbeli, hideg elleni védőkesztyű stb.) biztosítása szükséges.
A „normál” munkakörülményektől eltérő viszonyokra, azaz a biztonságos munkavégzés követelményeinek változásaira, az 1993.évi XCIII tv. 55§ (1) bek b. pontjában leírtak szerint a munkavállalókat oktatás keretében tájékoztatni kell. A munkavédelmi oktatás során a felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást, kérjenek segítséget.
Miskéri László
AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM 2021. ÉVRE SZÓLÓ MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSI IRÁNYELVEI
- A munkavédelmi ellenőrzés elvei
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság növelje az ellenőrzések hatékonyságát azok tervezésével, az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a 10 fő feletti munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzéseivel.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzés a munkahelyen a munkabiztonsági szabályszegések és a munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására és vizsgálatára egyaránt térjen ki. A munkavédelmi eljárások során gyors és szakszerű eljárással segítse a munkavállalókat ért jogsértések felszámolását.
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság minél több olyan munkahelyen folytasson munkavédelmi ellenőrzést, ahol veszélyes munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, kéz-karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság vizsgálja fokozottabban a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjainak (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek. mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit.
A 2021. évi kiemelten ellátandó feladatok
A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással kell segítséget adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképző intézmények, a szakképzésben gyakorlati képzőként részt vevők, a közfoglalkoztatók, valamint a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkáltatók részére
Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy.
A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén szükséges elvégezni.
Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira.
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembe vétele alapján tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére és a tapasztalatokról szóló számszaki és szöveges összefoglalót küldjék meg a ITM szakmai irányításért felelős szervezeti egysége részére.
- A munkaügyi ellenőrzés elvei
A munkaügyi ellenőrzés elsődleges feladata a legsúlyosabb jogsértés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, ezáltal a feketegazdaság visszaszorítása, a munkavállalók, illetve a tisztességes vállalkozások alapvető érdekeinek védelme.
Munkavállalók alapvető érdeke, hogy rendelkezzenek a tényleges munkaidejüknek megfelelő bejelentett jogviszonnyal.
A jogviszonyok rendezettsége hozzájárul a foglalkoztatottak számának növeléséhez, a tisztességes munkáltatók indokolatlan versenyhátrányának csökkentéséhez, valamint a közterhek igazságos és egyenlőbb megosztásához.
Kiemelt cél továbbá a munkához kapcsolódó garanciális jogok biztosításának vizsgálata, így különösen a munkabérhez, valamint a Magyarország Alaptörvénye által is biztosított pihenőidőhöz, éves fizetett szabadsághoz való jog érvényesülésének, illetve a mindezek alapját képező, valóságnak megfelelő munkaidő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése.
A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok – az erőforrások minél hatékonyabb felhasználása érdekében – vizsgálataikat elsősorban a legsúlyosabb jogsértések feltárására összpontosítsák. Az ellenőrzési célpontok kiválasztásánál vegyék figyelembe a megelőző időszakban munkaügyi jogsé1iésekkel leginkább érintett ágazatokat, a területi sajátosságokat, illetve, hogy az ellenőrzésbe a megelőző időszakban be nem vont egy-egy ágazat is a vizsgálatok része legyen.
A munkaügyi ellenőrzések legalább 20%-a érje el az építőipar területén működő munkáltatókat, tekintettel az ágazatra jellemző, évek óta fennálló, nagymértékű bejelentés nélküli foglalkoztatásra.
A munkavállalók rendezett jogviszonyának biztosítása és a legális (adózó) munkahelyek számának növelése céljából bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók legalább 80%-át érintően kell vizsgálni – utóellenőrzés keretében – a döntés végrehajtását.
A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok – értékelve a területi sajátosságokat – évente legalább egy alkalommal tartsanak vizsgálatot (akcióellenőrzés, célvizsgálat), tekintettel az illetékességi terület foglalkoztatási helyzetére, és a jellemző súlyos szabálytalanságokra.
A munkaügyi hatóság tájékoztató, felvilágosító tevékenységének fő célja a prevenció. Ennek keretében – a munkaerőpiac szereplőinek információs igényei, valamint a jogszerű foglalkoztatás támogatása céljából – közvetlen tájékoztatás biztosítása szükséges a lényeges foglalkoztatási szabályokról, azok esetleges változásairól. Fontos, hogy mind a munkavállalók mind a munkáltatók ismerjék a munkaviszonyból származó legalapvetőbb jogaikat és kötelességeiket, illetve a munkáltatók számára egyértelműen körülhatárolható legyen a betartandó és a munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálható munkajogi előírások köre.
Kedves Kollégáink! Kedves Honlap Látogató!
Hatályba lépett a gazdaságvédelmi Kormányrendelet módosítása. A támogatás 2021. január 31-éig vehető igénybe, mértéke változatlanul a kifizetett bruttó bér 50 százaléka, de legfeljebb havi 240 500 Ft.
A Támogatott körbe bekerült:. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510), Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás. Kempingszolgáltatás, Egyéb szálláshely szolgáltatás, Utazásközvetítés (TEÁOR 7911), és az Utazásszervezés (TEÁOR 7912).
Változtak a foglalkoztatás feltétételei: a támogatás tartama alatt és az azt követő egy hónap végéig nem lehet a munkaviszonyt közös megegyezéssel, vagy munkáltatói felmondással megszüntetni.
A már beadott támogatási kérelmet kizárólag abban az esetben kell – 2020. december 31-éig – módosítani, ha a munkaadó a teljes támogatási időtartamra nem kívánja igénybe venni a támogatást.
Mellékelten olvasható a (vastagon szedett) módosításokkal kiegészített rendeletet.
A Kormány 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről
- Adófizetési kedvezmény
- § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.
- § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra.
- § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti kifizető 2020. évben két hónapra, 2021. évben egy hónapra, arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.
- § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
- § (1) Az 1–4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként
- Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
- Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
- Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
- Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
- Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
- Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
- Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
- Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
- Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
- Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
- Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
- Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
- Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
- Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
- Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
- Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
- Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet,
- M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)
- Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
- Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
- Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,
- Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,
- Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenységet vagy
- Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenységet folytató kifizető jogosult.
(2) Az (1) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az 1–4. § szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
(3) Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kifizetőt 2020. november és december hónapjára, 2021-ben január hónapra illeti meg az 1–4. § szerinti kedvezmény.
- § (1) Az 1. alcímben foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban.
(2) Az 1–5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna, b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.
(3) A támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény, 2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13.] (a továbbiakban: átmeneti közlemény)
- 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz. (4) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át. (5) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.
- Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések
- § (1) A tényleges főtevékenységként
- a) Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
- b) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
- c) Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy
- d) Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet végzőkre a 2. alcím szerinti rendelkezések vonatkoznak.
(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-át.
A (2) bekezdés szerinti megtérítés feltétele, hogy
- a) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát november hónapban fenntartja,
- b) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és
- c) a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.
(4) A támogatás igénylésének részletes szabályait külön kormányrendelet határozza meg.
- § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. (2) Ha a kedvezményezett árbevétele a támogatható időszakban legalább 30%-kal csökken 2019 ugyanezen időszakához képest, az (1) bekezdés szerinti állami támogatás az átmeneti közlemény 3.12. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás), egyéb esetben pedig az átmeneti közlemény 3.1. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható. (3) Ha a kedvezményezett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásként nem jogosult a 7. § (2) bekezdése szerinti teljes támogatásra, a 7. § (2) bekezdése szerinti támogatást átmeneti támogatásként is igénybe veheti. 9. § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.12. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható. (2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.
(3) Az a vállalkozás részesülhet fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
- § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás elszámolható költsége a kedvezményezettnek a támogatható időszakban felmerült árbevételének a változó költségekkel csökkentett azon része, amelyhez más forrás (például biztosítás vagy más állami forrás) nem nyújt fedezetet. (2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg sem a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget, sem pedig az (1) bekezdés szerinti elszámolható költségek 70%-át vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozások esetén az elszámolható költségek 90%-át. (3) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nem halmozható más, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással. (4) Ha a kedvezményezett az általa igénybe vett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás támogatható időszakát tartalmazó pénzügyi évre vonatkozó – könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött – éves beszámolója alapján meghaladta az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felső határt, a kedvezményezett a túltámogatást köteles visszafizetni. 11. § (1) Az átmeneti támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.1. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható. (2) Az átmeneti támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható. (3) Az a vállalkozás részesülhet az átmeneti támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozásnak. (4) A (3) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
- § (1) Az átmeneti támogatás támogatástartalma az átmeneti közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható az 1407/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatással, ha támogatáshalmozás nem vezet az (1) bekezdés szerinti maximális támogatási összeg túllépéséhez.
(3) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (4) Az átmeneti támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más állami támogatással. Az átmeneti támogatás halmozható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással.
- § (1) Az egyedi átmeneti támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait közzé kell tenni az Európai Bizottság közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a támogatást nyújtó 2021. augusztus 1-jéig továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait. (2) Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni. 3. Bértámogatás igénybevétele
- § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti bekezdése szerinti és a munkaerőpiaci program
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben
- a) támogatás időtartamának utolsó napját követő hónap végéig felmondással vagy közös megegyezéssel a munkavállaló jogviszonyát nem szünteti meg és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti, jogviszonya fennáll, és
- b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.
(3) A munkaadó a támogatás iránti kérelmét a munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújtja be.
(4) A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt.
(5) A támogatás legfeljebb 2020. év november és december hónapjára, valamint 2021. év január hónapjára nyújtható. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra.
(6) A támogatásra az Flt. és a végrehajtási rendeleteinek szabályait a jelen alcímben és a munkaerőpiaci programban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható. (8) A támogatás az átmeneti közlemény 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz. (9) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
(10) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni. A rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
- § A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki a) a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 571/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2020. december 31. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.
Tisztelt Munkatársaink!
 |
Hosszantartó, súlyos betegség után egyik kiváló kollégánk Pásztor László elhagyott bennünket. Laci élete a víz körül forgott, úgy tűnik az, hogy a halak jegyében született meghatározta élete legfontosabb állomásait. A vízisportok szerelmese volt. Versenyszerűen úszott, szabadtüdős búvár volt, motorcsónak versenyzőként ért el sikereket. A Magyar Motorcsónak Szövetség elnökségi tagjának választotta 2018.-ban. Munkájában is a vízhez kötődött. 1976-tól dolgozott a Fővárosi Vízműveknél a Víztermelési Osztályon csoportvezetőként.
|
| 2008-ban lett társasága szakszervezeti vezetője, majd 2009-től a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének vízágazati alelnöke 2019-ig. 2001-ben kapta meg a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetést kiváló érdekvédelmi munkájáért.Laci jókedélyű, jó lelkű igaz barát volt. Megrendítő tudni azt, hogy nincs velünk többé, csak az emlékeinkben él.
A VKDSZ valamennyi tagja és vezetői nevében búcsúzik tőle:
Fürjes-Gábor József |
|
Számos kedvezményt vezetett már be a kormány a veszélyhelyzet első hónapjában, jelenleg pedig egy általános, minden gazdasági ágazatot segítő, gazdásági-növekedési akcióterv részletein dolgozik – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.
A koronavírus-járvány elleni küzdelemben az emberek életének és egészségének a védelme mellett fontos az is, hogy a korlátozásokkal leginkább érintett ágazatokat, az ott dolgozókat segítse a kormány,
A november 11-e óta hatályba lépő kormányzati intézkedések nemcsak a gazdasági szereplőknek, hanem a családoknak és a lakosságnak is könnyebbséget jelenthetnek.Az elsőként meghozott intézkedés, az azonnali bértámogatási és adóügyi segítség a bezárások ellenére a vendéglátás és a szabadidő területén több mint 170 ezer, a szálláshelyeknél pedig közel 30 ezer munkahelyet védhet.
A veszélyhelyzetre specializált bértámogatási program a bruttó bérek 50 százalékát fedezi. A juttatást bruttó 483 ezer forintos fizetésig maradéktalanul, afelett pedig a minimálbér összegének másfélszereséig lehet érvényesíteni, és akár a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is igénybe lehet venni – részletezte az államtitkár.
A vendéglátásban és a szabadidős ágazatban működő vállalkozásokat a kormány a munkáltatói adóterhek novemberi megfizetése alól is mentesítette. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az adóügyi könnyítés csaknem 15 ezer vállalkozást érint, amelyeknek összességében 5 milliárd forint adót nem kell megfizetniük.
A szálláshelyeket a kijárási korlátozások idején a kormány azzal segíti, hogy megtéríti az érintetteknek az előzetes foglalások alapján számított bevételkiesés 80 százalékát. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint novemberre 928 ezer vendégéjszakát rögzítettek, ami több mint 11 ezer szálláshelynek közel nettó 15 milliárd forint értékű támogatást jelent. Ennek a támogatásnak, éppúgy, mint az előző kettőnek, az adóügyinek és a bértámogatásinak is, az a feltétele, hogy a munkavállalókat ne bocsássák el, és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra.
November 14-én lépett hatályba az az intézkedés, amely az éttermek zárva tartásának átmeneti időszakára az eddigi 27 százalékról öt százalékra csökkentette a kiszállított ételek áfáját – folytatta a felsorolást az államtitkár. Mint mondta: a célzott áfacsökkentés szervesen illeszkedik a kormány veszélyhelyzet idején meghozott intézkedéseinek a sorába, amelyek a munkahelyek megőrzése mellett a gazdaság működésének fenntartását is szolgálják.
A veszélyhelyzetben a családok, a lakosság ügyintézési terheit is csökkentette a kormány – emelte ki az államtitkár. A járvány terjedésének megfékezése érdekében ugyanis meghosszabbította a lejáró személyi okmányok érvényességét. A november 4-e után lejáró igazolványok a jelenlegi veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig még használhatók maradnak.
A digitális oktatásban résztvevő családokat ingyenes internet-hozzáféréssel segíti a kormány a veszélyhelyzet idején – tért ki a tanároknak és diákoknak egyaránt járó kedvezményre Tállai András. A 30 napos kedvezményt – amely a fennálló és az újonnan kötött szerződésekre is érvényes – a szolgáltató a decemberi számlán írja jóvá.
Az államtitkár megemlítette még a fuvarozókat érintő könnyítést, amely – épp úgy, mint a koronavírus-járvány első szakaszában – felfüggesztette a hétvégi kamionstopot. Így a magyar vállalkozások rugalmasabban szervezhetik fuvarozási feladataikat, gyorsabbá válhat az üzletek, gyárak ellátása, a raktárak feltöltése és a késztermékek elszállítása. (Forrás: Magyarország Kormánya)
Megjelent a Kormányrendelet a veszélyhelyzetben a távmunkával kapcsolatos szabályokról!
A rendelet szövegét itt olvashatjátok:
A Kormány 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni.
(2) Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
2. § A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka
törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a
távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen
meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának
megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.
4. Záró rendelkezések
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 5. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
5. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020.
évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök