Archive For The “Hírek” Category
Tisztelt Munkatársaink!
 |
Hosszantartó, súlyos betegség után egyik kiváló kollégánk Pásztor László elhagyott bennünket. Laci élete a víz körül forgott, úgy tűnik az, hogy a halak jegyében született meghatározta élete legfontosabb állomásait. A vízisportok szerelmese volt. Versenyszerűen úszott, szabadtüdős búvár volt, motorcsónak versenyzőként ért el sikereket. A Magyar Motorcsónak Szövetség elnökségi tagjának választotta 2018.-ban. Munkájában is a vízhez kötődött. 1976-tól dolgozott a Fővárosi Vízműveknél a Víztermelési Osztályon csoportvezetőként.
|
| 2008-ban lett társasága szakszervezeti vezetője, majd 2009-től a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének vízágazati alelnöke 2019-ig. 2001-ben kapta meg a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetést kiváló érdekvédelmi munkájáért.Laci jókedélyű, jó lelkű igaz barát volt. Megrendítő tudni azt, hogy nincs velünk többé, csak az emlékeinkben él.
A VKDSZ valamennyi tagja és vezetői nevében búcsúzik tőle:
Fürjes-Gábor József |
|
Számos kedvezményt vezetett már be a kormány a veszélyhelyzet első hónapjában, jelenleg pedig egy általános, minden gazdasági ágazatot segítő, gazdásági-növekedési akcióterv részletein dolgozik – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.
A koronavírus-járvány elleni küzdelemben az emberek életének és egészségének a védelme mellett fontos az is, hogy a korlátozásokkal leginkább érintett ágazatokat, az ott dolgozókat segítse a kormány,
A november 11-e óta hatályba lépő kormányzati intézkedések nemcsak a gazdasági szereplőknek, hanem a családoknak és a lakosságnak is könnyebbséget jelenthetnek.Az elsőként meghozott intézkedés, az azonnali bértámogatási és adóügyi segítség a bezárások ellenére a vendéglátás és a szabadidő területén több mint 170 ezer, a szálláshelyeknél pedig közel 30 ezer munkahelyet védhet.
A veszélyhelyzetre specializált bértámogatási program a bruttó bérek 50 százalékát fedezi. A juttatást bruttó 483 ezer forintos fizetésig maradéktalanul, afelett pedig a minimálbér összegének másfélszereséig lehet érvényesíteni, és akár a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is igénybe lehet venni – részletezte az államtitkár.
A vendéglátásban és a szabadidős ágazatban működő vállalkozásokat a kormány a munkáltatói adóterhek novemberi megfizetése alól is mentesítette. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az adóügyi könnyítés csaknem 15 ezer vállalkozást érint, amelyeknek összességében 5 milliárd forint adót nem kell megfizetniük.
A szálláshelyeket a kijárási korlátozások idején a kormány azzal segíti, hogy megtéríti az érintetteknek az előzetes foglalások alapján számított bevételkiesés 80 százalékát. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint novemberre 928 ezer vendégéjszakát rögzítettek, ami több mint 11 ezer szálláshelynek közel nettó 15 milliárd forint értékű támogatást jelent. Ennek a támogatásnak, éppúgy, mint az előző kettőnek, az adóügyinek és a bértámogatásinak is, az a feltétele, hogy a munkavállalókat ne bocsássák el, és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra.
November 14-én lépett hatályba az az intézkedés, amely az éttermek zárva tartásának átmeneti időszakára az eddigi 27 százalékról öt százalékra csökkentette a kiszállított ételek áfáját – folytatta a felsorolást az államtitkár. Mint mondta: a célzott áfacsökkentés szervesen illeszkedik a kormány veszélyhelyzet idején meghozott intézkedéseinek a sorába, amelyek a munkahelyek megőrzése mellett a gazdaság működésének fenntartását is szolgálják.
A veszélyhelyzetben a családok, a lakosság ügyintézési terheit is csökkentette a kormány – emelte ki az államtitkár. A járvány terjedésének megfékezése érdekében ugyanis meghosszabbította a lejáró személyi okmányok érvényességét. A november 4-e után lejáró igazolványok a jelenlegi veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig még használhatók maradnak.
A digitális oktatásban résztvevő családokat ingyenes internet-hozzáféréssel segíti a kormány a veszélyhelyzet idején – tért ki a tanároknak és diákoknak egyaránt járó kedvezményre Tállai András. A 30 napos kedvezményt – amely a fennálló és az újonnan kötött szerződésekre is érvényes – a szolgáltató a decemberi számlán írja jóvá.
Az államtitkár megemlítette még a fuvarozókat érintő könnyítést, amely – épp úgy, mint a koronavírus-járvány első szakaszában – felfüggesztette a hétvégi kamionstopot. Így a magyar vállalkozások rugalmasabban szervezhetik fuvarozási feladataikat, gyorsabbá válhat az üzletek, gyárak ellátása, a raktárak feltöltése és a késztermékek elszállítása. (Forrás: Magyarország Kormánya)
Megjelent a Kormányrendelet a veszélyhelyzetben a távmunkával kapcsolatos szabályokról!
A rendelet szövegét itt olvashatjátok:
A Kormány 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni.
(2) Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
2. § A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka
törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a
távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen
meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának
megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.
4. Záró rendelkezések
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 5. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
5. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020.
évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Lakatos Lászlóné Mártika régi, kedves és aktív szakszervezeti tagunk már nincs köztünk. Sokunkat kötnek hozzá szép emlékek, az együtt átélt események vissza-visszatérnek.
A VKDSZ nevében is őszinte részvétünket fejezzük ki a hozzátartozóknak. Mindig szeretettel fogunk gondolni rá.
Kétségbeejtő helyzetbe kerültek a hazai fürdők a covid-járvány miatt. A látogatottság több helyen szinte nullára esett szeptemberben és októberben, s emiatt a bevételek csökkenése is messze túl van már a nyár végi 40 %-on. Mivel a turisztikai célpontok többsége a termálfürdőkhöz kapcsolható, a fürdők csődje végig gyűrűzik a szállodákon, a szálláshelyeken, az éttermeken és sok más szolgáltatón is. A közvetlenül érintett mintegy 18 000 munkavállalón és családjaikon kívül a szálláshelyeken, éttermekben és más szolgáltatásokban dolgozók munkahelye is veszélybe kerül, családjaik megélhetésével együtt.
A vállalkozások szinte minden más költségüket minimumra csökkentették, már csak a munkavállalók munkabére és munkabérük közterhei maradtak. Megkezdődtek az elbocsátások a kilátástalanság miatt, s elindult a jól képzett, idegen nyelveket beszélő kollégák elvándorlása. Így a covid-járvány elvonulását követően sem lesz kivel újra indítani az ágazatot.
Szükségét érezzük, hogy szót emeljünk a fürdőágazatban dolgozó munkavállalók érdekében, remélve, hogy megfelelő kormányzati intézkedésekkel a folyamat még megállítható. Várjuk a VKDSZ által megszólított két szakminisztérium, az ITM és a PM hathatós közreműködését.
A VKDSZ a víz-, csatorna és fürdőtársaságoknál dolgozó munkavállalók országos érdekképviselete, közel 40 000 dolgozó és családtagjai érdekében jár el.
A covid-járvány okozta megbetegedéstől való félelem egyre nagyobb lelki terhet jelent a hazai munkavállalók számára. Ezért is NEM KERÜLHETNEK UTCÁRA A FÜRDŐS SZAKEMBEREK, NEM NÉLKÜLÖZHETNEK A FÜRDŐS CSALÁDOK!
Felhívjuk a fürdős kollégáinkat, szakszervezeti tagokat és nem tagokat egyaránt, hogy a tervezett foglalkoztatást érintő munkáltatói intézkedésekkel egyidőben, minden esetben keressék a VKDSZ-t térítésmentes jogi tanácsadásért, segítségért ( https://vkdszsz.hu )!
Elsőrendű és kiemelt feladat a munkahelyek megőrzése, mert minden munkavállaló mögött áll egy család. A munkavállalók nemzetgazdasági átlagtól jelentősen elmaradó munkabérének csökkentése a kialakult helyzetben nem jelent megoldást. A magyarországi ivóvíz és termálvízkincs egyedülálló páratlan értéket képvisel, a hazai turizmus alapját képező meghatározó nemzetgazdasági bevételt eredményez. Megszűnése, szétesése rövid és hosszú távon is súlyos károkat okoz a családoknak, és a hazai nemzetgazdaságnak.
A VKDSZ azt várja a kormányzattól, hogy mentse meg az ágazatot a magyar fürdős családok megélhetését!
Nincs más megoldás:
- Tavasszal alkalmazott bértámogatási megoldások újbóli bevezetése, az érintett munkáltatók számára a kifizetendő munkabérek legalább 50 %-os mértékű állami támogatásának biztosítása.
- A munkabéreket terhelő munkáltatói és munkavállalói közterhek teljes-, vagy részbeni elengedése.
- Likviditási alap létrehozása a kieső bevételek ellentételezésére.
- Egyéb költségcsökkentést jelentő intézkedések bevezetése, ÁFA csökkentés, hiteltörlesztés felfüggesztése.
A Munkavállalói Szövetség teljes mértékben egyetért és támogatja a Magyar Fürdőszövetség Covid Munkahelyvédelmi akciótervében foglaltakat.
Együtt, egymásért!
Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ)
Fürdőágazati különszám
A covid-járvány által egyik legjobban sújtott terület a turizmus, s azon belül is a fürdőágazat. A különszámmal a VKDSZ fel kívánja hívni a figyelmet a kollégáinkra, akik bére, munkahelye veszélybe került. Bízunk benne, hogy néhány olyan fürdőhöz is eljut a Heti hírfolyam, ahol még nincs szakszervezeti tagunk. Ebben minden „vizes” tagunkra is számítunk. Fontos lenne, hiszen a VKDSZ szakmai segítsége, kiállása sokak munkahelyét védheti meg.
Kérünk minden fürdőágazati munkavállalót, hogy a társaságuknál esetlegesen bekövetkező hasonló események esetén haladéktalanul értesítse a VKDSZ-t (Fürjes-Gábor József, elnök: furjes@ervzrt.hu tel.: 30/228 8069, Ádám Róbert János, ügyvezető adamrobert@vkdszsz.hu tel.: 30/6401463, illetve munkaügyi szakértőnket: Fábián György, fabiangyorgy@upcmail.hu tel.: 30/977 3074. ) Különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bármely megállapodás – akár egyéni, akár csoportos – aláírása előtt kérjék a VKDSZ érdekvédelmi értékelését, tanácsait.
MFSZ közgyűlés: A vírus-járvány ellenére – igaz számos óvó intézkedést betartva- rekordszámú résztvevővel tartotta meg őszi közgyűlését a Magyar Fürdőszövetség Debrecenben, az Aquaticum Termál és Wellness Hotelben. A covid-járvány nemcsak az óvintézkedésekben, de az előadásokban is vissza-visszatérő téma volt.
Papp László, Debrecen polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy hamarosan az Aquaticum Élményfürdőt is bővítik illetve egy új szálloda építését is tervezik. A köszöntő beszédek után szakmai előadásokkal folytatódott a rendezvény. A Magyar Turisztikai Ügynökségtől Könnyid László vezérigazgató-helyettes beszélt arról, hogy a következő uniós pályázati ciklusban a tervek szerint fókuszba kerül a fürdők fejlesztése, az energiafelhasználástól a hatékonyság és a szolgáltatások színvonalának növeléséig. (Lásd külön hírünk lentebb!)
Kiemelten fontos téma volt az ÁFA csökkentése. Takács Márton, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. részéről ismertette a „Fürdőszolgáltatások általános forgalmi adója csökkentéséről” készült tanulmányt, mely a turizmus területén más résztvevőknél jellemző ÁFA-szintre javasolja csökkenteni a turizmusban alapvető fontosságú fürdőszolgáltatás ÁFA-ját.
Az első nap záróelőadása Boros László Attila a Magyar Fürdőszövetség elnöke tájékoztatója volt, a legutóbbi közgyűlés óta történt fontosabb eseményekről. Az előadás túlment az egyszerű tájékoztatás szintjén, s drámai ágazati helyzetképet adott a vírus-járvány hatásairól, s azonnali beavatkozást kért az ágazat működőképességének fenntartása érdekében. (Lásd külön hírünk lentebb!)
A második napon a szakbizottsági elnökök számoltak be a bizottságok működéséről, eredményeiről, majd Dr. Beregszászi Tímea és Dr. Bufa-Dőrr Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ részéről ’A közfürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló miniszteri rendelet (37/1996. (X.18.) NM rendelet) módosítási tervezetének részleteit ismertették. A rendezvény zárásaként új tagokat vettek fel a szövetségbe, elfogadták a Magyar Fürdőszövetség 2019. évi egyszerűsített éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét valamint alelnököt, elnökségi tagot és felügyelő bizottsági tagokat választottak.
Azonnali beavatkozást kérnek a fürdők: Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke előadásában elmondta, hogy soha nem voltak ilyen nehéz helyzetben a fürdők, mint most a covid-járvány miatt. Az elmúlt időszakban végzett reprezentatív felmérés alapján mutatta be a drámai helyzetet. Az idei év első nyolc hónapjában a látogatottság közel felére esett s emiatt a bevételek is majdnem 37 %-al csökkentek. A nyári átmeneti járvány-csökkenés sem sokat segített ezen a helyzeten. Év végén az üzemeltetők 70 %-a veszteséges fog zárni. A fürdőkhöz kapcsolódó szállodákra is ugyanez vonatkozik. A fürdők tulajdonosai zömében az önkormányzatok, melyek szintén nehezen tudnak forrásokat biztosítani a fürdőknek.
Az elnök szerint a tavasszal meghirdetett fürdővédelmi akciótervnek a legtöbb pontja jelenleg is érvényes, de mostanra már egy több milliárd forintos likviditási alap létrehozása is szükséges. Az ágazat várja a segítő kormányzati intézkedéseket.
Az elnök utólag is köszönetet mondott azoknak a fürdőknek, amelyek támogatták a nyári „Csobbanj itthon!” fürdőszövetségi kampányt, ami jó reklámnak bizonyult. Felhívta emellett a figyelmet a furdo.hu oldalra, mely számos információt nyújt a fürdőkről, sőt a biztonságos fürdőzés feltételeiről is, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi Központ által összeállított szabályokat, elvek is elérhetővé teszi.
Átfogó fürdőfejlesztési program indulhat jövőre: Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a következő uniós pályázati ciklusban a tervek szerint a fürdők fejlesztése kiemelt szerepet kap az energiafelhasználástól a hatékonyság és a szolgáltatások színvonalának növeléséig több területen. Az elmúlt évben a turizmus 13,5%-kal járult hozzá a GDP-hez, és az ágazat mintegy 400 ezer főt foglalkoztatott, melyből mintegy 18 ezer a fürdőkhöz köthető. Ebben a 12 legjelentősebb hazai fürdőtelepülés közel 7 millió vendégéjszakát ért el, ami az országos összes forgalom ötöde. adta. A fürdők árbevétele elérte tavaly a 70 milliárd forintot. A covid-járvány hatása azonban az egész turizmusra döbbenetes volt. Az ágazat a padlóra került.
A kormányzat az adó- és járulékcsökkentéssel, a hitelmoratóriummal, a SZÉP-kártya feltöltések keretének megemelésével, a kurzarbeittel, a munkahelymegtartó hitellel és a Széchenyi Turisztikai Kártyával próbálta segíteni az ágazatot. A Magyar Turisztikai Ügynökség Covid-kézikönyve a járvány időszakában újranyitott fürdők működését segíti. Várható az adminisztráció csökkentése is több területen, mely szintén segítheti a fürdőket is. Remélhetően a Széchenyi Turisztikai Kártyát maximum 250 millió forintos hitelkeretével isigénybe tudja venni néhány fürdő. Zajlanak továbbá turisztikai fejlesztések is. A Kisfaludy program keretében 14 ezer magánszálláshely fejlesztése történik most.
A sikeres nyári és most is zajló Balaton-kampány után hamarosan indul egy intenzívebb belföldi kampány is, amely a belföldi pihenésre, ezen belül a fürdőélményekre hívja fel a figyelmet.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint egyébként még szeptemberre is jók az előfoglalások a fürdővárosban működő szálláshelyeken, akár a tavalyi forgalom 80-90%-a is elérhetőnek látszik. Az októberi és novemberi foglalások száma ugyanakkor jelentős elmaradást mutat a tavalyihoz képest. Könnyid László szerint az iskolakezdési időszak után várhatóan megindulnak a foglalások az őszi szünet környékére is.
Cél tehát, hogy 2021-ben a fürdők is bekapcsolódjanak az NTAK rendszerébe.
Azt is megtudtuk, hogy a nemzetközi turistaforgalom újraindulására készülve az MTÜ illetékes igazgatóságán készül egy egészségturisztikai termékportfóliót bemutató lobbianyag a külföldi egészségbiztosítók részére, elsősorban a német nyelvterületre, valamint az orosz, román, izraeli piacra.
A VKDSZ a fürdőágazatért: Már a tavaszi hullámnál is volt olyan fürdőtársaság, mely drasztikus létszámleépítéssel kívánta kompenzálni a járvány miatti gyakran felére vagy még alacsonyabb szintre visszaesett látogatottság okozta bevétel kiesést. Az átmeneti nyári fellendülés után az ősz hasonlóan nagy csapást mért az ágazatra, mint a tavaszi. A társaságok lassan bedőlnek. A Munkahelyi szakszervezettől és később a sajtóból is értesültünk a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél tervezett közel száz fős elbocsátásról. Ttájékoztatást kaptunk a csoportos létszámleépítésselkapcsolatos érdekegyezetetés megkezdéséről is. Mivel ez a munkáltatói intézkedés kezdete lehet az ágazatban várhatóan bekövetkező hasonló eseményeknek, szükségesnek érezzük a VKDSZ közvetlen szakértői szintű részvételét.
A VKDSZ azonnal lépett mind a BGYH Zrt. ügyében, mind pedig ágazati szinten. A két, a témában írt levél tartalmát lentebb ismertetjük. Törekszünk a Magyar Fürdőszövetséggel is minél szorosabb kapcsolatot kiépíteni, hogy a szakmai szervezet információit is fel tudjuk használni a további lépésekben, tárgyalásokkor. Támogatjuk törekvéseiket, melyek a működő képesség fenntartását és a munkaerő megőrzését szolgálják.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár a következő hét keddjén fogadja a VKDSZ delegációját.
Beavatkozást sürgető levelek:
A Budapest Főváros Önkormányzata, Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnek írt levélben leírtuk, hogy a pandémia miatti gazdasági helyzetben az üzemeltetési és foglalkoztatási költségek megtérülése nem biztosított. Azonban a helyzet átmeneti, ennek megfelelően az intézkedéseket is célszerű átmeneti módon kezelni. Ennek érdekében olyan tulajdonosi, kormányzati munkahelyvédelmi intézkedések szükségesek, amelyekkel megelőzhető a munkahelyek elvesztése.
Nagyra értékeljük, hogy a Főpolgármesteri Hivatal és a BGYH Zrt. Munkába Elhelyező Bizottságot alakít annak érdekében, hogy létrejöjjön a főváros tulajdonában lévő tagvállalatok közötti belső munkaerőpiac. A BGYH Zrt.-nél felszabaduló munkaerő tovább foglalkoztatásának a lehetősége országosan is példaértékű intézkedés lehet.
A kialakult járvány helyzet minden bizonnyal egyszer rendeződik, és a gazdasági folyamatok, a szolgáltatások tovább működése szakképzett munkavállalókkal lehetségesek. Kiemelten fontos cél a létszámcsökkentés hatásainak a mérséklése, elkerülése, a megelőző intézkedések alkalmazása.
A jelenleg a csoportos létszámleépítés körébe tartozó munkavállalók az Mt. szabályai szerinti kirendelés, átirányítás, vagy akár közös megegyezéssel megfelelő munkakör felajánlásával tovább foglalkoztathatók. Számos forma létezik az elbocsátás helyett alkalmazható megoldásokra: állásidő, átmeneti rendelkezési állományba történő helyezés, nyugdíjaztatás.
Javasolt a munkaerő gazdálkodás és a munkaerő szükséglet cégcsoport szintű elemzését követő munkafolyamatok átszervezése, külső létszám felvételek befagyasztása, megbízási, vállalkozási szerződések megszüntetése.
A LIGA Konföderáció tagjaként felajánljuk együttműködésünket. A megalakításra kerülő Munkába Elhelyező Bizottság működésébe a fővárosi közműcégeknél nagy tapasztalattal rendelkező VKDSZ munkaügyi szakértője részvételét javasoljuk.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár részére küldött levélben felhívtuk a figyelmet arra, hogy folyamatosan érzékeljük, hogy a fürdőágazat, mint a stratégiailag fontos turizmus alapja, s mint a turisztikai desztinációk kiválasztását döntően befolyásoló szolgáltatás, nincs fontosságának megfelelő helyen és szinten kezelve.
A kialakult járvány helyzet egyszer rendeződik, és a gazdasági folyamatok, a szolgáltatások tovább működése szakképzett munkavállalókkal lehetségesek. Kiemelten fontos cél a létszámcsökkentés hatásainak a mérséklése, elkerülése, a bértámogatásokat jelentő munkahelyvédelmi alap létrehozása, és minden más megelőző intézkedések alkalmazása.
Kértük az államtitkár közreműködését abban, hogy a fürdőágazat munkahelyeinek megőrzését jelentő Kormányzati tavaszi munkahelyvédelmi intézkedések azonnal bevezetésre kerülhessenek. Emellett felajánlottuk együttműködésünket s kértük a személyes konzultáció lehetőségét.
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/640 1463
A VKDSZ a fürdőágazat válságos helyzetével kapcsolatos megkereső levelére (lásd VKDSZ honlap) Bodó Sándor az ITM államtitkára október 6.-án fogadta a VKDSZ delegációját (Fürjes-Gábor József elnök, Szikra Zsolt fürdőágazati alelnök). A találkozóról az alábbi emlékeztető készült:
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hivatalában fogadta a VKDSZ elnökét és fürdőágazati alelnökét. A személyes konzultáción áttekintették a koronavírus-járvány szektort érintő hatásait, a foglalkoztatási, munkahelyvédelmi elképzeléseket. A felek foglalkoztak a víz-, csatorna- és fürdőtársaságok munkavállalóinak bérpiaci helyzetével, az országban tapasztalható jövedelemkülönbségekkel, az elvándorlás fékezésének eszközeivel. A szakszervezeti szövetség részéről kiemelt jelentőségű az egységes, munkakör alapú bérbesorolási és bértarifa rendszer bevezetésének, az egységes foglalkoztatási feltételeket jelentő ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének a lehetősége, amelynek megvizsgálásában a tárca közreműködését kérték. Az államtitkár jelezte: a bérjárulékok szakszervezet által felvetett csökkentése, a bevételkiesés kompenzálására alkalmas, esetleges likviditási támogatások bevezetése nem az innovációs minisztérium hatáskörébe tartozik.
A szakszervezet részéről felvetődött, hogy a kialakult válsághelyzetben és hasonló időszakokban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mellett – más nyugat-európai országok gyakorlatához hasonlóan – érdemes lenne megvizsgálni az álláskeresési támogatás ideje meghosszabbításának lehetőségét. Bodó Sándor megerősítette, hogy a kormány elsődleges célja a munkaalapú társadalom kiépítése, vagyis hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon. A foglalkoztatottak száma már magasabb, mint 2020 elején volt, ismét meghaladja a 4,5 millió főt.
A felek részéről a jövőre nézve megfogalmazódott a kölcsönös tájékoztatás, együttműködés igénye is.