(43-46. hét, 2019. október-november VKDSZ) Őszi lapszám 2.
Fürdőágazat: Tavaly nagy sikerrel szervezte meg a Szaunázók hétvégéjét a Magyar Fürdőszövetség. Az új kezdeményezés elnyerte a fürdőlátogatók tetszését, így október elején az idén is tematikus szauna programokkal várták az érdeklődőket az ország fürdői. A hétvége során a 31 csatlakozó fürdő szabadon szervezhette meg a szaunázáshoz kapcsolódó programjait, központilag egyetlen esemény volt: október 5-én 16.00 órától a csatlakozó szaunákban ugyanaz a tematikus szauna programot lehetett igénybe venni az ország több településén Bükfürdőtől Kisújszállásig.
Nyugdíjas találkozó Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nél: Több éves hagyomány szerint minden év októberének utolsó keddjén a CSM-es nyugdíjasok összegyűlnek az óbudai Trófea étteremben egy évzáró rendezvényre. A sok éves közös munka összetartja „öregjeiket”, mely látszott a mintegy 200 tag jelenlétében is. A VKDSZ-t az ügyvezető képviselte. Gyetvai Éva és Nellike (Farkas Kornélia) értékelte az évet, beszámolt a gazdálkodásról. 1 perces néma tiszteletadással gondoltak elhunyt tagjaikra. Nagy tisztelet övezte volt vezérigazgatójukat, akit csak „Vörös Feri bácsinak” hívtak, s akiről külön is megemlékeztek. A szakszervezet kezdeményezésére a Munkáltató létrehozta a Vörös Ferenc életműdíjat, amit az idén két dolgozó is megkapott. A rendezvény ebéddel zárult, melyet jó kis beszélgetés mellett fogyasztottak el.
LIGA stratégia: A LIGA Szakszervezetek Elnöksége a 2019. október 22-én elfogadott határozatában döntött arról, hogy a LIGA Szakszervezeteket érintő alapvető szakszervezet-politikai kérdéseket egy több fordulós műhelymunka keretében áttekinti. A műhelymunka célja, hogy alapvető szakszervezet-politikai kérdéseket tisztázzon a LIGA Szakszervezeteken belül annak érdekében, hogy a szervezet érdekérvényesítő képessége jobb legyen, a LIGA Szakszervezetek a szakszervezeti mozgalmon belül meghatározó szerepet vállaljon. A műhelymunka keretében a részvétel minden, a LIGA Szakszervezetekhez tartozó tagszervezet számára biztosított.
Témák: A magyar szakszervezeti mozgalom és ezen belül a LIGA Szakszervezetek helyzetének elemzése, a LIGA Szakszervezetek által felvállalt értékrendek, a LIGA Szakszervezetek küldetésének, jellegének és a működés módjának a meghatározása, aA kormányzattal (a mindenkori hatalommal) és a politikai pártokkal való viszony meghatározása, illetve a pártsemlegesség definiálása, a szakszervezeti konföderációkkal és a civil szervezetekkel való viszony meghatározása, az érdekképviselet, az érdekvédelem és az érdekérvényesítés szerepe a LIGA Szakszervezetek tevékenységében, illetve az ezek eredményes működtetéséhez szükséges, a LIGA Szakszervezetek által preferált eszközök meghatározása, a LIGA Szakszervezet – mint konföderáció – feladatainak és azok preferencia sorrendjének meghatározása, a tagszervezési tevékenység és a mozgósítási képesség növelése, a tagszakszervezetek szerepe, feladata a LIGA Szakszervezeteken belül.
Szlovákiai partnerkapcsolatok: Az ÁPB (Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság) által biztosított keret terhére november elején Pozsonyban járt a VKDSZ delegációja. Fürjes-Gábor József elnök, György Attila alelnök és Ádám Róbert János ügyvezető. Sajnos a fürdőágazati alelnök betegség miatt nem tudott velük tartani. Az OZ DLV (ottani vizes) és a SOZZaSS (ottani fürdős) társszervezetekkel egyeztettek a két ország aktuális ágazati érdekvédelmi helyzetéről, eredményeiről, kudarcairól és a későbbi együttműködés lehetőségeiről. Ők nem tudták az idén viszonozni a látogatást elfoglaltságaik miatt. Mindkét partner megerősítette, hogy igényük van ezekre a találkozókra annál is inkább, mert a V4-ek szintjén tett próbálkozásaik csak velünk jártak sikerrel. A kapcsolatok újraélesztését több év szünet után az elmúlt évben kezdtük, s ha a lehetőségeink meglesznek igyekszünk fenntartani és fejleszteni.
Képzés a Szakszervezeti Bizalmiak részére: Október 25-26-án az Alföldvíz Szakszervezet kihelyezett bizalmi testületi ülést tartott Hajdúszoboszlón, szakszervezeti képzéssel egybekötve. A kétnapos rendezvényen fontos szerepet kapott a tisztségviselők szakmai felkészítése. A társadalmi megbízatásként tisztséget vállalók a napi munkájuk mellett végzik szakszervezeti feladataikat, s kevés idejük marad az önképzésre. Emiatt kiemelten fontos, hogy ilyen képzési lehetőséget kapjanak, s a mai kor kihívásaira is megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek. Ebben egy kommunikációs szakember segített beavatva őket a belső és külső kommunikáció rejtelmeibe, és tanácsokat adott, hogy hogyan javítsanak az eddigi bevált, de nem biztos, hogy a leghatékonyabb eszközökön.
Átgondolták a 2019. évben eddig tett lépéseket, az elért sikereket, és a kudarcokat. Felvázolták a cég nehéz helyzete miatt várható következményeket és hozzárendelték a megoldandó feladatokat (munkahelymegtartás, új munkahely sok utazással, munkavállalók jogfolytonos átvétele, stb.). Az együtt gondolkodás, a lehetőségek közös áttekintése, érékelése segít abban, hogy ne érjék majd váratlanul őket az elkövetkezendő időszak döntései.
A szakszervezeti mozgalomban felébredt az igény a változásra, és sokan – szakszervezeti vezetőként, tisztségviselőként, tagként – szeretnének tenni ezért, ebben is segített a kihelyezett ülés és képzés.
Egyeztetés a ITM-ben: A VKDSZ delegációja (Fürjes-Gábor József elnök, György Attila alelnök, Miskéri László, Alföldvíz Munkahelyi Szakszervezet, VKDSZ munkabiztonsági szakértő és Ádám Róbert János ügyvezető) egyeztett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) részéről Hizó Ferenc (még kinevezés alatt lévő) helyettes államtitkárral és Szalár Zoltán főosztályvezető-helyettessel.
Az egyeztetés során a VKDSZ részéről a munkavállalók szempontjából legjelentősebb problémák ismertetése történt meg, így a nemzetgazdasági és ipari átlag alatt maradó munkabér, a megnövekedett többlet munkafeladatok, munkaköri nehézségek, a területenként eltérő, de jelentős mértékű elvándorlás több cégnél is bizonytalanságot okoz, veszélyezteti az üzemeltetést. Alapvető fontosságú az ágazat egységes szakmai megítélése, a munkavállalói keresetek, és az elkövetkezendő időszak központi bértámogatásának biztosítása ügyében függetlenül a tulajdonosi berendezkedéstől. Felmerült a képzés, a díjbefagyasztás és a rekonstrukciós támogatások fontossága, foglalkoztatásra gyakorolt hatása.
A VKDSZ álláspontja szerint a bérfelzárkóztatási intézkedéseket a továbbiakban is ütemezett módon lehet megvalósítani, és a munkaerő megtartás szempontjából leginkább meghatározó, hogy a bérek és átlagkeresetek 5 év távlatában elérjék a víziközmű ágazat legmagasabb átlagkereseti mutatóját.
Az ITM részéről megerősítették, hogy fontos számukra a folyamatos egyeztetés, szeretnének minél több tényt, adatot megismerni az ágazatról. Elhangzott, hogy rendszeressé kell tenni a konzultációt. A helyettes államtitkár kérte, hogy a VKDSZ közvetítse a munkavállalók felé, hogy folynak a tárgyalások és fontos cél a munkavállaói érdekek figyelembe vétele a stratégia-építés során. Az Alföldvíz helyzete napirenden van, informálódik, és visszajelez, hogy milyen változás várható.
Nyugdíjpénztár Igazgató Tanács és Ellenőrző Bizottság ülés: A BIZALOM Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár október 17-én tartotta soros ülését. Az összejövetel legfontosabb napirendje, hogy az ügyvezető felmondása miatt szükséges lépések tisztázása volt, aki munkáját továbbiakban mint a Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezet ügyvezetője folytatja. Az ülésen résztvevők a helyzet kezelésére a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezték. A továbbiakban értékelték a pénztár III. negyedéves és háromnegyed éves teljesítményét, melynek során megállapították, hogy a 2019. évben várható hozamok – a relatíve magas infláció ellenére – mindenképpen reál hozamokat biztosítanak és bőven kompenzálják a 2018. évi minimálisan negatív hozamokat, és messze meghaladják a „szuperállamkötvény” hozamait.
Végezetül áttekintették az önkéntes nyugdíjpénztárak jövőjét meghatározó szabályozási környezet várható változásait, valamint a vízügyi ágazat munkavállaló és munkáltatói tagjainak jövedelmi viszonyaiból eredő jövőbeni tagdíj bevételek mértékét. Fontosnak tartották továbbá a pénztártagok körében a tudatos öngondoskodás erősítését, tudatosítását.”
Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet: Október 22-én közgyűlést tartott a Szövetkezet, mert az alapszabály szerint, ha a tagok száma eléri vagy meghaladja az 50 főt, akkor Felügyelő Bizottságot kell választani. Emellett a létszámnövekedés miatt főállású ügyvezetői munkavégzés is szükséges, melyet a továbbiakban ebben a formában is Kabai Tibor végez.
A gazdálkodási adatokból látható, hogy a 2019-es év várhatóan sikeres lesz. Éves szinten mintegy 110 mFt bruttó árbevétel jelenik meg. Az adózási kötelezettségek mellett várható, hogy a szövetkezet tagjai viszonylag jelentős összegű nyereségrészesedésre számíthatnak 2020-ban a mérleg elfogadást követően.
Fontos változás, hogy a Vízfolyam KNYSZ minden munkavállalója részére fizeti a kockázati balesetbiztosítást, aki az adott hónapban munkát végez. A biztosítás havi díja 500.- Ft/fő.
Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) ülés: Eredményesnek értékelték a résztvevők a 2017-ben megkötött középtávú megállapodást a KVKF november 12-i ülésén, és egyetértettek az újabb, többéves – akár hároméves – megállapodás szükségességében. A leendő középtávú bérmegállapodásban szereplő mértékek azonban többek között az infláció alakulásától és az újranyitott jövő évi minimálbér-tárgyalások kimenetelétől is függnek.
Szakszervezeti oldalról a hozzászólók kiemelték a sok helyen kritikus létszámhiányt, az elvándorlást, amit a korábbi középtávú megállapodás sem volt képes teljes körűen orvosolni. A munkaadói oldal megerősítette, hogy jelentős bérfejlesztési igények merültek fel, ami a közszolgálatot ellátó vállalkozások számára saját erőből nem teljesíthető, így szükséges a kormányoldal bevonása. A STRATOSZ képviseletében Dávid Ilona, a szövetség elnöke munkáltatói érdeknek nevezte a munkavállalók hosszútávú megtartását, a munkaerőhiány csökkentését.
Kormányoldalról Fónagy János államtitkár sikeresnek értékelte a három évet, és jelezte, hogy a kormány az egész társadalom számára fontos ágazatokban a képzett és a fiatal munkaerő pótlását biztosítani kívánja. Schanda Tamás államtitkár ezt azzal egészítette ki, hogy a kormány célja, hogy „ezúttal is egy adott esetben több évre szóló megállapodás szülessen”.
A vízügyi ágazat munkavállalói képviselőiként a VKDSZ részéről a következő vélemények fogalmazódtak meg:
– A megfelelő munkabér, az üzemeltető szervezetek működőképessége, az alapellátás és a munkaerő megtartása szempontjából meghatározó jelentőséggel bír.
– Ennek megfelelően 2, és 3 éves távlatban középtávon meg kell, hogy valósuljon a bérek ipari átlagkeresetek szintjére történő felzárkóztatása. 5 éves időtávon belül a teljes víziközmű ágazatban az átlagkeresetek el kell, hogy érjék a víziközmű ágazat legjobb átlagbér szintjét, Fővárosi Vízművek Zrt. 435.371 Ft kereseti mutatóját.
– A kormányzati támogatással megvalósuló állami tulajdonban lévő munkavállalók bérrendezése, bérkompenzációja kiterjesztése a forráshiányos önkormányzati közösségi tulajdonban működő társaságok munkavállalóinak az érdekében indokolt.
– Alföldvíz Zrt. esetében az állami tulajdonosi részvények arányának megfelelő állami támogatás biztosítása igényként fogalmazódik meg.
– A Többmunkáltatós Kollektív Szerződésnek, mint keretszabályozásnak a kiterjesztése,
– Az alapellátás biztonsága és minőségi szolgáltatás szempontjából megoldást jelentő árképzés, vagy egységes központi pénzügyi támogatás elfogadása.
– Az ágazat egységes szakmai irányítás (gazda) hiánya.
Megalakult az OVÁK: November 07.-én alakult meg a nem VKDSZ-hez tartozó ágazati szakszervezeteket tömörítő Országos Víziközmű Ágazati Kooperáció (OVÁK), mely első lépésként megkereste a VKDSZ-t együttműködési szándékunkat felajánlva. Nyilatkozatuk szerint a cél közös, egy jól és fenntartható módon működő stratégiai víziközmű-ágazat újbóli létrehozása., a fenntartható foglalkoztatás elérése. Ebben szeretnének tevékenyen, szakmai alapokon együttműködni a VKDSZ-el. Az ágazat nehéz helyzetben van, melyet legjobban a Századvég Alapítvány 2018. júliusi tanulmánya fogalmazott meg: (http://www.maviz.org/system/files/szazadveg_tanulmany_-_a_hazai_vizikozmu-szolgaltatas_aktualis_helyzete_2018_08_06.pdf)
Munkavédelmi képviselő képzés: A Munkavédelmi Törvény 75.§/1/c. pontja előírja, hogy „egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvételi lehetőséget a munkáltatónak kell biztosítania.” A képzés munkaidőben, a munkáltató költségei terhére történik. November 14-én és 15-én az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. (OMKT) a VKDSZ munkavédelmi szakértőinek bevonásával tartotta meg a munkavédelmi képviselők kötelező képzését a korábbi évekhez hasonlóan.
Fontosabb témák voltak: A munkavédelem munkáltatói szabályozása, az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok rendje, munkavédelmi belső ellenőrzések, munkavédelmi – tűzvédelmi szemlék fontossága és rendje, munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi képviselet, szakszervezetek és üzemi tanácsok. Baleset – üzemi baleset – munkabaleset fogalma, munkabalesetek kivizsgálása, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése, Foglalkozás – egészségügyi Szolgálatok működése, orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje, a beszállási engedély köteles veszélyes tevékenységek végzésének feltételei, a beszállási engedélyek formai és tartalmi követelményei, a munkahelyi kockázat felmérés – értékelés gyakorlati feladatai, munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi képviselet, szakszervezetek és üzemi tanácsok. A rendezvény konzultációval ért véget.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463