Author Archive
(43-46. hét, 2019. október-november VKDSZ) Őszi lapszám 2.
Fürdőágazat: Tavaly nagy sikerrel szervezte meg a Szaunázók hétvégéjét a Magyar Fürdőszövetség. Az új kezdeményezés elnyerte a fürdőlátogatók tetszését, így október elején az idén is tematikus szauna programokkal várták az érdeklődőket az ország fürdői. A hétvége során a 31 csatlakozó fürdő szabadon szervezhette meg a szaunázáshoz kapcsolódó programjait, központilag egyetlen esemény volt: október 5-én 16.00 órától a csatlakozó szaunákban ugyanaz a tematikus szauna programot lehetett igénybe venni az ország több településén Bükfürdőtől Kisújszállásig.
Nyugdíjas találkozó Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nél: Több éves hagyomány szerint minden év októberének utolsó keddjén a CSM-es nyugdíjasok összegyűlnek az óbudai Trófea étteremben egy évzáró rendezvényre. A sok éves közös munka összetartja „öregjeiket”, mely látszott a mintegy 200 tag jelenlétében is. A VKDSZ-t az ügyvezető képviselte. Gyetvai Éva és Nellike (Farkas Kornélia) értékelte az évet, beszámolt a gazdálkodásról. 1 perces néma tiszteletadással gondoltak elhunyt tagjaikra. Nagy tisztelet övezte volt vezérigazgatójukat, akit csak „Vörös Feri bácsinak” hívtak, s akiről külön is megemlékeztek. A szakszervezet kezdeményezésére a Munkáltató létrehozta a Vörös Ferenc életműdíjat, amit az idén két dolgozó is megkapott. A rendezvény ebéddel zárult, melyet jó kis beszélgetés mellett fogyasztottak el.
LIGA stratégia: A LIGA Szakszervezetek Elnöksége a 2019. október 22-én elfogadott határozatában döntött arról, hogy a LIGA Szakszervezeteket érintő alapvető szakszervezet-politikai kérdéseket egy több fordulós műhelymunka keretében áttekinti. A műhelymunka célja, hogy alapvető szakszervezet-politikai kérdéseket tisztázzon a LIGA Szakszervezeteken belül annak érdekében, hogy a szervezet érdekérvényesítő képessége jobb legyen, a LIGA Szakszervezetek a szakszervezeti mozgalmon belül meghatározó szerepet vállaljon. A műhelymunka keretében a részvétel minden, a LIGA Szakszervezetekhez tartozó tagszervezet számára biztosított.
Témák: A magyar szakszervezeti mozgalom és ezen belül a LIGA Szakszervezetek helyzetének elemzése, a LIGA Szakszervezetek által felvállalt értékrendek, a LIGA Szakszervezetek küldetésének, jellegének és a működés módjának a meghatározása, aA kormányzattal (a mindenkori hatalommal) és a politikai pártokkal való viszony meghatározása, illetve a pártsemlegesség definiálása, a szakszervezeti konföderációkkal és a civil szervezetekkel való viszony meghatározása, az érdekképviselet, az érdekvédelem és az érdekérvényesítés szerepe a LIGA Szakszervezetek tevékenységében, illetve az ezek eredményes működtetéséhez szükséges, a LIGA Szakszervezetek által preferált eszközök meghatározása, a LIGA Szakszervezet – mint konföderáció – feladatainak és azok preferencia sorrendjének meghatározása, a tagszervezési tevékenység és a mozgósítási képesség növelése, a tagszakszervezetek szerepe, feladata a LIGA Szakszervezeteken belül.
Szlovákiai partnerkapcsolatok: Az ÁPB (Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság) által biztosított keret terhére november elején Pozsonyban járt a VKDSZ delegációja. Fürjes-Gábor József elnök, György Attila alelnök és Ádám Róbert János ügyvezető. Sajnos a fürdőágazati alelnök betegség miatt nem tudott velük tartani. Az OZ DLV (ottani vizes) és a SOZZaSS (ottani fürdős) társszervezetekkel egyeztettek a két ország aktuális ágazati érdekvédelmi helyzetéről, eredményeiről, kudarcairól és a későbbi együttműködés lehetőségeiről. Ők nem tudták az idén viszonozni a látogatást elfoglaltságaik miatt. Mindkét partner megerősítette, hogy igényük van ezekre a találkozókra annál is inkább, mert a V4-ek szintjén tett próbálkozásaik csak velünk jártak sikerrel. A kapcsolatok újraélesztését több év szünet után az elmúlt évben kezdtük, s ha a lehetőségeink meglesznek igyekszünk fenntartani és fejleszteni.
Képzés a Szakszervezeti Bizalmiak részére: Október 25-26-án az Alföldvíz Szakszervezet kihelyezett bizalmi testületi ülést tartott Hajdúszoboszlón, szakszervezeti képzéssel egybekötve. A kétnapos rendezvényen fontos szerepet kapott a tisztségviselők szakmai felkészítése. A társadalmi megbízatásként tisztséget vállalók a napi munkájuk mellett végzik szakszervezeti feladataikat, s kevés idejük marad az önképzésre. Emiatt kiemelten fontos, hogy ilyen képzési lehetőséget kapjanak, s a mai kor kihívásaira is megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek. Ebben egy kommunikációs szakember segített beavatva őket a belső és külső kommunikáció rejtelmeibe, és tanácsokat adott, hogy hogyan javítsanak az eddigi bevált, de nem biztos, hogy a leghatékonyabb eszközökön.
Átgondolták a 2019. évben eddig tett lépéseket, az elért sikereket, és a kudarcokat. Felvázolták a cég nehéz helyzete miatt várható következményeket és hozzárendelték a megoldandó feladatokat (munkahelymegtartás, új munkahely sok utazással, munkavállalók jogfolytonos átvétele, stb.). Az együtt gondolkodás, a lehetőségek közös áttekintése, érékelése segít abban, hogy ne érjék majd váratlanul őket az elkövetkezendő időszak döntései.
A szakszervezeti mozgalomban felébredt az igény a változásra, és sokan – szakszervezeti vezetőként, tisztségviselőként, tagként – szeretnének tenni ezért, ebben is segített a kihelyezett ülés és képzés.
Egyeztetés a ITM-ben: A VKDSZ delegációja (Fürjes-Gábor József elnök, György Attila alelnök, Miskéri László, Alföldvíz Munkahelyi Szakszervezet, VKDSZ munkabiztonsági szakértő és Ádám Róbert János ügyvezető) egyeztett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) részéről Hizó Ferenc (még kinevezés alatt lévő) helyettes államtitkárral és Szalár Zoltán főosztályvezető-helyettessel.
Az egyeztetés során a VKDSZ részéről a munkavállalók szempontjából legjelentősebb problémák ismertetése történt meg, így a nemzetgazdasági és ipari átlag alatt maradó munkabér, a megnövekedett többlet munkafeladatok, munkaköri nehézségek, a területenként eltérő, de jelentős mértékű elvándorlás több cégnél is bizonytalanságot okoz, veszélyezteti az üzemeltetést. Alapvető fontosságú az ágazat egységes szakmai megítélése, a munkavállalói keresetek, és az elkövetkezendő időszak központi bértámogatásának biztosítása ügyében függetlenül a tulajdonosi berendezkedéstől. Felmerült a képzés, a díjbefagyasztás és a rekonstrukciós támogatások fontossága, foglalkoztatásra gyakorolt hatása.
A VKDSZ álláspontja szerint a bérfelzárkóztatási intézkedéseket a továbbiakban is ütemezett módon lehet megvalósítani, és a munkaerő megtartás szempontjából leginkább meghatározó, hogy a bérek és átlagkeresetek 5 év távlatában elérjék a víziközmű ágazat legmagasabb átlagkereseti mutatóját.
Az ITM részéről megerősítették, hogy fontos számukra a folyamatos egyeztetés, szeretnének minél több tényt, adatot megismerni az ágazatról. Elhangzott, hogy rendszeressé kell tenni a konzultációt. A helyettes államtitkár kérte, hogy a VKDSZ közvetítse a munkavállalók felé, hogy folynak a tárgyalások és fontos cél a munkavállaói érdekek figyelembe vétele a stratégia-építés során. Az Alföldvíz helyzete napirenden van, informálódik, és visszajelez, hogy milyen változás várható.
Nyugdíjpénztár Igazgató Tanács és Ellenőrző Bizottság ülés: A BIZALOM Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár október 17-én tartotta soros ülését. Az összejövetel legfontosabb napirendje, hogy az ügyvezető felmondása miatt szükséges lépések tisztázása volt, aki munkáját továbbiakban mint a Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezet ügyvezetője folytatja. Az ülésen résztvevők a helyzet kezelésére a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezték. A továbbiakban értékelték a pénztár III. negyedéves és háromnegyed éves teljesítményét, melynek során megállapították, hogy a 2019. évben várható hozamok – a relatíve magas infláció ellenére – mindenképpen reál hozamokat biztosítanak és bőven kompenzálják a 2018. évi minimálisan negatív hozamokat, és messze meghaladják a „szuperállamkötvény” hozamait.
Végezetül áttekintették az önkéntes nyugdíjpénztárak jövőjét meghatározó szabályozási környezet várható változásait, valamint a vízügyi ágazat munkavállaló és munkáltatói tagjainak jövedelmi viszonyaiból eredő jövőbeni tagdíj bevételek mértékét. Fontosnak tartották továbbá a pénztártagok körében a tudatos öngondoskodás erősítését, tudatosítását.”
Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet: Október 22-én közgyűlést tartott a Szövetkezet, mert az alapszabály szerint, ha a tagok száma eléri vagy meghaladja az 50 főt, akkor Felügyelő Bizottságot kell választani. Emellett a létszámnövekedés miatt főállású ügyvezetői munkavégzés is szükséges, melyet a továbbiakban ebben a formában is Kabai Tibor végez.
A gazdálkodási adatokból látható, hogy a 2019-es év várhatóan sikeres lesz. Éves szinten mintegy 110 mFt bruttó árbevétel jelenik meg. Az adózási kötelezettségek mellett várható, hogy a szövetkezet tagjai viszonylag jelentős összegű nyereségrészesedésre számíthatnak 2020-ban a mérleg elfogadást követően.
Fontos változás, hogy a Vízfolyam KNYSZ minden munkavállalója részére fizeti a kockázati balesetbiztosítást, aki az adott hónapban munkát végez. A biztosítás havi díja 500.- Ft/fő.
Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) ülés: Eredményesnek értékelték a résztvevők a 2017-ben megkötött középtávú megállapodást a KVKF november 12-i ülésén, és egyetértettek az újabb, többéves – akár hároméves – megállapodás szükségességében. A leendő középtávú bérmegállapodásban szereplő mértékek azonban többek között az infláció alakulásától és az újranyitott jövő évi minimálbér-tárgyalások kimenetelétől is függnek.
Szakszervezeti oldalról a hozzászólók kiemelték a sok helyen kritikus létszámhiányt, az elvándorlást, amit a korábbi középtávú megállapodás sem volt képes teljes körűen orvosolni. A munkaadói oldal megerősítette, hogy jelentős bérfejlesztési igények merültek fel, ami a közszolgálatot ellátó vállalkozások számára saját erőből nem teljesíthető, így szükséges a kormányoldal bevonása. A STRATOSZ képviseletében Dávid Ilona, a szövetség elnöke munkáltatói érdeknek nevezte a munkavállalók hosszútávú megtartását, a munkaerőhiány csökkentését.
Kormányoldalról Fónagy János államtitkár sikeresnek értékelte a három évet, és jelezte, hogy a kormány az egész társadalom számára fontos ágazatokban a képzett és a fiatal munkaerő pótlását biztosítani kívánja. Schanda Tamás államtitkár ezt azzal egészítette ki, hogy a kormány célja, hogy „ezúttal is egy adott esetben több évre szóló megállapodás szülessen”.
A vízügyi ágazat munkavállalói képviselőiként a VKDSZ részéről a következő vélemények fogalmazódtak meg:
– A megfelelő munkabér, az üzemeltető szervezetek működőképessége, az alapellátás és a munkaerő megtartása szempontjából meghatározó jelentőséggel bír.
– Ennek megfelelően 2, és 3 éves távlatban középtávon meg kell, hogy valósuljon a bérek ipari átlagkeresetek szintjére történő felzárkóztatása. 5 éves időtávon belül a teljes víziközmű ágazatban az átlagkeresetek el kell, hogy érjék a víziközmű ágazat legjobb átlagbér szintjét, Fővárosi Vízművek Zrt. 435.371 Ft kereseti mutatóját.
– A kormányzati támogatással megvalósuló állami tulajdonban lévő munkavállalók bérrendezése, bérkompenzációja kiterjesztése a forráshiányos önkormányzati közösségi tulajdonban működő társaságok munkavállalóinak az érdekében indokolt.
– Alföldvíz Zrt. esetében az állami tulajdonosi részvények arányának megfelelő állami támogatás biztosítása igényként fogalmazódik meg.
– A Többmunkáltatós Kollektív Szerződésnek, mint keretszabályozásnak a kiterjesztése,
– Az alapellátás biztonsága és minőségi szolgáltatás szempontjából megoldást jelentő árképzés, vagy egységes központi pénzügyi támogatás elfogadása.
– Az ágazat egységes szakmai irányítás (gazda) hiánya.
Megalakult az OVÁK: November 07.-én alakult meg a nem VKDSZ-hez tartozó ágazati szakszervezeteket tömörítő Országos Víziközmű Ágazati Kooperáció (OVÁK), mely első lépésként megkereste a VKDSZ-t együttműködési szándékunkat felajánlva. Nyilatkozatuk szerint a cél közös, egy jól és fenntartható módon működő stratégiai víziközmű-ágazat újbóli létrehozása., a fenntartható foglalkoztatás elérése. Ebben szeretnének tevékenyen, szakmai alapokon együttműködni a VKDSZ-el. Az ágazat nehéz helyzetben van, melyet legjobban a Századvég Alapítvány 2018. júliusi tanulmánya fogalmazott meg: (http://www.maviz.org/system/files/szazadveg_tanulmany_-_a_hazai_vizikozmu-szolgaltatas_aktualis_helyzete_2018_08_06.pdf)
Munkavédelmi képviselő képzés: A Munkavédelmi Törvény 75.§/1/c. pontja előírja, hogy „egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvételi lehetőséget a munkáltatónak kell biztosítania.” A képzés munkaidőben, a munkáltató költségei terhére történik. November 14-én és 15-én az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. (OMKT) a VKDSZ munkavédelmi szakértőinek bevonásával tartotta meg a munkavédelmi képviselők kötelező képzését a korábbi évekhez hasonlóan.
Fontosabb témák voltak: A munkavédelem munkáltatói szabályozása, az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok rendje, munkavédelmi belső ellenőrzések, munkavédelmi – tűzvédelmi szemlék fontossága és rendje, munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi képviselet, szakszervezetek és üzemi tanácsok. Baleset – üzemi baleset – munkabaleset fogalma, munkabalesetek kivizsgálása, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése, Foglalkozás – egészségügyi Szolgálatok működése, orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje, a beszállási engedély köteles veszélyes tevékenységek végzésének feltételei, a beszállási engedélyek formai és tartalmi követelményei, a munkahelyi kockázat felmérés – értékelés gyakorlati feladatai, munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi képviselet, szakszervezetek és üzemi tanácsok. A rendezvény konzultációval ért véget.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások adóját a juttatás értékére számolt 15% személyi jövedelemadóval és 17,5% szociális hozzájárulási adóval kell számolni, amely összesen a 32,5%.
A kedvezményesen adózó juttatások köre nem változik. Széchenyi Pihenő Kártya adható majd a 2019-ben is az ismert alszámlákkal és keretekkel (szálláshely – 225.000 Ft/év, vendéglátás – 150.000 Ft/év, szabadidő – 75.000 Ft/év).
A SZÉP kártyajuttatásra egy összesített, 450.000 Ft-os éves kedvezményes keret is vonatkozik. Ez az együttes keret továbbra is a juttatások nettó értékére vonatkozik. Ezen maximum összeg felett az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterhek az irányadóak.
Egyes meghatározott juttatások
Az egyes meghatározott juttatások adójához a juttatás értékét szorozni kell 1,18-cal, és erre kell 15% személyi jövedelemadót valamint 17,5% szociális hozzájárulási adót számítani. Így jön ki a 38,35% közteher.
Ezzel a közteherrel valósíthatnánk meg a csekély értékű ajándékjuttatás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg átadását az Önkéntes egészségpénztár és Önkéntes nyugdíjpénztár esetében.
Adómentes juttatások
Adómentes juttatások közt az eddig használt elemek közül az óvoda bölcsőde térítése marad az adómentes kategóriában. Ennél a juttatásnál 2020-ban is érvényes marad az a szabály, hogy nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolhatjuk a költségeket adómentesen.
Továbbra is adómentesen adható Kultúra- és Sportrendezvény belépő is, mindkettő a minimálbér mértékéig lesz biztosítható.
Az egyes meghatározott juttatások és az adómentesek juttatások értékét természetesen nem kell beleszámolni a 450.000 forintos éves keretbe.
Pénztári juttatások – adókedvezmény kiterjesztése
2020-ban is kaphat a munkavállaló adójóváírást a munkáltatói hozzájárulás után így az adóterhelés a következőképpen alakul:
138.350 forintból le kell vonni a bruttó adható juttatás munkáltató közterheit. 138.350/1,19=113.765 Ft bruttó összeget utalhatna a 2020-es költségkeretből a munkáltató. Ebből le kell vonni az utalás előtt a munkavállaló 33,5% terheit is.
Így a munkáltató 113.765*0,665=75.653 forintot tud a pénztárba utalni, amelyből már kifizetésre kerültek a munkáltató és munkavállaló terhei, erre 20% jóváírást kaphat a munkavállaló! A jóváírást követően a munkavállaló számláján 77.332X1,2=90.784 Ft lesz.
(*) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell. Ezen juttatások nettó 450.000 Ft/év értékig állnak rendelkezésre a kedvező 32,5% mértékű közteher, felette 38,35% adó- és járulékteherrel kell számolni.
|
2020. évi |
||
|
Normál |
||
|
minimálbér/Ft |
garantált |
|
|
bérminimum/Ft |
||
|
Havibér |
161000 |
210600 |
|
Hetibér (8 óra) |
37020 |
44820 |
|
Órabér |
926 |
1211 |
|
Napibér (8 óra) |
7410 |
9690 |
|
Napibér (4 óra) |
3710 |
4850 |
|
Napibér (2 óra) |
1860 |
2430 |
|
6 órás havi bér |
120750 |
157950 |
|
4 órás havibér |
80500 |
105300 |
|
2 órás havibér |
40250 |
52650 |
|
Egyszerűsített |
||
|
minimálbér/Ft |
garantált |
|
|
bérminimum/Ft |
||
|
Órabér |
788 |
1042 |
|
8 órás |
6300 |
8430 |
|
Munkavállalónak |
9633 |
12597 |
December 6-7.-én tartotta meg évzáró ülését a VKDSZ. A rendezvény része volt az alapítás 30. évfordulója alkalmából megtartott ünnepélyes megemlékezés, a megjelent alapítók köszöntése is. Gábor Imre a VKDSZ volt elnöke az alapítók nevében mondott beszédet, felelevenítve a három évtizeddel ezelőtti eseményeket. Mondanivalóját kiegészítette a ma is tanulságos tapasztalataival, melyek erősíthetik az ágazati szakszervezetet. Személyes jelenlétével rajta kívül: Hegedüs Gyula, Szabó Károly, Papp István, Léber József, Bednarik Károly, Szilágyi Pál és Török László tisztelték meg a rendezvényt. Többen üzenetben köszöntötték az évfordulót és a kollegákat, de személyesen nem tudtak eljönni. Az alapítók számára díszoklevéllel és apró ajándékkal tették emlékezetessé az eseményt.
Az Országos Választmányi ülés Fürjes-Gábor József elnök ünnepi beszédével és az elmúlt 30 év értékelésével folytatódott, melynek szerves részét képezi, az öregkori gondoskodást jelentő az idén 25 éves Bizalom Nyugdíjpénztár. A jelenlegi működésről, hozamok alakulásáról Török László IT elnök tartott beszámolót. A Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezet nevében pedig Kabai Tibor ügyvezető számolt be az eredményekről, ami szintén a Szakszervezet kezdeményezésével megalakuló tagszolgáltatás. A VKDSZ egyes területein folyó munkáról György Attila alelnök és Ádám Róbert János ügyvezető számolt be. Az elnök beszámolójában két történelmi korszakra bontotta a három évtizedet, más típusú szakszervezeti munka jellemezte. A megalakulás korszaka a korábbi vezetés alatt valósult meg, melyről Gábor Imre beszélt, az elmúlt 10 év teljesen új kihívásokkal, törvényi változásokkal terhelt időszak volt, melyben a VKDSZ megalakulásának időszakával ellentétes folyamatok az ágazat visszarendeződése, az integráció zajlott le. Az új vezetés számára több nehézséget okozott az integráció folyamata, amelyben a jogutódlás szabályai, a munkahely megtartása jelentette a legnagyobb feladatot. Mindemellett volt néhány fontos mérföldkő a VKDSZ életében, az Autonóm Szakszervezeti Szövetségből csatlakozás a LIGA Szakszervezetekhez.
Az integráció időszakában pályázati pénzügyi támogatást jelentő TÁMOP program keretében tartalmas szervezeti munkával, jövő stratégiai lehetőséget felvázoló szakértői tanulmányokkal került meghatározásra a Hogyan tovább VKDSZ?
A munkaügyi szabályoknak nem megfelelő Többmunkáltatós Kollektív Szerződés helyett egy hatályos szabályoknak megfelelő kiterjesztésre alkalmas Többmunkáltatós KSZ-t elkészítésére került sor. Megjelent időközben a konkurencia, megváltoztak az együttműködési szabályok, a VKDSZ taglétszáma csökkent.
Fontossá vált a szakmai érdekeknek a képviselete, számos minisztériumi, államtitkári és tárca közi egyeztetések keretében kerültek hangsúlyozásra az ágazatot érintő, foglalkoztatást veszélyeztető gazdálkodási nehézségek.
A VKDSZ jelenleg az önkormányzati cégek érdekében egyeztetéseket folytat a Megyei Jogú Városok Önkormányzatok vezetőivel, amely hosszú évek után jelentős előrelépés az érdekérvényesítési feladatokban.
Fürjes-Gábor József meglátása szerint a munkavállalók érdekek érvényesítése szempontjából a jövő a szakszervezetek integrálódásban van, a személyes érdekek és pozíciók egyidejű háttérbe helyezésével. Ezt követően a kötetlen beszélgetések, véleménycserék erősítettek a múlt és jelen időszak történéseit, korábban kialakult eltérő álláspontok egyértelműsítésére is hatással volt.
A második napon szakmai konzultáció keretében dr.Tóth Hilda, a Miskolci Egyetem docense, a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat képviseletében a szakszervezetek nyomásgyakorlásának törvényes lehetőségeiről, szabályairól, a konfliktusok megoldásáról tartott interaktív előadást. A jelenlévő VKDSZ vezető tisztségviselők aktív közreműködésével, kérdésekre, véleményekre reagálva – a legális, illegális lehetőségeket a nyílt levél, az utcai demonstráció, bojkott, sztrájk – a jogi hátterével együtt ismertetett. Részleteiben: a sztrájktörvény paragrafusait, a még elégséges szolgáltatás megállapításának módját, lehetőségeit, a különböző sztrájkfajtákat. Az előadása utolsó részében bemutatta a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat működését, az általa nyújtott lehetőségeket és fő tevékenységeket: a tanácsadás, a békéltetés, a közvetítés, az egyeztetés és a döntőbíráskodás részleteit.
Ezzel záródott a VKDSZ 2019-es éve. Képzés, megemlékezés, az éves tevékenységek, eredmények, kudarcok áttekintése. A VKDSZ évzáró rendezvénye a LIGA Szakszervezetek pályázati támogatásával és költségtakarékos módon tudott megvalósulni.
A VKDSZ Szociális és Oktatási Alapítvány Kuratóriuma szintén 10.16-án tartotta ülését, ahol az ez évben kiírt oktatási támogatásra beérkezett pályázatok kerültek elbírálásra. A beérkezett 33 pályázatot a Kuratórium a hiányzó adatok bekérése után érvényesnek nyilvánította és több, mint egymillió-kétszázezer forint támogatást ítélt meg.
A NAV értesítése alapján az Alapítványaz adófizető magánszemélyek 2018 évi SZJA 1%-os felajánlása alapján 195 670 Ft támogatásban részesült.
A kuratórium megállapította, hogy sajnos minden évben kevesebb dolgozó ajánlja fel az alapítvány javára a adója 1%-át, ezért felhívják a kollegák figyelmét, hogy, az 1%-os felajánlás elkészítésével nagyon sok rászoruló munkatársának tudna segíteni. Kérjük, hogy a 2019 évi adóbevallása elkészítésekor ne felejtse el az SZJA-ja 1 %-át Alapítványunk javára felajánlani.
Liga egyeztetés: A KVKF-ben részt vevő a LIGA-tagszervezetek október 3.-án találkoztak Buzásné Putz Erzsébet LIGA társelnök meghívására, hogy felkészüljenek a következő KVKF ülésre. Néhány nappal korábban a vasutas és volános szakszervezetek a KVKF összehívását kezdeményezték a következő év/évek bérfejlesztéséről szóló tárgyalások megkezdésére.
A posta, vasút, villamosipar, vízügy, közúti közlekedés szakszervezeteinek képviselői közös álláspontot kívántak kialakítani arról, hogy mi legyen a közös álláspont annak mértékéről és a megállapodás időtartamáról.
Valamennyi ágazat részéről elhangzott, hogy továbbra is kritikus a létszámhelyzet a vállalatoknál, néhány területen már a működőképesség határát súrolja.
Igény, hogy valósuljon meg a teljes költségmegtérülés elve, mindenképpen kétszámjegyű béremelésre van szükség és több évre szóló megállapodást bizonyos feltételek mellett lehet csak elfogadni, pl. ha figyelembe vesszük az inflációt.
Résztvevők közös javaslatként az alábbiakban egyeztek meg:
- a közszolgáltatást egységesen kell kezelni
- vegyük figyelembe az infláció mértékét
- a munkavállalói járulék eltörlését tovább szorgalmazza a LIGA
- a 2% szociális hozzájárulás legyen béremelésre fordítva
- a cafeteria elemeket és azok adó hatását felül kell vizsgálni és az elvesztett reáljövedelem csökkenést kompenzálni kell
- kétszámjegyű béremelésre van szükség
MAVÍZ Ügyfélszolgálati Verseny: Az idei, XV. Országos Ügyfélszolgálati Versenyt Kecskeméten rendezték meg, a Bácsvíz Zrt. társszervezésében. A versenyen 17 víziközmű szolgáltató cég csapata nevezett. Az izgalmas verseny szituációs videók felvételével kezdődött, majd levélírással, szakmai teszttel és totóval folytatódott. A dobogós helyeket a regionális cégek szerezték meg, az első helyezett a DMRV Zrt., a második a DRV Zrt. míg a harmadik az ÉDV Zrt. csapata lett. A VKDSZ ez alkalommal is felajánlott különdíjat, melyet a Fejérvíz Zrt. munkavállaói kaptak meg.
VKDSZ Felügyelő Bizottsági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottsági ülés: A Bizottságok október 16.-án üléseztek. Ellenőrizték a VKDSZ gazdálkodását január 1-től szeptember 30-ig, a Számvizsgáló Bizottsággal közösen. Értékelték a Szövetség gazdasági tevékenységét különös tekintettel a kiadás/bevétel arányára. költségcsökkentési lehetőségekre. Áttekintették a tagszervezetek tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítését.
A Felügyelő Bizottság a Számvizsgáló Bizottsággal közösen átvizsgálta a VKDSZ 2019.01-2019.09.30. időszak könyvelését, bizonylatait. A Számvizsgáló Bizottság jelentésében a VKDSZ könyvelését, bizonylatolását rendben találta, ezt a Felügyelő Bizottsággal egyeztette. Felügyelő Bizottság a jelentést tudomásul vette.
A Felügyelő Bizottság a Főkönyvi kivonatokat, a főkönyvi kartonokat szúrópróba szerint ellenőrizte, egyeztetve a VKDSZ könyvelőjével, melyeket rendben találtak.
Felügyelő Bizottság megállapította, hogy egy szervezet az idei évben még nem fizstett tagdíjat, öt tagszervezet pedig nem a Választmány által elfogadott, jelenleg hatályos tagdíjat, hanem az azt megelőzőt utalja továbbra is.
Alapítvány kuratórium: A VKDSZ Szociális és Oktatási Alapítvány Kuratóriuma szintén 10.16-án tartotta ülését, ahol az ez évben kiírt oktatási támogatásra beérkezett pályázatok kerültek elbírálásra. A beérkezett 33 pályázatot a Kuratórium a hiányzó adatok bekérése után érvényesnek nyilvánította és több, mint egymillió-kétszázezer forint támogatást ítélt meg.
A NAV értesítése alapján az Alapítványaz adófizető magánszemélyek 2018 évi SZJA 1%-os felajánlása alapján 195 670 Ft támogatásban részesült.
A kuratórium megállapította, hogy sajnos minden évben kevesebb dolgozó ajánlja fel az alapítvány javára a adója 1%-át, ezért felhívják a kollegák figyelmét, hogy, az 1%-os felajánlás elkészítésével nagyon sok rászoruló munkatársának tudna segíteni. Kérjük, hogy a 2019 évi adóbevallása elkészítésekor ne felejtse el az SZJA-ja 1 %-át Alapítványunk javára felajánlani.
Egyeztetés a ITM-ben: A VKDSZ delegációja (Fürjes-Gábor József elnök, György Attila alelnök, Miskéri László, Alföldvíz Munkahelyi Szakszervezet, VKDSZ munkabiztonsági szakértő és Ádám Róbert János ügyvezető) egyeztett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) részéről Hízó Ferenc helyettes államtitkárral és Szalár Zoltán főosztályvezető-helyettessel.
Az egyeztetés során a VKDSZ részéről a munkavállalók szempontjából legjelentősebb problémák ismertetése történt meg, így a nemzetgazdasági és ipari átlag alatt maradó munkabér, a megnövekedett többlet munkafeladatok, munkaköri nehézségek, a területenként eltérő, de jelentős mértékű elvándorlás több cégnél is bizonytalanságot okoz, veszélyezteti az üzemeltetést. Alapvető fontosságú az ágazat egységes szakmai megítélése, a munkavállalói keresetek, és az elkövetkezendő időszak központi bértámogatásának biztosítása ügyében függetlenül a tulajdonosi berendezkedéstől. Felmerült a képzés, a díjbefagyasztás és a rekonstrukciós támogatások fontossága, foglalkoztatásra gyakorolt hatása.
A VKDSZ elnöke elmondta, hogy a víziközmű társaságoknál foglalkoztatott munkavállalók helyzete jelentős mértékben függ a közüzemi szolgáltatások működőképességének fenntarthatóságától, az indokolt költségek megtérülésétől, a bérek piacképességétől, melyek nyilvánvalóan Kormányzati intézkedések által valósulhatnak meg.
A tervezett 2, illetve 3 éves bérmegállapodások esetében a víziközmű ágazatban már középtávon is fontos, hogy a bérek felzárkóztatása megtörténjék az ipari átlagkeresetek szintjére.
A VKDSZ álláspontja szerint a bérfelzárkóztatási intézkedéseket a továbbiakban is ütemezett módon lehet megvalósítani, és a munkaerő megtartás szempontjából leginkább meghatározó, hogy a bérek és átlagkeresetek 5 év távlatában elérjék a víziközmű ágazat legmagasabb átlagkereseti mutatóját.
Ez fogalmazódott meg a VKDSZ Elnöke részéről, amely vélemény megküldésre került a Kormányzati és a munkáltatói oldal képviselőinek.Az ITM részéről megerősítették, hogy fontos számukra a folyamatos egyeztetés, szeretnének minél több tényt, adatot megismerni az ágazatról. Elhangzott, hogy legalább 2 hetenként, de rendszeressé kell tenni a konzultációt. Helyettes Államtitkár Úr kérte, hogy a VKDSZ közvetítse a munkavállalók felé, hogy folynak a tárgyalások és fontos cél a munkavállaói érdekek figyelembe vétele a stratégia-építés során. Az Alföldvíz helyzete napirenden van, informálódik, és visszajelez, hogy milyen változás várható.
Nyugdíjpénztár Igazgató Tanács és Ellenőrző Bizottság ülés: „ A BIZALOM Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár 10.17-én tartotta soros ülését a VKDSZ emeleti tanácstermében.
Az összejövetel legfontosabb napirendje a Kabai Tibor ügyvezető felmondása miatt szükséges lépések tisztázása volt, aki munkáját továbbiakban mint a Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezet ügyvezetője folytatja. Az ülésen résztvevők a helyzet kezelésére a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezték.
A továbbiakban értékelték a pénztár III. negyedéves és háromnegyed éves teljesítményét, melynek során megállapították, hogy a 2019. évben várható hozamok – a relatíve magas infláció ellenére – mindenképpen reál hozamokat biztosítanak és bőven kompenzálják a 2018. évi minimálisan negatív hozamokat, és messze meghaladják a „szuperállamkötvény” hozamait.
Végezetül áttekintették az önkéntes nyugdíjpénztárak jövőjét meghatározó szabályozási környezet várható változásait, valamint a vízügyi ágazat munkavállaló és munkáltatói tagjainak jövedelmi viszonyaiból eredő jövőbeni tagdíj bevételek mértékét. Fontosnak tartották továbbá a pénztártagok körében a tudatos öngondoskodás erősítését, tudatosítását.”
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
Szeptember 25.-én ülésezett a VKDSZ Országos Választmánya. Első napirendként a megüresedett elnökségi tag pozícióra választották meg nagy többséggel Kovács Sándort a Fejérvíz Zrt. Munkahelyi Szakszervezete titkárát. A továbbiakban a VKDSZ alakulásának 30 éves évfordulójáról megemlékező ünnepi rendezvény részleteit vitatták meg. Élénk vita alakult ki a helyszín, költségek és költségviselés, de a meghívottak tárgyában is. Végleges döntést nem hoztak, de körvonalazódtak a közös álláspont feltételei. Téma volt még a még vagy már nem VKDSZ-tag szervezetek megkeresése, a regionális területi munkamegosztás és a tagszervezés, a rendszeres tájékoztatás, konzultáció különösen az ágazati változások értelmezése, az egységes álláspontok kialakítása érdekében.
Tájékoztató hangzott el az államtitkári tárgyalások alakulásáról mely kapcsán, az Alföldvíz Szakszervezete demonstrációi, a munkavállalói bérek, keresetek emelését jelentő szakszervezeti kezdeményezések hatására létrejött szeptembertől érvényes bérmegállapodás. A munkahelyi szervezet kezdeményezéseiben szerepe volt a VKDSZ-nek, mint ágazati szövetségnek, közreműködéseinek, tárgyalásainak, – kiemelten a Békéscsabai Polgármesterével, minisztériumokkal – amelyek elősegítették a munkahelyi szakszervezetet céljaik elérésében. A tárgyalások sikere szempontjából nagy jelentőségű volt az Alföldvíz több VKDSZ tagszervezet által is támogatott demonstrációjának.
Végezetül a tervezett Ifjúsági találkozóról és a már megvalósult és sikeres nyugdíjas tagozati találkozóról tárgyaltak.
VKDSZ Elnökségi ülés
A szeptember 19.-én tartott Elnökségi ülésén az Országos Választmányi ülés anyagainak megtárgyalása és véleményezése volt a fő téma. Javaslat készült a VKDSZ megalakulásának 30. éves évfordulójára tervezett ünnepség és az évzáró értekezlet előkészítésére valamint a tagszervezeti területi tájékoztatók megtartására, feladat megosztásra, tag toborzás szempontrendszereire.
Információkat kaptak az elnökségi tagok a minisztériumi szintű stratégia egyeztetések helyzetéről. Első verzióban áttekintették a VKDSZ Alapszabály átfogó módosításának tervezetét, mely egy sor olyan új részt tartalmaz, mely az elektronikus szavazást szabályozza, pontosítja az ülések összehívása, napirendkiküldése, határozatképesség kötelmeit. Megerősíti a fürdőágazat részvételét az elnökségben, garantálva egy alelnöki és egy elnökségi helyet minden esetben. Beemeli a titkos szavazás lehetőségét és lehetővé tenné az elnökségi póttagság intézményét is.
Az Alföldvíz béremelésért folytatott tevékenységét a kezdetektől értékelték és végig tekintették a lépéseket, tárgyalásokat, eredményeket.
(35-38. hét, 2019. augusztus-szeptember VKDSZ) Nyári lapszám 3.
Eredmény az Alföldvíz Szakszervezet küzdelmében: A még 2018. decemberében megkezdett bértárgyalások most hoztak eredményt. Igaz közben tartottak aláírás-gyűjtést, szerveztek több demonstrációt, írtak levelet a Miniszterelnöknek, tárgyaltak polgármesterekkel, államtitkárral, megkeresték a LIGA-t, a VKDSZ-t a segítség érdekében, de nem adták fel. A témáról többször tudósítottunk. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók bérrendezésével kapcsolatosan a HH 5-6, 7-8, 9-10, 21-22 és a 27-30 számokban, míg az Alföldvíz Szakszervezet küzdelméről a 15-16, 23-24, 25-26 és 31-34-es kiadványokban foglalkoztunk.
A két akció-sorozat több ponton találkozott. Az első aláírásgyűjtés után a főtulajdonos, Békéscsaba alpolgármesterével, Hanó Miklóssal tárgyaltak. Aztán személyesen egyeztettek a társaság vezérigazgatójával az Alföldvíz Szakszervezet és a VKDSZ részvételével. Ezt követően Hanó Miklós eljuttatta igényüket Varga Mihály Pénzügyminiszterhez, majd államtitkári szinten tárgyalásokat kezdetek a Miniszterelnöki Hivatalban.
Közvetlen előzményként elmondható, hogy Békéscsabán, a cég Közgyűlése alatt nyilvános demonstrációt tartottak a VKDSZ Elnöke, és Alelnöke részvételével, felszólalásuk mellett. A demonstráció folytatásaként az Igazgatóságának Elnökével és térségi polgármesterekkel tárgyaltak. Ígéretként elhangzott, hogy van önkormányzati pénzügyi támogatási szándék és sürgetik a bérmegállapodás mihamarabbi megkötését.
- 09. 05-én a VKDSZ tárgyaló delegációja (VKDSZ elnök, Alföldvíz Szakszervezet titkár) egyeztetett Békéscsaba Megyei Jogú Város vezetőivel, mely bíztató és előremutató volt. Szarvas Péter polgármester úgy nyilatkozott, hogy az elhangzottak alapján át kel gondolnia az Önkormányzatnak, hogy milyen tulajdonosi döntést hoz az Alföldvíz Zrt-t érintő foglalkoztatást és üzembiztonságot érintő körülmények megnyugtató megoldása érdekében.
Végül szeptembertől érvényes, az alacsony jövedelműeket kiemelten támogató bérajánlást kaptak. Nem azt, amit a szakszervezet szeretett volna, de azt sem, hogy a cég nehéz helyzetére tekintettel ne lenne az idén béremelés. Feltételül kapták azonban, hogy ez év november végéig, azaz a 2020-évi juttatásokról szóló tárgyalás megkezdéséig, demonstratív érdekérvényesítő tevékenységet nem végeznek (sztrájk, demonstráció, nyílt levél stb.). Az érintett 1200 munkavállaló és családjaik érdekében a kényszerű kompromisszumot elfogadták, a bérmegállapodást megkötötték. Emellett azonban az ALFÖLDVÍZ Szakszervezet fontolgatja, hogy erre az időszakra kéri tagságának felfüggesztését a VKDSZ-től.
Kapcsolatkeresés: A VKDSZ írásos megkereséssel fordult a Miniszterelnökhöz az önkormányzati társaságok munkavállalóinak bérezése témájában, melyet illetékességből átadtak a Belügyminisztériumba. Ez és a korábbi levelek (lásd fentebb) alapján tárgyalások kezdődtek az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterhelyettes bevonásával. A tárgyalások középpontjában az önkormányzati cégek munkavállalóinak bértámogatási rendszerének állami szintű kiterjesztése állt, de kiemelt és megkülönböztetett volt az Alföldvíz Zrt. helyzetének értelmezése, kezelése is. Ezt követően személyes egyeztetés is történt Weingartner Balázs államtitkárral, a VKDSZ elnökével és az Alföldvíz 3 tisztségviselőjével, mely eredménnyel kecsegtetett.
Miután többek mellett az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) is személyi változások történtek, a már megkezdett ágazati egyeztetések jövője bizonytalanná vált.
A folytatás érdekében a VKDSZ írásban kezdeményezte Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszternél, valamint Bártfai-Mager Andrea Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternél a tárgyalások folytatását. Mint ismeretes (HH 31-34. 2019) az ITM Államtitkársága vezetésével, a VKDSZ bevonásával elkezdődött egy párbeszéd, mely keretében egy rövid távon anyagi segítséget jelentő továbbá hosszú távú működési feltételeket biztosító szakmai előterjesztés elkészítésében véleményezőként részt vehet. A szakmai konzultációban történő partnerség lehetőséget ad arra, hogy az ágazatban dolgozó 20 000 munkavállaló valós igényeit, problémáit, munkakörülményeit, a munkáltatók fenntartható foglalkoztatási nehézségeit gyakorló szakemberként érdemben meg lehessen fogalmazni.
Folytatódó tárgyalások: ITM-ben történt személyi változást követően, szeptember 19-én a VKDSZ elnöke az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára meghívására egyeztetésen vett részt dr. Boros Anita államtitkár asszonnyal. A korábban (HH 31.-34. 2019.) megkezdett tárgyalások a Minisztériumban történt személyi változások miatt bizonytalanná váltak, ezért kiemelt jelentőségű az ismételt gyors kapcsolatfelvétel. Az egyeztetésen megerősítették, hogy továbbra is igényt tartanak a munkavállalói véleményekre, folytatják az ágazatra vonatkozó rövid-, és hosszútávú stratégia kidolgozását a VKDSZ véleményezése mellett. Sőt a VKDSZ fórumain az államtitkár asszony látogatására is sor kerülhet. Javasolt továbbá egy október-november hónapban szakszervezeti szervezésben megvalósuló országos konferencia összehívása is valamennyi érdekelt szereplő – munkáltató, munkavállaló, kormányzat – bevonásával.
A témában gyors egymásutánban lesznek további államtitkári, miniszteri egyeztetések, melyek egy miniszterelnöki egyeztetést készítenek elő. A konzultáción felmerült, hogy az Alföldvíz Zrt-t érintő tulajdonosi egyeztetést követően Békéscsaba Megyei Jogú Városi Önkormányzatának Polgármestere a jövő héten tárgyalásokat kezd az Alföldvíz Zrt. működőképességét jelentő tulajdonosi intézkedések és döntések előkészítéséről.
Legsürgetőbb feladatként fogalmazódott meg az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzati társaságok, eredeti elképzelések szerint tervezett soron kívüli kisegítése.
MAVÍZ Szerelőverseny: Vízcsőhálózati szerelőknek szeptember 6-én ismeretfelújító szakmai tréninget tartott az „Üvegház”-2001. Szolgáltató Betéti Társaság. A tréning célja volt felkészíteni a szakembereket a Magyar Víziközmű Szövetség Országos Víziközmű Szerelőversenyére. A programon részt vett csapatok – ugyanúgy mint a korábbi években – idén is szép eredményeket értek el. Az egyik részt vevő csapat második helyezett lett, s mindössze néhány pont választotta el a győzelemtől A felkészítő az idei évben is a VKDSZ támogatásával valósult meg.
Nyugdíjas Bizottság: Lázbércen tartotta két és fél napos találkozóját a VKDSZ Nyugdíjas bizottsága. A szakmai programok során meglátogatták Lázbércen és Szilvásváradon a Zenon membránszűrési technológiáját. A jó hangulatú rendezvényen a VKDSZ elnöke és alelnöke is részt vett. A velük folytatott kötetlen beszélgetés során beszéltek a VKDSZ helyzetéről, az elmúlt időszak történéseiről és a VKDSZ jövőbeli kilátásairól.
LIGA elnökségi: Szeptember 17.-én tartotta soros ülését a LIGA elnöksége. Ebben tájékoztatást tartottak az újonnan felvett szakszervezetekről, egy Balatonakali telek értékesítéséről, majd aktuális kérdésekkel folytatták. Dr. Mészáros Melinda tájékoztatta az Elnökséget a különböző minisztériumokban lezajlott személycserékről, amelyek a LIGA Szakszervezetek és a tagszervezetei munkáját is érintik valamint beszámolt a CEYTUN berlini tanácskozásáról is. Buzásné Putz Erzsébet az autóipari vállalatoknál elkezdődött kapacitáscsökkentésekről és a különböző munkaerőpiaci stratégiákról adott tájékoztatást. Fürjes-GáborJózsef tájékoztatta az Elnökséget a víziközmű ágazatban megkezdődött konzultációról. Czövek János pedig tájékoztatta az Elnökséget az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága (KOMT ) munkájáról.
Dr. Trembulyák Péter szervezési koordinátor tájékoztatta az Elnökséget a LIGA Tagkártya, a MOL partnerkártya, valamint az üdülési lehetőségek tekintetében az aktuális kérdésekről.
Dr. Huiber Tibor jelezte, hogy a GINOP-pályázat finanszírozása megakadt, amely a szervezetet nehéz pénzügyi helyzetbe hozta.
Bükfürdői fejlesztések: A Büki Gyógyfürdő Zrt. és Bük Város Önkormányzata közös közleményben adta hírül, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) támogató okiratot küldött egy 15 millió forintos támogatás elnyerésével kapcsolatosan, amellyel a Bükfürdő Thermal & Spa, valamint a fürdő környékének fejlesztését készítik elő. A támogatás az előzetes megvalósíthatósági tanulmány és az építészeti koncepciótervek kidolgozását szolgálja, amely a fürdő tavaly elfogadott középtávú fejlesztési tervére épül. A cél az, hogy a fürdő- és szállásszolgáltatások terén is az ausztriai színvonalhoz zárkózzék fel a város és a gyógyfürdő is.
koncepcióterveket az engedélyezési tervdokumentáció követi, amellyel akár 6 milliárdos fejlesztési csomagra is pályázhatnak majd. Ez lehetne Bükfürdő legnagyobb fejlesztése.
VKDSZ elnökségi: Szeptember 19.-én az Elnökség is ülésezett. Napirend előtt az Alföldvíznél kialakult helyzetet elemezték. Vitatták az elért béremelés értékét és a további demonstrációk átmeneti tiltását. Értékelték az Alföldvíz Szakszervezet képviselői a VKDSZ támogatását, tevékenységét. Harcosabb támogatást vártak. Szóba került esetleges újabb VKDSZ szervezésében tartandó demonstráció is, de az Elnökség tagjai vitatták annak időszerűségét.
A napirendek között a lemondás miatt megüresedett elnökségi tag választása, a VKDSZ megalakulásának 30. éves évfordulójára tervezett választmányi értekezlet helyszíne, költségei, programja szerepelt. Kiemelt napirend volt a területi munka, a kevésbé aktív szervezetek és a még VKDSZ-hez nem csatlakozott szervezetekkel történő kapcsolattartás, munka. Tájékoztató hangzott el az ágazat minisztériumi szintű stratégia egyeztetéseinek helyzetéről.
Tájékoztatót kaptak az Alapszabály tervezett módosításának elveiről, céljairól, valamint a Székház hasznosításának helyzetéről. Elfogadták továbbá az Elnökség ügyrendjének aktualizálását.
LIGA Akadémia: A LIGA Akadémia Alapítvány tréninget szervez: Asszertív kommunikáció workshop témában, 2019. október 28. 10-13 óráig a LIGA Szakszervezetek székházában ( 1112 Budapest Sasadi út 170.) illetve Visszajelzés workshop témában 2019. október 29. 10-13 óráig ugyanott. A jelentkezéseket kérjük 2019. október 10. napjáig az info@liganet.hu e-mail címre eljuttatni. Szervezetenként egy fő részvételét tudják biztosítani. Az egyes tréningek maximális létszáma 15 fő, a jelentkezéseket beérkezési sorrendben fogadják, és minden résztvevőnek visszaigazolást küldenek a jelentkezés elfogadásáról.
Székház hasznosítás: A VKDSZ Székház lehetőségeinek maximális kihasználásával november 1-től ismét „telt házzal” üzemel az épület. A Bizalom Nyugdíjpénztár, a Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet, a VKDSZ Oktatási és Szociális Alapítványa, a Magyar Fürdőszövetség és maga a Szakszervezeti Szövetség mellett egy mérnöki – és egy ügyvédi iroda működik majd itt. A bevételek a VKDSZ működését segítik.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
Az elmúlt években több szakmai tanulmány támasztotta alá, hogy rövid időn belül a hazai víziközmű szolgáltatás üzemeltetési nehézségei, a szakmán belül ismert műszaki és pénzügyi nehézségek miatt megoldhatatlan problémát jelentenek az üzemeltető szervezetek számára.
Külső források bevonása nélkül a forráshiányos üzemeltetés, napi szintű problémákat okoz több víziközmű társaság esetében, miután az ágazat felélte minden tartalékát.
Kurdi Viktor a Magyar Víziközmű Szövetség Elnöke által megfogalmazott válságos helyzet, emiatt kialakuló nehezebb munkakörülmények, leginkább a szakképzett munkavállalók körében jellemző munkaerőhiány, az ipari átlagkeresetektől elmaradó bérek rendezése, a munkaerő elvándorlás, valós veszélyt jelent az ágazat további működőképessége szempontjából.
A nyilatkozatban megfogalmazott vélemények megalapozottsága, tényszerűsége nem vitatható, ezek egyértelműsítése és megoldása a VKDSZ érdekkörébe is tartozik. A VKDSZ az ágazatot érintő szakmai és foglalkoztatási nehézségek megoldásában teljes körűen együttműködik és támogatásáról biztosítja a Szakmai Szövetséget. Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal megkezdett államtitkári egyeztetések sikerében bízva mindent megtesz annak érdekében, hogy az elképzelések szerint, megalkotásra kerülő rövid és hosszú távú stratégia kidolgozása a legrövidebb időn belül elkészüljön az ágazat fenntartható működőképessége érdekében.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a Független Szakszervezetek Demokratikus Liga támogatásával az elmúlt években központi feladatának tekintette, és folyamatos kezdeményezéseket tett a munkavállalók alacsony átlagkeresete miatt kialakuló fenntartható foglalkoztatási nehézségek megoldására.
Az ágazatban kialakuló bérek, keresetek valóban nem versenyképesek, az emiatt kialakuló meglévő munkaerőhiány alapvetően a szakképzett dolgozók körében jelentkezik. Az ágazatban működő valamennyi gazdasági társaság esetében a legnagyobb gond, hogy a munkaerőpiacról a jelenlegi bérezési kondíciók mellett képzett munkaerőt alkalmazzon.
A víziközmű szolgáltatásban a munkavállalók alacsony átlagkeresete miatt, a foglalkoztatás egyre kevésbé lehetséges.
Jelentős előrelépés volt ezen a területen a 3 éves bérmegállapodás, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok munkavállalói számára biztosított bérfelzárkóztatás, és a bértorlódás eredményeként előálló kompenzációs költségtérítés.
A kedvező Kormányzati intézkedések azonban nem érintették a víziközmű szolgáltatásban jelentős létszámú és szintén közösségi tulajdonban lévő önkormányzati társaságok munkavállalóit.
Az indokolt bérkompenzáció a gazdasági lehetőségek függvényében vagy lezajlott valamilyen mértékben, vagy elmaradt, mivel sok esetben erre költségfedezetet sem az érintett gazdasági társaságok sem pedig a tulajdonos önkormányzatok nem tudtak biztosítani. A kedvező kormányzati intézkedések ellenére, az azonos feladatot ellátó üzemeltető szervezetek és munkavállalók között jelentős feszültség alakult ki az önkormányzati bérintézkedések elmaradásának hatására.
Az alapellátás a tulajdonosi hovatartozástól függetlenül ugyanazt a kötelezettséget és szakmai felkészültséget igényli valamennyi üzemeltetőtől és munkavállalótól. Szövetségünk elismeri és támogatja az önhibájukon kívül kedvezőtlenebb feltételek között működő társaságok bértámogatási igényét. Számunkra a megoldás a fontos, egyetértünk akár az állami támogatások kiterjesztésével, akár az önkormányzatok, mint tulajdonosok támogató beavatkozásával.
A jövőre vonatkozó bértárgyalások során a VKDSZ a LIGA támogatásával el kívánja érni, hogy az ágazat egészére vonatkozóan olyan intézkedések szülessenek, amelyek szakmai alapon a tulajdonosok közreműködésével, egységes támogatásokat biztosítsanak fenntartható foglalkoztatást jelentő munkabérek felzárkóztatásához.
A szakszervezeti álláspont szerint a bérfelzárkóztatási intézkedéseket ütemezett módon, évekre tervezhetően lehet megvalósítani. A munkaerő megtartása szempontjából leginkább meghatározó bérek, átlagkeresetek akkor lesznek kedvező hatással a foglalkoztatásra, ha első ütemben a bérek az ipari átlagkeresetek szintjére kerülnek, 5 év távlatában legalább elérik az ágazat legmagasabb átlagkereseti szintjét.
„Azonos munkáért piaci bér…” nem oldja meg a víziközmű szektor műszaki problémáit, azok még egy jó ideig megnehezítik a munkakörülményeket, de azáltal, hogy a munkavállalók meg lesznek elégedve a munkabérükkel, vállalják az átmeneti nehézségeket és a kihívásokat. Ez mindennél fontosabb és mindennek a feltétele.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége országosan is reprezentatív szakszervezet, valamennyi az ágazatban dolgozó munkavállaló érdekét egységes elvek alapján kívánja képviselni.
Törekvéseit a LIGA Szakszervezetek, mint konföderáció a legmagasabb szintű tárgyalások során is felvállalja, kiáll a víziközmű ágazat problémáinak megoldásában, az alapellátás hosszú távú és biztonságos működése érdekében, amely minden nehézség ellenére hazánkban európai színvonalú.
VKDSZ LIGA Szakszervezetek
Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44. § szerint keresőképtelen,
- aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
- aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
- a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára akkor, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
- a szülő, aki a saját háztartásában nevelt, 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja;
- aki kórházban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
- méltányosságból adható táppénz annak a szülőnek a részére:
- aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
- a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, mértéke a távolléti díj 70 %-a, adó és járulékköteles jövedelem, melyet a munkáltató fizet. Betegszabadságra jogosult, akinek a munkavégzésére a Munka Törvénykönyve hatálya kiterjed, vagyis a munkavállaló, saját betegsége esetén.
Ebből következően nem jogosult betegszabadságra a társas vállalkozás tagja, az egyéni vállalkozó, a kisadózó társas- és egyéni vállalkozó, és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy sem.
A betegszabadság lejártát követő naptól táppénz jár a munkavállaló részére, amely bér jellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, melyből csak 15 % Szja kerül levonásra. Mértéke az arányosan számított átlagkereset díj 50 vagy 60 %-a, biztosítási jogviszonyban töltött idő és kórházi ápolás függvényében. A táppénz egy napra számított maximális összege a mindenkori minimálbér (2019-ben 149 000 Ft.) kétszeresének egyharmincad része.
A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. A munkaviszony megszűnését követően tehát nem jár táppénz.
Nem jár táppénz
- a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre munkavállaló a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
- a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosításaszünetel,
- ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
- a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
- előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
- saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
- a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt)
A táppénzre vonatkozó igényt a biztosítottnak a munkáltatónál kell bejelenteni.
A munkáltató köteles a táppénz igény, illetve orvosi igazolás átvételét igazolni, és azt a biztosított részére átadni. Köteles továbbá az igénylések átvételéről nyilvántartást vezetni.
Az átvételi nyilvántartásként, formailag a munkáltató által készített, aláírással és bélyegzővel ellátott dokumentum is megfelelő, amely tartalmazza a biztosított nevét, az igény jellegét (táppénz, csed, gyed, stb.), és hogy melyik napon, pontosan milyen igazolásokat adott át a munkavállaló. Ezt egy esetleges ellenőrzés során összehasonlítják a táppénz igénylés beadásának dátumával, ugyanis a táppénz iránti kérelem átvételét követően a foglalkoztatónak öt napon belül továbbítania kell azt a kormányhivatalhoz/ kifizetőhelyhez.
A munkavállaló hat hónapos igényérvényesítési határidőn belül tudja csak érvényesíteni a kérelmét, ezért is fontos, hogy dokumentálva legyen a kérelem átvételének napja. A táppénz kérelem általános ügyintézésének határideje a kérelem illetékességgel rendelkező helyre történő beérkezését követő naptól számított 8-21 nap.
A betegség miatti keresőképtelenséget minden esetben jogviszonyonként kell elbírálni, vagyis a biztosított által végzett munkakör alapján kell megállapítania az orvosnak, hogy az adott betegség esetén a személy el tudja-e látni a munkáját vagy sem. Fennálló több biztosítási jogviszony esetén külön-külön kell megállapítania ezt, akkor is ha a több jogviszony egy munkáltatónál áll fenn. (lásd: „Változás a keresőképtelenségi igazolásokban”)