Author Archive
December 9-én minisztériumi szintű egyeztetésre került sor a Nemzeti vagyon kezeléséért felelős Tárca nélküli Minisztériumban az Alföldvíz Zrt-t érintő állami szerepvállalás, és a munkavállalói bérfelzárkóztatás tervezett intézkedéseiről.
Az egyeztetésen részt vett dr. Fónagy János Miniszterhelyettes, Benkő Tibor Államtitkár és dr. Schieszl Ferenc Nemzeti Vízművek Zrt. operatív menedzsere, valamint szakszervezeti oldalról Bende Flóra és Miskéri László az Alföldvíz Szakszervezet, továbbá Fürjes-Gábor József a VKDSZ képviseletében.
A mintegy 2 órás megbeszélésen az Alföldvíz Zrt. helyzetét és a rövid távon várható változásokat értékelték. Dr. Fónagy János Miniszterhelyettes megerősítette, hogy az időközben bekövetkező változásokról a VKDSZ Elnökén keresztül is tájékoztatja az érintetteket. A témában várhatóan még ebben az évben további egyeztetésre kerül sor. Szó esett a Többmunkáltatós Kollektív Szerződés kiterjesztéséről is az egész ágazatra vonatkozón, mellyel kapcsolatban mindkét fél pozitívan nyilatkozott.
A kiterjesztés 20 ezer munkavállaló helyzetét befolyásolná jelentősen, hiszen szakszervezet hiányában is vonatkoznának az alapvető munkafeltételek az ágazat valamennyi dolgozójára.
Érdekvédelmi konferencia (nemcsak) a VKDSZ tisztségviselői számára
(2021. szeptember 20-21. Hajdúszoboszló )
A szigorú covid-előírások ellenére nagy számú jelentkező részvétele mellett zajlott a VKDSZ évtizedes hagyományokkal rendelkező éves érdekvédelmi konferenciája. A visszajelzések alapján sikeres érdekvédelmi konferencián, a korábbi évektől eltérően nemcsak a VKDSZ tagszervezetek képviselői vehettek részt, hanem az ágazatban működő, VKDSZ-ből kilépett vagy más konföderációhoz tartozó szakszervezetek képviselői is elfogadták a meghívást.
 |
 |
 |
A konferencia megrendezésének költségeit jelentős mértékben a Víziközmű ÁPB számára biztosított központi pénzügyi támogatása jelentette.
A program egyik fő célkitűzése volt az ágazatot érintő változások minden részleteiben történő megismerése, közös értelmezése, a mindenki számára elfogadható közös célok megfogalmazása. A Nemzeti Vízművek Zrt. megalakulását követő stratégiai változások, az érdekképviseleti munka szempontjából meghatározó szövetségi, ágazati szerveződés kihívásai, egységes foglalkoztatási feltételeket jelentő ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének a lehetősége, az egész ágazat, és a benne dolgozó munkavállalók számára meghatározó változásokat eredményeznek. A VKDSZ több, mint 30 éve működik a vízágazat és a fürdőszolgáltatás területén szövetségként, de mint mindenben a működlési formában is tovább kell lépni annak érdekében, hogy a feladatát eredményesen el tudja végezni a munkavállalói érdekképviselet. A két nap lehetőséget ad arra, hogy megfelelő önismereti, önfejlesztő tréning keretében felismerjük a lehetőségeinket. – fogalmazott Fürjes-Gábor József a VKDSZ Elnöke a bevezető gondolataiban.
 |
 |
A konferencia nyitó előadásaként a személyiségfejlesztés egy különleges és sikeres módját alkalmazta dr. Csernus Imre pszichiáter, melyet a konferencia résztvevői is közvetlenül hasznosíthatnak mindennapi tevékenységeik, közéleti munkájuk során.
A tudatosságot, határozottságot erősítette. „
Félni, vagy nem félni?” – ez itt a kérdés! alapgondolataként rávilágított arra is, hogy az összefogás annak a közösségi ereje, a tapasztalatok átadása, egymás segítése nem mellőzhető. Egyes viselkedési formákat gyakorolni kell, a metakommunikációnak a vezetőkkel történő tárgyalások során nagy szerepe van. Mindig tisztában kell lenni önmagunkkal.
A várakozásnak megfelelően, pszichiáterként nem cáfolt rá korábbi előadásai hangulatára, bizonyos szituációkkal igyekezett kizökkenteni a jelenlévőket a komfortzónájukból. Egyfajta show-műsorként is szerepeltette és szembesítette a megszólított, párbeszédbe bevont jelenlévőket. Apró jelekből érzékeltette, hogy a tárgyaló partner fél, aggódik, zavarban van vagy egyszerűen csak lámpalázas. A munkavállalói érdekképviselők a legtöbb esetben lényegesen gyakorlottabb, esetenként profi tárgyalókkal kerülnek szembe, akik ráadásul a munkaadói jogok birtokában magabiztosabbak és alig vállalnak kockázatot a tárgyalások, viták során. Háttértudásuk is hatalmas, erőforrásaik kimeríthetetlenek a szakszervezetekhez képest.
Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy megfelelő legyen a hozzáállásunk, tudjunk bánni saját eszközeinkkel, magabiztosak és felkészültek legyünk. Erősítette meg ezeket a személyiségi jegyeket a pszichiáterként. Előadása interaktív, végig humoros és időnként gúnyosan görbe tükröt állított a hallgatóság elé. Csernus doktor eszköze az elmondása szerint, hogy kimozdítja a hallgatóságot a
komfortzónájából és ezáltal olyan reakciókat is kiváltson, melyek normál esetben nem jelennének meg.
Dr. Csernus Imre pszichiáter a „félni vagy nem félni” lelki tréningjével arra készítette fel a jelenlévőket, hogy az érdek képviseleti munkában nagyon szükséges az önbecsülés, magabiztosság és felelősség érzésének a megerősítése.
Dr. Tóth Hilda, az MVTSZ képviselője korábban is lebilincselte a résztvevőket. Az egységes ágazati foglalkoztatási szabályokról és az ágazati kollektív szerződés fontosságáról tartott előadását most is nagy interaktív érdeklődés mellett tartotta.
Tóth Hilda, a Miskolci Egyetem ÁJK docense, Munkaügyi Vitarendezői és Tanácsadói Szolgálat Kelet-Magyarországi képviselője már bizonyította, hogy értékes és izgalmas előadást tartani a „száraz” érdekvédelmi témákban is. Egységes ágazati foglalkoztatási szabályok??!! címmel képezte most a hallgatóságot.
Kitért a többmunkáltatós kollektív szerződés ágazati jelentőségére, az általános, a kötelmi és normatív szabályok munkahelyi kollektív szerződésekből kedvezőbb ezáltal a munkavállalók foglalkoztatási biztonságát jelentő szabályozásaira. Erősítette az ágazat valamennyi szakszervezetét abban, hogy támogassák a többmunkáltatós kollektív szerződés kiterjeszthetőségét. Ezáltal az érdekképviseleti szerepvállalásuk is növekedni fog.
A 2013-ban megkötött többmunkáltatós kollektív szerződés a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően és az egész ágazatra nézve elfogadhatóan tartalmazza a keretszabályokat. A teljes ágazatra történő kiterjesztés megteremti az egységes munkavégzési feltételeket, védelmet nyújt a szakszervezet nélküli cégek dolgozóinak és erősíti a helyi kollektív megállapodásokat.
Az előadása végén felajánlotta a jelenlévőknek a Munkaügyi Vitarendezői és Tanácsadói Szolgálat közreműködését, kollektív szerződés ágazati kiterjesztésének további folyamatában, és annak későbbi módosításaiban.
Fábián György a VKDSZ munkaügyi szakértője ráerősített az ágazat stratégiai jelentőségére a bérmegállapodások egységes megkötéseinek a lehetőségeire, az egységes ágazati szintű foglalkoztatási szabályok jelentőségére. Szakértő támogatások jelentőségét hangsúlyozva az ÁKSZ stratégiai jelentőségét összefüggésbe hozta az ágazat fenntartható foglalkoztatást jelentő alapértékekkel. Hangsúlyozta, hogy teljes körű egységesség szükséges az ágazatban működő szakszervezetek részéről a kollektív szerződés kiterjesztésére.
Érdekfeszítő témának ígérkezett a VKDSZ érdekérvényesítő képessége, kompetenciák fejlesztését célzó szervezetfejlesztési elképzelések témakörben megtartott előadása.
Nemeskéri Gyula előadását azzal kezdte, hogy örült a TKSZ kiterjesztésére vonatkozó támogatásoknak. Vannak változások, amelyet a szakszervezeti mozgalomban is követni kell. Változik a környezetünk, nem kerülhető meg a klíma változás, különösen nagy veszélyt jelent a mesterséges intelligencia megjelenése, alkalmazása. Ezekre a szakszervezeteknek is reagálnia kell.
A szervezet működésének, jóságát, eredményeit támasztják alá. Összefogásra szólított, az erőforrások integrációjára, apparátus nélkül az ágazati szakszervezeti munka elképzelhetetlen, kellenek szakértők. Példának hozta Németországot, ahol csak ágazati szakszervezet van jelen, akik egységesen képesek erőt felmutatni. Azért erősek ott a szakszervezetek, mert összefognak, az erőforrásokat egyesítik, erős központi, felkészült apparátussal működnek. Fontos a VKDSZ szervezeti változásainak megismertetése elfogadtatása a tagszervezeti képviselőkkel. Stratégiai váltásra készült.
Az érdekérvényesítő képességek javítását célzó elkészült szakértői anyagban szereplő országos szerveződés több szabadságot ad az ágazati szakszervezeteknek, másik oldalról pedig hatékonyabb, szakmailag felkészültebb országos érdekérvényesítést lehet működtetni. Az egyre feljebb csúszó szakszervezeti szintek a többutas ügyintézés miatt, fontos, hogy ütőképes szervezetekkel képviseljék az ágazat munkavállalóit, mint egyetlen ágazati reprezentatív szövetség.
Az első nap utolsó előadója, Kircsi Lajos vezérigazgató a Hungarospa Hajdúszoboszló Zrt. vezetőjeként tájékoztatta a jelenlévőket, majd azt követő bejárás keretében is bemutatta Európa legnagyobb fürdőkomplexumának számító Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő élményfürdő beruházását. Ismertette a város történetét, a gyógyvíz balneológiai jelentőségét, Hajdúszoboszló fürdő turizmusban elfoglalt és meghatározó szerepét.
A második nap két fontos VKDSZ alapítású szervezet eredményeit bemutató előadással kezdődött Beszámolt az aktuális működéséről a két nagy VKDSZ támogatásával alakult szervezet vezetője is. Török László a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár eredményeiről, míg Kabai Tibor a Vízfolyam Közhasznú Nyugdíjas Szövetkezet sikereiről tartott ismertetőt.
A Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár tájékoztatójában Török László IT elnök igyekezett meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy jó pénztári tagnak lenni, hasznos a tőkefelhalmozás a nyugdíjas évekre. A koronavírus járvány rendkívüli helyzetet eredményezett, melyet még máig sem heverte ki teljesen a világgazdaság. Az idei év eredményei azonban biztatóak és jelentősen meghaladják a bankban tartott pénz kamatait.
A Bizalom azonban küzd azzal, hogy sok a nyugdíjba vonuló, aki kiveszi a tejes megtakarítását. Szükséges új belépők toborzása. Mindemellett a jó befektetés politikának köszönhetően a pénztár vagyona nőtt.
A választható portfoliós rendszerük keretében négy választható portfóliót ajánl a pénztár, ebből az abszolút hozamú jelenleg megfelelő tőkenagyság hiányában nem működik. A Bizalom hosszú távú és óvatos befektetési politikát folytat, melyet a három vagyonkezelőn keresztül érvényesített, portfoliónként eltérő mértékű állampapír és részvény, kötvény-hányad jelez. Megbízott vagyonkezelőink a HOLD Alapkezelő Zrt., az Erste Alapkezelő Zrt., valamint az AMUNDI Alapkezelő Zrt. a pénzügyi szervezetekről közzétett adatok szerint évek óta a legsikeresebb vagyonkezelők közé tartoznak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozameredményét kizárólag 10 és 15 éves távlatban érdemes vizsgálni, ezért – a kedvezőtlen befektetési klíma miatt – elért eseteleges negatív hozam nem jelent magában súlyos problémát, a megfelelő befektetési politika által a vagyonkezelők kiköszörülhetik a csorbát.
A Bizalom Nyugdíjpénztár más pénztárakkal szemben összehasonlíthatatlanul legfőbb erénye, hogy a pénztár vezető testületeibe a tagokat a pénztártagok közvetlenül saját kollégáik közül jelölik, tevékenységük átlátható és ellenőrizhető, közvetlen és rugalmas kapcsolatrendszert eredményez.
Az IT és EB tagjai pénztártagok, az ágazaton belül ismertek, közvetlenül elérhetők. Tevékenységükhöz nevüket is adva irányítják a pénztárt.
A pénztártagok részére a kötelező A tagsággal kapcsolatos ügyek intézéséhez használhatja a Pénztár weboldaláról letölthető elektronikus nyomtatványokat. Magas szintű szolgáltatást biztosít az ugyancsak itt elérhető egyéni hozam-lekérdezés, amely a pénztártagok folyamatos tájékoztatását teszi lehetővé.
Az IT és EB tagjai pénztártagok, az ágazaton belül ismertek, közvetlenül elérhetők. Tevékenységükhöz nevüket is adva irányítják a pénztárt. A pénztártagok részére a kötelező A tagsággal kapcsolatos ügyek intézéséhez használhatja a Pénztár weboldaláról letölthető elektronikus nyomtatványokat. Magas szintű szolgáltatást biztosít az ugyancsak itt elérhető egyéni hozam-lekérdezés, amely a pénztártagok folyamatos tájékoztatását teszi lehetővé.
Ugyanakkor a pénztártagokkal való közvetlen kapcsolattartást, a gyors és hatékony ügyintézést segítik elő a pénztár munkahelyi ügyintézői. Ez a hatékony ügyintézői hálózat a legfontosabb kapcsolat a pénzár és a tagok között. A Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár május végén a Zoom segítségével online tartotta meg éves közgyűlését ahol új Igazgató tanácsi tagot választottak, György Attila, a VKDSZ alelnöke személyében.
A tíz éves hozamráta a különböző portfóliókban 5,43 és 6,5 %, míg a 15 éves 6,05 és 7, 48 % között változott. A tagdíj 10 éve 5 000.- Ft/hó, mely 2022-től 6 000 Ft lesz.
A Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet működését Kabai Tibor ügyvezető elnök mutatta be. A Szövetkezet eredményes évet zárt 2020-ban is, immár 220 millió Ft-os bevétellel. Már 2 millió forintot nyereségrészesedésként felosztott a tagok között az eredményhez való hozzájárulás arányában, de ez az idén tovább fog nőni.
Fontos változás még, hogy a Vízfolyam KNYSZ minden munkavállaló tagja részére átvállalja, az aktív tagok élet- és balesetbiztosításának díját.
Havi díj/fő 500 Ft, Biztosító társaság: Groupama Biztosító Zrt., Biztosítási időszak kezdete: 2019. december 1. tavaly már 200 milliós bevétel és jelentős részesedés a járt a tagoknak. A Nyugdíjas Szövetkezet májusban tartotta meg éves közgyűlését, ahol értékelte a Szövetkezet 2020.-ban elért eredményeit, egyben elfogadta az erről szóló éves pénzügyi beszámolót. Kabai Tibor ügyvezető elnök szerint eredményes évet zártak, a Szövetkezetet folyamatos növekedés jellemezte létszámban és árbevételben egyaránt. A tagok zömmel fizikai foglalkozásúak (karbantartó, raktáros, gépkezelő, villanyszerelő, hálózati ellenőr, laboráns, stb.) illetve adminisztratív munkát látnak el (ügyfélszolgálatos, biztonság technikus, gondnok, számla-ellenőr, stb.) A Szövetkezetnél előforduló legkisebb (részmunkaidős) havibér bruttó 55 eFt, a legnagyobb bruttó 620 eFt volt. A járvány a gazdálkodást alapvetően nem befolyásolta. Kiépítették a nyugdíjas mérnökök, szakértők jelenleg 33 főből álló adatbázisát is. Az elérendő cél érdekében továbbra is szoros kapcsolatot tartanak több szervezettel, a Mérnöki Kamara álláshirdetései között rendszeresen fizetett hirdetést adnak fel a vízügyi mérnöki nyugdíjas állásokra vonatkozóan. Az uszodák, fürdők részére kölcsönözhető nyugdíjas munkaerőre vonatkozóan is egy adatbázist hoztak létre., de a járvány miatt ez a projekt teljes mértékben leállt, illetve szünetel.
 |
 |
A konferencia egyik legjobban várt előadása volt a Nemzeti Vízművek Zrt. HR stratégiája volt. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki, többen munkáltatóként is bejelentkeztek erre a programra. Megújulás, fenntartható foglalkoztatás érdekében fogalmazódott meg a Volencsik Zsolt Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója előadásában, hogy legyen az ágazatnak egy humán stratégiája, amely a munkáltatói projekt feladat keretében elkezdődik.
Az ágazat legnagyobb kihívása azonban, hogy meg tudják tartani az embereket és képezzék őket úgy, hogy legyen jövőképük. Új innovatív HR-re van szükség, figyelni kell a munkavállalói elégedettségre. Vezérigazgató Úr megerősítette, hogy innovatív HR-re van szükség, figyelni kell a munkavállalók elégedettségére, 2020-ban a tulajdonos NVTNM kiadta a tervezési irányelveket, a cél az ágazat egészére kiterjeszteni a koncepciót. Jelenleg az államiaknál van erre lehetőség, a Nemzeti Vízművek Zrt. szeretné ha a HR stratégiai területté válna és forrása lehetne a cégeknek.
Nagy Attila, a Nemzeti Vízművek Zrt. HR Projekt vezetője részleteiben ismertette a HR stratégiát, amelyben fontosnak ítélte meg az intenzív kapcsolattartást, a karrier lehetőséget, a teljesítmény alapú motivációs rendszer, a rugalmas munkaszervezési formákat. Elhangzott még a korábbi félelmekkel kapcsolatosan, hogy nem cél a HR központosítása, társaságokra szabott HR stratégiai elképzelések kidolgozása lényeges, amiben számítanak az érdek képviseletek együttműködésére.
A VKDSZ elnöke zárszóként megköszönte az előadók, résztvevők aktivitását. Értékelte az egyes előadásokon elhangzott megállapításokat, megerősítette a jelenlévőket abban, hogy a jelenlegi változások korszakváltást jelenthetnek, mint az elmélet és gyakorlat oldaláról egyaránt. Olyan kultúra változást jelenthetnek, amelyek kedvezőbb helyzetben megfelelő együttműködéssel, az ágazat egésze, működése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. A jelenlévők szerepét méltatva munkaadó, munkavállalói minőségben együttműködésre a közös érdekek figyelembevételére hívta fel a figyelmet. Valamennyiünk közös érdeke egy olyan humán stratégia megalapozása, amiben az emberi erőforrás és a személyes és szervezeti kapcsolatok rendszere megvalósul. A VKDSZ nevében felhívással élt a jelenlévőkhöz, közös nyilatkozat megtételére szólította fel a jelenlévő szakszervezeti képviselőit, a többmunkáltatós kollektív szerződés ágazati kiterjesztéséhez.
 |
 |
Összeállította:
Ádám Róbert János
ügyvezető
Alföldvíz: Az Alföldvíz Szakszervezet képviselői, Bende Flóra és Miskéri László valamint a VKDSZ elnöke Fürjes- Gábor József, egyeztető tárgyalást folytatott a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Miniszter hivatalában
2021. szeptember 9.-én. Kormány oldalról
Dr. Juhász Edit államtitkár asszony, Dr. Fónagy János
miniszter helyettes, parlamenti államtitkár, Dr. Schieszl Ferenc -Nemzeti vízművek- operatív igazgató vett részt. Dr. Juhász Edit államtitkár asszony részletes tájékoztatást adott az
ALFÖLDVÍZ Zrt.-t érintő várható változásokról, a tulajdonosi szerkezet
átalakulásáról. Tájékoztatója szerint az ALFÖLDVÍZ Zrt. egyben marad, a
Nemzeti Vízművek Zrt. szakmai irányításával.
Szakszervezeti oldalról más gondok mellett elmondták, hogy a munkabérek
megalázóan alacsonyak. Adatokkal támasztották alá, hogy az
ALFÖLDVÍZ Zrt. munkavállalói kb. 12%-kal vannak elmaradva az öt többségi állami tulajdonban lévő társaságtól. Kérésük volt, hogy a bérfelzárkóztatás soron kívül megvalósuljon meg.
Sajnos, erre államtitkár asszony nem tudott megnyugtató választ adni. Addig, amíg a társaság belső átvilágítása le nem zajlik, illetve ameddig a tulajdonosok
szándéknyilatkozata nem érkezik meg (a tulajdonrészük állam részére
történő átadásáról) addig felelősséggel nem tud kedvező
választ adni. Véleménye szerint ezek az év végével, illetve a jövő
év első egy-két hónapjában megtörténnek.
Érdekvédelmi oldalról jelezték, hogy a
fluktuáció mértéke akár a szolgáltatás biztonságát veszélyezteti.
Kérdésük volt továbbá, hogy a többségi állami tulajdonba kerülés esetén
kell-e attól tartani, hogy munkavállalói létszámot csökkentik vagy terveznek-e esetlegesen kiszervezést? A válasz mindkét kérdésre nemleges volt.
Az államtitkár asszony azonban elmondta, hogy a cég irányítási
rendszerét is vizsgálják, ezért nem tartja valószínűtlennek, hogy
bizonyos szinten történhet változtatás. Kijelentette továbbá, hogy nyitott
a további egyeztetésre.
KSZ tárgyalások a BGYH Zrt.-nél: Hónapok óta folynak a tárgyalások a KSZ megújításával kapcsolatosan. A módosítást a munkaadó kezdeményezte, s minden pozitív nyilatkozat ellenére, nem kedvező a munkavállalók szempontjából. A maratoni egyezetetésbe a VKDSZ elnöke is becsatlakozott, sőt a tárgyalások rendszeres résztvevője a VKDSZ munkaügyi szakértője is, aki szakmai véleményével, közvetítő szerepével segíti a közös pontok megtalálását. A két oldal álláspontjában elindult a közeledés. Vannak részeredmények, de a végső megállapodás még várat magára.
Érdekvédelmi konferencia 2021. szeptember: A szigorú covid-előírások ellenére nagy számú jelentkező részvétele mellett zajlott a VKDSZ szokásos éves érdekvédelmi konferenciája. A visszajelzések alapján sikeres érdekvédelmi konferencián, a korábbiaktól eltérően nemcsak a VKDSZ tagszervezetei képviselői vehettek részt, da az ágazatban működő, de vagy kilépett vagy más szövetséghez tartozó szakszervezetek képviselői is. A költségeket a Víziközmű ÁPB által nyert támogatásból fedezték. Dr. Csernus Imre pszichiáter a „félni vagy nem félni” témakörében készítette fel a jelenlévőket az érdekvédelmi munkára, s az ahhoz szükséges önbecsülés, magabiztosság és felelősség belső megerősítésére.
Dr. Tóth Hilda, az MVTSZ képviselője már korábbi előadásaival is lebilincselte a résztvevőket. Az egységes ágazati foglalkoztatási szabályokról és az ágazati kollektív szerződés fontosságáról tartott előadását most is nagy érdeklődés mellett tartotta.
Nemeskéri Gyula a VKDSZ szervezetfejlesztésének és ezzel kapcsolatos érdekérvényesítési potenciáljának növekedése témájában igyekezett meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy erős, ütőképes központi apparátus nélkül a mai feltételrendszerben nagyon nehéz működni és sikeresnek lenni.
Szokásosan beszámolt az aktuális működéséről a két nagy VKDSZ támogatásával alakult szervezet vezetője is. Török László a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár eredményeiről, míg Kabai Tibor a Vízfolyam Közhasznú Nyugdíjas Szövetkezet sikereiről számolt be.
A talán legnagyobb izgalommal várt előadás a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Volencsik Zsolt és HR projekt vezetője, Nagy Attila tartotta tájékoztató volt, mely a Nemzeti Vízművek HR stratégiájának részleteibe engedett betekintést.
A rendezvény a szokásos szakmai, érdekvédelmi kérdéseken túl egy tényleg ágazati szintű összefogásra is lehetőséget adott. Felhívást intézett az ágazat valamennyi szakszervezetéhez és munkavállalójához, hogy támogassák a Többmunkáltatós KSZ kiterjesztését a teljes ágazatra.
TKSZ kiterjesztés: Az érdekvédelmi konferencián elhangzott felhívásra sorra érkeznek a visszajelzések a tagszervezeteinktől és a társszervezetektől (kilépett vagy más szakszervezeti tömörüléshez tartozó szervezetektől). A többmunkáltató kollektív szerződés kiterjesztésének igénye már a teljes ágazat valamennyi érdekképviseleti szervezetére vonatkozóan megjelent. Eltűntek azok az aggályok, amelyek ezzel kapcsolatosan néhány tisztségviselőben, szervezetben megvoltak. A helyi KSZ-ek a törvényből adódóan is lehetnek jobbak, mint az ÁKSZ.
A témát érintően már kezdeményeztük a Víziközmű ÁPB összehívását, hogy az egységes munkavállalói álláspontot megismertessük a munkaadói partnereinkkel, javasolva a kiterjesztéssel kapcsolatos tárgyalások megkezdését.
Folyik az ÁKSZ szövegének az érvényes jogszabályi feltételek alapján történő pontosítása. Dolgozunk az ágazati munkaköri értékelések, besorolások, bértarifa rendszer részleteinek kidolgozásán és a beépíthetőségének lehetőségén.
Szlovákiai partnereink: Az EPSU tagságon kívül (és az ezzel kapcsolatos levelezések, kérdőívek, munkaanyagok érkezése stb.) egy élő, s szerencsésen időszakosan személyes nemzetközi kapcsolatunk van a szlovák vizesekkel és fürdősökkel. Az elmúlt évben a nemzetközi kapcsolatainkra, mint annyi másra is rányomta a bélyegét a covid-járvány. Akkor a már hagyományos, az ÁPB által finanszírozott, találkozó elmaradt, s az idei megtartása is bizonytalan. Javaslatunk szerint a tervezett évzáró értekezlet egyik programjaként jelenhetne meg. Szándékunkat jeleztük feléjük, visszajelzésük pozitív.
Sikeres befektetés a VKDSZ-nél: A szűkös anyagi lehetőségek között is a VKDSZ igyekszik tartalékot képezni. Ebből akár sztrájkfinanszírozásra, akár üdülővásárlásra, akár más, hasznos befektetésre is juthat. A VKDSZ pénzügyi tartalékai bróker segítségével befektetésre kerültek, mely eredménye mintegy 20 %-os (11 milliós) hozamot eredményezett az elmúlt pár évben. A kockázatok és a tőkenagyság miatt már vagyonkezelő kiválasztása javasolt. A témában rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezett az elnök, s várhatóan október közepén a bróker és a potenciális vagyonkezelő részvételével döntenek a kérdésről.
Tisztújítás: A LIGA Szakszervezetek tisztújításával kapcsolatos, – Választmánnyal és Elnökséggel is egyeztetett – jelölésünket leadtuk, ami lényegében a status quo fenntartását erősíti. A jelölések megismerése alapján látható, hogy vannak belső viták, változtatási igények is a LIGA vezetésében. Bízunk benne, hogy a számunkra kedvezően alakulnak majd a választás eredményei.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
A járvány alatt alig hallottunk a szakszervezetekről, pedig gyakran volt fontos szerepük a történésekben. A LIGA Szakszervezetek is aktívan – s gyakran eredményesen – küzdött a pandémia miatti hátrányok kiküszöbölésében. De nézzük a tényeket röviden, kivonatosan! Sajnos nincs kizárva, hogy a közel jövőben ismét be kelljen avatkoznia a konföderációknak a járvány újabb hullámával kapcsolatos eseményekbe.
Nézzük át ezeket a lépéseket (csak a fontosabbakat kiemelve):
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán /VKF/még a járvány kihirdetése előtt: A LIGA az alábbi javaslatokat nyújtotta be a VKF elé:
- Javasolták, hogy: A civil szervezetek beszámolási kötelezettségének végső határidejét tolják ki ugyanúgy, mint az előző évi szabadságok kiadásának határidejét és a SZÉP-kártya keretösszegeinek felhasználhatóságát is.
- A Munka törvénykönyve 146. § az elháríthatatlan külső ok esetére nem biztosítja az állásidő fizetésének kötelezettségét, ezért kezdeményezték, hogy a veszélyhelyzet is részesüljenek a munkavállalók az állásidő esetére járó alapbérben.
- A kezdeményezték, hogy a Versenyszféra és a VKF fogalmazzon meg és tegyen közzé ajánlásokat a munkaadók felé az egészségügyi veszélyhelyzetben alkalmazandó, eljárásokról.
A veszélyhelyzet kihirdetése után a VKF Monitoring Bizottsága heti rendszerességgel tartott ülést, ahol a szociális partnerek rendszeres javaslataikkal segítették a válságkezelést.
A LIGA Szakszervezetek ezen időszak alatt az alábbi követeléseket illetve javaslatokat fogalmazta meg:
- Több alkalommal is követelték a 24 havi munkaidőkeretről szóló rendelet visszavonását. A veszélyhelyzeti időszakban kényszerből fizetés nélküli szabadságon lévők szolgálati idő elismerésének hiányára hívtuk fel a figyelmet. Kritizálták a diplomához előírt nyelvvizsga alóli mentesítést, mert a diplomásoknak sok szempontból szükséges a nyelvvizsga. Felhívták a figyelmet a bértámogatás igénybevételének adminisztrációs nehézségeire és kérték a bürokratikus terhek könnyítését.
- Számos konkrét szakszervezeti és vállalati megkeresés alapján közvetlen érdemi beavatkozást kértek az ITM-től a bértámogatások mielőbbi biztosítása és az eljárási nehézségek leküzdése érdekében. A turizmus-vendéglátás ágazatban jelezték, hogy a támogatások mellett a fokozott és megnövelt munkaügyi ellenőrzésekre is szükség van, a fekete foglalkoztatás megakadályozása érdekében, mert a feketén foglalkoztatott és állását elvesztő ellátás nélkül marad.
- Kifogásolták, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat újabb változatban tartalmazza a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret elrendelésének lehetőségét.
- A munkáltatókkal közösen kezdeményezték a csökkentett munkaidő után járó bértámogatás időtartamának meghosszabbítását. A fentieken túlmenően, javaslaták a 2014/124 EU bizottsági ajánlás átvételét a távmunka szabályainak kiszélesítése, a „home office” lehetőségének biztosítására.
- Ismételten kezdeményezték a gyermekükről otthonukban gondoskodó szülő(k)et megillető juttatásoknak, a keresőképtelenség esetkörének kiterjesztését.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) 2021. évi munkatervéhez az alábbi témajavaslatokat nyújtották be:
- A koronavírus-járvány hatása a munkaerőpiacra, a foglalkoztatásra és a keresetekre.
- A koronavírus-járvány hatásai a szegénység helyzetére, különös tekintettel a dolgozói szegénységre.
- Az új jogállási törvény hatása az egészségügyi ellátórendszer működésére.
- A közalkalmazotti szféra jövője a különböző jogállási törvények tükrében.
- A LIGA Szakszervezetek által kezdeményezett panaszok a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Szervezkedési Szabadság Bizottságához kivizsgálásra. Az első panasz: A koronavírus járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet, s különleges jogrend keretében a magyar kormány több jogszabály jelentős mértékében érintette a kollektív tárgyaláshoz való jogot és a már megkötött kollektív szerződéseket.
A második panaszt az ILO felé szintén a LIGA Szakszervezetek kezdeményezte érintett tagszervezete, a Magyar Orvosok Szakszervezete okán. Az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos törvény és kormányrendelet megtiltják a kollektív szerződés kötését, megszüntetik az eddig hatályos kollektív szerződéseket és a kormánnyal való közös megegyezéshez kötik a sztrájkjog gyakorlásának lehetőségét az állami fenntartású intézményekben munkát végző egészségügyi dolgozók számára. Mindkét panasz kezelése folyamatban van az ILO Szervezkedési Szabadság Bizottsága által.
- Regionális referens kollégáik 2020-ban – a vírusjárvány ellenére is – folyamatosan álltak tagszervezeteink rendelkezésére, számos esetben láttak el a szóbeli, írásbeli és személyes tanácsadást.
- A világjárvány következtében szükségessé váló rendkívüli jogrendben tagszervezeteink számára írásos anyagok biztosításával nyújtottunk segítséget a veszélyhelyzeti szabályok helyes értelmezésében, szakmai támogatást adtunk a civil szervezetek megváltozott helyzethez igazodó eljárásrendjének kialakítása érdekében.
- A LIGA Szakszervezetek minden rendelkezésére álló eszközzel segítette 2020-ban is tagszervezetei érdekvédelmi munkáját. Ebben a tekintetben a koronavírus-járvány, az annak következtében bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések és a gazdasági válság nyomán az érdekvédelem és a nyomásgyakorlás eszköztára jórészt a tárgyalásos módra redukálódott, ám néhány esetben demonstrációra is sor került a munkavállalói követelések nyomatékosításaként.
- Sikeres tárgyalásokat folytatott a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a Miskolci Vízmű Kft-nél: a vállalat a járvány okozta gazdasági nehézségekre hivatkozva a munkavállalók bérét kívánta csökkenteni, ám a tárgyalások eredményeként elállt ezirányú szándékától, a VKDSZ megvédte a munkavállalók keresetét. A konzultáció a VKDSZ elnöke és a LIGA elnöke között folyamatos volt.
- június 5-én a Magyar Orvosok Szakszervezete aláírásgyűjtést indított, annak érdekében, hogy a kormány vonja vissza az egészségügyi dolgozók külföldi utazására vonatkozó korlátozást. A LIGA Szakszervezetek felkérte tagszervezeteit, hogy támogassák a MOSZ kezdeményezését, valamint az Érdekvédelmi fejezetben megjelölt további lépéseket is megtette.
- október 9-én a LIGA Szakszervezetetek közleményt adott ki az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény kapcsán, amelyben kérte, hogy a köztársasági elnök ne írja azt alá.
- november 23-án a tartozó Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) a LIGA Szakszervezetek közvetítésével nemzetközi segítséget kért az egészségügyi dolgozók új jogállását szabályozó törvény miatt. A MOSZ elnökségének kérésére és a MOSZ-szal való szoros együttműködésben a LIGA elnöke ismételten az Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) vezetőjéhez fordult, és a Szövetség támogatását kérte, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény súlyosan aláássa a munkavállalói és szakszervezeti jogokat és ezáltal tovább csökkenti a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit. A törvény megtiltja a kollektív szerződés kötését, illetve a sztrájk jogát tovább korlátozza.
Nemzetközi tevékenység: Februártól a pandémia begyűrűzése okán napi kapcsolatban voltak nemzetközi partner szervezeteinkkel, ahol a munkavállalókat érintő válságkezelési stratégiák kerültek reflektorfénybe. Az ETUC üdvözölte az európai mentőcsomagot a SURE-t és a tagállamokat arra szólította fel, hogy gyorsítsák fel a döntéshozási mechanizmust a garanciák azonnali hozzáférhetősége és a SURE kifizetéseinek mielőbbi elindítása érdekében,.
Az ITUC első körben a munkaegészségügy és munkabiztonság területén tett javaslatot, annak érdekében, hogy a COVID19-et minősítsék foglalkozási megbetegedésnek a nemzeti szabályozási keretek között, a hivatalos foglalkozási megbetegedések jelentési és nyilvántartási
Fentiek mellett közös sajtóközleményt adtak ki a konföderációk a közigazgatásban dolgozók egészségének védelméért, azért, hogy a kormány tegye lehetővé számukra az otthoni munkavégzést.
A LIGA Szakszervezetek a járvány kezdetétől önállóan is sürgetett munkavállalókat védő intézkedéseket, felhívva arra a figyelmet, hogy az, hogy a veszélyhelyzet alatt a munkavállalók és a munkáltatók egyeztetéseik során eltérhetnek a Munka Törvénykönyvétől, és ez nem, vagy csak részben szolgálja a dolgozók érdekeit.
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
A VKDSZ minden évben megemlékezik azokról, akik sok-sok év munkájával segítették a szakszervezeti mozgalmat és kollégáikat. Az idei évben „dupla” ünnep volt, hiszen a covid-járvány az elmúlt évben elmaradt a központi ünnepség, A hagyományos Víz világnapi ülés és díjátadás ha később is, de ebben az évben végre megtörtént. A VKDSZ által adományozott kitüntetést, elismerő oklevelet és pénzjutalmat a díjazottak számára a Széchenyi Gyógyfürdő elegáns dísztermében adták át. Az eseményt csoportképen örökítették meg a Fürdő előtt.
A képen a VKDSZ elnöke (jobb oldalon) és a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetettek, valamint a 2020. és 2021. évi „Az év szakszervezeti vezetője” elismerést kapott kolléganőink (középen) állnak.
Fürjes-Gábor József elnök a 2021. évi „Év szakszervezeti vezetőjét”, Ölveti Lászlónét (balra) köszöni. Udvardiné Pálfi Erzsébet a 2020. évben „Év szakszervezeti vezetőjének” választott kolléganőnk (jobbraí). Bende Flóra a program háziasszonya ismertette a javaslatokat, tisztelgő ismertetőket.
Szövetségünk 2020—ban lés 2021. évben is a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetéseket és az „Év szakszervezeti vezetője” kitüntetést a legméltóbb Kollégáinknak adományozta. Mindegyikük hosszú évek kitartó és eredményes munkájának elismeréseként nyerte el a megbecsülést kifejező díjakat.
Heti hírfolyam 5. 2021.
30+1 éve a munkavállalókért * VKDSZ
(2021. május – június VKDSZ) 5. lapszám
Elnökségi ülés: Május közepén a VKDSZ Elnökségi ülésén megtárgyalták a VKDSZ ügyvezetésében és adminisztrációjában történt változásokat. Az ügyvezető május 11-től megbízásos jogviszonyban dolgozik. Létrehozták az irodavezetői pozíciót, melyet Kabai Tibor lát majd el, aki a Bizalom Nyugdíjpénztár szakértője és a Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet ügyvezető elnöke is egyben. Sas Józsefné (Marika), aki a VKDSZ-nél sok-sok éve töltött be különböző fontos pozíciókat, megbízása megszűnik, feladatait részben az irodavezető, részben pedig Ballláné Pál Anita veszi át. Munkáját ez úton is köszönjük.
A feladatmegosztásokról az Elnökség részletes tájékoztatást keretében tekintette át az intézkedések munkavégzési hatékonyságát.
A balatonszepezdi ingatlannal kapcsolatban megállapodtak abban, hogy egy balatonszepezdi kihelyezett elnökségi ülés keretében – ügyvéd igénybevételével – átbeszélik a lehetőségeket, hogy a már nem létező két szakszervezet tulajdonrészét rendezni lehessen.
Egyebekben az elnök beszámolt az ágazati bértárgyalások helyzetéről, ami eddig nem túl eredményes. A szakszervezetetek 6%-os bérfejlesztést tartanának elfogadhatónak. Eredménytelenség esetére a szakszervezetetek, közös fellépést kívánnak kidolgozni.
Az ágazati stratégia témájában tájékoztatta az Elnökséget, hogy a megismerésére vonatkozó igényt elküldtük a BM-nek, az ITM-nek, és a tárca nélküli miniszternek. A Tárca nélküli miniszter levelében biztosította a VKDSZ-t, hogy hátrányosan nem fogja érinteni a munkavállalókat a változás. A Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatójával egyeztetett. A Nemzeti Vízművek a vízügyi ágazatban dolgozó szakemberekkel készített egy stratégiát, mely a Kormány előtt van. A kormányzati jóváhagyás után a VKDSZ-el részletesen megismertetik az anyagot. Lesz lehetőség a véleményezésre és egyeztetésére is.
Kihelyezett Elnökségi ülés: A VKDSZ Elnöksége május végén kihelyezett ülést tartott, a DRV Zrt. Oktatási Központjában. Az elnökségi ülés 1. napirendi pontjaként megtekintették a balatonszepezdi üdülőt, majd egy a témában jártas ügyvéd tájékoztatóját hallgatták meg és vitatták meg a helyszínen a tulajdonjogi rendezés, további hasznosítás lehetőségeit. A VKDSZ tulajdonában lévő ingatlan a későbbiekben alkalmas lehet üdültetési célokra is, bár jelenlegi állapotában nem használható.
Áttekintették a VKDSZ ügyvezetésében és adminisztrációjában történt változásokat és a munkamegosztás részleteit.
Fürjes-Gábor József tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Fábián György közreműködik az Többmunkáltatós Kollektív Szerződés ágazati kiterjesztésében, ennek érdekében a vízügyi ágazatban működő, és érdekeltséggel rendelkező szakszervezetek bevonásával szükséges egy elfogadó nyilatkozat a munkáltatói és munkavállalói szervezetektől. Összel a témában szakértői közreműködéssel tervezik egy kihelyezett ülés megtartását, mely segíti a kiterjesztés megfelelő előkészítését.
A rendezvény végén konzultáció zajlott Volencsik Zsolttal, a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatójával is, amely során az ágazatot érintő stratégiai tervekről, illetve az idei évre vonatkozó bérmegállapodás terveiről tárgyaltak. A Kormányzat részéről a központi béremelésre vonatkozó javaslat elmaradt illetve dr. Fónagy János miniszterhelyettes felszólította a feleket, hogy helyi szinten kezdjenek bértárgyalásokat, hivatkozással arra, hogy a járványügyi helyzet nem azonos mértékben érintette a közszolgáltató ágazatokat. A munkahelyi szintű egyeztetések megkezdődtek, megállapodás közeli helyzet nincs. A VKDSZ részéről minden fórumon megfogalmazódik, hogy az ágazat sajátos helyzetéből adódóan, különösen a covid járványban nyújtott teljesítményeket figyelembe véve, az ágazat valamennyi munkavállalóját egyeségesen kell kezelni a bérmegállapodások alkalmával. A tárgyalásokat követően a sajtóban megjelenő VKDSZ nyilatkozat is erről tanúskodik, melyben fontos megállapítás a VKDSZ részéről a vírusjárványban nyújtott megkülönböztetett teljesítmény elismerése az állami bértámogatások ágazati szinten történő kiterjesztése.
Helyi bértárgyalások: A kormányzati 0 %-os ajánlat után eljutott az állami tulajdonú szakszervetekhez a bértárgyalási javaslat. Körvonalazódott egy 4 %-os alapbér emelés az idei évre vonatkozóan, sőt kilátásban volt egy 3 évre kiterjedő megállapodás is. Ez rendre 4-7-4 %-ot tartalmazott. Az egyeztetések során a VKDSZ emellett a korábbi Kormányzati kommunikációban megjelent egyösszegű SZÉP-kártya támogatás, és a járulékkedvezményekből származó megtakarításokat is igényelte, s felhívta a figyelmet az önkormányzati tulajdonú vízművek ázsiós tőkeemeléssel történő támogatásának folytatására is. Néhány egyeztetés után sikerült megállapodni ágazati szinten, melyet minden társaságnál megkötöttek, ezekben a 4-7-4 % szerepel bizonyos megkötésekkel. Az elosztás helyi részleteiről a további egyeztetések során állapodnak meg a társaságok szakszervezetei, figyelemmel a differenciálási lehetőségekre is.
VKDSZ az Indexben: A bérmegállapodásról érdeklődött az Index a VKDSZ elnökénél. Fürjes-Gábor József elmondta, hogy hosszas egyeztetések és a kollektív munkaügyi vita megkezdésének kilátásba helyezését követően az állami tulajdonú regionális vízművek vezetői és munkahelyi szakszervezetei aláírták a hároméves béremelési keretmegállapodást. A közel hatezer dolgozó jövedelmi helyzetét érintő megállapodás előkészítésében, az egyeztetések koordinálásában részt vett a Nemzeti Vízművek Zrt. is.
A megállapodást a szakszervezetek közös egyetértésben, kompromisszumos javaslatokat követően, konszenzus alapján fogadták el. A közszolgáltató cégeknél reprezentatív szakszervezetek egyébként eredetileg hatszázalékos, januárig visszamenőleg érvényes béremelést követeltek.
A keretmegállapodás kitér a járulékváltozásokból adódó bérköltségek felhasználásának, valamint a béren kívüli juttatások egyösszegű kifizetésének a lehetőségére is. Ez a félszázalékos szociális hozzájárulási adócsökkentésből és a szakképzési hozzájárulás kivezetéséből adódó megtakarítások kifizethetőségére vonatkozik. A szakszervezetek szerint azonban továbbra is fontos az önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalói esetében – különösen ahol erre nincs fedezet –, hogy az ebben az évben alkalmazott ázsiós tőketámogatások biztosítsák a további béremelések lehetőségét.
Vízfolyam Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet : A Nyugdíjas Szövetkezet májusban tartotta meg éves közgyűlését, ahol értékelte a Szövetkezet 2020.-ban elért eredményeit, egyben elfogadta az erről szóló éves pénzügyi beszámolót. Kabai Tibor ügyvezető elnök szerint eredményes évet zártak, az évet lassú, de folyamatos növekedés jellemezte létszámban és árbevételben egyaránt. A Szövetkezet taglétszáma jelenleg 107 fő, ebből aktív dolgozóként 68 főt.
A tagok zömmel fizikai foglalkozásúak (karbantartó, raktáros, gépkezelő, villanyszerelő, hálózati ellenőr, laboráns, stb.) illetve adminisztratív munkát látnak el (ügyfélszolgálatos, biztonság technikus, gondnok, számla-ellenőr, stb.) A Szövetkezetnél előforduló legkisebb (részmunkaidős) havibér bruttó 55 eFt, a legnagyobb bruttó 620 eFt volt. A járvány a gazdálkodást alapvetően nem befolyásolta.
Kiépítették a nyugdíjas mérnökök, szakértők jelenleg 33 főből álló adatbázisát is. Az elérendő cél érdekében továbbra is szoros kapcsolatot tartanak több szervezettel, Mérnöki Kamara álláshirdetései között rendszeresen fizetett hirdetést adtunk fel a vízügyi mérnöki nyugdíjas állásokra vonatkozóan.
Az uszodák, fürdők részére kölcsönözhető nyugdíjas munkaerőre vonatkozóan is egy adatbázist hoztak létre., de a járvány miatt ez a projekt teljes mértékben leállt, illetve szünetel.
Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár: Május végén a Zoom segítségével online tartotta meg éves közgyűlését a VKDSZ alapította Nyugdíjpénztár. Török László igazgató tanács elnöke számolt be a rendezvényről. Elfogadták a 2020. évi éves pénztári beszámoló jelentést, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság beszámolóit valamint a könyvvizsgáló jelentését. Meghallgatták a Vagyonkezelői tájékoztatót a 2020. évi piaci folyamatokról, megállapították a tisztségviselők tiszteletdíját és döntöttek a tartalékok közötti átcsoportosításról, elfogadták a pénztár 2022-24 pénzügyi tervét, módosították az Alapszabályt és egy új Igazgató tanácsi tagot választottak, György Attila, a VKDSZ alelnöke személyében.
A 2019. év kiváló hozamai és eredményeit követően 2020. évben a koronavírus járvány rendkívüli helyzetet eredményezett, az I. negyedév végén megérintette a világgazdaságot is, jelentős zuhanásba taszítva a tőzsdéket. A IV. negyedév, nem várt fellendülést hozott a tőzsdéken, kedvező irányba fordítva az addig negatív trendet, a kedvező folyamatok eredményeként pedig meghozta a várva várt pozitív hozamokat. A Nyugdíjpénztár taglétszáma több, mint 8 és félezer fő, melyből aktív fizető közel 6000 tag. az egyéni számlák átlagos értéke 1 244 e Ft.
A tíz éves hozamráta a különböző portfóliókban 5,43 és 6,5 %, míg a 15 éves 6,05 és 7, 48 % között változott. A tagdíj 10 éve 5 000.- Ft/hó, mely 2022-től 6 000 Ft lesz.
A pénztárak működési költségei közötti összehasonlítást szolgálja a 2019 évtől bevezetett teljes költség mutató ( TKM ) , amely mutatószám tekintetében pénztárunk az MNB összehasonlító adatai alapján legalacsonyabb működési költséghányaddal rendelkezők közé tartozik.
Sajnos, pénztárunk tagsága ütemesen öregszik, a korösszetétel alakulása kedvezőtlen. Hiányoznak a fiatalok, a 20-35 éves korosztály, noha nekik érné meg leginkább a pénztáron keresztül történő megtakarítás. A Bizalom más pénztárakkal szemben legfőbb erénye, hogy a pénztár vezető testületeibe a tagokat a pénztártagok közvetlenül saját kollégáik közül jelölik, tevékenységük átlátható és ellenőrizhető, közvetlen és rugalmas kapcsolatrendszert eredményez.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Az Index riportot közölt a VKDSZ elnökével, Fürjes-Gábor Józseffel. A cikk az alábbi linken érhető el:
https://index.hu/gazdasag/2021/06/18/ezeknel-az-allami-cegeknel-mar-lesz-beremeles-juliustol/
Időjárási ártalmak, kockázatok
A 2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve) 51. § (1) szerint, a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
A következőkben a zárttéri és szabadtéri munkavégzés kapcsán a munkavégzéshez szükséges feltételek vonatkozásában szeretnénk segítséget nyújtani érintve a hideg klimatikus viszonyokat is, de különös tekintettel a nyári időjárási viszonyokra.
Az állandó testhőmérséklet megőrzésének képessége emberben az evolúció során viszonylag későn fejlődött ki. Az újszülöttek és különösen a koraszülöttek labilis hőháztartása általánosan ismert, de még iskoláskorú gyermekek esetében is nagyobbak a testhőmérséklet izommunkával kapcsolatos ingadozásai, mint felnőttben. A szervezeten belül jelentős különbségek vannak a test belsejében levő, és kültakarón
(bőrőn) mért hőmérsékletek között. Élettani szempontból alapvetően fontos, hogy a viszonylag állandó testhőmérséklet fenntartása az intenzív izommunka alkalmával is biztosított legyen. A munkavégzés nehézségi fokának figyelembe vétele is fontos munkaegészségügyi szempontból, ahogy a megfelelő folyadékháztartás fenntartása is.
A 3/2002 (II.8) EüM-SzCsM rendelet szerint a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken (meleg klimatikus hatás):
A meleg klimatikus körülmények során különös jelentőségű a párologtatás, miután a szervezet maghőmérsékletének emelkedését egyedül a párologtatásos hőleadás fokozódása ellensúlyozhatja. Élettani szempontból az embernek erre van lehetősége. Párologtatással igen jelentős hőmennyiség adható le. Párologtatás azonban csak akkor lehetséges, ha a környezet képes a pára felvételére, vagyis az ún.
„relatív páratartalom” kevesebb, mint 100%.
A verejték mennyiségét tekintve az emberi szervezet tartósan képes az 1 l/óra verejték kiválasztására, de rövid ideig (különösen akklimatizált
egyéneknél) el lehet érni ennek 4-5-szörösét is. A verejték kiválasztás ilyen mértéke jelentős terhelés a szervezet só- és vízháztartásra; ennek megfelelően nemcsak a folyadékbevitelről, hanem jelentős sóveszteség esetén a só beviteléről is gondoskodni kell.
Munkahelyi körülmények között a szervezet hőmérsékletének maximálisan megengedhető értéke 38 °C (vagy 1 °C emelkedés).
Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában
14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
A környezeti hőmérséklet elviselhetősége függ a levegő páratartalmától.
Hőpangás, hyperthermia keletkezik, ha a szervezet nem képes a felesleges hőt leadni.
Az 1993. évi XCIII tv. (munkavédelmi törvény) előírása szerint, a szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a kockázatértékelés alapján, a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Fontos megjegyezni, hogy a munkavédelmi törvény előírása értelmében, a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő-képtelensége, illetve hiánya.
A munkahigiénés és gyakorlati tapasztalatok szerint az ipari dolgozók a melegüzemi hőterheléstől két alapelv szerint védhetők meg.
Az egyik az exponáltak alkalmassági vizsgálatához, a másik módszer a meleg környezet változtatásához kapcsolódik.
A két alapelv közül az első azt fejezi ki, hogy a hőterhelés kisebb, ha a meleg klimatikus körülmények között dolgozókat sajátos szempontok alapján választják ki és készítik fel a munkára.Továbbá a meleg munkakörnyezetben végzett munka folyamán alapvető követelmény a hűvösebb környezet biztosítása, ahol a dolgozók pihenhetnek és hűs italokat (valamint az erős izzadás miatt sópótlást) kapnak, ezáltal csökkenthető vagy megelőzhető a hőtárolásból származó terhelés, a kiszáradás és a sóhiány.A sugárzó hő hatása a dolgozók és a hőforrás közé árnyékolók elhelyezésével csökkenthető.
Megfelelő szellőzőrendszerrel – amely hűvös, kis nedvességtartalmú levegőt visz be a munkahelyre – a hővezetéses hőfelvétel csökkenthető és a párolgási hőveszteség fokozható.
A kültéren munkát végző munkavállalók igénybevétele jelentősen megnő a hőségrisztások idején, ami egészségüket és biztonságukat fenyegethiti (pl. a balesetek, a hőártalom). Erős napfényben végzett kültéri munka során magas a káros ultraibolya sugárzás is, amely megnöveli a bőrdaganatok kockázatát is.
A munkavállaló munkaerejét bocsátja bérfizetés ellenében a munkáltató rendelkezésére, nem az egészségét.
Fenti előírások betartásának ellenőrzésére jogosult a munkavédelmi törvény által biztosított jogokkal rendelkező, munkahelyen választott munkavédelmi képviselő. Hiányosság esetén kezdeményezheti a munkáltatónál a feltételek biztosítását, jogvitát kezdeményezhet, valamint a munkavállalói veszélyeztetés megszüntetésére kérheti a munkavédelmi hatóság segítségét.
Miskéri László