Author Archive
Kedves Kollégák!
Felhívjuk a figyelmet egy érdekes honlapra, mely az idei Víz világnapja alkalmából készült.
Az alábbi linkre kattintva (ctrl gombra és a link-re egyszerre kattintva vagy bemásolva a keresőbe)
A VKDSZ 2020. évi tevékenysége
A 2020. év egészére rányomta bélyegét a covid-19. járvány, mely nemcsak sok programot ellehetetlenített, de a napi működést is jelentősen megnehezítette. Az év elején pandémia első hulláma, míg a végén a második hullám akadályozta a normál működést. A végzett munka sok esetben nagyobb erőfeszítést igényelt, mint járvány nélkül. Alig volt olyan terület, ahol nem volt érzékelhető a nehezebb feltételrendszer, bonyolultabb ügyintézési lehetőség. Szerencsésen azonban a munka folyamatossága megmaradt.
Országos helyzet:
A KSH adatai alapján a válság miatt a második negyedévben hatalmasat esett vissza a magyar gazdaság. A bruttó hazai termék volumene közel 14 %-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A mintegy egy negyedéves korlátozás a járványt megfékezte és a harmadik negyedév már kedvezőbb számokat hozott, elkezdett felállni a padlóról a turizmus, erősödhetett az ipar és a szolgáltató szektor is. A magyar gazdaság elkezdett kilábalni a koronavírus-világjárvány okozta recesszióból, de a járvány második hullámának hatására megtorpanhat a fellendülés.
Vízágazati helyzetkép:
A víziközmű-ágazat helyzetére továbbra is a megosztottság volt a jellemző. A tulajdonformák miatti különbözőség nem változott. A bérek továbbra is alacsonyak, az alkalmazottak átlagéletkora magas, a víz- és csatornadíjak 2012-es befagyasztását, a 2013-as, 10 százalékos „rezsicsökkentést”, a vezetékadót és a hatósági felügyeleti díjat továbbra is sújtja az ágazatot. A Századvég szerint a beruházási szükségletet 1500-3000 milliárd forintra teszi.
Az állami tulajdonú társaságoknál, a más állami tulajdonú szektorokhoz képest a béremelés csak a fele lett. A 10 % csak félévtől érvényes.
Az önkormányzati tulajdonú cégeknél zömében volt béremelés, sok esetben magasabb, mint az államiak 5 %-a. A járvány hatására munkaszervezési és kisebb részben bércsökkentési beavatkozásokkal az ágazat áthidalta a tavaszi hullámot és hasonló intézkedéseket alkalmaznak a második hullám esetére is. Sok helyütt a tavaszi intézkedésekkel azonos módon kezelik a második hullámot is. A kormányzati bértámogatási lehetőségekkel a legtöbb vízmű élt.
Az ágazati stratégiáról lassan szivárognak ki információk, de az még nem megismerhető. A vezetékadó változtatása felvillanyozta az ágazat résztvevőit, s a változtatás ugyan az „igazságosabb” teherviselés felé indult el, de továbbra sem lett mindenki számára megfelelő.
A bajba került cégek kilátásai nem javultak. Az év utolsó napjaiban juttatott állami támogatás az önkormányzati vízművek közül 20 számára adott lehetőséget a helyzetük javítására, esetleges bérintézkedések megtételére.
Fürdőágazati helyzetkép:
A tavaszi első hullám idején csak egyes fürdőknél volt kisebb mértékű létszám leépítés. A forgalom kiesését még igyekeztek kigazdálkodni a fürdővállalatok. A nyári fellendülés nem hozta vissza a veszteségeket, a második hullám pedig a működőképesség szélére sodorta az ágazatot. Az ágazat a padlóra került. A létszámleépítés mellett egy másik kényszerű munkáltatói eszköz a részmunkaidő alkalmazása, amit a fürdők 75 %-a tervez alkalmazni, vagy már be is vezette ezt az intézkedést.
A második hullámban a kormány gazdaságvédelmi intézkedései szinte alig segítettek az ágazaton. Az egy havi 50 %-os bértámogatás éppen csak pillanatnyilag lendíti túl az év utolsó hónapján a fürdőket, de nem jelentenek megoldást a várhatóan csak jövő év közepén induló szezonnak. Egyes fürdők emellett is munkahely- és bérellenes intézkedésekben látják csak a megoldást.
Covid-19:
Ágazati áttekintő anyagok: A VKDSZ az első járvány-hullám idején két körben is ágazati helyzetkép összeállításával kívánta segíteni a tagszervezeteket, mely nemcsak hivatkozási alap lehetett a helyi szervezeteknek, de jó gyakorlatok átvételére is alkalmas volt. Az ennek során szerzett tapasztalatok alapján célszerűnek tűnt a komolyabb helyi döntések vagy megállapodások megkötése előtt a döntési vagy megállapodás tervezeteket megküldeni szakmai véleményezésre a VKDSZ részére. A felmérés kapcsán sikeres beavatkozások történtek a MIVÍZ Kft.-nél, a DAKÖV Kft.-nél, és a Heves Megyei Vízművek Zrt. –nél is. Nagy tanulsága a járvány-időszaknak, hogy az ágazati szakszervezet olyan szinteken is hatékonyan tud tárgyalni, ahol már a helyi szervezet gyenge. A fürdők esetében a turizmus visszaszorulása miatt általánosan rosszabb volt a helyzet. A Harkányi Gyógyfürdő Zrt.-nél a munkavállalók túlnyomó többségével -közös megegyezéssel – munkaviszonyt bontottak írásban nyilatkozva arról, hogy a pandémia után visszaveszik őket az eredeti munkahelyükre a korábbi foglalkoztatási feltételekkel. Őszre a társaság még drasztikusabb lépésre szánta el magát. A munkavállalók közel felét küldte jövedelem nélküli állásidőre.
A MIVÍZ Kft. esete: A Miskolc Holding Zrt. honlapján tette közzé, hogy nehéz gazdasági helyzetén a munkavállalók bércsökkentésével kíván segíteni. A MIVÍZ Kft.-nél ez azt jelentette, hogy 50%, 25% és 10%-os munkabér csökkentést tervezetek. A VKDSZ ágazati egyeztetésének eredményeként azonban ez a munkáltatói intézkedés a tulajdonosi döntést követően visszavonásra került. A siker a megyei sajtóban is visszhangot kapott.
DAKÖV Kft. helyi szakszervezet alakítás: Sikeres ágazati beavatkozások történtek a DAKÖV Kft.-nél a túlmunkavégzés szabályaitól eltérő munkáltatói intézkedések ellen is. A VKDSZ levélben fordult az ügyvezetőkhöz az ügyben, majd több ízben folytak tárgyalások is a cégvezetéssel. A hibás intézkedést visszamenőleges hatállyal korrigálták, mely nagy lendületet adott a munkavállalóknak, hogy önálló szakszervezetet alakítsanak, mely júniusban el is kezdődött.
Heves Megyei Vízmű Zrt.: A járványhelyzet kapcsán a társaság vezetése megkereste a Munkahelyi Szakszervezetet, mert részben a bértámogatás miatt kívántak 4 órás munkaviszonyról megállapodni, részben pedig a szakszervezettel történő megállapodással szerették volna a pandémia során előforduló vagy lehetséges munkavégzési formákról és az azokhoz tartozó díjazásról rendelkezni.
A hely szervezet tanácsért fordult a VKDSZ-hez, mely leszögezte, hogy az ilyen munkaszerződést érintő napi munkaidő módosításához nem a szakszervezet, hanem a munkavállaló egyetértése szükséges. A szakszervezet ezt az álláspontot képviselte a cégvezetéssel folytatott tárgyalásokon, mely alapján a megállapodás nem jött létre.
Hétköznapi hőseink: A Zalavíz Zrt. munkavállalóinak példája jól szemlélteti mi az, az igazi áldozatvállalás a közszolgáltatásért. Öt kollégánk, két hónapon át izolált, elkülönített, elszigetelt körülmények között, családjukat is teljesen nélkülözve éltek és dolgoztak. Napi 24 órás ügyeletben végezték a hibaelhárítási feladatokat. Ők voltak a „biztos tartalék”, arra az esetre ha kollégáik már megfertőződtek volna. 2020. június 30-án a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége vezetősége a Zalavíz Zrt. öt, a veszélyhelyzet alatt izoláltan dolgozó alkalmazottját jutalmazta meg.
Vezetőségi ülések, akciók:
Elnökség: Január 21.-én tartotta meg éves első elnökségi ülését a VKDSZ. A legfontosabb napirend a 2019. évi tevékenységi és gazdasági beszámoló megvitatása volt. Ezt a HH különszámában meg is jelentettük.
A VKDSZ kétnapos kihelyezett Elnökségi ülést tartott július elején az ÉRV Zrt. Gátőrházában. A program része volt dr. Csernus Imre előadása is az önbizalom erősítéséről. Tárgyaltak még a VKDSZ kapcsolatrendszeréről is a MaVíz-zel és az OVÁK-kal, valamint elemezték a covid19 járvány további tapasztalatait. Kabai Tibor a Nyugdíjas Szövetkezet működéséről számolt be, miszerint az jól működött.
Országos Választmány: A VKDSZ Országos Választmánya február 19.-én tárgyalta meg az Elnökségen is napirenden szereplő témákat. Elfogadták az éves szöveges és gazdasági beszámolót, jóváhagyták a 2020.-as költségvetést és munkatervet. A lényegi napirendek mellett aktuális beszámolókat is meghallgattak.
Vezetői akciók:
Nyilatkozat: A járványhelyzet első hullámakor a VKDSZ nyilatkozatot adott ki, hogy az érdekképviseleti munkája középpontjába helyezte a vírus-krízis időszakában: 1. a foglalkoztatással együtt járó munkaügyi, munkajogi problémák, konfliktusok megoldásában való feltétel nélküli közreműködést, 2. az ágazati szintű munkafeltételek, díjazások, munkarend és szabadságolási feltételek egységes rendező elveinek a kialakítását. Bárhogyan is alakuljon a kritikus helyzet, a vízszolgáltatás folyamatosságát biztosítani kell, s egyetlen munkavállaló sem maradhat bér nélkül.
Szolidaritás: 2020. július 18-án a postás szakszervezetek demonstráltak és petíciót adtak át a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek a postások megbecsülését és idei bérfejlesztést követelve. A postás demonstrációra a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is támogatta.
Fürdőágazati támogatás: 2020. október 19-én a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége nyílt levelet adott közre, amelyben a fürdőágazat megmentését kéri a kormánytól. A VKDSZ megszólította a két érintett szakminisztériumot, az ITM-et és a PM-et hathatós közreműködést kérve. A VKDSZ teljes mértékben egyetért és támogatja a Magyar Fürdőszövetség Covid Munkahelyvédelmi akciótervében foglaltakat.
Ágazati Párbeszéd Bizottság:
A VKDSZ 1 837 500 ezer Ft-ra készített elő szakmai anyagot (ez volt az igényelhető maximum) és nyújtott be pályázatot nemzetközi tagdíjra (EPSU- Európai Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetség), nemzetközi konferenciára a szlovák vízágazati és fürdőágazati szakszervezettel valamint a szakszervezeti tisztségviselők, felügyelő bizottsági és üzemi tanácsi tagok képzésére. A negyedik negyedévre kiderült, hogy a járvány miatt csak nemzetközi tagdíjat (377 913,6 Ft-ot) tudtuk fedezni az elnyert keretből, a többit vissza kellett utalni.
Egyeztetések, tárgyalások:
Belügyminisztériumi egyeztetés: február 3.-án vett részt konzultáción a VKDSZ elnöke a Belügyminisztériumban Zsinka András személyügyi államtitkárnál. A Miniszterelnöknek írt levél kapcsán kezdeményezték a megbeszélést. A levél célja volt, hogy megismertessük az ágazatban kialakult műszaki, pénzügyi és foglalkoztatási nehézségek körülményeit, javaslatokat fogalmazzunk meg azok megoldására.
ITM megkeresés: Az Innováció és Technológiai Minisztérium közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Hizó Ferenc reagált a VKDSZ pandémiás helyzetet értékelő anyagának megküldésére. A levélben tájékoztatást adott a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia helyzetéről, s arról, hogy annak kidolgozásában való részvételre felkérik a VKDSZ-t stratégiai partnerként, mint az ágazat reprezentatív szakszervezetét.
Vezérigazgatói egyeztetések: A VKDSZ delegációja találkozott Laczi Péter vezérigazgatóval és egyeztettek a Fejérvíz egyre nehezebb gazdasági helyzetéről és a béren kívüli juttatások átmeneti felfüggesztésével kapcsolatban. A Délzalai Víz- és Csatornaművek Zrt. elnök-vezérigazgatójával, Cziráki Lászlóval is egyeztetett a VKDSZ elnöke a helyi kollektív szerződés aktualizálásáról, pontosításáról, aki partner a dokumentum megújításában. A Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatójával, Gorján Ferenccel is találkozott a Miron Gergő, a helyi szakszervezet titkára és Fürjes-Gábor József a VKDSZ elnöke. A társaság vezetője fogadókész a szakszervezettel történő együttműködésre, érdekelt a rendezett munkaügyi kapcsolatokban. Céljai megvalósításában a szakszervezetre is számít.
Levelezés: A pandémiás helyzet utáni visszaállás áttekintése érdekében megkerestük a munkaadókat. Érkeznek a válaszlevelek, melyek a visszaállás részleteit foglalják össze. Bártfai-Mager Andrea tárcanélküli miniszternek az Alföldvíz Zrt. helyzetének rendezése érdekében írtunk. Kezdeményeztük, hogy rendkívüli közgyűlés keretében mihamarabb keressenek hosszú távú megoldást a társaság működőképességének fenntartására, akár az állami szerepvállalás növelésével. Kértük emellett a személyes konzultáció lehetőségét is a folyamatok felgyorsítása érdekében. dr. Fónagy János miniszterhelyettes válaszlevélben köszönte meg a korona-vírus járvánnyal kapcsolatosan megküldött összefoglaló anyagunkat valamint tájékoztatott a regionális társaságok idei fél évtől esedékes 10 %-os bérfejlesztéséről. A fürdőágazattal kapcsolatos levelezés és tárgyalások ismertetése a fürdőágazati összefoglaló fejezetben van („Fürdőágazat” címen).
LIGA Szakszervezetek:
A LIGA Szakszervezetek 2020. évi működéséről különszámban fogunk beszámolni.
Bizottságok:
Ifjúsági Bizottsági ülés: Február 4.-re hívta össze Jáger János, a VKDSZ Ifjúsági bizottsági elnöke az évindító testületi ülést. A téma az éves munkaprogram összeállítása és a lehetőségek felmérése voltak. Ezt azonban a járvány keresztül húzta.
Fürdőágazat:
A fürdős ágazat vonatkozásában a turizmus visszaszorulása miatt általánosan rosszabb a helyzet. A Harkányi Gyógyfürdő Zrt.-nél a munkavállalók túlnyomó többségével – közös megegyezéssel – munkaviszonyt megszüntetését kezdeményezte a munkáltató, írásban nyilatkozva arról, hogy a pandémia után az érintett munkavállalót visszakerülnek eredeti munkahelyükre a korábbi foglalkoztatási feltételekkel. A BGYH Zrt. a munkavállalók és bérük megtartásával vészelte át a korona-vírus járvány első hullámát. A második hullám azonban náluk is megkövetelte a létszámleépítést.
MFSZ közgyűlés: Boros László Attila a Magyar Fürdőszövetség elnöke szerint a tavasszal meghirdetett fürdővédelmi akciótervnek a legtöbb pontja jelenleg is érvényes, de mostanra már egy több milliárd forintos likviditási alap létrehozása is szükséges. Az ágazat várja a segítő kormányzati intézkedéseket.
A VKDSZ a fürdőágazatért: A fürdőágazatban folytatott tevékenységeinkről a fürdős HH különszámban olvashattok részletesen.
Külső kapcsolataink:
Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség egyeztetés: Augusztus elején találkozott a VKDSZ és a MaSzeSz vezetése. A találkozón kölcsönösen ismertették működési területeiket, szervezeti felépítésüket és tevékenységüket. Felek megállapodtak abban, hogy stratégiai partneri megállapodást kötnek egymással, mely október 22.-én megtörtént. Az együttműködés széles skálát hagy a lehetőségek vonatkozásában, az információ csere mellett közös rendezvényekre, programokra is kiterjed.
Tagszervezeti események:
DPMV Zrt. horgászverseny: Június végén a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. Szakszervezete horgászversenyt rendezett melyet a Társaság menedzsmentje is támogatott. A VKDSZ egy Lázbérci hétvégi horgászati lehetőséget ajánlott fel annak a versenyzőnek és párjának, aki a legkíméletesebben bánt a kifogott halakkal.
Alföldvíz: Békéscsabán találkozott a VKDSZ küldöttsége (Miskéri László a helyi szakszervezet titkára és Fürjes-Gábor József a VKDSZ elnöke) Nagy Ferenc alpolgármesterrel. Az Alföldvíznél tapasztalható üzemeltetési nehézségek miatt a VKDSZ szorgalmazza a tulajdonosok közötti mielőbbi egyeztetés lefolytatását és soron kívüli közgyűlési napirendre tűzését. Ismertetésre került az Alföldvíz Zrt-nél tervezett 0%-os bérfejlesztési ajánlat, s az emiatt előálló rendkívüli munkamorál romlás, annak következménye a folyamatos üzemeltetés biztonságának a veszélyeztetése. A menedzsment részéről a 0%-os bérfejlesztés indoka a működőképesség fenntarthatósága.
Képzések, tréningek:
Képzések a VKDSZ-nél: Az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági felelősök részére a jogszabályi változások ismertetése céljából felkészítőt tartottak január 29.-én. Csernus: A közismert pszichiáter, média-sztár a VKDSZ Elnökségének tartott tréninget. Interaktív előadása az önbizalom erősítéséről szólt. Az érdekvédelmi munkában meghatározó, hogy a tárgyaló partnerek egy magabiztos, döntésképes partnert lássanak a szakszervezeti tisztségviselőben. Kell önbizalom, melyhez kell a konfliktus megoldás, kell a sikerélmény.
Hazai sztrájk-helyzet értékelő: A VKDSZ tisztségviselői a sztrájkkal kapcsolatosan könyvet írt dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató előadását hallgatták meg január 29.-én. Az előadás részletesen taglalta a sztrájk meghatározásától a sztrájk jogszerűségén át a sztrájk típusain át a jogosságának vagy jogellenességének feltételeit is. Az előadás ismertette a nyomásgyakorlás alternatív eszközeit is, azok törvényi hátterének ismertetésével együtt.
Prioritások megvalósulásának értékelése:
A VKDSZ kiemelt céljai az alábbiak: növekedés, promóció (reklám, propaganda), érdekképviselet, képzés.
Önálló szervezetté alakulnak a DAKÖV Kft. munkahelyi szakszervezeti tagjai. A Magyar Fürdőszövetségen keresztül és a Bizalom Nyugdíjpénztár promóciós anyagát felhasználva elindítottunk egy reklám-akciót, melyben a Pénztárhoz való csatlakozásra felhívás mellett a VKDSZ elérhetőségeit is szerepeltettük.
A Heti hírfolyamot igyekeztünk új módon is használni, megjelentettük az éves beszámolónkat benne, helyet adtunk egy LIGA éves beszámolónak, a fürdőágazat gondjainak is különszámot szenteltünk, kitüntetettjeinket ezen a fórumon keresztük is köszöntöttük. A honlapot – igaz csak az utolsó hetekben – de új módon kezdtük üzemeltetni, megjelentetjük az ágazatot érintő – nem kifejezetten a VKDSZ-hez köthető – cikkeket, híreket is.
Vásároltunk tollakat, Zoom-on keresztül gyorsítottuk az információ áramlását.
Az államtitkári tárgyalások mellett, a konföderációs, az ÁPB, a munkahelyi vagy más szinteken is folytatni kell az érdekérvényesítés különböző formáit, LIGA tevékenység jobb megismertetése. A helyi érdekképviseleti munkáról kellene informálni egymást. Át kellene venni jó gyakorlatokat stb. Rendezni kell a kapcsolatot a MAVÍZ-zel.
Igyekeztünk több alkalommal is bevonni a LIGA-t a munkánkba, több levél is és tárgyalás is történt közös erővel. A HH-ban megjelent a LIGA különszám. Sajnos a helyi tevékenységről továbbra is nagyon kevés információt kaptunk. A MAVÍZ-zel nem sikerült érdemben javítani az együttműködést, de a MASZESZ-szel kötöttünk együttműködési megállapodást, mely biztatóbb, mint a MAVÍZ-zel volt korábbi viszonyunk.
Sajnos a vírus-járvány miatt a tervezett érdekvédelmi konferencia elmaradt, bár több időpontban is megkíséreltük megszervezni, de a járvány nem enyhébb lett, hanem súlyosabb. A kapott munkaügyi szakértői anyagokat körbe küldtük, nagy részüket a honlapra is feltettük. dr. Csernus Imre tréningje egyedi és nagy sikerű volt. Tervezzük folytatását. A gazdaságisok képzése, a sztrájkkal kapcsolatos képzés is mutatja, hogy elindultunk egy úton, de a folytatás majd csak a pandémia után lehet.
A VKDSZ további kiemelt céljai: rendezvények, szolgáltatások, működés, a fürdőágazat fejlesztése.
Voltak tervek a rendezvények megtartására az ország mindig más-más részében, de a járvány ezt megakadályozta. Egy kibeszélős rendezvényt (elnökségi ülés) sikerült még megtartani a járvány két hulláma között, de többre nem volt lehetőség.
Ismét elindítottuk Balatonszepezdi üdülőrész tulajdonviszonyainak rendezését. A Signal Biztosítóra voltak panaszok, de a tárgyalások megkezdésekor a járvány első hulláma megakadályozta a problémák részletes megvitatását.
Fontos a tagszervezeti támogatás újragondolása. Ágazati és országos adatokkal ( bér-, munkafeltételek-, munkaköri összetétel- stb.), trendekkel kell segíteni az eligazodást, mely a helyi tevékenységet is segíti. A Heti hírfolyamba el kell érni, hogy helyi hírek is bekerüljenek. A Honlapon meg kell jelenni az ágazat fontosabb híreinek, eseményeinek. A személyes találkozók hiánya, s a helyette bevezetett Zoom-os elektronikus kapcsolattartás elősegítette, hogy kevesebbet és célratörőbben egyeztessünk.
A helyi hírek nem jönnek a HH-ba, de egyébként is sok esetben csak a körtelefonok azok, melyek alapján „kiderülnek” helyi ügyek.
A fürdőágazat vírus-járvány miatti tragikus helyzetbe kerülése miatt aktivitásunk nőtt a területen. Az általunk elért fürdők számát egyenlőre nem sikerült növelni, de kísérletet tettünk rá. Lehet, hogy a sajtót megkeresve esetleg fel tudjuk hívni magunkra a figyelmet. A HH különszámot helyben kellene a körzetben lévő fürdőknek eljuttatni. Talán fel lehet hívni magunkra a figyelmet.
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
Rendkívüli elnökségi ülés: Január 11.-én tartott rendkívüli Elnökségi ülést a VKDSZ, melynek szomorú apropója volt, hogy Pásztor László kollégánk, barátunk temetése alkalmából több elnökségi tag is eljött kegyeletét személyesen is leróni. Az ülésen elbúcsúztak Pásztor Lászlótól egy dia-sorozat megtekintésével, majd közösen ellátogattak a temetésre.
Szó volt az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben lévő többségi önkormányzati tulajdonú társaságok állami támogatásáról, mely láthatóan az állami integráció felé tett egyik lépés is egyben. Az elnök tájékoztatja az ülés résztvevőit, hogy a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója, Volencsik Zsolt kezdeményezett egy beszélgetést az ágazat jövőjével kapcsolatosan a MAVÍZ-nél, melyre az elnököt is meghívta.
 |
||
 |
 |
 |
Hosszantartó, súlyos betegség után egyik kiváló kollégánk, Pásztor László elhagyott bennünket. Jókedélyű, jó lelkű igaz barát volt. Megrendítő tudni azt, hogy nincs velünk többé, csak az emlékeinkben él. Köszönettel tartozunk azért, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. saját halottjának tekintette Őt. Laci nemcsak a Vízművek számára volt kiemelkedő személyiség, de a VKDSZ érdekvédelmi munkájában is hosszú ideig meghatározó egyéniség volt. Elkötelezettsége meghozta az eredményt, hiszen a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének vízágazati alelnöke lett egy évtizednyi időre. és megkapta a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetést is kiváló érdekvédelmi munkájáért. Őszinte részvéttel búcsúzunk tőle.
Önkormányzati vízművek támogatása:
Megjelent a Kormány 2005/2020. (XII. 24.) Korm. határozata, melyben a vízágazatot érintően is vannak pozitív rendelkezések az önkormányzati tulajdonú vízműveket illetően. Az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben működő víziközmű társaságok a tulajdonos önkormányzatokon keresztül pénzügyi támogatást kapnak. A VKDSZ közel egy éve tartó tárgyalásai, kezdeményezései kerültek visszaigazolásra. Az ágazat szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy az intézkedés következményeként a működőképesség, a fenntartható foglalkoztatás, az egységes szakmai irányítás, a társadalmi megítélés, az ágazat jövőbeni helye, szerepe, kilátásai erősödnek. Mások is dolgoztak az ügy érdekében, önkormányzati vezetők, parlamenti képviselők, s a sok szál végül is most futott össze és ért el látványos eredményt. A fenti támogatás bérre is fordítható – a kifejezett céltámogatások kivételével – mely lehetőséget ad arra, hogy az országos átlagkeresetet a víziközmű ágazatban dolgozók megközelítsék vagy akár el is érjék. A VKDSZ kiemelten érdekelt abban, hogy a támogatásokban érintett társaságoknál kezdődjenek bértárgyalások a helyi szakszervezetekkel, melyben felajánljuk közreműködésünket.
A támogatás mihamarabbi felhasználása érdekében megkerestük a víziközmű társaságok vezetőit és az érintett önkormányzatok polgármestereit is. A levelekben arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a kapott támogatás bérre is fordítható, illetve, hogy több helyen megkezdődtek a bértárgyalások is, s így fontos, hogy az önkormányzatokon keresztül juttatott támogatás mihamarabb a cégekhez érjen. Összességében pozitív visszajelzéseket kaptunk, de volt rá példa, hogy a cégvezető a szolgáltató társaság belügyébe való beavatkozásnak vélte a leveleket.
Elhúzódó minimálbér tárgyalások:
Január 25.-én végre megállapodtak a 2021. évi minimálbérről és garantált bérminimumról. A megállapodás alapján február 1.-től, 4 százalékkal nő a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. A minimálbér bruttó 161 000 forintról 167 400 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 210 600 forintról 219 000 forintra emelkedik. Az év második felétől további egy százalékkal nőhet a legkisebb bér összege, amennyiben a szociális hozzájárulás összege tovább csökken. Ebben az esetben a második félévben már bruttó 169 ezer forintos minimálbérrel és 221 ezer 200 forintos bérminimummal lehet számolni.
A döntés során azonban figyelembe vettük, hogy megállapodás hiányában a minimálbérek a 2020-as szinten maradnának, ezzel együtt mindazok a juttatások is, amelyek a minimálbértől függenek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a megállapodást, mert a gazdasági helyzet lehetővé tette volna az 5 százalékos emelést.
A korábbiakban nem sikerült megállapodni 2020.-ban, holott már októbertől folytak a tárgyalások. Ezután az idén januári tárgyalásokon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén sem. Ebben természetesen szerepet játszik a korona-vírus járvány miatti gazdasági bizonytalanság. A munkaadók nulláról indítottak, majd jelenleg 3 %-os értéket tudnának elfogadni. A munkavállalók előbb 10%-os minimálbér emelésről indultak, majd ez 8 %-ra, később 6,5 %-ra, mára pedig 5 %-ra csökkentették. Mindkét fél számára azonban sokat segítene, ha a kormány tovább csökkentené a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértékét. (Ez 2020. július 1. óta 15,5%.).
A minimálbér emelés 2021-ben várhatóan mindössze az inflációt fogja követni, s valódi reál-értékű növekedést nem fog jelenteni.
Mennyibe kerül alapesetben ma 1000 Ft bér?
A munkáltatónak 170 Ft-ot kell rá fizetnie, míg a munkavállalótól 335 Ft-ot vonnak le, így nála 665 Ft marad. A bruttó bér (1000 Ft) után fizet a munkaadó 15,5 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 % szakképzési hozzájárulást. Ebből az 1000 Ft-ból a munkavállalótól vonnak: 15 % személyi jövedelemadót (szja), 10 % nyugdíjjárulékot és 8,5 %-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. (2020. július 1-től összevontan 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék.) A nettó bérre normál esetben ma Magyarországon 76 % adó esik…
2020. január elsejétől a minimálbér bruttó összege teljes munkaidőre vonatkozóan 161.000 Ft, ami a cégnek 188 370 Ft-jába kerül, míg a munkavállaló megkap belőle: 107 065 Ft-ot. A garantált bérminimum pedig 210.600 Ft, ami a cégnek 246 402 Ft-jába kerül, míg a munkavállaló megkap belőle: 140 049 Ft-ot. Mindkettőt tavaly 8 %-al emelték.
Minimálbér és garantált bérminimum 2014 és 2020 között
| Minimálbér | Változás % | Garantált bérminimum | Változás % | ||
| 2020 | 161000 | 8,05% | 2020 | 210600 | 8,00% |
| 2019 | 149000 | 7,97% | 2019 | 195000 | 8,03% |
| 2018 | 138000 | 8,24% | 2018 | 180500 | 12,11% |
| 2017 | 127500 | 14,86% | 2017 | 161000 | 24,81% |
| 2016 | 111000 | 5,71% | 2016 | 129000 | 5,74% |
| 2015 | 105000 | 3,45% | 2015 | 122000 | 3,39% |
| 2014 | 101500 | – | 2014 | 118000 | – |
Olvasható különböző gazdasági elemzések alapján, hogy az alacsony minimálbér a külföldről beérkező multinacionális cégek munkahely teremtése kedvezőbb piacot teremt.
Boros Anita levele: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára új feladatai miatt elkerült eddigi pozíciójából, s ez alkalomból levelet írt a VKDSZ elnökének.
Ebben megköszönte a víziközmű szektor fejlesztése érdekében tett javaslatainkat és észrevételeinket valamint az együttműködést. Kifejezte örömét, hogy elkötelezett szakemberekkel tárgyalhatott, működhetett együtt.
Pandémiás tapasztalatok: Az első hullám idején is tapasztalható volt, hogy a helyben keletkező problémákat több esetben nem lehetett kezelni. A VKDSZ beavatkozása után azonban pozitív irányba változtak az események. Ezekről a pandémiát áttekintő anyagunkban részletesen olvashattatok. A második hullámban is érzékelhető, hogy a VKDSZ bevonása a helyi ügyek megoldásába eredményekhez vezet (pl. egyes fürdők esetében) vagy felgyorsít folyamatokat (önkormányzati vízművek támogatása). Úgy látszik fel kell készülni arra, hogy a VKDSZ helyi érdekérvényesítő szerepe felértékelődik., mert a szövetség erősebb, mint a helyi szervezet, illetve a helyi vezetőktől való függetlensége más tárgyalási pozíciót nyújt.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
Kedves Kollégák!
A Szent Rókus Kórház és Intézményei honlapján (http://www.rokus.hu/cv.htm ) számos fontos információ található a korona-vírussal kapcsolatosan. Az egyik ilyen, mely a szennyvízágazaton dolgozó munkavállalókat különösen foglalkoztathatja, hogy vajon terjedhet-e a korona-vírus az ivóvízzel vagy szennyvízzel, az alábbi linken érhető el: http://www.rokus.hu/CV/Terjedhet_e_a_koronavirus_ivovizzel_vagy_szennyvizzel.pdf .
Ajánljuk mindenki figyelmébe! A szöveget teljes terjedelmében közöljük:
Terjedhet-e a koronavírus ivóvízzel vagy szennyvízzel?
Jelen tudásunk szerint a koronavírus egy légúti vírus, amely elsősorban emberről emberre, cseppfertőzéssel terjed. Bár a legutóbbi vizsgálatok kimutatták a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében (nagyon kevés vizsgálat alapján), egyelőre nincs közvetlen bizonyíték széklet-szájon át történő terjedésre. Ezen eredmények is megerősítik, hogy a helyes személyes higiénés és kézhigiénés gyakorlatnak valóban fontos szerepe van a megelőzésben de nem jelentik azt, hogy a vizeinket veszélyeztetné.
A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. A hazai ivóvízbázisok védettek a szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben, és az ivóvízszolgáltatók rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a szolgáltatott ivóvíz mentes a fekális szennyezéstől. A koronavírus az ivóvíz fertőtlenítésére jellemzően használt szabad aktív klór koncentrációnál (0,2-0,5 mg/l) pillanatszerűen inaktiválódik. Az új koronavírus egy burokkal rendelkező vírus, amennyiben a vízkezelőszer hatására ez a burok megsérül, a vírus elveszíti fertőző képességét.
A települési szennyvíz a lakosságra nem jelent veszélyt, hiszen abban a nagymértékű hígulás miatt csak jelentéktelen mennyiségben fordulhatna elő, a vírus még abban az esetben is, ha a koronavírus már fertőzéseket, megbetegedéseket okozna a közösségben. A szakirodalmi adatok szerint a koronavírusok szennyvízben néhány napig lehetnek életképesek, azonban szennyvízzel – annak zárt rendszerben történő elvezetése és tisztítása – miatt a lakosság jellemzően nem érintkezik. A kibocsátott tisztított szennyvíz a befogadóban tovább hígulna, így nem érhetné el a fertőzést okozó koncentrációt. Az évnek ebben a szakában a felszíni vizekkel való érintkezés sem jellemző.
A szennyvíztelepek dolgozói csak abban az esetben lennének kockázatnak kitéve, ha a szennyvízbe nagyon nagy mennyiségű vírus kerülhetne, és nem tartanák be a munkahelyi előírásokat (pl.: nem viselnék az egyéni védőeszközöket), a biológiai kockázatok kivédésére szolgáló egyéni védőeszközök a koronavírus ellen is megfelelő védelmet nyújtanak.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2021. január 25-én aláírt bérmegállapodásnak megfelelően 2021. január 28-án megjelent a 21/2021. sz. Kormányrendelet, melynek értelmében ahol jogszabályi rendelkezés a tárgyév január hónapjában érvényes minimálbérhez (kötelező legkisebb munkabér) kötött juttatást tartalmaz, ott a 2021. február 01-jétől érvényes magasabb összegű minimálbért kell alapul venni a számítások során. A már megállapított jogosultságokat, juttatásokat ennek megfelelően kell felülbírálni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jelzése alapján, a veszélyhelyzet megszűnését követően a fenti rendelkezés törvényben kerül szabályozásra.
Felhívjuk a szolgálati járandóságban részesülők figyelmét arra, hogy a fenti jogszabály érinti esetükben a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló a 2011. évi CLXVII. törvény 11.§ (1) bekezdésében megállapított kereseti korlát mértékét is! Ebben az esetben is a 2021. február 01-jétől hatályos minimálbér mértékét kell figyelembe venni a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegeként a 18 havi keretösszeg megállapítása során.
21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet
a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról
1. § Ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.
2. § Ez a rendelet 2021. február 1-jén lép hatályba.
3. § Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
4. § Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításával kapcsolatos eltérő szabályokról szóló 731/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet.
| 2021. február 1-jétől érvényes legkisebb alapbérek | ||
| Normál munkaviszony | ||
| minimálbér/Ft | garantált bérminimum | |
| Havibér | 167400 | 219000 |
| Hetibér (8 óra) | 38490 | 50350 |
| Órabér | 963 | 1259 |
| Napibér (8 óra) | 7700 | 10070 |
| Napibér (4 óra) | 3850 | 5040 |
| Napibér (2 óra) | 1930 | 2520 |
| 6 órás havi bér | 125550 | 164250 |
| 4 órás havibér | 83700 | 109500 |
| 2 órás havibér | 41850 | 54750 |
| Egyszerűsített munkaviszony | ||
| minimálbér 85%- |
garantált bérminimum 87 %-a /Ft | |
| Órabér | 819 | 1095 |
| 8 órás napi bér | 6550 | 8760 |
| Munkavállalónak adómentes napi bér | 10010 | 13090 |
Az előrejelzések szerint a hét végén megérkezik az extrém hideg idő. A télies, hideg idő beálltával, megszaporodnak a munkavállalói panaszok a hideg ártalom miatt.
Elsősorban a szabadban végzett munka (építőipari tevékenység, útépítés, úttisztítás, hulladékszállítás, mezőgazdasági (állattartó) telepeken végzett munka, fakitermelés, közművezeték építés, hibaelhárítás stb.) során különös gondot kell fordítani a hideg klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai elleni fokozott védelemre. A megfelelő, száraz, réteges, meleg öltözék, sapka, kesztyű és vastag zokni, bélelt cipő kellő védelmet nyújt. A többrétegű öltözet jobban szigetel, mert az egyes rétegek közötti levegő is segít távol tartani a hideget. A sapka ilyenkor nélkülözhetetlen, hiszen nemcsak a füleket védi a fagyási sérüléstől, hanem a fejen keresztüli hőleadást is akadályozza.
A hideg helyen történő munkavégzés érszűkületet, a szövetek rosszabb oxigénellátását és fagyási sérüléseket okozhat a munkavállalóknak, amelyet a munkaadók megfelelő védelmi intézkedések megtételével kötelesek megelőzni. Az egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott. A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést.
A 2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve) 51. §
(1) szerint, a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.
(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
A 3/2002 (II.8) EüM-SzCsM rendelet szerint a munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő több mint felében, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni. A pihenőidőt a munkakörnyezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen kell biztosítani.
A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. A gázkészülékek használata nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. /Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető!/
A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.
A kockázatértékelés eredménye alapján hideg elleni védelmet biztosító egyéni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, bélelt védő lábbeli, hideg elleni védőkesztyű stb.) biztosítása szükséges.
A „normál” munkakörülményektől eltérő viszonyokra, azaz a biztonságos munkavégzés követelményeinek változásaira, az 1993.évi XCIII tv. 55§ (1) bek b. pontjában leírtak szerint a munkavállalókat oktatás keretében tájékoztatni kell. A munkavédelmi oktatás során a felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást, kérjenek segítséget.
Miskéri László
AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM 2021. ÉVRE SZÓLÓ MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSI IRÁNYELVEI
- A munkavédelmi ellenőrzés elvei
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság növelje az ellenőrzések hatékonyságát azok tervezésével, az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a 10 fő feletti munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzéseivel.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzés a munkahelyen a munkabiztonsági szabályszegések és a munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására és vizsgálatára egyaránt térjen ki. A munkavédelmi eljárások során gyors és szakszerű eljárással segítse a munkavállalókat ért jogsértések felszámolását.
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság minél több olyan munkahelyen folytasson munkavédelmi ellenőrzést, ahol veszélyes munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, kéz-karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság vizsgálja fokozottabban a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjainak (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek. mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit.
A 2021. évi kiemelten ellátandó feladatok
A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással kell segítséget adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképző intézmények, a szakképzésben gyakorlati képzőként részt vevők, a közfoglalkoztatók, valamint a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkáltatók részére
Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy.
A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén szükséges elvégezni.
Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira.
A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembe vétele alapján tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére és a tapasztalatokról szóló számszaki és szöveges összefoglalót küldjék meg a ITM szakmai irányításért felelős szervezeti egysége részére.
- A munkaügyi ellenőrzés elvei
A munkaügyi ellenőrzés elsődleges feladata a legsúlyosabb jogsértés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, ezáltal a feketegazdaság visszaszorítása, a munkavállalók, illetve a tisztességes vállalkozások alapvető érdekeinek védelme.
Munkavállalók alapvető érdeke, hogy rendelkezzenek a tényleges munkaidejüknek megfelelő bejelentett jogviszonnyal.
A jogviszonyok rendezettsége hozzájárul a foglalkoztatottak számának növeléséhez, a tisztességes munkáltatók indokolatlan versenyhátrányának csökkentéséhez, valamint a közterhek igazságos és egyenlőbb megosztásához.
Kiemelt cél továbbá a munkához kapcsolódó garanciális jogok biztosításának vizsgálata, így különösen a munkabérhez, valamint a Magyarország Alaptörvénye által is biztosított pihenőidőhöz, éves fizetett szabadsághoz való jog érvényesülésének, illetve a mindezek alapját képező, valóságnak megfelelő munkaidő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése.
A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok – az erőforrások minél hatékonyabb felhasználása érdekében – vizsgálataikat elsősorban a legsúlyosabb jogsértések feltárására összpontosítsák. Az ellenőrzési célpontok kiválasztásánál vegyék figyelembe a megelőző időszakban munkaügyi jogsé1iésekkel leginkább érintett ágazatokat, a területi sajátosságokat, illetve, hogy az ellenőrzésbe a megelőző időszakban be nem vont egy-egy ágazat is a vizsgálatok része legyen.
A munkaügyi ellenőrzések legalább 20%-a érje el az építőipar területén működő munkáltatókat, tekintettel az ágazatra jellemző, évek óta fennálló, nagymértékű bejelentés nélküli foglalkoztatásra.
A munkavállalók rendezett jogviszonyának biztosítása és a legális (adózó) munkahelyek számának növelése céljából bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók legalább 80%-át érintően kell vizsgálni – utóellenőrzés keretében – a döntés végrehajtását.
A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok – értékelve a területi sajátosságokat – évente legalább egy alkalommal tartsanak vizsgálatot (akcióellenőrzés, célvizsgálat), tekintettel az illetékességi terület foglalkoztatási helyzetére, és a jellemző súlyos szabálytalanságokra.
A munkaügyi hatóság tájékoztató, felvilágosító tevékenységének fő célja a prevenció. Ennek keretében – a munkaerőpiac szereplőinek információs igényei, valamint a jogszerű foglalkoztatás támogatása céljából – közvetlen tájékoztatás biztosítása szükséges a lényeges foglalkoztatási szabályokról, azok esetleges változásairól. Fontos, hogy mind a munkavállalók mind a munkáltatók ismerjék a munkaviszonyból származó legalapvetőbb jogaikat és kötelességeiket, illetve a munkáltatók számára egyértelműen körülhatárolható legyen a betartandó és a munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálható munkajogi előírások köre.