Author Archive
Sokszor lehetett – különösen a szocializmusban – hallani, hogy „legfőbb érték az ember”. Ma is sok hasonló szlogen árad felénk a médiában. De vajon tényleg megkapjuk azt a megbecsülést akár a hétköznapokban, akár a munkahelyen, akár a társadalmi életben vagy a családban, mely alapján úgy érezhetjük, hogy tényleg a „legfőbb érték az ember”? A pandémiás helyzet is megmutatta, hogy sok esetben a – kényszerű – gazdasági nyomásra gyorsan megváltak a munkavállalóktól a cégek. Számos munkahelyen csökkentek a bérek, megvontak juttatásokat. Természetesen a többségre jellemző volt, hogy igyekezett megőrizni a képzett, lojális és az adott cég tevékenységében jártas munkavállalót.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) alapértéke az emberek, a munkavállalók érdekeinek képviselete. S ezek között a képviselendő érdekek között szerepel a megbecsülés is, mely egyik formája a díjazás, a kitűntetés. Egy érdekképviseleti szervezetnek tényleg a legfőbb értéke kell legyen az ember, a munkavállaló.
Elmegyünk a rendkívüli teljesítmények mellett, mert természetesnek vesszük. Elfelejtjük azokat megköszönni, elfelejtjük egyáltalán, hogy megtörténtek. Nem gondolunk arra, hogy egy szelet kenyér vagy egy pohár víz mögött micsoda – gyakran különleges – teljesítmény van, pedig az a kenyér és az a víz ott volt a koronavírus-járvány idején is. Valakik azért az egészségüket kockáztatták – ahogy közülünk is sokan.
Fürjes-Gábor József VKDSZ elnök és az elismerésben részesülők
A víziközmű szolgáltatás, a víziközmű ágazat járvány-gócpont kialakulása nélkül „megúszta” a járvány első hullámát. Sok munka, szervezés, áldozatvállalás árán. Sok-sok munkavállaló járt ugyanúgy a csőtörések javítására, tocsogott térdig a szennyvízben. Számos intézkedés született, mely védeni volt hivatott a munkást vagy az irodai dolgozót a fertőződéstől. Készültek forgatókönyvek a „legrosszabbra” is. Hogyan fog szolgáltatni az ágazat, ha a munkavállalók között is járvány tör ki? Ki megy ki a hálózatra? Ki fog a műhelyben dolgozni? Ki veszi a hibajelet a diszpécser központban?
A Zalavíz Zrt. bevezette a vészhelyzetre vonatkozó munkarendet is néhány alkalmazottja számára. Öten két hónapon át elszigetelt körülmények között, családjukat is teljesen nélkülözve éltek és dolgoztak. Napi 24 órás ügyeletben végezték a hibaelhárítási feladatokat. Egy panzióban izolálva kollégáik megfertőződése esetén is fenn tudták volna tartani az alapvető szolgáltatást. Kertész Zsolt, Molnár László, Szabó Miklós, Uram Péter és Stummer Jenő önként vállalták a nehéz helyzetet úgy, hogy nem tudták mindez meddig fog tartani. Saját bevallásuk szerint nem is volt idejük sokat gondolkodni ezen a kérdésen, mert sok volt a tennivaló.
Június utolsó napján munkahelyükön kereste meg őket a VKDSZ elnöke, alelnöke és ügyvezetője. Köszönetüket és megbecsülésüket fejezték ki a – sajtóban hétköznapi hőseinkként megjelent – szakembereknek.
Amhoffer András elnök-vezérigazgató köszöntője után Fürjes-Gábor József VKDSZ elnök elmondta, hogy elismertjük a teljesítményt, a kockázatvállalást, a rendkívüli megpróbáltatások elviselését, melyet a VKDSZ anyagi elismerése átadásával is kifejezett. Elmondta, hogy hazánk sikeresen kezelte a covid-19 járvány első hullámát, melyben meghatározó szerepe volt a rendszeres tisztálkodásnak. Ehhez nélkülözhetetlen volt a tiszta és egészséges ivóvíz, melyet folyamatosan szolgáltatva a „zalavizesek” és az ágazat valamennyi munkavállalója hozzájárult az ország sikeréhez.
VKDSZ
A médiából ismert, sőt sokak számára kemény stílusa miatt hírhedt dr. Csernus Imre, orvos, pszichológus, pszichiáter a VKDSZ Elnökségének tartott tréninget. A több sportegyesületnél és nemzeti válogatottnál is dolgozó szakember „őszinteséget és laza tudatosságot” vár a csapatoktól. Lelki, szellemi felkészítése erősíti a sportolókat és együtteseket. Céljai, elvárásai a „vizes” szakszervezet vezetői esetében sem voltak mások.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) kihelyezett Elnökségi ülést tartott a vírus-válság utáni helyzet elemzésére, az ágazat várható átalakítására való felkészülés érdekében és stratégiai céljai meghatározására július elején az ÉRV Zrt. Gátőrházában.
A fontos tárgyalások mellett jutott idő csapatépítésre, képzésre, az önbizalom fejlesztésére is. A napirendek folytatásaként a meghívott előadó dr. Csernus Imre volt. Interaktív előadása az önbizalom erősítéséről szólt. Az érdekvédelmi munkában meghatározó, hogy a tárgyaló partnerek mit látnak? Egy magabiztos, döntésképes partnert vagy egy frusztrált, félelmekkel, bizonytalanságokkal teli embert?
Csernus Imre bemutatta, hogy az önbizalom – az egyén számára egyfajta tisztelet kivívása, melyhez kell a konfliktus megoldás, kell a sikerélmény. Az önbizalomnak vannak racionális és emocionális gyökerei és van kisugárzása. Ez utóbbi egy konfliktus megoldásában megnyilvánul. Kell a magabiztosság, kell a felelősségvállalás, kell a „felnőtt” hozzáállás valamint a döntésképesség.
|
Csernus Imre a maga jól ismert lazaságával és kendőzetlen stílusával a VKDSZ-nél is igyekezett sokkolni a hallgatóságot. Módszerével kibillenti a partnereket a nyugodt, kényelmi álláspontból, provokál, majd lecsap. A legkisebb bizonytalanságot, kétkedést felismeri. A metakommunikáció apró jeleit figyeli és azonnal rákérdez, beleszúr az érintettbe. Ez a többieket is éberré és befogadóbbé teszi. Módszere ez alkalommal is bevált. |
Ha van konfliktus-zavar, akkor megalkuvó lesz az ember. Ha a félelmek nyernek, az önbecsülés csökken, el kezd az ember megfelelni másoknak, hogy szeressék. Jön: a „nyelek hallgatok, tűrök” hozzáállás. Ez pedig egy szakszervezeti vezetőnél nem megengedhető és nem is eredményes.
A probléma kezelés első lépése, hogy ki kell mondani, tudatosítani kell, aztán megkeresni a megoldási lehetőségeket, de mindemellett kell a HIT. Hinni kell önmagunkban, hogy meg tudjuk oldani a problémát.
A résztvevők mindegyikét mélyen megérintette az előadás, mely közben véleményeket is mondhattak, kérdezhettek. A megismert összefüggések segítségükre lesznek a hatékonyabb, eredményesebb érdekvédelmi munkában – csakúgy, mint a sportban láttuk.
A veszélyről, az áldozatvállalásról, a másokért kockázatot vállaló, egészségét, életét veszélyeztető emberekről – egyszóval: a „hétköznapi hőseinkről” – azonnal eszünkbe jut: a tűzoltó, a mentős, a katona, az orvos, a nővér. De vajon nem tartozik-e ide az is, aki ha kell szennyvízet tisztít, szennyezett aknákban szerel vagy laboratóriumban vizsgál rothadó iszapot azért, hogy ha kinyitjuk a csapot vagy kiengedjük a fürdővizet, a csapból iható víz folyjon, a fürdővíz, a használt víz tisztítóba kerüljön? Mert a természet számára ez jelenti az életet. Egyértelmű a válasz: nem, nem gondoljuk, pedig nincs különbség áldozatvállalás és áldozatvállalás között. A csatornahálózaton, az aknákban, a szennyvíztisztító telepeken, a laboratóriumokban a munkavállalók közvetlenül kapcsolatba kerülnek a legkülönbözőbb fertőző baktériummal, vírussal. Vállalják, hogy fertőzést kaphatnak, hogy bármennyire is el akarják kerülni azt családjukhoz is hazavihetik. Nincs hétvége, nincs ünnep, nincs szabadidő amikor ne kellene műszakba járni, a hibát elhárítani. A szolgáltatás folyamatos – és a munka is.
A koronavírus-járvány két dolgot biztosan megmutatott. Az egyik, hogy minden amit megszoktunk az egyik pillanatról a másikra megváltozhat. A másik, hogy ott vannak vagy lehetnek a környékünkön láthatatlan kis lények, melyek veszélyeztethetik az egészségünket vagy akár az életünket is, de nem tudjuk biztosan hol vannak.
Nehéz ilyen körülmények között élni. Aggódás, izgalom, nyomasztó bizonytalanság. Pedig vannak akik nap mint nap kiteszik magukat a veszélynek és kapcsolatba kerülnek a kis élőlényekkel nem tudva melyekkel érintkeznek, melyekkel nem és azok vajon veszélyesek-e vagy nem. Kevésbé tudatosult a társadalmi közgondolkodásban, milyen veszélyt vállalnak azok, és milyen áldozatos munkával jár együtt nap mint nap a földi élet, és a természet egyensúlyának, a létezésünknek a fenntartása. Az alapellátás humánszolgáltatás, a feladatot ellátó kollégák sokszor ellenszolgáltatás nélkül, jelentős többlet munkavégzés árán tesznek eleget kötelezettségüknek. Ezt a nem kívánt helyzetet, munkafeltételeket a vírusjárvány még tovább rontotta. Egy újabb veszélyforrás mellett kell biztosítani az egészséghez és az élethez alapvető ivóvizet – megváltozott, sokkal embert próbálóbb körülmények között.
A három megyében is szolgáltató Zalavíz Zrt. munkavállalóinak példája jól szemlélteti mi az, az igazi áldozatvállalás a közszolgáltatásért. Az esetről a helyi televízió is tudósított egy riport műsorban „Hétköznapi hősök” címmel. A koronavírus-járvány rendhagyó munkarendet kívánt a szolgáltató dolgozóitól, megváltozott a csoportbeosztás, a műszakbeosztás. A szellemi munkát végzők szinte mindannyian, otthoni munkavégzésben dolgoztak. De néhányan még ennél is nagyobb terhet vállaltak. Két hónapon át izolált, elkülönített, elszigetelt körülmények között, családjukat is teljesen nélkülözve éltek és dolgoztak. Napi 24 órás ügyeletben végezték a hibaelhárítási feladatokat. Ők voltak a „biztos tartalék”, arra az esetre ha kollégáik már megfertőződtek volna.
Teljesen elzárva a vírusfertőződéstől, biztosítva a víziközmű szolgáltatás folyamatosságát akkor is, ha a tömeges járványhelyzet előáll. Kertész Zsolt, Molnár László, Szabó Miklós, Uram Péter és Stummer Jenő két hosszú hónapot töltött távol a családjától azért, hogy elzártan, mindenkitől távol álljanak készenlétben, bármikor „bevethetően”. Állták a sarat derekasan, ott dolgoztak a háttérben készülve a legrosszabbra, hogy nekünk, családjainknak akkor is legyen elérhető tiszta ivóvíz. Ahogy a hétköznapokban, úgy most sem igazán figyelt rá senki, hogy egy pohár vízért valakik akár az egészségüket is kockáztatják.
A vízügyi ágazat országos szakszervezeti szövetsége, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete (VKDSZ) évek óta dolgozik azon, hogy tudatosuljon a társadalomban, az élet legalapvetőbb feltételének, a víznek biztosítása valamint az elhasznált, elszennyeződött víz ismételten felhasználhatóvá tétele kiemelt fontosságú, s az ezért dolgozók megbecsülése nagyobb megbecsülést érdemel. A pandémiás körülmények közötti helyzetben a legfontosabb volt a mindennapi kapcsolat, a szakértői támogatás, a munkáltatói intézkedések kontrollja, a megfelelő munkakörülmények, és a családok megélhetésének biztosítása.
A VKDSZ folyamatosan gyűjtötte, elemezte, értékelte a munkahelyi történéseket, egyedi esetekben eljárt, befolyással volt a tervezett intézkedésekre. A tisztségviselők ott voltak a mindennapokban, helyi szintű kezdeményezésekkel, vitákkal, konfliktusokkal, megállapodásokkal rendezték a munkavállalói létbiztonságot. A szándék az, hogy a víziközmű szolgáltatásban dolgozó munkavállalók fontossága jobban beépüljön a köztudatba. A Zalavizes kollégák, ennek az öt EMBERNEK az áldozatvállalása segíthet abban, hogy megváltozzék az általános szemlélet a vizes szakmáról, erről a nélkülözhetetlen, anyagiakkal nem mérhető humánszolgáltatásról.
A vírus ideje alatt, sajnos még hosszú ideig a tisztálkodás, a kézmosás, a fertőzés megelőzésének a lehetőségét jelenti. A csap kinyitásának, az ivóvíznek, a szennyvíz elvezetésnek a természetességét sok-sok ember munkája biztosítja – ahogyan élesben is megtapasztalhattuk. Köszönjük a „hétköznapi hőseinknek”, az ötnek és valamennyinek. A vírus járvány megelőző intézkedéseiben, az ország sikerében a víznek is nagy szerepe volt és lesz.
VKDSZ
2020.06.16.
A koronavírus járvány elérte hazánkat és közegészségügyi veszélyeket rejt a víziközmű szolgáltatók, illetve a szolgáltatásban dolgozók számára is.
Tudjuk, hogy kollegáink egy nélkülözhetetlen szolgáltatás nélkülözhetetlen résztvevői. Különös teher nehezedik rájuk, hiszen a legjobban tomboló vírus-járvány esetén is biztosítani kell az alapellátást. A rendkívüli helyzetben fokozottan helyt kell állni, működtetni kell a technológiai rendszereket, el kell hárítani a súlyos hálózati hibákat. A hálózaton dolgozó munkavállalók „láthatatlan kommandóként” biztosítják a háztartások, családok, gazdasági tevékenységek életfeltételeit.
A víziközmű ágazatban munkavállalói szövetségként évtizedek óta kitartóan küzdünk azért, hogy a társadalom felfigyeljen a víziközmű szolgálat kockázataira, egészségügyi, nemzetbiztonsági jelentőségeire, a fenntartható működési nehézségekre. Különösen igaz ez most, amikor a rendkívüli egészségügyi kockázattal együtt járó helyzetben – a koronavírus fenyegetettsége mellett – kell helytállnunk.
Világszerte hagyománnyá vált, hogy minden évben egy nap a „Víz világnapja” alkalmából ünnepélyes keretek között megemlékezünk egymásról, a szakmai és közösségi munkájukban élenjáró munkatársainkról. Az ünnepség ez alkalommal elmarad, a megemlékezés munkával telik, amelynek eredményeként a kialakult kritikus helyzetben a „vizes” kollektíva igazán bizonyítani fogja szakmai felkészültségét. A 2020-as Víz Világnapja világ viszonylatban önálló korszakként vonul be az emberiség történetébe. A világnak nincs választási lehetősége, megszűnnek a közhelyek, egyetlen alternatíva egészségesnek maradni, aminek kizárólagos feltétele az ivóvíz, tisztálkodás lehetősége.
Készültek üzemeltetői cselekvési tervek, melyek a járvány különböző stádiumaira vonatkozóan határozzák meg a biztonsági alapellátási intézkedéseket.
Ezek nehezítik kollegáink munkavégzési feltételeit, korlátozzák mozgás lehetőségeiket. Sor kerülhet akár a kulcsmunkakörökben dolgozók – üzemeltetés, hibaelhárítás – munkahelyen tartására, biztonsági és egészségügyi védelmére.
Felhívjuk tagtársainkat és kollegáinkat, a kritikus helyzetben is álljanak helyt, türelemmel végezzék el feladataikat, viseljék körülményeiket, hiszen azon a néhány ezer emberen múlik 10 millió ember napi vízellátása, életlehetőségének fenntartása akik a víziközmű szolgáltatásban biztosítják a ivóvízellátás, szennyvíz elvezetés, tisztítás folytonosságát.
A VKDSZ érdekképviseleti munkája középpontjába helyezi a vírus-krízis időszakában
1. a foglalkoztatással együtt járó munkaügyi, munkajogi problémák, konfliktusok megoldásában való feltétel nélküli közreműködést,
2. az ágazati szintű munkafeltételek, díjazások, munkarend és szabadságolási feltételek egységes rendező elveinek a kialakítását.
Bárhogyan is alakuljon a kritikus helyzet, a vízszolgáltatás folyamatosságát biztosítani kell, s egyetlen munkavállaló sem maradhat bérellátás nélkül.
2020. március 22.
Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
(4-8. 2020. január-február VKDSZ) Téli lapszám 3.
Elnökségi ülés: Január 21.-én tartotta meg elnökségi ülését a VKDSZ. A legfontosabb napirend a 2019. évi tevékenységi és gazdasági beszámoló megvitatása volt. Voltak meghatározó elemek, melyek sok időt, munkát lekötöttek, mint pl. az Alföldvíz Szakszervezet egész éves küzdelme előbb a béremelésért, majd az ágazat nehéz helyzete miatt.
A Bizalom Nyugdíjpénztárnak és a Nyugdíjas Szövetkezetnek sikeréve volt, melyek további sikereihez a VKDSZ segítsége is kell. Szolgáltatásaik hasznosak a munkavállalóknak és a nyugdíjas munkavállalóknak is, így kampányolni kell mellettük. A Nyugdíjas Szövetkezet alapítását a VKDSZ és a Bizalom Nyugdíjpénztár is támogatta. Mára bebizonyosodott, hogy ismét jó döntés született a munkavállalók érdekében.
A LIGA regionális képzései jó lehetőségeket adnak a helyi szervezeteknek. A munkavédelmi tréningek jól szolgálták az érintettek igényeit.
Az anyag a más szervezetekkel, ágazati tanácsokkal, fórumokkal stb. kapcsolatos tevékenységektől a szervezeti életen keresztül az ágazati párbeszéd bizottságokig, a székház üzemeltetéséig minden témát áttekintett.
Az éves költségfelhasználás vizsgálata megmutatta, hogy ugyan takarékosan gazdálkodott a VKDSZ, de a taglétszám csökkenése nehéz helyzetbe hozta.
Fontos témák voltak még: a VKDSZ és tagozatainak munkatervei, a Fővárosi Vízművek MSZ és Víz-SZEM Szakszervezet kilépése, az ágazati minisztériumi egyezetetések helyzete és a társszervezeti együttműködés folytatása is.
Képzések a VKDSZ-nél: Az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági felelősök részére a jogszabályi változások ismertetése céljából felkészítőt tartottak január 29.-én. A programon az Országos Választmány több tagja is részt vett. Az ellőadó dr. Gróf Gabrielle, okleveles könyvvizsgáló volt. A legnagyobb érdeklődést a sokakat érintő biztosítások adókötelezettsége téma váltotta ki. Amellett, hogy a munkáltató által fizetett biztosítás díja jövedelemnek tekintendő, tehát adózás alá esik, a VKDSZ esetében a tagdíjból (azaz a munkavállaló saját befizetéséből) finanszírozott biztosítási díj viszont továbbra is adómentes. Figyelni kell arra is, hogy a tagszervezet ezt Alapszabályában vagy SZMSZ-ében rögzítse, azaz szerepeljen, hogy a tagdíjból fordítanak a balesetbiztosítás díjára.
Hazai sztrájk-helyzet értékelő: A VKDSZ az érdekérvényesítés minden módját, lehetőségét figyelembe veszi érdekérvényesítési munkája során. Ezt segítendő kért fel neves hazai szakértőt a témában. A sztrájkkal kapcsolatosan könyvet írt dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató előadását hallgatták meg a résztvevők szintén január 29.-én. Az előadás részletesen taglalta a sztrájk meghatározásától a sztrájk jogszerűségén át a sztrájk típusain át a jogosságának vagy jogellenességének feltételeit is. Az előadás ismertette a nyomásgyakorlás alternatív eszközeit is, azok törvényi hátterének ismertetésével együtt.
Az elmúlt 10 év nyomásgyakorlási tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt két évben a sztrájkok száma meghaladta az utcai tüntetések számát, holott a korábbiakban az utcai demonstrációk domináltak. A sztrájkok zömében a munkaadók, míg a többi forma inkább a kormány ellen szerveződött, de közös bennük, hogy a szakszervezeteknek meghatározó szerepe volt ezekben. A legsikeresebbek a sztrájkok voltak és a legkevésbé sikeresek a gyengébb formák (petíció, aláírásgyűjtés).
Tisztségviselői választások a Szegedi Vízmű Szakszervezeténél: A Szegedi Vízmű Zrt.-nél a Szakszervezeti bizalmiak és helyetteseik választása 2019. 12. 16. –án fejeződött be. A újonnan megválasztott bizalmiak titkos szavazással titkárt, elnököt és gazdasági felelőst választottak. A titkár Végh Zoltán lett, aki a VKDSZ Országos Választmányának is tagja lesz a továbbiakban. Elnöknek Csiszár Jánost, gazdasági felelősnek Várhelyiné Tóth Katalint szavazták meg. Döntés született arról is, hogy a közel 20 évig SZB elnöki tisztséget betöltő, közelgő nyugdíjazására készülő Török Zoltánt a „Szakszervezeti Munkáért” VKDSZ kitüntetésre javasolják.
Új vezető a Zalavíz Zrt.-nél: A Zalavíz Zrt. Munkahelyi Szakszervezeténél a még 2020. decemberig szóló mandátumomról lemondott Udvardiné Pálfi Erzsébet, addigi titkár.
A választásokra 2020. január 13-án került sor, ahol szakszervezeti titkárként Süle Gábor kapott bizalmat, aki az Üzemi Tanács Elnöke is. Elnöknek pedig, mint a titkár helyettesének Nagy Anikó került megválasztásra.
Választottak a Heves Megyei Vízmű Zrt. Munkahelyi Szakszervezeténél is: Kopasz László elnök munkahelyi előléptetése miatt lemondott szakszervezeti vezetői posztjáról. Helyette Bardóczi Attila kapott bizalmat és választották meg a tagszervezet elnökének.
Gratulálunk valamennyi megválasztott tisztségviselőknek s munkájukhoz sok erőt és jó egészséget kívánunk!
Ifjúsági Bizottsági ülés: Február 4.-re hívta össze Jáger János, a VKDSZ Ifjúsági bizottsági elnöke az évindító testületi ülést. A téma az éves munkaprogram összeállítása és a lehetőségek felmérése voltak. Szeretnének a LIGA ifjúsági programjához kapcsolódni, de ez az elmúlt évben nem működött. Lehetőség viszont a LIGA régiós képzésekre, oktatásokra bejelentkezni, mely hasznos és költségtakarékos megoldás.
A tervek szerint május 08.-án a VKDSZ Ifjúsági Bizottsága és Szennyvízágazat Bizottsága közös rendezvényeként a Fővárosi Csatornázási Művek Dél- Pesti szennyvíztelepét látogatná meg. Szeptember 18-19.-én a DRV Zrt. Siófoki új és lehetőség szerinti régi szennyvíztelepének megtekintése a terv, kiegészítve egy szakszervezeti elméleti tréninggel. Október 23-25.-én a Békéscsabai Kolbászfesztivállal egybekötött kihelyezett VKDSZ Ifjúsági Bizottsági ülést tartanának, majd decemberben a VKDSZ székházban Ifjúsági Bizottsági üléssel zárnák az évet.
Szó esett az idei Országos Szerelő Versenyen való részvételről, egy esetleges Regionális Sportnap lebonyolításáról és az ágazat helyzetéről is.
Emellett beszámoló hangzott el az EPSU Belgrádban élő, regionális képviselője, Miloš Vlaisavljević (EPSU Szervezési és Kampány Megbízott) találkozójáról, ahol a VKDSZ vezetőivel, tisztségviselőivel egyeztetett. Itt elmondta, hogy a hazai rendezvényekhez megfelelő feltételek esetén neves külföldi szakszervezeti előadókat tud biztosítani, de a képzések, tréningek támogatására is van lehetőség.
ÁPBT ülés és pályázati lehetőség: Február 13.-án tartotta ülését az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa, ahol a szakszervezetek mellett a munkaadói szövetségek és a kormányzat (ITM- Innovációs és Technológiai Minisztérium) képviselői egyeztettek az idei pénzügyi keret felhasználásának feltételeiről. A VKDSZ több, mint 1 800 ezer Ft-ra készített elő szakmai anyagot és nyújtott be pályázatot. Pozitív elbírálás esetén a kiírás szerinti feladatokra lesz pénzügyi keret, így a nemzetközi tagdíjra (EPSU- Európai Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetség), nemzetközi konferenciára a szlovák vízágazati és fürdőágazati szakszervezettel valamint a szakszervezeti tisztségviselők, felügyelő bizottsági és üzemi tanácsi tagok képzésére.
Belügyminisztériumi egyeztetés: február 3.-án vett részt konzultáción a VKDSZ elnöke a Belügyminisztériumban Zsinka András személyügyi államtitkárnál. A Miniszterelnöknek írt levél kapcsán kezdeményezték a megbeszélést. A levél célja volt, hogy megismertessük az ágazatban kialakult műszaki, pénzügyi és foglalkoztatási nehézségek körülményeit, javaslatokat fogalmazzunk meg azok megoldására. Fürjes-Gábor József VKDSZ elnök fontos problémaként jelenítette meg az egységes szakmai felügyelet hiányát, az ágazati forráshiányt, az adó elvonásokat, az árbefagyasztást, az árakban nem érvényesíthető költségeket és a fenntartható foglalkoztatást veszélyeztető munkavállalói munkabéreket. Felhívta a figyelmet, hogy az állami támogatások, bérkompenzációk kiterjesztése az önkormányzati tulajdonú társaságokra is indokolt. Probléma a szakmai utánpótlás nehézsége, az elöregedő korfa és az elvándorlás is. Megoldást jelenthet a közműadó csökkentése, az ÁFA mérséklése.
Az üzemeltető szervezetek műszaki és pénzügyi nehézségei veszélyeztetik az üzembiztonságot. Különösen a hálózatkarbantartás területén a legégetőbb a munkavállalókat érintő piacképes munkabéreknek a biztosítása, ahol már nem elégséges az ipari átlagkereset szintjének az elérése, hanem egyre inkább a víziközmű szektorban jelenleg legmagasabb átlagkereset elérése jelent megoldást.
Megállapodás született arról, hogy az elhangzottakról jegyzőkönyv készül, melyet átküldenek
a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinet Közigazgatási Államtitkárai részére további intézkedés céljából. Ez haladéktalanul, még a hét folyamán megtörtént.
LIGA elnökségi ülés: Február 18.-án ülésezett a LIGA Konföderáció elnöksége. A napirenden tagfelvétel, Alapszabály módosítás és a Munka Világa Alapítvány jogutód nélküli megszűnése szerepelt egy érdekvédelmi tájékoztató mellett. Az ülésen a VÍZ-Szem szakszervezete nem nyert felvételt. A LIGA és a VKDSZ is abban érdekelt, hogy a tagszervezetek az ágazati szakszervezetben maradjanak. Átlépésükkel ne veszélyeztessék a középszintű ágazati szociális párbeszédet.
Országos Választmány: A VKDSZ Országos Választmánya február 19.-én tárgyalta meg az Elnökségen is napirenden szereplő témákat. Elfogadták az éves szöveges és gazdasági beszámolót, jóváhagyták a 2020.-as költségvetést és munkatervet. A lényegi napirendek mellett aktuális beszámolókat is meghallgattak.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
Gazdasági felelősök képzése
A VKDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági felelősök részére az idei évben érvényes jogszabályi változások ismertetése céljából szokásos felkészítőjét január 29.-én tartotta meg s VKDSZ székházában. A programon az Országos Választmány több tagja is részt vett. Az ellőadó dr. Gróf Gabrielle, okleveles könyvvizsgáló volt. A legnagyobb érdeklődést a sokakat érintő biztosítások adókötelezettsége téma váltotta ki. Nemcsak számos munkáltató, de a VKDSZ is kötött balesetbiztosítást vagy más biztosítást a munkavállalók, szakszervezeti tagok számára.
Fő szabálynak tekinthető, hogy a munkáltató által fizetett biztosítás díja a jogviszony alapján megszerzett jövedelemnek tekintendő, függetlenül attól, hogy a szerződésben megnevezett biztosított a munkavállaló vagy a hozzátartozója. A témáról részletes iránymutató anyag is készül, melyet a helyi szervezetek rendelkezésére bocsátanak.
A VKDSZ esetében a tagdíjból (azaz a munkavállaló saját befizetéséből) finanszírozott biztosítási díj viszont adómentes.
Az előadó felhívta a figyelmet a bevallási kötelezettségek határidőinek betartására is. A képzés végén kérdések feltevésére volt lehetőség.
Hazai sztrájk-helyzet értékelő
A VKDSZ az elmúlt évben az Országos Választmány tagjai számára is lehetővé tette a változások megismerését, mely pozitív fogadtatásra talált. Az évzáró értekezleten a szakszervezetek nyomásgyakorlásának törvényes lehetőségeiről, szabályairól, a konfliktusok megoldásáról hallgattak meg előadást, mely nagy érdeklődésre tartott számot és aktív részvételre serkentette a jelenlévőket.
Ennek folytatásaként – szintén január 29…én – a sztrájkkal kapcsolatosan könyvet írt dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató előadását hallgatták meg a résztvevők „Az érdekvédelmi nyomásgyakorlás, a sztrájk tapasztalatai Magyarországon” címmel. Az előadás részletesen taglalta a sztrájk meghatározásától a sztrájk jogszerűségén át a sztrájk típusain át a jogosságának vagy jogellenességének feltételeit is. Az előadás taglalta a nyomásgyakorlás alternatív eszközeit is, azok törvényi hátterének ismertetésével együtt.
Az elmúlt 10 év nyomásgyakorlási tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt két évben a sztrájkok száma meghaladta az utcai tüntetések számát, holott a korábbiakban az utcai demonstrációk domináltak. A sztrájkok zömében a munkaadók, míg a többi forma inkább a kormány ellen szerveződött, de közös bennük, hogy a szakszervezeteknek meghatározó szerepe volt ezekben. A legsikeresebbek a sztrájkok voltak és a legkevésbé sikeresek a gyengébb formák (petíció, aláírásgyűjtés). A még elégséges szolgáltatás biztosításának kérdése ez esetben is fontos volt. Ennek megállapítása azonban eléggé problematikus. Összegzésként elmondható, hogy a sztrájk ugyan magas részvételt igényel, költséges, várható miatta akár per is, de a legeredményesebb érdekérvényesítési eszköz.
(50-52. hét, 2019. 1-3. 2020. december-január VKDSZ) Téli lapszám 2.
ITM egyeztetés: Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban december 11.-én Hizó Ferenc helyettes államtitkár fogadta a VKDSZ delegációját. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ágazatot érintő megoldási javaslatokat felvázoló stratégia elkészült, mely még bizalmas belső munkaanyag, ezért arról tájékoztatás nem adható. A stratégia januárban kerül a Kormány elé, majd az azt követő döntés után lesz lehetőség a részleteiben történő egyeztetésekre. A VKDSZ Választmánya várhatóan január utolsó hetében, Országos értekezleten kap tájékoztatást a Minisztérium államtitkárától.
A VKDSZ kérte, hogy a várható, állami közműszolgáltató társaságokat érintő bérmegállapodás és bérkompenzáció, az önkormányzati tulajdonban működő víziközmű társaságok munkavállalóira is alkalmazható legyen. Az ágazatban a hangulat feszült, ha hathatós változások nem következnek be a működést és a foglalkoztatást érintően, bármikor lehetnek munkahelyi vagy ágazati szintű demonstrációk.
Megbeszélések Székesfehérváron: December 16.-án dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Polgármestere tárgyalt a VKDSZ delegációjával. A megbeszélésen a VKDSZ elnöke és vízágazati alelnöke továbbá a Fejérvíz Zrt. munkáltatói és munkavállalói képviselői vettek részt. A VKDSZ átadta a Fenntartható foglalkoztatás stratégiai elképzeléseit , a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szakmai tanulmányát, a Miniszterelnöki, Belügyminisztériumi írásos megkereséseket valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériummal történő, ágazatot érintő egyeztetések dokumentumait.
Dr. Cser-Palkovics András elmondta, hogy a vízügyi ágazatot érintő nehézségek miatt az üzemeltetés és szolgáltatás biztonságának garantálása kormányzati beavatkozást igényel. Az önkormányzat nincs döntési helyzetben, 10%-os mértékű bérfejlesztés esetén nélkülözhetetlen az állami támogatás. A távhő szolgáltatásnál jelentkező elvonások visszaosztása modellként szolgálhat a víziközmű ágazat számára. Megerősítette, hogy a Fejérvíz Zrt. által nyújtott szolgáltatás szakmaisága megkérdőjelezhetetlen és az ismert gazdasági, pénzügyi nehézségek ellenére elismerésre méltó, országos szinten is. A város továbbra is abban érdekelt, hogy a Fejérvíz Zrt. működőképes és piacképes béreket biztosító munkahely maradjon. Támogatja a munkavállalói érdekképviseletekkel történő együttműködést.
A VKDSZ részéről igényként hangzott el a rendszeres kapcsolattartás, és a kölcsönös tájékoztatás lehetősége.
Társszervezeti együttműködés: Az év utolsó heteiben ismét felvetődött a társszervezeti együttműködés kérdése. A rokon- vagy azonos szakmákat is tömörítő, illetve a vízágazat hatósági területén működő szakszervezetek: a HVDSZ2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000), a MEDOSZ (Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete) és a VIOSZ (Vízügyi Országos Szakszervezet) azok a társzervezetek, melyekkel már történtek erre irányuló tárgyalások 2017.-ben és 2018.-ban is. A VKDSZ nehéz időszakban van, amikor a taglétszám s ezzel a tagdíj bevétel is csökkent. Ebben a helyzetben a tárgyalások elindulása egy hosszabb (akár több éves) folyamatot indít el, mely azonban rövid távon is hozhat eredményeket (közös iroda használat, közös adminisztráció stb.). A társszervezetek pozitív visszajelzései alapján várhatóan még januárban megkezdődnek a konkrét egyeztetések.
ÁPB elszámolás: Az év utolsó előtti hetének feladata volt mérleg készítése a Pénzügyminisztérium támogatásáról, melyet a Víziközmű Ágazati Párbeszéd Bizottság működéséhez –külkapcsolatokra és nemzetközi tagdíjra – biztosítanak központi forrásból. Az EPSU tagdíj kifizetése, az OZ DLV szlovák vizágazati szakszervezet és a SOZZaSS szlovák fürdőágazati szakszervezet meglátogatása megvalósult Pozsonyban (Heti hírfolyam 43-46. 2019.), azonban az OZ DLV társszervezet delegációjának fogadása a partner elfoglaltsága miatt meghiúsult. Emiatt a támogatás egy részét visszafizettük. Időközben a teljes elszámolást elkészítettük és leadtuk elfogadásra.
Víz-SZEM kilépés: A Tettye Forrásház Zrt.-nél működő Víz-SZEM Munkahelyi Szakszervezete december 31.-el kilépett a VKDSZ-ből. Indoklásukban szerepel, hogy a célokkal egyetértenek, de az azokhoz vezető úttal nem. A felvetéseikre válaszlevél született, melyben egy indokukat sem ítélte olyan súlyúnak a VKDSZ, mely indokolná a kilépést. Az ágazat nehéz helyzete és a megosztó tulajdonosi viszonyok miatt sajnos vannak érdek- és nézetkülönbségek a helyi szervezetek között.
LIGA elnökségi ülés: A LIGA Elnöksége január 14.-én többek között tárgyalta a Víz-SZEM Szakszervezet tagfelvételi kérelmét. Az elnökségi tagok részéről több kérdés fogalmazódott meg a Víz-SZEM Szakszervezete felé, elsősorban a kilépési indokokra kérdeztek rá. A válaszokat Albert Gábor és Fehér Szilvia fogalmazták meg. A kilépési indokaik megegyeztek a VKDSZ részére megküldött írásos válasz levelükben megfogalmazott kilépési szándékokkal.
A VKDSZ képviseletében a körülmények ismertetését a felmerülő kérdésekre történő válaszokat György Attila foglalta össze és fogalmazta meg. dr. Mészáros Melinda Elnök Asszony javaslata értelmében a LIGA Elnöksége a tagfelvételi kérelem elbírálásáról későbbi időpontban hozza meg döntését, amelyről írásban tájékoztatja az érintett tagszervezet képviselőit.
EPSU látogatás: Január 15.-én tett látogatást Miloš Vlaisavljević az EPSU (Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek Konföderációja) Belgrádban élő, újonnan kinevezett regionális képviselője (EPSU Szervezési és Kampány Megbízott) a VKDSZ-nél. A látogatás része az öt magyarországi EPSU tagszervezettel (EVDSZ, KKDSZ, BDDSZ, HVDSZ2000, VKDSZ) történő ismerkedésnek. A találkozón részt vettek a VKDSZ alelnökei, az ügyvezető és az Ifjúsági Bizottság elnöke. A megbeszélés témái voltak a kölcsönös bemutatkozás után a VKDSZ működése, a szervezeti formája, az ágazat általános helyzete, az ifjúság szerepe és a fürdőágazat megismerése. Az EPSU tisztségviselő feladata, hogy a térségben segítse a tagszervezeteket a működésben, a tagtoborzásban, az EPSU kampányok kivitelezésében és más a növekedést, megerősödést segítő tevékenységben.
Az EPSU megbízottja meg volt elégedve a beszélgetéssel és bizakodva várja a későbbi szorosabb együttműködést.
Érd és Térsége Víziközmű Munkahelyi Szakszervezete: A Munkahelyi Szakszervezet tisztújító választmányi gyűlést tartott január 6-án. A gyűlésen elnököt, alelnököt, gazdasági vezetőt, és felügyelő bizottsági tagokat választottak. A tisztségviselőket újra megválasztották, így további 5 évre kaptak mandátumot. Gratulálunk a tisztségviselőknek!
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463
(47-49. hét, 2019. november-december VKDSZ) Téli lapszám 1.
Fürdőágazat: A Magyar Fürdőszövetség 2019. november 19-20. között tartotta meg őszi közgyűlését, melyet Boros László Attila, a szövetség elnöke nyitott meg. Az első napon kerültek átadásra a Nemzeti Tanúsító Védjegyek, valamint első alkalommal a Magyar Fürdőinnovációs Díj három különböző kategóriában. Emellett előadások hangzottak el több különböző témában, köztük Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiai vezérigazgató-helyettese az egészségturizmus aktuális kérdéseiről és az ágazat jövőképéről beszélt.
A közgyűlés második napján a szakbizottsági ülések mellett új tagok felvételére is sor került, hét taggal bővült a Magyar Fürdőszövetség létszáma. Boros László Attila elnök beszámolt a tavaszi közgyűlés óta eltelt időszak legfontosabb eseményeiről, rendezvényeiről pl. a Strandok Éjszakájáról, a Szaunázók Hétvégéjéről, a Magyar Fürdőkultúra Napjáról, az Európai Sporthétről. Kiemelte, hogy az áfacsökkentésért folytatott eredményes munka érdekében január végéig két tanulmány készül a megcélzott 5 plusz 4%-os rendszer várható hatásairól. A cél az, hogy a 2021. évi költségvetés előkészítésének idején már kész hatástanulmányt tudjanak a döntéshozóknak átnyújtani. A továbbiakban beszámolt arról is, hogy a fürdőüzemeltetésről szóló elavult „37-es” rendelet tervezett módosításával kapcsolatban a szövetség szakbizottságai, és külön erre a célra felállított munkacsoportja szakmai javaslatot készített, melyet megküldtek a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Az NNK maximálisan konstruktívan áll az ügyhöz, egyértelmű és határozott a szándék kormányzati szinten is, hogy az elavult rendeleteket felváltsák az újabb, modernebb jogszabályok.
Fővárosi Vízművek Zrt. nyugdíjas rendezvénye: A zord időjárás, a csúszós út sem akadályozta meg a Fővárosi Vízművek Zrt. nyugdíjas szakszervezeti tagjait abban, hogy december 02.-án ismét a VKDSZ Székházban találkozzanak. Az ülésen szokásos évzáró programmal köszöntek el egymástól a jövő év eleji találkozóig. Az összejövetelen jelentették be, hogy a nyolc tagú Nyugdíjas Bizottság három tagja „nyugdíjba vonul”, átadják a stafétabotot fiatalabb társaiknak. A Bizottságba három korábban megválasztott póttag került.
A jó hangulatú találkozón a megható búcsúztatáson kívül szó esett arról, hogy a VKDSZ továbbra is díjtérítés nélkül biztosítja a székház tárgyalójának igénybevételi lehetőségeit.
LIGA pályázat: A LIGA Szakszervezetek a tagszervezetek hatékony érdekképviseleti munkájának támogatására pályázatot írt ki több kategóriában. A támogatható tevékenységek közé sorolták az érdekvédelmi munka érdekében használt számítástechnikai, irodai eszközök beszerzését, a szakértő (jogi, közgazdasági, kommunikációs, stb.) igénybevételét és a rendezvények lebonyolítását.
A szigorú feltételek teljesítésével komoly összeget lehet nyerni. A VKDSZ az évzáró és egyben ünnepi értekezletének megrendezésére nyújtotta be támogatási igényét, melyet várhatóan pozitívan bírálnak el. Ezzel a költségek túlnyomó részét pályázati keretből lehet finanszírozni.
VKDSZ Elnökségi ülés: November 21.-én tartotta meg soros ülését a VKDSZ Elnöksége. Elsőként az OVÁK (Országos Víziközmű Ágazati Kooperáció) együttműködési javaslatáról tárgyaltak. A VKDSZ-en kívüli ágazatban működő szakszervezeteket tömörítő Koordináció partnerként tekint ugyan a VKDSZ-re, de belépni nem kívánnak az ágazati szakszervezetbe. Az Elnökség részéről az OVÁK-al történő együttműködés nem volt kérdéses, kizárólag annak formai és tartalmi elemeiről folyt vita. A döntést követően a VKDSZ Elnöksége levélben értesítette Kecskés Károlyt, felajánlva az együttműködéshez VKDSZ fórum rendszerét. A szövetség kéri az OVÁK további javaslatait, együttműködés részleteiről.
A továbbiakban az I-III. negyedéves szervezeti tevékenységéről és a költségvetésről tárgyaltak. A beszámoló nagyon részletes volt, látszott belőle, hogy sok tevékenység, esemény történt az elmúlt időszakban. Az I-III. negyedéves pénzügyi beszámolója megmutatta, hogy a tagdíjbevétel csökken, az is látszik, hogy a VKDSZ gazdálkodása takarékos. Sajnos a Székház kiadásának bérleti díjai is csökkentek, mert műszaki okok miatt egy helyiség átmenetileg nem kiadható. Nagy tétel a kiadások között az alkalmazottak bére, az utazási költségek, a tiszteletdíj. A második legjelentősebb tétel a LIGA tagdíj. A jövő útja, hogy tagokat kell beléptetni, s tenni kell azért, hogy ne menjen el több tag. További takarékossági lépések nem várhatóak, hiszen a szervezet csak a legszükségesebb kiadásokra költ. Megoldást jelenthet még a tartalékok átmeneti felhasználása is.
A víziközmű ágazatot érintő, ITM által tervezett rövid, és hosszú távú stratégia, elképzelések ismertetése című napirend elmaradt az előadó államtitkár elfoglaltsága miatt.
A Többmunkáltatós Kollektív Szerződés (TKSZ) helyzetét Fábián György munkaügyi szakértő elemezte kifejtve, hogy a TKSZ nagyon fontos kérdés, mert abból lehet Ágazati KSZ. A kiterjesztést támogatni kellene minden helyi szakszervezetnek, szorgalmazva a helyi aláírását is. Ebben szabályozni lehetne az ágazati bérminimumot kezdetben a képzettség nélküliek és a szakképzettek számára, majd tovább lehetne lépni az ágazati bértarifa rendszert irányába is. Az ÁKSZ tulajdonviszonyoktól függetlenül egységes feltételeket biztosítana nagyon sok, a munkavállaókat érintő kérdésben, mely keret jellege miatt teret ad a helyi KSZ-eknek is, hiszen azok pozitív irányban eltérhetnek attól.
Évzáró értekezlet: December 6-7.-én tartotta meg évzáró ülését a VKDSZ. A rendezvény része volt az alapítás 30. évfordulója alkalmából megtartott ünnepélyes megemlékezés, a megjelent alapítók köszöntése is. Gábor Imre a VKDSZ volt elnöke az alapítók nevében mondott beszédet, felelevenítve a három évtizeddel ezelőtti eseményeket. Az alapítók számára díszoklevéllel és apró ajándékkal tették emlékezetessé az eseményt.
Az Országos Választmányi ülés Fürjes-Gábor József elnök ünnepi beszédével és az elmúlt 30 év értékelésével folytatódott, melynek szerves részét képezi, az öregkori gondoskodást jelentő az idén 25 éves Bizalom Nyugdíjpénztár. A jelenlegi működésről, hozamok alakulásáról Török László IT elnök tartott beszámolót. A Vízfolyam Nyugdíjas Szövetkezet nevében pedig Kabai Tibor ügyvezető számolt be az eredményekről, ami szintén a Szakszervezet kezdeményezésével megalakuló tagszolgáltatás. A VKDSZ egyes területein folyó munkáról György Attila alelnök és Ádám Róbert János ügyvezető számolt be.
A második napon szakmai konzultáció keretében dr.Tóth Hilda, a Miskolci Egyetem docense, a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat képviseletében a szakszervezetek nyomásgyakorlásának törvényes lehetőségeiről, szabályairól, a konfliktusok megoldásáról tartott interaktív előadást. A jelenlévő VKDSZ vezető tisztségviselők aktív közreműködésével, kérdésekre, véleményekre reagálva – a legális, illegális lehetőségeket a nyílt levél, az utcai demonstráció, bojkott, sztrájk – a jogi hátterével együtt ismertetett. Részleteiben: a sztrájktörvény paragrafusait, a még elégséges szolgáltatás megállapításának módját, lehetőségeit, a különböző sztrájkfajtákat. Az előadása utolsó részében bemutatta a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat működését, az általa nyújtott lehetőségeket és fő tevékenységeket: a tanácsadás, a békéltetés, a közvetítés, az egyeztetés és a döntőbíráskodás részleteit.
VKDSZ Munkabiztonsági és Foglalkoztatás Egészségügyi Bizottság: 2019. december 5-én tartotta meg a bizottság munkabiztonsági képzését. A fő téma az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014 (XII.5) BM rendelet módosítására vonatkozó 30/2019. (VII. 26.) BM rendeletből adódó gyakorlati feladatok ismertetése (pl. telepi tűzvédelmi Szabályzatok tartalma, használati szabályok módosítása). A résztvevőket Francz Zsuzsanna Tűz és Katasztrófavédelmi mérnök oktatta. Emellett a munkabalesetek témájában hallgattak meg előadást.
Továbbra is kérjük a tagszervezeteket, hogy programjaikról, szervezeti változásaikról értesítsék a Heti hírfolyamot, hogy élményeiket, eredményeiket megoszthassuk a VKDSZ tagságával!
Ádám Róbert János
ügyvezető
06-30/6401463